Pest Megyei Hírlap, 1992. június (36. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-10 / 136. szám
Magad gaxda, ha máskésst st em megy! Tőke nélkül nincs üzlet T Bő két éve már, hogy partneri kapcsolatra lépett egymással a Pest Megyei Mezőgazdasági Ter- melők Szövetsége, valamint a Marosvásárhelyen működő Romániai Magyar Gazdák Egyesületének helyi szervezete. Ez az egymásra találás kezdetben a személyes ismerkedésre, a két szervezet felépítésének, a gazdasági lehetőségek feltérképezésének a tanulmányozására koncentrálódott. A megyei Teszöv vezetése azonban már mindinkább azt az elvet vallja, hogy csupán a baráti szálak erősítéséből nem lehet megélni, s nagyon is üzletben, piacban kell gondolkodni. Ebből kiindulva történtek egyeztető megbeszélések a közelmúltban Maros megyében. Pénzhiány Máthé László, az RMGE marosvásárhelyi szervezetének titkára és dr. Gyo- vai Pál, szaktanácsadóik társaságában ültek asztalhoz, hogy legalább egy szándéknyilatkozatban dokumentálják: nem látják akadályát egy esetleges vegyes vállalat létrehozásának. Sajnos a megbeszélések során mind világosabbá vált, hogy pillanatnyilag a legnagyobb gondot a pénz-, a tőkehiány okozza. További tárgyalásokra van szükség annak eldöntésére: hol működjék egy majdan megalakítható kft., s annak mi legyen a profilja!? Mindkét fél fantáziát lát egy személyszállításokat végző cég tető alá hozásában. Valójában távolsági járatok indítását tervezik, amelyhez, érthetően, járművek kellenek. Ha idén eljutnának egy közös vállalat cégbírósági bejegyzéséig, akkor ez egyúttal azt is jelentené, hogy mihamarabb meg kell venniük az első autóbuszt. A két fél tervei között — mivel ötletekbén szerencsére nem szenvednek hiányt — szerepelnek faipari termékeket feldolgozó cégalapítási elképzelések is. így nem kizárt kereskedelmi tevékenység kölcsönös végzése sem. Annak ellenére, hogy Erdély fában, ásványi anyagokban különösen gazdag, ebben a régióban ugyancsak évszázadok óta hagyományai vannak a földművelésnek és az állattenyésztésnek. Felkeresve számos települést, szembetűnő volt a helyi gazdák állattartási kedve. Magyar tarka tehéncsordák legelésztek a dús füvű réVállalkozót keresnek a Szovátához közel lévő, tavaly létesített sífelvonó üzemeltetésére is. teken, s akad jócskán sertés és szárnyas állat is. Erdély még ma is Románia éléstára, még akkor is, ha a földművelés siralmas állapotokat jelez. Botladozva A kolhoztípusú mezőgazdasági nagyüzemeknek végük! A botladozva alakuló kisgazdaságok súlyos vetőmaghiánnyal küzdenek. Végeláthatatlanok az ugaron, hagyott termelésből kivont termőföldek, a néhány . hektáros 'törpebirtokok .pedig erősen meg- sínylik, a gép- és eszközhiányt. Szomorúan panaszolta 'az egyik', még működő gépállomás vezető szakembere: középiskolás fia, aki Szenvedélyes távfutó, egyik este azzal tért haza: — Képzeld, apa, edzőtársammal arra figyeltünk fel, hogy Szovátához közel egy idős bácsi meg a felesége, igavonó állatuk nem lévén, a derekukra erősített szíj és kötél Segítségével maguk húzták a boronát. Valami szívbe- markoló volt látni őket, s ezért a barátommal úgy döntöttünk, segítségükre leszünk. Futás helyett a nehéz boronát húztuk, mint ahogy a lovak, vagy a tehenek szokták... Akik gépeket, köztük traktorokat szeretnének vásárolni, s a bankokból hiteleket kérnek, szó szerint kiábrándulnak a földművelésnek már á gondolatából is. Ugyanis a legegyszerűbb román gyártmányú kistraktor is másfél-kétmillió lejbe kerül, s akik hitelbe vásárolnak, szembetalálják magukat az elképesztő, átlagosan 60 százalékos banki kamatokkal. Éppen Nagyváradon a helyi Agroker egyik szaküzletében és telephelyén győződhettünk meg arról, csak elvétve akad, aki valóban vásárlási ^szándékkal érkezik oda. Gheorge Praia, a helyi Agro Apró cég igazgatója panaszolta, hogy nagy értékű szerszámokat és alkatrészeket kénytelenek nullára leírni, s azokat a kohókba szállítani! Remélhető Tehetséges agrármérnökök küzdenek mérhetetlen egzisztenciális és anyagi gondokkal. Sokuk számára a cujka az egyedüli vigasz. Éppen a velük való találkozások, s a Pest Megyei Teszöv, valamint az RMGE marosvásárhelyi szervezete vezető képviselőinek a megbeszélései során tűnt fel, hogy menynyire felvillanyozza, reménnyel tölti el őket a leendő vegyes vállalatok alapításának már a lehetősége is. Ez idáig szunnyadó ötleteiknek, üzleti elképzeléseiknek remélhetően a jövőben már nem lesznek bürokratikus és pénzügyi korlátái. Gyócsi László VÁLLALKOZIK A CSEPEL AUTÓ' Városi buszok vidéki körúton Tavaly nyár óta a Csepel Autógyárban nyolcvan- millió forintot költöttek fejlesztésre, s ennek a munkának a kézzel fogható eredményeit az érdeklődők már a májusi BNV-n is láthatták. Valószínűleg a konkurencia is meglepődött a városi tömegközlekedés számára készített környezetbarát citybuszo- kon, vagy a Cummins- motorral felszerelt, finn Sisu-fülkével ellátott kamionokon. Az már a vásár ideje alatt is látható volt, hogy az Autógyár standja körül milyen sok látogató fordult meg. Persze a sikert igazán abban lehet lemérni, hogy a gyártmányfejlesztések mennyit hoznak a konyhára. A vásárzárást követően Nagy László Vállalkozási irodavezetőtől érdeklődtünk. milyen üzleteket sikerült nyél beütni ük, — A fuvarozó vállalkozók részéről óriási volt az érdeklődés a kamionjaink iránt, hiszen azok a szakCsendesck az erdélyi falvak. Idegenforgalom jószerivel nem létezik, s így csak elvétve haladnak át járművek ezeken a településeken (A szerző felvételei) Végzetes név Maga után húzta A történet nem meglepő, ám mégis jól tükrözi mind a címnyilvántartás, mind a mai gazdasági életünk fonák ellentmondásait. Mert nemcsak hogy ellentmondásos. de valóban fonák helyzeteket teremtett a budakeszi Polár Ipari Kisszövetkezet életében, hogy nevét vagy féltucat társaság, sőt finn vállalat is viseli. Csődbe mentek, de ezt már akkor „tudták” a Csődértesítő című lapból, amikor még hivatalosan nem is jelentettek öncsődöt. Cserjési András elnök nem érti, miként lehetséges, hogy a cégbírósági bejegyzéskor nem tudnak „megálljt” parancsolni a jogszakértők; ilyen már van, válasszatok más nevet! Sok félreértést elkerülhettek volna, ha ez valamilyen ügymenetben megtörténik. Mindig más cégek postáját kapták meg. Többek között így kerültek üzleti kapcsolatba (mármint a téves címzések és postázásnak köszönhetően) egy hasonló nevű céggel, nevezetesem a Polárt Kft.-vei, melynek a megszűnt óbudai téglagyár helyén volt a bérelt központja. Ez a cég szintén veszteséges listára került, csődbe ment, s csődbe rántotta magával druszáját is, a vele kapcsolatban álló hasonnevű ipari szövetkezetét. Pontosabban 1 millió 600 ezer forinttal tartoznak nekik. Az elnök szerint írásbeli egyezségük van, hogy a felszámoló kifizeti — másfél év alatt, havonta tíz- százalékos részletekben — kamatokkal együtt a teljes ősszeget. Ha mindez megvan, akkor következik a szövetkezét sóját raktárkészletének értékesítése, amely szintén megér egymillió forintot. Ez akkor keletkezett, amikor az üzlettárs csődbe ment, S nyakukon maradt a sok napellenző. Cserjés! András meséli, hogy mégsem kell bezárniuk a kaput, s az átalakulás után újra fellendül az üzlet. I. M. Érvényben: 1992. június 9. r iMOK Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol font 142,63 145,43 Ausztrál dollár 59,41 60,65 Belga frank (100) 238,09 242,75 Dán korona 12,66 12,92 Finn márka 17,94 18,34 Francia frank 14,54 14,82 Görög drachma (100) 40,48 41,32 Holland forint 43,50 44,36 fr font 130,41 133,01 Japán jen (100) 61,11 62,31 Kanadai dollár 65,09 66,49 Kuvaiti dinár 267,23 272,73 Német márka 49,02 49,98 Norvég korona 12,54 12,78 Olasz líra (1000) 64,78 66,06 Osztrák schilling (100) 696,35 709,95 Portugál escudo (100) 58,78 59,88 Spanyol peseta (100) 77,48 79,00 Svájci frank 53,59 54,67 Svéd korona 13,55 13,81 USA-dollár 77,73 79,29 ECU (Közös Piac) 100,32 102,28 emberek véleménye szerint is megütik a Mercedesek, Volvók színvonalát, de annál 20-30 százalékkal olcsóbbak. Egy probléma : a teherfuvarozók többségének sincs elegendő mozgatható tőkéje. Sokan közülük egy-két évvel ezelőtt a Hun garoc ami óntól vásároltak használt Rábákat, azok viszont nem felelnek meg a nyugat- európai követelményeknek. Mivel a vállalkozók is pénzszűkében vannak, gondolkozunk azon, hogy a teherautókat lízingelhetnénk, s egyéb hitelkonstrukciókon is törjük a fejünket. — A BNV-n reménykedtek abban, hogy a BKV, illetve a vidéki tömegközlekedési vállalatok is jelfigyelnek a city buszaikra. — Érdeklődés valóban volt, de konkrét üzletkötés még nem történt. Várható. hogy hamarosan a BKV szakembergárdája is megtekinti a buszokat. Annyi bizonyos, hogy az Expóra szeretnék megújítani a járműparkjukat, s a környezetszennyező buszokat korszerűre kívánják cserélni, s ehhez a Világbanktól kívánnak hitelt felvenni. E hónapban egyébként a citybuszok- kal egy vidéki körútra is elmegyünk, s a nagyobb városok — Miskolc, Szeged — közlekedési vállalatainak is bemutatjuk. A midibuszokhoz készített alvázak iránt is érdeklődtek külföldi megrendelők. Éppen ez ügyben utazott Thaiföldre, Tajvanba vállalatunk vezérigazgatója, s remélem, a hét végén már konkrét üzletkötésekről is beszámolhatunk. H. É. Hozzászólás cikkünkhöz Sorsokról van szó Tisztelt Hargitai Éva! 1992. június 3-án a Pest Megyei Hírlapban megjelent cikkére az alábbiakban szeretnék reagálni. Először is elnézést kérek, hogy a vállalati menedzsment elfoglaltsága miatt nem volt az utóbbi időben lehetőségünk találkozni önnel. Mindezek mellett az is igaz, hogy a vállalat eladása miatt főképpen a REORG Rt. tartotta fenn magának a nyilatkozás jogát. Érthetőnek tartom azt, hogy a vállalattól elbocsátásra került dolgozóik sérelmezik az elbocsátás tényét, hiszen sorsokról, esetenként tragédiákról van szó. Szerelném biztosítani arról, hogy a leépítés szükséglete, annak ellenére, hogy azt objektív megközelítéssel igyekeztünk kezelni, kemény lelki terhet jelent a vállalatvezetés számára. Tisztában vagyunk azzal, hogy emberek és családok egzisztenciájáról, megélhetésükről vol- tunk/vag'yunk kénytelenek döntéseket hozni. Ugyanakkor meg szeretném említeni, hogy ebben a kényszerhelyzetben is eleget tettünk abbéli kötelezettségünknek, hogy azokat a dolgozóinkat, akiket elbocsátani kényszerültünk, maradéktalanul kielégítettük aszerint a kollektív szerződés szerint, amely az országban érvényes törvénynél jobb fettételeket biztosít. Szomorú, de manapság mégiscsak eredménynek számító tény ez. Sajnos vannak olyan vállalatok, amelyek anyagi ereje még a végkielégítés kifizetését sem teszi lehetővé. A cikkében „őcskavas”- ként emlegetett huzalzománcozó gépek egykor valóban jobb időket éltek meg. A KGST-specializáció alapján a fő vevőnk az azóta felbomlott Szovjetunió és még néhány fejlődő ország volt. Ezen országok mind gazdasági recesszióban vannak, ahol nincs beruházás, s mindenki kivár. Ugyanakkor az Is igaz, hogy ezen termékek elmaradnak a világszínvonaltól, főképpen a KGST-követel- ményeknek felelnek meg. Hogy a huzalzománcozó gépek az „ócskavas” szintről elmozduljanak, komoly fejlesztésre lenne szükségünk, amelyhez pénzügyi forrásokkal egy felszámolás alatt lévő vállalat nem rendelkezik. Mindezek miatt került az üzletág abba a helyzetbak hogy a piaci igények elmaradása, illetve más jellegi piaci igények miatt nem volt további megrendelés az általunk gyártott huzal«! zománcozó gépekre. Ezen s piacon ma egyébként nemcsak a Pestvidéki Gépgyárnak vannak értékesítési gondjai, hanem a világ szinte valamennyi, nálunk sokkal magasabb technikai szinten álló (nyugati) cégnek is. Meg kívánom jegyezni, hogy a profil leállítását csak akkor foganatosítottuk, amikor már tényleg nem volt más megoldás. Ugyanakkor az is fontol tény, hogy a profil leállítása, illetve leépítése úgy történt, hogy a gyúrtál szempontjából kulcsfontosságúnak ítélt szakembereket megtartottuk —• mái területre irányítottuk —, és ezáltal a piaci igények esetleges feléledése esetén bármikor módunk van az üzletág újbóli beindítására. A külföldi utazások tekintetében az alábbiakat szeretném közölni. A piacgazdaság keretei között működő nyugati vállalatok bevételük legalább 8-1Ú százalékát költik marketing — a piacmegdolgozás — költségeire. A Pestvidéki Gépgyár 1991-es, mintegy 900 millió forint bevételére ez 90 millió forintot jelentene. Ugyanakkor a külföldi utazások költsége mintegy 3,5 millió forint volt, amelyben benne van- nak az általunk gyártott gépek üzembe helyezésére utazó szerelők költségei is Befejezésül azt szeretném elmondani, hogy az ön által írt cikket vállalatunk szempontjából objektívnek tartom, de a teljeslátás miatt szükségesnek tartom a fenti kiegészítést. Dr. Kovács Géza Péter vezérigazgató, a felszámoló helyi megbízottja.
