Pest Megyei Hírlap, 1992. június (36. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-09 / 135. szám
KŐTELEZŐ ERŐVEL ALTALANOS ELVEK, SAJÁTOS SZABÁLYOZÁS A modern társadalmakban általános, hogy az állam és az önkormányzatok látnak el olyan feladatokat, amelyek nélkülözhetetlenek az emberi közösségek együttéléséhez. A közigazgatáson túl fontos állami, illetve önkormányzati feladat például az egészségügyi ellátás, vagy a közoktatás megszervezése. A rendszerváltással sürgetően megoldandó problémaként jelentkezett a munkaviszonyok újbóli szabályozása, ezen belül a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozóan is a részletes törvényi szabályozás. A közalkalmazotti jogállás elkülönült törvényi rendelkezéseit több sajátosság is indokolja, illetve jellemzi. ALKU NINCS A munkáltatók költség- vetésből történő finanszírozása alapvetően meghatározza, befolyásolja a munkaadóknak és a közalkalmazottaknak a munkaügyi kapcsolatokban elfoglalt helyét. Elsődlegesen a pénzügyi függőség miatt a legtöbb kérdésben a felek nincsenek alkupozícióban, ugyanis az alkalmazást érintő feladatok megoldása nem a közalkalmazott tényleges munkáltatójától, hanem a közhatalmi szerv döntésétől függ. Ezért a felek szabadon nem egyezkedhetnek a munkajogi kérdésekben, miután az állam — tulajdonosi jelleggel — a közalkalmazotti jogviszonyt érintő kérdéseket rendezi. Amellett, hogy a törvény kötelező erővel és részletesen szabályozza mindazon kérdéseket, amelyek általános jelleggel, egységesen rendezhetőek valamennyi közalkalmazotti jogviszony vonatkozásában, figyelembe veszi az egyes szakmákban, valamint munkáltatóknál meglévő sajátosságokból adódó kérdéseket. Ezeket a sajátos problémákat úgy oldja meg, hogy a törvény ■— felhatalmazás alapján — meghatározott területeken lehetőséget biztosít az ágazati x-endelkezések kiadására. Így a közalkalmazotti törvény mellett kiemelt szerepet kapnak az ágazatokat irányító miniszterek, akiknek lehetőségük van szabályozni azokat a kérdéseket, amelyeknél törvényi szintű egységes szabályozása szükségtelen, vagy az egyes területek eltérő jellege miatt lehetetlen lenne. A közalkalmazotti munkáltatói körben jogi eszközökkel garantálni lehet oly kedvező feltételeket, amelyek a munkaerőpiac hosz- szabb távú kiszámíthatatlansága miatt nem biztosíthatók. A közalkalmazottak által ellátott — a társadalom szempontjából nélkülözhetetlen — közfunkciók miatt a törvény kedvezőbb feltételeket is biztosít. Ilyen például a garantált illet- mény-előmeneteli rendszer, bizonyos kedvezőtlen munkaerő-piaci hatások korlátozása, amelyek rendkívül fontosak a munkavállalói réteg egzisztenciális stabilizációjának megteremtésében. A törvény szervi hatálya meghatározásánál elsődleges o munkáltatók pozíciója és nem a tevékenységük eltérő jellege. Ezért a törvény hatálya alá a társadalom számára alapvető szolgáltatást nyújtó munkáltatók közül kizárólag az állami és önkormányzati költségvetésből működő szervezetek kerültek. így a nevelési, oktatási, a szociális és egészségügyi, a közművelődési, sport és művészeti, a közgyűjteményi és tudományos intézmények és szolgáltatók. Ennek megfelelően nem vonatkozik a törvény az elsődlegesen a KOLLÉGIUM, TORNATEREM ELNYERT PÁLYÁZATOK Az alap- és középfokú kollégiumok, valamint a középiskolai tornatermek építése az önkormányzatok részére komoly anyagi megTÖKÖLI TELEFONBŐVÍTÉS Aki Magyarországon él, annak aligha kell magyarázni, hogy még manapság is milyen nagy kincs a telefon. Tökölön mindenesetre kétszázhatvanhat helyi lakosnak jó hétvégéje volt, ugyanis végre megkapták a hőn áhított telefont. Az örömöt még az sem csökkentette, hogy a határidő egy kicsit elcsúszott. A költségeket a lakosság — fejenként negyvenezer forinttal — és a Matáv állta. A hálózatbővítés lehetővé tette, hogy mindenki fővonalat kaphason. terhelést jelent. Számos kötelezően ellátandó feladat mellett kevés önkormányzat vállalkozhatna csupán saját pénzforrásból ezek megvalósítására. A saját erőt kiegészítve állami cél- támogatással lehetőség nyílik, hogy a költségeiben is jelentős feladatok megvalósuljanak. A közelmúltban a parlament megtárgyalta és elfogadta az alap- és középfokú kollégiumok, valamint a középiskolai tornatermek építésének céltámogatására vonatkozó kormányzati előterjesztést. A parlament által elfogadott törvény Pest megyére vonatkozóan az alap- és középfokú kollégiumok építésénél és felújításánál 5 önkormányzat részére 13 millió 359 ezer forint céltámogatást határozott meg. Megyénk ugyancsak 5 önkormányzata középiskolai tornaterem építéséhez 37 millió 347 ezer forint céltámogatásban részesült. magántulajdonból, vagy az alapítványi támogatásból működő magánegyetemekre, az egyházi iskolákra, a magántulajdonú egészség- ügyi intézményekre. KIZÁR ÉS KORLÁTOZ A munkaügyi kapcsolatok szabályozása igazodik az új munka törvénykönyve rendelkezéseihez, ugyanakkor a munkáltatók megkülönböztetett pozíciójából és a közalkalmazotti jogviszonyból adódó sajátosságok miatt lényegi eltérések is megjelentek. A közalkalmazotti részvételi jogok gyakorlására a közalkalmazotti közösségek által választott közalkalmazotti tanács, illetve közalkalmazotti képviselő hivatott. Ugyanakkor a munkáltató jellegére tekintettel lehetőség nyílik e jog közvetlen gyakorlására is. A szakszervezetek — a kollektív szerződés megkötésével összefüggő sajátosságoktól eltekintve — rendelkeznek mindazokkal az érdekvédelmi jogokkal, amelyeket az új munka törvénykönyve megállapít. Kiemelt jelentőségűek viszont a kormány, az ágazatot irányító miniszterek és a szakszervezetek speciálisan szabályozott viszonya. A közalkalmazotti munka közérdekű volta és az állam tulajdonosi tekintetben való részvétele, illetve képviselete megkívánja a munkafeltételek túlnyomó részénél a feltétlen alkalmazandók meghatározását. Néhány ilyen szabályt kiemelve megállapítható, hogy számos jogintézmény alá-fölé- rendeltségi kapcsolatot alakít ki a munkáltató és a közalkalmazott között. Ezt példázza a közalkalmazotti jogviszony létesítési módja, a kinevezés, illetve a fegyelmi felelősségi rendszer szabályozása is. Az állam egyik fontos szerepe a közalkalmazotti jogállás rendezésében, hogy kizár, illetve korlátoz bizonyos kedvezőtlen munkaerő-piaci hatásokat. A közalkalmazotti jogállás stabilitását növelő intézmény a munkáltató korlátozott lehetősége a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésére. A megszüntetési okok meghatározott felsorolásán alapuló felmentési rendszert indokolja, hogy az érintett munkáltatók olyan közszolgálatot látnak el, amelyekre fontos társadalmi igény van. OSZTÁLYBA SOROLJÁK A közalkalmazotti illetményt alapvetően nem a munkáltatók és a szakszervezet közötti béralku határozza meg, hanem a törvény rendelkezése, amely jogi eszközökkel szavatolja a közalkalmazottak díjazásában történő előrehaladását. Minderre a munkáltatók költségvetésből történő finanszírozása teremt lehetőséget, ellentétben a gazdasággal, ahol a piac okozta kiszámíthatatlanság miatt ilyen garancia jogilag nem szavatolható. A bevezetett illetmény-előme- neteü rendszerben az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges iskolai végzettség és képesítés alapján a köz- alkalmazottakat osztályba sorolják. Az osztályokhoz összesen hat—tizennégy fizetési fokozat kapcsolódik és a fizetési fokozatok közötti várakozási idő elteltével a közalkalmazott eggyel magasabb fizetési fokozatba lép. A feltétlenül alkalmazandó fizetési rendszerrel szükségszerűen együtt járó rugalmatlanságot számos tényező oldja, így a jobb munkavégzés anyagilag is elismerhető. A fizetési fokozathoz kapcsolódó illetmény alsó határként tekintendő, a munkáltató — a pénzügyi feltételek megléte esetén — többletdíjazást állapíthat meg. Lehetőség van — kiemelkedő munka elismeréseként — a fizetési fokozatok közötti várakozási idő csökkentésére is, de egyes pótlékok, valamint az adományozható címek, jutalmak is a struktúra „lazítását'’ szolgálják. TELJES JOGGAL Az előmenetel előzőekben vázolt meghatározása csak bizonyos részleteiben jellemezhető a zárt karrierrendszer jegyeivel, mert a közalkalmazotti munkáltatóhoz történt belépés után az előrejutásnál kiemelt feltétel a közalkalmazásban eltöltött idő. Ugyanakkor a belépéskor megtörtént besorolásnál a fizetési fokozatok meghatározásánál teljes jogú elismerést nyernek a munkaviszonyban, szolgálati viszonyban, munkavégzéssel járó szövetkezeti tagsági viszonyban és közszolgálati jogviszonyban — tehát nem közalkalmazottként — eltöltött terminusok is. Komáromi Gyula Biztosítékokat tartalmazzon ÁTTEKINTHETŐBB LÉPÉSEKET Ahhoz, hogy jól működhessen az állam háztartása, nemcsak jól megfogalmazott elvekre van szükség, hanem arra is, hogy a közelmúltban elfogadott törvény minél jobban ösztönözze az önkormányzatokat és a költségvetési intézményeket a takarékosságra. E kritikájának adott hangot az Állami Számvevőszék. Számvevőszéki szempontból a szakemberek hangsúlyt helyeznek az államháztartás ellenőrizhetőségére. Ezt szintén szabályozni kell, de úgy, hogy áttekinthető legyen a költségvetés valamennyi „lépése". A törvény legutóbbi előkészítési szakaszában az ÁSZ külön felhívta a figyelmet arra, hogy meg kell különböztetni a központi költségvetési szervek és az alapok kötöttebb gazdálkodását az önkormányzatok nagyobb gazdálkodási szabadságától. A pénzügyi ütemezésnél azonban figyelembe kell venni azokat a kapcsolódási pontokat, melyek részint meghatározzák -az egyes alrendszerek tartalmát. Az ÁSZ-vélemény leszögezi: a hatásköri és eljárási szabályok nem szabnak gátat a jelenleg is megfigyelhető költekezésnek. A számvevőszéki szakemberek úgy vélik, a saját és többnyire nem tervezett bevételek illetve a visszaigényelt általános forgalmi adó, az elfekvő pénzek utáni kamatbevételek, a különböző alapokból származó pénzátvételek indokolatlanul megnövelik az intézmények mozgási szabadságát. Érdekesség, hogy 1990-ben a maradványérdekeltségű központi szervezetek nem tervezett többlet- bevétele meghaladta a támogatás 40 százalékát. Sajnos azonban ma — a konkrét és megalapozott tervezés hiányában — az alapfeladatok tényleges költségigénye nem ellenőrizhető és értékelhető. Mivel az állami költség- vetés általános tartaléka nemcsak az előre nem látható kiadások, hanem az elmaradt bevételek fedezetét is képezi, ezért fontosnak tartanák az ÁSZ-nál, hogy a támogatások fel- használására vonatkozó előírásokon túl a törvény biztosítékot is tartalmazzon arra az esetre, ha valamilyen bevételét nem folyósítanák az illető költségvetési intézménynek. Általános tartalékot többek között ezen költségelemből, mármint az elmaradt bevételekből képezik. Az ÁSZ-nál azt tartják, hogy a pénzfelvételeknél az ellenjegyzési kötelezettséget célszerű azokra az esetekre korlátozni, amikor a költség-átcsoportosítás ai állami költségvetés számára elkötelezettséget jelent. A kormány ugyanis a költségvetési törvényben meghatározott mértékben vállalhat kezességet a hitelvisszafizetésekre. I. M. íj rendszerrel A Belügyminisztérium Pest Megyei TÁKISZ Lajos utcai épületében Pest megye 813 munkáltatója által foglalkoztatott több mint 53 ezer dolgozó bér- és egyéb járandóságainak számfejtését végzik. A számfejtés április végéig ágazati rendszerben történt. A TÁKISZ — figyelembe véve a kapcsolattartás egyszerűsítési szempontjait — áttért a területi számfejtési rendszerre. A TÁKISZ által számfejtett alkalmazottak a június 3-i fizetésüket már az új számfejtéssel kapták. Vtönképzés: visszavonást követően Nem érdemes elmulasztani Az utánképzés Intézményét a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény teremtette meg. A törvény hatálya ellenére a végrehajtás feltételei csak ez év január 1-jétől álltak fenn, ugyanakkor a kormány tavaly október 29- én kiadott 139/1991. rendeleté határozza meg a végrehajtás szervét és módját. Az utánképzés célja a közlekedési képzettség, kultúra és magatartás hiányosságainak és hibáinak megszüntetése, a közlekedési szabályok megtartására nevelés. ítélet alapián Vtánképzésre kell kötelezni azt a járművezetőt, akinek vezetői engedélyét közlekedési bűncselekmény vagy szabálysértés miatt 1988. június 3Ó-át követően visszavonták. Ugyancsak utánképzési kötelezettség alá esnek azok is, akiknek a bíróság, vagy a szabálysértési hatóság csupán valamely kategóriára való vezetési jogosultságát vonta be, illetőleg akit egyes járműfajták vezetésétől tiltott el. Végül erre kell kötelezni azt a járművezetőt, aki sorozatosan megszegte a közúti forgalomra vonatkozó szabályokat, és emiatt a szabálysértési hatóság két éven belül harmadik alkalommal pénzbírsággal sújtotta. Az utánképzést a területi rendőrkapitányságok igazgatásrendészeti alosztályai, államigazgatási határozattal rendelik el, a jogerős bírói ítélet, illetve a szabálysértési határozat alapján. Hatvan nap A határozat ellen fellebbezésnek van helye és bíróság előtti felülvizsgálatot is kérhet az ügyfél. A benyújtott fellebbezés és a kérelem a végrehajtásra nem halasztó hatályú. Mindkét beadvány illeték- köteles, hatszáz, illetve ezer forint értékben. A határozat birtokában a vezetői engedély visszavonása (eltiltás) idejének lejárta előtt hatvan nappal a megyei (fővárosi) közlekedési felügyeletnél kell jelentkezni, ahol az egyéniesített program meghatározása céljából az ügyfél feltáró foglalkozáson vesz részt. A közlekedési felügyelet a jelentkezőket a 7 program valamelyikébe osztja be, a feltáró foglalkozás és az elkövetett közlekedési cselekmény alapján. A közlekedési képzettség hiányosságainak megszüntetésére irányuló elméleti és gyakorlati foglalkozás után a résztvevőknek vizsgát kell tenni (I. és II. program), s az utánképzést a jelentkezéstől számított 60 napon belül be kell fejezni. Pest megyében utánképzésre az alábbi helyen jelentkezhetnek: Pest Megyei Közlekedési Felügyelet utánképzési csoportja, Bp. XIV. kér., Komócsy u. 17—19. A tanfolyam elvégzéséről az érintett igazolást kap, amelyet a rendőrhatóságnál bemutat. Ez a feltétele a vezetői engedély visz- szaadásának, illetve a lejárt eltiltás törlésének. Igazolást kap Akit a sorozatos szabály- sértések miatt köteleztek utánképzésre, a határozat, ban megjelölt határidőn belül el kell végezni és az igazolást bemutatni. Amennyiben ezt elmulasztja, a rendőrhatóság a vezetői engedélve visszavonására intézkedik. A tájékoztatás teljességéhez hozzátartozik az is, hogy ez az utánkénzés pénzbe és időbe is kerül. A programok díja 5400 és 14 000 forint, a foglalkozások Időtartama 6—25 óra között mozog. Sziklás! Jánosné 'Midap5