Pest Megyei Hírlap, 1992. május (36. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-09 / 109. szám
1392. MÁJUS 9., SZOMBAT XXXVI. ÉVFOLYAM, 109. SZÁM Ára: 11,50 forint Ballag már... Még pár hét, s megszűnt számukra az eddigi védettség. A zárt forma; ahol a tudás, a felelés, a dolgozat számított csupán. Égy ideig még diákok. Azután kilépnek az iskolafalak közül. Előtte a búcsúzó szertartás, a ballagás. Termékből termekbe járva, ajkukon énekszó, kezükben virág. S emlékeznek. A kezdetekre, a kedvelt tantárgyakra, tanárokra, óráikra, kirándulásokra, az osztályközösségre. Mindarra, ami a középiskolái életformához hozzá tartozott. Meghatott pillanatok. Szülők, barátok, iskolatársak között teszik mag a távozás előtti lépéseket. Vidám és szomor ú is a búcsú. S utána jön a megmérettetés. A jövő hét elején ismét diákok, akik a padokban ülve, az írásbeli érettségi tételeken gondolkodnak. Egy hónap múltán kezdődnek a szóbeli vizsgák, s ha sikeresen túljutottak ezeken, vár rájuk az alma materen túli világ. A bizonytalanságaival, kérdéseivel. De hát fiatalok. Előttük a lehetőség, a siker, a kudarc. Minden. S ez is a rend. De ez már az ÉLETÉ. —j»3*— Néhány év, és feléled Gyenge a falu hangja A mezőgazdasági termelés fellendítése immáron nemcsak napi kenyergondot jelent. hanem politikai kérdéssé vált. Atcrczvcn a mezőgazdaság sokasodó gondjait, az élelmiszer-gazdaság szorongató pénzhiányát, az agrárágazat munkavállalóinak egzisztenciális bizonytalanságát, hét parlamenti párt összefogásával tegnap megalakult a Parlament Agrárklubja. — Miként tudja a most megalakult klub hosszú távon segíteni az agrárágazat tevékenységét? — kérdeztük dr. Szabó Lajos el- kunk, hogy a falu és a vi- nöktől, a Kisgazdapárt or- dék hangja nagyobb erő- szággyűlési képviselőjétől, vei jusáon el a korrhány- — Nem titkolt szándé- (Folytatás az 5. oldalon) Országos Bastácskozás IFJÚSÁG ’92 Az Országházban megtartott tanácskozáson — amely tegnap kezdődött és ma fejeződik be —, a magyarorBaross Gábor-emléknap Aki Széchenyi álmait valóra váltotta Baross Gáborra, a 100 éve elhunyt kiemelkedő gazdaságpolitikusra és közlekedésszervezőre emlékezett pénteken a Közlekedési Múzeumban Siklós Csaba szakminiszter, és Csárádi János, a MÁV vezérigazgatója. A miniszter felavatta Baross Gábor mellszobrát, Előterjesztés nélkül Levél az elnökhöz A Magyar Köztársaság elnökének hivatalához pénteken megérkezett Antall József miniszterelnök Gombár Csaba felmentését kérő levele — mondta Faragó András a hírügynökség érdeklődésére. A köztársasági elnök szóvivője röviden ismertette a levél tartalmát, hozzátéve: a miniszterelnök levelével egyidejűleg nem érkezett meg a kinevezéseknél és felmentéseknél szokásos formális és megkívánt előterjesztés. Faragó András sejtetni engedte, hogy ennek hiányában Göncz Árpád nem tudja elbírálni az ügyet. A szóvivő további kérdésekre nem kívánt válaszolni. Áprilisban tovább javult a magyar gazdaság nemzetközi pénzügyi helyzete. Az év negyedik hónapjában a folyó fizetések és a működő tőkeáramlás pozitív egyenlege elérte az 1,1-1,2 milliárd dollárt — mondta Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Az előzetes adatok szerint a folyó fizetési mérleg első negyedévi 430 millió dolláros aktívuma további 200 millió dollárral növekedett, s így április végére elérte a 650-700 millió dollárt. Az első negyedévben 300 millió dollár volt a működő tőke beáramlása, ami az áprilisi mintegy 100 millió dolláros gyarapodás révén közel 400 millió dollárra nőtt. Az eddig eltelt időszakban a Magyar Nemzeti Bank hitelfelvételei és törlesztései közel azonos szinten mozogtak — 800-900 millió dollár körül. Hárshegyi Frigyes szerint a folyó fizetési mérleg kedvező alakulása már csak azért is biztató, mert az áru-de viza forgalom első negyedéves adatai jelentős exportnövekedésre utalnak. amelyet Mihály Gábor Munkácsy-díjas szobrászművész mintázott meg. Az alkotást Baross halálának centenáriuma alkalmából a múzeum szponzorok segítségével állíttatta fel. Az ünnepség után megnyíló kiállítás dokumentumokban, tárgyakban gazdag anyagát hazai közgyűjtemények kölcsönözték az alkalomra. Az 1848-ban született Baros» Gábor 1886—1889 között közmunka- és közlekedésügyi, majd 1892. május 8-áig kereskedelemügyi miniszter volt. Nevéhez fűződik a vasút államosítása, a hálózat jelentős bővítése, a zóna-díjszabás és a teheráru-díjszabás bevezetése. valamint az első modern úttörvény kidolgozása. Minisztersége alatt jelentősen fejlődött a dunai hajózás, a Vaskapu szabályozásával megnövekedett a folyó hajózhatóságának hossza. Ugyancsak ő alapította a Postatakarékpénztárt, s egyesítette a postát és a távírdát. Mint Siklós Csaba megfogalmazta: Baross volt az az ember, aki Széchenyi álmait valóra váltotta. BELPOLITIKAI BÍR GÖNCZ ÄRPÄD, a Magyar Köztársaság elnöke a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából táviratban üdvözölte Václav Havel köztársasági elnököt. A MINISZTERELNÖKI HIVATALBAN pénteken újrakezdődtek a tárgyalások a nemzeti ?s etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényjavaslatról a kormány , delegációja és a Kisebbségi Kerekasztal között. A II. VILÁGHÁBORÚ BEFEJEZÉSÉNEK 47. évfordulója alkalmából a háborúban elesett katonák emlékére Harkányban, Beremenden és Hajdúböszörményben koszorút helyeztek el a kormány,' az érintett országok külképviseletei, a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség. OLVASÓINK FIGYELMÉBE örömmel tájékoztatjuk a Pest Megyei Hírlap olvasóit, hogy május 2S-tól minden csütörtökön színes telemagazint kapnak újságunkkal. A tele- magazin a német nyelvterület legnagyobb példányszámú, Nürnbergben előállított, azonos minőségű magyar nyelvű változata, kiegészítve a Magyar Televízió és a Rádió szombattól péntekig terjedő műsorával. A telemagazint csak a Pest Megyei Hírlap mellékleteként terjesztik, önállóan nem árusítják. Felhívjuk kedves olvasóink figyelmét arra, hogy az előfizetők ingyen kapják meg a telemagazint, akik példányonként vásárolják lapunkat, azok fél áron. A júniusi új előfizetők már hozzájutnak az ingyenes műsormclléklcthez. szági ifjúsági szervezetek többségének képviselője részt vett. Furcsa, hogy a fiatalok mellett nagyon sok „ötvenes tinédzser” is ott ült a tanácskozáson (közöttük több tucat ex-KISZ-tit- kár), ők viszont az önkormányzatok küldötteiként jelentek meg. A köztársasági elnök szólt elsőként a fiatalokhoz, majd Gazsó Ferenc szociológus foglalta össze az ifjúságot' érintő kutatások jelen helyzetét az ország mai gazdásági állapoténak tükrében. Elmondta, hogy a fiatalok lényegében, nem szá(Folytatás á 3.-oldalon) Ágoston András Antall Józsefnél Antall József miniszter- elnök pénteken délután fogadta Ágoston Andrást, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnökét, aki nyugat-európai körútjáról hazatérőben állt meg Budapesten. Áttekintették a vajdasági magyarság helyzetét a jelenleg kialakult nemzetközi helyzetben. Antall József ismertette a magyar kormány álláspontját a délszláv köztársaságokban zajló fejleményekkel kapcsolatban. Ágoston András a megbeszélés során kifejtette a VMDK autonómia-elképzeléseit, amelyeket a miniszterelnök a magyar kormány támogatásáról biztosított. A megbeszélésen részt vett Kodolányi Gyula, a miniszterelnök tanácsadó Testületének vezetője és Entz Géza államtitkár, a határontúli magyarok titkárságának vezetője. Emlékezés a besnyői temetőben Ivánka Imre sírboltjánál Pénteken délelőtt, a Vöröskereszt és a Vörös Félhold világnapján szerény ünnepséget rendeztek a rnáriabesnyői temetőben. A Damjanich-iskola tanulóinak jelenlétében dr. Bányai Júlia a Magyar Vörös- kereszt országos vezetőségének nevében Szviatovszki Andrással, a Pest megyei vezetőség titkárával közösen megkoszorúzta Ivánka Imre honvéd ezredes (1818— 1896) síremlékét. A megyei titkár rövid beszédében ismertette a honvéd ezredes életútját, aki jelentős tevékenységet fejtett ki a Magyar Vöröskereszt megalapításában is. Elismeréssel szólt a Damjanich-iskola pedagógusainak és diákjainak szerepéről, akik „megtalálták”, majd rendbe tetették az elhanyagolt síremléket. Ivánka Imre egyik vezér- egyénisége volt a pákozdi csatának, majd parlamenterként igyekezett közvetíteni. Amikor Kossuth levelét elvitté Windischgrätz- hez, visszatérése során Jellasics táborában elfogták — 1850-ben helyezte a hadbíró szabadlábra. 1861-től 1892-ig a Határozati Párt soraiban tagja volt az Országgyűlésnek, olvashatjuk a Damjanieh-iskolára emlékező kis füzetben. S azt is, hogy nemcsak honvéd ezredesi nyugdíját, hanem jövedelmének jó részét is volt bajtársainak, s azok özvegyének, árváinak segélyezésére fordította. B. G. MAI SZAMUNKBAN A mentősök hétköznapjai (4. oldal) Vevőcsalogató traktorparádc (5. oldal) Az alapító: Szent István (6. oldal) Valami vau? (8. oldal). Tovább javult a fizetési mérleg