Pest Megyei Hírlap, 1992. május (36. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-06 / 106. szám
A magyarságtadomány könyve ÜRÖMBEN VÁLTOZNAK A SZOKÁSOK Nem más népek ellen Beszélni Európában A Beszélni tudok Európában elnevezésű alapítvány támogatására pártolói jegyeket ad ki a Multiker Kiadó. Az alapítvány az idegen nyelvek elsajátításának ösztönzésére létesült, s támogatni kívánja az ide- gennyelv-ismeretek átadásában, illetve befogadásában kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanárokat, iskolákat, diákokat. Az ügyet felkarolta a hasonló céllal megalakult kiadó, amely módszertani segítséget és korszerű eszközöket biztosít általános iskolásoknak és kezdő nyelvtanulóknak. A nemzet könyvtára Az Országos Széchényi Könyvtár a nemzet szellemi kincseinek őrzője és gyarapítója; a szellem embereinek a műhelye — mondta Szabad György, A nemzet könyvtára 1802— 1992, című kiállítás megnyitóján a Buda vári palota F épületében. A kiállítás a bibliotéka 190 éves történetéről ad képet, bemutatja a könyvtár alapításának körülményeit, történetének meghatározó csomópontjait, válogatást ad legfőbb értékeiből; ' végül bemutatja az intézmény mai arculatát, feladatrendszerét és szolgáltatásait. A kiállítótermek válogatást kínálnak a könyvtár gyűjteményéből — könyvek, ősnyomtatványok, térképek, plakátok — az alapítás eseményeiről — levelek, katalógusok — és a könyvtár történetéről. Aki a nacionalista érzelmek feltámasztásával gyanúsítaná. vagy ezek szításával vádolná A magyarságtudomány kézikönyvének szerzőit, szerkesztőjét, vagy a jeles művet közreadó Akadémiai Kiadót csupán azért, mert a hungarológia kifejezést használták, alapvetően tévednek. A kifejezés magyarságtudomány változata századunk 20-as éveinek derekán vált közkeletűvé, később pedig — főleg a publicisztikai írásokban — di- vatszerűen is használták. A hat önálló tanulmányt egybefogó kézikönyv célja nem a más népek ellen irányuló sovén nacionalizmus élesztése. hanem a nyelvi-kulturális összetartozás tudatának feltárása, elmélyítése, tudatosítása, a határainkon innen és túl — közelben és távolban — élő magyarok magyarságismeretének megszilárdítása. E téren éppen az elmúlt négy és fél évtized dogmatikus oktatási szemlélete, nevelési balfogásai miatt jócskán van pótolnivalónk az államhatárainkon belül felnőtt vagy éppen felnövekvő polgártársaink részére is. Mindenképpen üdvözlendő. sőt dicsérendő tehát A magyarságtudomány kézikönyvének összeállítása és megjelentetése, mert tavetési szervkent muködjk az Állami Bábszínház különválásával a közelmúltban létrejött két bábszínház. E foyamat keretében már megtörtént a régi bábszínház vagyonmegosztása nulmányai révén — mint azt Kosa László bevezetőjében olvashatjuk — legalább nagy vonalakban sikerül bemutatni „...az Európa közepén lakó magyarság sokoldalú történeti és kulturális beágyazottságát, önálló kultúrateremtő képességét.” A több évtizeddel korábbi, hasonló célzatú kezdeményezések helyesnek bizonyult szerkesztési elvét követték az új kézikönyv összeállítói is; nem igyekeztek egyetlen vaskos, összetett tanulmányba sűríteni mindazt, amit a magyarságtudomány fogalma magába zár, hanem a legfőbb témakörök szerint csoportosítva önálló összefoglalásokat adtak az egyes területekről. A magyarságtudomány kézikönyvének valamennyi fejezetét számos illusztráció kíséri, és a kérdéskörrel foglalkozó önálló művek és legfontosabb tanulmányok gazdag bibliográfiája zárja. így ez a valóban hiánypótló mű nemcsak a széles olvasóközönség, hanem a szakemberek számára is nagy nyereséget jelent. A kiadó tervezi, az egy kötetben megjelenő kézikönyv sikerétől függően, hogy az egyes részeket különálló füzetek formájában is kiadja. — a — is. A fővárosi képviselők által elfogadott határozat szerint, az Andrássy úti bábszínház Budapest Bábszínház, a Jókai téri bábszínház pedig Kolibri Színház néven működik majd tovább. Budapest és Kolibri Májustól önálló költségAZ ÖT DOLLÁRT VISSZAHOZTA Körösi Csorna nyomában Szóbeszéd tartja, hogy a székely ember keményebb a sírkőnél. És ha Tamási Áron konok Ábelére gondolunk, aki a világot is próbára tette bolyongásaiban, avagy’ Jókainak, a másik nagy meséiének egyik világjáró regényhősére gondolunk, akkor a szóbeszédnek igazat kell adnunk. Mert Körösi Csorna Sándor mindenképpen ebből a fajtából való — és szerencsénkre nem csupán a Csitvári Krónikából, illetve krónikaíró diákok feljegyzéseiből ismerjük. Most, hogy a magyarság hajszálgyökereit kutató, és más területen híressé vált Körösi Csorna Sándort idézzük nap mint nap (halálának 150. évfordulója kapcsán), akarva-akaratlan egy másik konok székely tűnik fel az emlékezetemből. Arról a Jakabos Ödönről van szó, aki 1972 végén, 1973 elején maréknyi cso- makőrösi szülőfölddel és a Magyar Tudományos Akadémia „ösztöndíjával”, 5 (igen, öt) dollárral a zsebében bejárta egykori elődjének. Körösi Csorna Sándornak az útját, hogy a néhány hónapos út után maréknyi darjeelingi földdel (Körösi sírjáról), több ezer fényképfelvétellel, tibeti tekercsek másolataival, no és egy útikönyv élményzuha- tagával térjen meg a tudós előd székely szülőfalujába. Illesse őt is az emlékezet — törhetetlen magyarságáért. konokságáért, a Kelet-Indiából hazahozott élményekért, amelyek egy wtr Ha csütörtök, akkor könyvtár! Csütörtökönként gyermekzsivaj veri föl az ürömi könyvtár csendjét. Lassan két éve, hogy a könyvtáros, Szekeresné Juhász Éva — a hét középső napjain ebéd után elballag a napközis gyerekekért az alsó tagozatos általános iskolába, és elviszi őket a könyvtárba beszélgetni, olvasni, rajzolni, játszani. Először persze rjem így tervezte. 1985-ben, amikor ilt könyvtáros lett, mesedélutánokat szervezett, de csak 4-5 gyerek vett részt a programjain. Sokan panaszkodtak, hogy a napközi után nem engedik el őket a szüleik. Erre gondolt egyet — hogyha a hegy nem megy Mohamedhez, Mohamed megy a hegyhez —, megbeszélte a tanárokkal, hogy egyszer egy héten engedjék el hozzá a gyerekeket, ő maga biztosítja a kíséretet. A szülők is bcszoknak Mivel nem tudja előre, hányán és mekkora gyerekek tartanak vele. nem tervezi előre a programot. A könyvtári tagok ilyenkor cserélik a könyveiket, mások asztalifociznak, rajzolnak (papírt, ceruzát és filctollat ő ad), vagy olvasnak. És rengeteget kérdeznek! Éva nem erőltet rájuk semmit, maguk kérték például, hogy magyarázza el nekik a katalógus haszná-. latát. könyvtárba csalogatnia a gyerekeken keresztül. Meséli; az egyik csütörtöki napon vele tartott egy kislány, majd tanítás után megjelent testvére is, aki szintén beiratkozott, aztán jöttek a szülők ... Egyébként is megszaporodott az olvasók száma! Hogy ennek a könyvek magas ára, vagy a könyvtár mellett megnyílt gyógyszer- tár az oka — ki tudja? Tény, hogy az influenzajárvány idején nagyon sokan beiratkoztak! Könyvek receptre? Néha a betegség is jó valamire. Meg a kényszer. Ugyanis, amíg más könyvtárosok azon keseregnek, hogy kevés a pénzük, Sze- keresné Juhász Éva megcélozta az antikváriumokat. Elsősorban a krimiket vásárolja fel, mivel ezek a legkeresettebbek, és nincs annyi kötete, amennyivel az igényeket ki tudná elégíteni. A sikerlista második helyét a szakkönyvek, azok közül is elsősorban a horgászatról szólók foglalják el. A könyvtárellátóból a fontos, értékes könyveket rendeli meg, mert azokra is sokan igényt tartanak. Most például a történelmi könyveket keresik, mert az általános iskola felső tagozatában többfordulós történelmi vetélkedő zajlik. Egvre többen érdeklődnek Üröm múltja iránt is, a napokban pedig az Üröm környéki növényvilágról szóló irodalom után kutatott nála néhány egyetemista. Csak három újság Tavaly 50 ezer forintból gazdálkodott, idén 70 ezret kapott az önkormányzattól. Nagy bánatára az újságokkal nem ő rendelkezik, a polgármesteri hivatal dönti el, mire fizet elő. Idén csak 3 újságot járatnak: a Pest Megyei Hírlapot, a Magyar Nemzetet és a Nők Lapját. Pedig sokan szeretnének képeslapokat, folyóiratokat lapozgatni. Hiszen nemcsak a könyveknek, hanem az újságoknak is nagyon felemelkedett az áruk. A gyerekek is csak elvétve vásárolják meg a nekik szóló újságokat, de leginkább a szülők magukon spórolnak. Ki járat ma már IPM-et vagy Burdát? A könyvtár szerepe, jelentősége — az életszínvonal zuhanásával fordított arányban — Ürömben is egyre inkább változik. Mostanában egy „szomorú esemény” növelte tovább látogatottságát: bezárt az egyetlen könyvesbolt. Állítólag kirabolták. A könyvtárra — reméljük — jobb sors vár. Paclmcr Edit Csodálatra méltó a lelkesedése, tenni akarása ebben az anyagias világban. Nemcsak a gyerekekkel szeretteti meg így az olvasást, de egész családokat sikerül a Összeállt a program Zsámbéki szombatok részét évekkel ezelőtt sírba vitte. Jakabos Ödönt nem tudós ösztönök, hanem az ösztönös tudásvágy űzte. Hogy Erdély-szerte menynyit sikerült szétszórnia (éjjel, nappal úton volt, járta az iskolákat, művelődési köröket, hogy a Keleten eltűnt magyarról, az általa gondozott sírról és egyéb élményeiről előadásokat tartson), s hogy a szétszórt mag hol s miként fogam- zott meg az erdélyi koponyákban — az másodlagos kérdés. Ámde amit célul tűzött ki maga elé: felfrissíteni a már feledésnek indult Körösi Csoma-jelensé- get- azt elérte, , Konokságára vall az is, hogy megtörtével Budapestre sietett, hogy a kapott „bakancs-pénzt” visz- szajuttassa a nagyérdemű intézménynek. Útjáról vetített, képes előadásokon számolt be a Tordán működő Jósika Miklós művelődési körnek — 1976 januárjában. Akkor említette, hogy- hírneves pesti elvtársak, megtudván ennek a székely csodabogárnak a terveit, azt javasolták, hogy inkább Moszkva felé vegye útját.... akkor talán segíthetnének. Igen ám, de a már megtett útvonalat egy évszázad múltán még magának a főpo- litiikusnak sem sikerülne megváltoztatni. Hát. indult a maga — illetve szülő- földije — útján. És úgy is akar visszajönni, azon az útvonalon, amelyiken „egykoron Körösi”? — volt az elvtársak kérdése. Mire Jakabos állítólag így vála-, szolt: „Isten óvjon attól!”. Bágyoni Szabó István Immár' tizenegy esztendeje annak, hogy elkezdődött. Hosszú idő, sok minden történt azóta, de a Zsámbéki szombatok elnevezésű kulturális rendezvénysorozat évről évre újabb és újabb érdeklődőket vonzott. Talán érdemes lenne visszatekinteni a kezdetekre, elgondolkodni a folytatáson, de erre kevés az idő. Mert a szervezés olyasvalami, ami be- fejezhetetlen. Ha véget értek az előadások, máris indultak á levelek, csörren- tek a-telefonok, alakítva, egyeztetve a jövő esztendő programját. Csupán egy hónap, s itt az első hétvégi esemény. A helyszín, ahogy eddig is, a romtemplom, mely hangulatával méltó keretet ad az előadásoknak. A nyitó darab Sarkadi Imre Kőműves Kelemenje, amelyet a zalaegerszegi színház társulatának tagjai mutatnak be. Ezt a nyíregyháziak Cyrano- előadása követ', melv új feldolgozásban dolgozza fel az ismert történetet. Megtekinthető lesz majd a Független Színpad tolmácsolásában Moliére Tár- tuffe-je, ami persze nem egészen azonos az eredeti művel. A határokon túli magyar amatőr együttesek találkozójára június 27-én kerül majd sor. Sokan segítettek abban, hojjy ez létrejöhessen. Egyesületek, alapítványok támogatják a rendezvényt, s a cél az, a bemutatkozás, s a találkozó az élményszerűség mellett baráti is legyen. A Katona József Színház Kamrája Ugye, öregem. leszel szíves, hozol hatért túrót című előadását hózza el Zsámbékra. Bonedek Miklós rendezte a darabot, ami vidám kupiék mellett kíséri végig a 30-40-50-es évek történéseit, a történelmet. Jász- Nagykun-Szolnok, Nógrád és Pest megye népi iparés képzőművészei mutatkoznak majd be július 11-én. Kiállítások nyílnak a régió alkotóinak műveiből; féllép a Pest megyei szimfonikus zenekar, valamint néptáncosok és kórusok a három megyéből. Ezen estén a Gödöllői Diákszínpad Tankred Dorst Merlin című darabjából készült, jól megszerkesztett, rövidebb változatát Viszi színre. Az utolsó napon a pécsi Kis Színház előadásában a Svejket szó- rakozhatják végig az érdeklődők. . összeállt hát az idei program. Mint máskor, most sem volt könnyű a darabok kiválasztása, meghívása, az időpontok egyeztetése. De minden elkészült, helyére került. Már csak a jó idő hiányzik, s az érdeklődő közönség. Akik ezúttal is színes, érdekes programokkal találkozhatnak Zsámbékon a nyár folyamán. A helybéliek — s nem csak a szervezők — várják a kezdést. Mert abban, hogy mindez évről évre újra és újra megrendezhető és szervezhető, nekik is részük van. Segítenek e munkában az előadásokért, a faluért. —jisz—
