Pest Megyei Hírlap, 1992. május (36. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-06 / 106. szám
MAI SZÁMUNKBAN A szentgyörgyi harag napja (4. oldal) Romlott húsból parasztkolbász (5. oldal) Körösi Csorna nyomában (6. oldal) Gépköröket szervei a törteti gazdakör (1 oldal) PEST MEG VEI XXXVI. ÉVFOLYAM, 106. SZÁM Ás*a: 11,.50 forint 1992. MÁJUS 6., SZERDA Töfefoet a tüneti kezelésnél Tartós akadályok, növekvő terhek Már évek óta általános tendencia a gazdaság recessziója, amely csaknem minden területére kihatással van. Nőtt p kapacitások kihasználatlansága az ipari üzemekben, az idei év első két hónapjában 27,5 százalékkal alacsonyabb termelési értéket könyvelhettek el a vállalatok a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva. A statisztikai hivataladatai szerint elsősorban az 500 főnél többet foglalkoztató gazdálkodószervezetek termelése csókként drasztikus módon. De ugyanez elmondható a 300 személyt foglalkoztató vállalatokra is, mivel az idei év első negyedévének rendelése — mind a hazai, mind a kül-. földi — már csak a fele a tavalyinak. Ezzel párhuzamosan jelentősen visszaesett a honi cégeink exportja, s a mezőgazdasági termékeink sem igazán kelendőek a külpiacon. E riasztónak tűnő, tényfeltáró adatokat a Magyar Gazdasági Kamara II. szövetségi tanácsülésén boncolgatták az ott megjelent szakemberek. A vállalatok rossz likviditási helyzetét jelzi, hogy a határidőn túli kintlevőségek meghaladják az ötven százalékot, ugyanakkor tovább növekedtek a raktáron fekvő készletek. Ez főként azért veszélyes, mert megakadályozza a piaci viszonyok kialakulását, egészségtelen felhalmozáshoz vezet ez a folyamat, Ez pedig a költségvetési hiány tervezettnél gyorsabb növekedését eredményezi. (Folytatás a 3. oldalon.) Karcaksiikkenlés a Budapest Banknál A Budapest Bank az általános pénzpiaci* tendenciák és a pénzintézet üzletpolitikai célkitűzései alapján május 1-jétől csökkentette egyes hiteleinek és a nála nyilvántartott betéteknek a kamatlábát. A május elseje után kötött új, éven belüli kölcsönszerződéseknél az alkalmazott irányadó kamatlábak az ügyfelek bonitásá- tól, azaz fizetőképességétől függően 0,25—1,5 százalékkal alacsonyabbak. Az új betétszerződéseknél a csökkentés mértéke az éven bélül lejáró betétekre átlagosan 1,5 százalék, az ennél hosszabb futamidejű lekötéseknél 2-3 százalék. BLOKÁD HELYETT TÖRVÉNYESEN \i autósok érdekvédelme Nemcsak a motorizáció világjelenség. Az is annak számít már, hogy Közép- és Nyugat-Európában a kormányok súlyos terheket SiicMius-újdonsá&ok Kft.-vé alakul a gyógynövényágazat Újdonságok a halimbári- umMI Fess nők, izgalmas illatok, szemet gyönyörködtető bemutató, meg egy kis csokorka nefelejcs fogadta tegnap a budapesti Nemzeti Szállóban a Szilasmenti Mgtsz gyógynövényágazatának sajtótájékoztatóján a vendégeket. Stílusosan, ahogy egy kozmentikai céghez illik. Incze Györgyné ágazatvezető arról számolt be, hogy miként azt az átalakulási törvény előírja, a termelőszövetkezeteknek ez év végéig új vállalkozási formát kell választaniuk, így a Szilasmenti Mgtsz Szilas Rt. néven működik majd tovább, míg a gyógynövény főágazat teljes tagsága magántársaságot alakít Szilas Plant Kft. néven. A részvénytársaságtól 'folytatás a 16. oldalon.) LÖUINCZ KÁLMÁN vezérezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka kedden — John Galviré.wk, a NATO európai főparancsnokának meghívására — Brüsszelbe utazott, hogy részt vegyen a NATO éves értekezletén. NEM ALKOTMÁNY'ELLENES az a törvényi rendelkezés, amely megszüntette, hogy az állami vállalatok az Állami Vagyonügynökség szerződéskötést tiltó határozataival szemben bírói felülvizsgálatot kérjenek — állapította meg az Alkotmánybíróság kedden aláírt határozatában. A VÁM- ÉS PÉNZÜGYŐRSÉG kintlevőségei, a március végi, mintegy 130 milliárd forintos állományt több mint 10 milliárd forinttal sikerült csökkenteni — tájékoztatta Fekete Antal, a VPOP Vám-, Adó- és Jövedéki Főosztályának helyettes vezetője kedden az MTI-t igyekeznek rárakni az autós társadalom vállára. Talán azért, mert régebbi beidegződés következtében még mindig luxusnak tekintik a magángépkocsik használatát. Ami pedig már rég nem az. A hétvégi kirándulások, nyaralások ugyan részei a kocsihasználatnak. Nálunk azonban inkább meghatározó, hogy a gyors célba érés miatt ül volánhoz a vállalkozó, hivatali ügyek érdekében utazik az alkalmazott. Nem mellékes az sem, hogy a rendkívül elfoglalt szülök intézik így a lehető leggyorsabban családi programjaikat, például bölcsődébe, óvodába szállítják a kicsiket. Vajon, hogy lehetne mindezt megoldani kocsi nélkül; ha csak a lassú és ritka tömegközlekedésre számítanának? — tették fej a nyílt kérdést tegnap a Magyar Autóklub sajtótájékoztatóján a vezetők. Dr. Csíki Ottó ügyvezető elnök és Tóth István elnök információja szerint a magyar autósok közel 450 ezres klubtagsága markánsabb érdekvédelmet vár. Erre szükség is van, amióta kezd már ellehetetlenülni a hazai autózás. A korábbi átlag 12-14 ezer kilométer helyett ma már csak 8 ezret tesznek me* a magángépkocsik, melyek fenntartása akkor is nagyon költséges, ha a garázsban .vagy még inkább az utcán állnak, fgy, használaton kívül egyébként nemzeti értékvesztésről is lehet beszélni. Megértik, hogy a kormánynak bevételre van szüksége, s erre keresi a megoldásokat. Ám túl sok már a teher, és elérte a béketűrés határát. Nem lehet többé külön kezelni a kötelező biztosítást, a benzináremelést, valamint más részkérdéseket. Mivel a magán- és főhivatású gépkocsizás kérdései aligha szétválaszthatok, s ellentmondásai együtt válthatnak ki nehezen óidba tó feszültséget, a kérdés átfogó rendezésére, komplex vizsgálatára van szükség. A Magyar Autóklub ve(Folytatás a 3. oldalon.) 278 cég a privatizációs listán Indul a második ütem Az előzetes ígéretekhez híven dr. Szabó Tamás miniszter tegnap sajtótájékoztatón jelentcltc be, hogy az ÁVÜ. március 11-i, majd 18-i iiléaén hozott határozatnak megfelelően, az egyszerűsített, más néven decentralizált privatizáció II. ütemét is megindítják. Az előzményekhez tartozik, hogy az ÁVÜ hat hónappal ezelőtt indította el az úgynevezett egyszerűsített eljárást, azzal a céllal, hogy a hazai privatizáció élénküljön, és a vállalati kezdeményezés is erősödjön. Az eltelt fél évben a programban 437 vállalat vett részt — összva- gyonuk elérte a 22 milliárd forintot —, s 82 százalékuk kötött szerződést az átalakulásra. Április végéig közülük 63 alakult át gazdasági társasággá, tíznél pedig tulajdonváltás is történt. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a vállalatok eleinte meglehetősen óvatosan viselkedtek az egyszerűsített privatizációs eljárással kapcsolatban, később a vezetés növekvő aktivitással vett részt a lebonyolításban. A tanácsadó cégek felkészültsége kezdetben nem volt megfelelő. később — külső szakértők bevonásával — javult a szerződések előkészítettsége. szakmai minősége. Az első privatizációs program tapasztalatait — mondta a miniszter — kiértékelték, a cégvezetőkkel és a szakértőkkel is konzultáltak, s ennek alapján az induló második ütemnél technológiai, technikai módosításokat is bevezettek. Változtatnak az ellenőrzési módszereken, s bővítik a szakértői kört is. (Folytatás a 3. oldalon.) Szentendrén 9 ezer Ericsson-vonal csöng A magyarországi telefon- fejlesztési programban eddig elért eredményekről, illetve a közeljövő terveiről tájékoztatták a sajtó képviselőit kedden a svéd Ericsson Telecom AB és a magyarországi Ericsson Technika Vállalat vezetői. Mint elhangzott, az Ericsson 1911 óta van többkevesebb intenzitással jelen' a magyarországi piacon. Jelentős beruházásokba" azonban csak a 80-as évek végén kezdett, 1988-ban adta át a digitális rendszerű nemzetközi telefonközpontot. Némi késedelemmel ugyan, de április 15-én átadták a 22 ezer vonalkapacitású Belváros II. központot is, mely állításuk szerint azóta is kifogástalanul működik. Az Ericsson képviselői fontosnak tartották hangsúlyozni: a késés értékelésénél figyelembe kell venni, hogy a központ típusát honosítani kellett. Speciális fejlesztésekre volt szükség ahhoz, hogy az elöregedett magyar hálózattal együtt tudjon működni. Várhatóan még május hónapban további négy központot is átadnak: Tatabányán 4 ezer, Komáromban 5 ezer, Biatorbágyon 4 ezer és Szentendrén 9 ezer vonalas kapacitással. VETNI PEDIG KELL! „Hajózni kell” — tartja a mondás, mostanában pedig az iett a divatos szó, hogy vetni kell. Dunavarsányban, a Petőfi Termelőszövetkezetben nem mérlegeltek, hozzáláttak a kukorica vetéséhez. Közel ezerötszáz hektáron kerül mag a földbe. Képünk Taksony határában készült, amin a FIAT traktor vontatta Cyclo vetőgép egy harminchektáros táblán szórja a magokat. (Hancsovszki János felvétele)
