Pest Megyei Hírlap, 1992. május (36. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-05 / 105. szám

GÖDÖLLŐI XIX. ÉVFOLYAM, 105. SZÁM 1992. MÁJUS 5., KEDD Petíció a polgármesterhez (I.) Az érem zöld oldala A Föld napja gödöllői rendezvényein a kellemes időjá­rás és » programok sokfélesége ellenére viszonylag ke­vesen vettek részt; leginkább a művelődési központ melletti sátornál volt nagy forgalom, ahol facsemetéket és gyógynövényeket osztottak. A nap egyik legérdeke­sebb — bár ceremóniától mentes — eseménye a Ma­gyarországi Zöld Párt gödöllői csoportjának petíciója volt, melyet Medveczki Zoltán országos társelnök adott át dr. Gémesi György polgármesternek. Írásunkban a petíció szövegét, valamint a feladók és a címzett reagá­lását olvashatják. „A környezetszennyezés már az elviselhetetlenségig fokozódott... Egy ma élő átlagos városi személy szervezetében levő ólom­mennyiség egyenlő egy 1910-ben élt egyén halálos adagjának két és félszere­sével. Torzszülött csecse­mők, daganatos megbete­gedések, hajhullás és med­dőség jelzi a kóros folya­mat térhódítását. Ritka az olyan család, ahol ne gyá­szolnák valamelyik hozzá­tartozójukat, aki civilizá­ciós betegségben hunyt el, illetve ne lenne »gyógyít­hatatlan beteg« a rokon­ságban. A környék orvo­sainak egyre kevesebb si­kerélményük van a gyó­gyításban .., »A Földet nem apáinktól örököltük, hanem uno­káinktól kölcsönöztük.« Gyermekeink létének biz­tosítása érdekében arra kérjük Gödöllő Város Pol­gármesterét és Képviselő­testületét — azonnal hagy­jon föl azzal a koncep­ciótlan . kommunistautas gazdaságpolitikával és ér­tékszemlélettel, mely ma Magyarországon általá­nosnak mondható ugyan, mégis rendkívül nemkívá­natos. Sajnos itt Gödöllőn is szociális nyomorba dön­tik a választási ígéretekkel becsapott ártatlan polgá­rokat. Elég már abból, hogy az adósságterheket áthá­rítják a dolgozó tömegekre, mert a szociális nyomor csak fokozza a környezeti problémákat! Mi hát a megoldás? Sem­mi esetre sem az, hogy a Tisztelt Vezetés közgazda- sági analfabétizmusból na törődjön az önellátásra va­ló törekvés és a decentrali­zációs településfejlesztési politika biztos piacot, ál­landó munkahelyet és he­lyi árcsökkentést jelentő következményeivel. A Magyarországi Zöld Párt tudatában van annak, hogy a demokrata dema­gógiával megetetett válasz­tópolgárok szavazata ér­telmében legitim módon uralkodik a Polgármester és a Képviselő-testület Gö­döllő felett, de a gazdasági helyzet azt súgja: A kisiki­GÖDÖLLÖI HÍRLAP Gödöllő, Szabadság tér 10. 9 A szerkesztőség vezető­ié: Balázs Gusztáv. • Munkatárs: Pillér Éva. • Postacím: Gádöllő, Pf. lt. 2100, Telefax és telefon: (28) 20-796. £ Szerkesztősé­gi fogadóóra: hétfőn 10-töl 13 óráig. • Hirdetésfelvé­tel: munkanapokon 8.30-től 13 óráig a szerkesztőség­ben. 10 rályok ideje lejárt... E vá­lasztott funkciók betöltése nem méltóság, hanem szol­gálat !” Gödöllő. 1992. április 25. Zöld üdvözlettel: Ecseri Vera Éva MZP gödöllői csoport elnöke A petíció értelmezése miatt megkerestem Ecseri Vera Évát és Medveczki Zoltánt, akik válaszoltak kérdéseimre. ■ A várakozással ellen­tétben beadványuk nem említ konkrét környezeti problémákat, annál inkább a lakosság szociális nyo­morba döntését. Önök szé­riát mit jelent ez? — A pártok ígéreteiből, melyek a jólétre vonatkoz­tak, szinte semmi sem va­lósult meg — mondta Med­veczki Zoltán. — Elszapo­rodtak a koldusok, a nyug­díjasok és a nagycsaládo­sok nagyon nehéz körül­mények között élnek. Kör­nyezetvédelmet és szociális biztonságot ígértek. Véle­ményünk szerint Gödöllőn sem történtek olyan gaz­daságpolitikai intézkedé­sek, melyek megállítanák az életszínvonal süllyedé­sét és a körn3'ezet károsí­tását. ■ A gödöllői önkormány­zat az ország többi terüle­tétől függetlenül, két év alatt képtelen megoldani mindezeket a problémá­kat ... — A korteshadjárat ide­jén ők is ígéretet tettek, s most érdemtelenül veszik fel a fizetésüket. Ilyen em­berekre nincs szükség! Nem biztosítanak munkahelyet az állástalanoknak, a vá­rosban tudomásunk sze­rint nem alkalmaznak kör­nyezetbarát technológiát. Se tiszta víz, se tiszta le­vegő, se munkahely! ■ Mindez az utolsó két év eredménye volna? — Az előző rendszerben nem irtották ilyen kímé­letlenül MZ utakat szegélye­ző fákat, nem engedték a szemetet az erdők szélén elhelyezni. H Az önkormányzat ülé­sein a Zöld Párt képvise­lői egyetlen alkalommal sem vettek részt. Honnan tájékozódtak a városi ve­zetés önök által vélt hibás döntéseiről? — Demagóg összejövete­leken nem kívánunk részt venni, hiszen a képviselők úgy lágyulnának meg a zöld indítványoktól, mint kőszikla a naptól. Ha mi oda elmennénk és leáll - nánk velük vitatkozni, az nagyfokú naivitásra valla- na a részünkről. Szeretőnk meggyőzni a lakosságot arról, hogy a zöldek veze­tésével megoldhatók a gon­dok. ■ A meggyőzés eredmé­nye nem látszik igazán a Föld napján megjelent ér­deklődők létszámán... — Sajnos az embereket nem érdekli a környezet- védelem kérdése, és ez részben a mostani vezetés hibája is. — Az embereknek ma­guknak keli eljutniuk a helyes úthoz, de ehhez meg kell változniuk — vette át a szót Ecseri Vera Éva. — Ez azonban csak akkor si­kerülhet, ha megismerik ezt az élet- és gondolko­dásmódot. ■ Az önkormányzat pár­beszédet ajánlott fel a zöl­deknek, ezt önök elutasí­tották. Mi az oka e dönté­süknek? — Először az embereket kell megnyerni, aztán le­het a vezetőkkel tárgyalni. Ha a kisemberek megértik céljainkat, talán ők is rá­döbbennek a szavainkban rejlő igazságra. ■ Ha a gödöllői önkor­mányzat a Zöld Párt kezé­be szándékozná tenni a környezetvédelmi ügye­ket, átvennék-e? — Magától értetődően! Következő számunkban dr. Gémesi György polgár­mester értékeli a zöldek petícióját. Hídi Szilveszter (Folytatjuk.) Körkérdés helyett háromszög Űn is használja? A nem igazán foglalkoztatott színész fehér köpenyt és fontoskodó arcot ölt, megkocogtat egy BIend-a-medcs do­bozt, s közli: a legtöbb magyar fogorvos és családja is ezt használja. A kinyilatkoztatás való­ságalapjáról szűkebb kör­nyezetünkben, Gödöllőn próbáltunk meggyőződni. Megkérdeztük a városban dolgozó fogorvosakat: va­jon ők is ezt a fogkrémet használják? Ha nem. ak­kor milyet? És egyáltalán: mekkora szerepet tulajdo­nítanak a fogak egészsé­gének megőrzésében a fog­krémek márkájának, mi­nőségének? — Az én családom nem ezt használja — kezdte a választ dr. Sárhegyi Jó­zsef. — Jónak tartom a Blend-a-medet, de biztos vagyok benne, hogy nem ez a legjobb! Hogy akkor melyik? Én egyikre sem esküszöm! A lényeg, hogy fluor legyen benne haté­kony formában. A fogak egészségének megőrzésé­ben a fogak megfelelő ápo­lása a fontos, nem pedig a fogkrém milyensége. Szinte ezt a gondolatot folytatta dr. Marton Erzsé­bet. — Én magát a fogmosást tartom lényegesnek, a fo­gaik rendszeres és megfe­lelő tisztítását, a fogselyem használatát. A fogkrém márkája szerintem nem igazán fontos. Gyermek­korban, amitkor áttörnek a maradó fogak, mindenkép­pen fluóros fogkrém java­solt. A Blend-a-medet ki­próbáltam, nekem nem íz­lett. Nincs kedvenc fogkré­mem, h(A ilyet használok, hol olyat... — Kipróbáltam mind a gyerekek, mind a serdülők, illetve a felnőttek számá­ra készült Blend-a-medet. A véleményem: van ennél jobb is! — szögezte le a harmadik kérdezett, aki válaszához nem adta ne­vét, mondván: megfelelő tapasztalatok híján nem illetékes véleményezni egy terméket. Annyit elárult: ő nem Blend-a-medet hasz­nál. Mert azt elhiszi, hogy a fluorfelhasználás ennél a legjobb, de nem adja a fogkrémektől elvárható kellemes tisztaságérzetet. — Persze ez is ízlés dolga. Mint ahogy valaki a men­tolos régót szereti, más meg a másfajtát — tette hozzá. Ártatlannak tűnő kérdé­sünkre sajnos csupán hár­man vállalták a választ, így aztán nem tudhattuk meg: Gödöllőn is Blend-a- medet használ-e a legtöbb magyar fogorvos és család­ja. — Pillér — Mozi Városi filmszínház; Huncutka. Színes, szink­ronizált amerikai vígjáték. 18 és 20 órakor. Aszód, autósmozi: Trükkös halál 2. Színes, szinkronizált amerikai ak­ciófilm. Este fél 9 órakor. A Aíária-tisztéléi hónapja A kastélytemplom hírei A katolikus egyházban május a Mária-tisztelet hó­napja. Máriában Üdvözí­tőnk édesanyját tiszteljük, aki kereszthalála előtt egy­házát édesanyja oltalmába ajánlotta. Az egyház ennek mindig tudatában volt, és ezért Máriához, mint égi patrónájához imádkozott. Május első vasárnapja anyák napja. Ezen a napon őket köszöntöttük, akiktől a legdrágábbat, az életün­ket kaptuk. Ebben a hónapban min­den szentmise után litániát tartunk, amivel szerete- tünknek és hűségünknek adunk kifejezést. Május 17-e egyházközsé­günk búcsúja, Nepomuki Szent János ünnepe. Ezen a napon lesz az első áldozás a fél 9-es és 11 órás szent­misén. Első áldozóink az egyház jövőbeni reménysé­gei, ezért az Ür áldása mel­lett vódiőszentünk oltalmá­ba-is ajánljuk őket. Zarándoklatot szervezünk a híres csíksomlyói bú­csúra június 5-én. Meglá­togatjuk testvéregyházköz­ségünk, Csíkcsicsó plébá­nosát és híveit, ahol szál­lásunkról és étkeztetésünk­ről gondoskodnak. A szo­kás szerint augusztus 20-ra, a Szent István-ünnepségek- re pedig mi hívjuk meg őket. A zarándoklat ötna­pos, ezalatt a búcsú mellett a környék legszebb részeit is felkeressük. Az útikölt­ség várhatóan 3000 forint, minden egyéb tájékoztatást és információt Máthé László templomgondnoknál lehet megkapni. Szeretettel hívunk és várunk minden­kit. Kát,ai Géza plébános Ismét az aszódi gimnáziumról (is) önkormányzati szemmel Március 25-én és 26-án kétrészes cikk jelent meg Detre János lelkész úr tollából az aszódi Petőfi Sándor Gim­názium visszaigénylése kapcsán. A cikk lényegében a gimnázium reprivatizációjával és annak körülményeivel foglalkozik, s csak érintőlegesen hozza szóba a további egykori evangélikus ingatlanokat az 1991. évi XXXII. törvény kapcsán. Az aszódi önkormányzat komplexen tekintette át az egyházi javak aszódi reprivatizációját. Külön kezelte az aszódi evangélikus gyülekezet tulajdo­nában volt, és általuk visszaigényelt ingatlanokat a déli evangélikus egyházmegyei ingatlanoktól. az egykori Széchenyi-kas- télyt. Ennek az ingatlan­nak a forgalmi értéke kö­zel azonos az egykori álla­mosított gimnázium jelen­legi forgalmi értékével. Ezt a megoldást pedig a tár­gyalásaink során az egyház nem fogadta el. Igen jó szolgálatot tenne a közép­fokú oktatásnak Aszódon két, egymással versenyző középiskola és a lelkiisme­reti szabadság, választási lehetőséggel is párosulva a Galga völgyében, amelynek középiskolája az aszódi gimnázium. Az aszódi önkormányzat ilyen módon törekszik ar­ra, hogy a törvénytől szár­mazó vagyonát — ami legalább olyan súlyú fel­adata, mint az evangélikus egyház számára a sajátja —, védje és működtesse a város polgárainak érdeké­ben. Emellett bővíteni kí­vánja az iskoláztatási lehe­tőségeket is Aszódon, első­sorban a környező települé­sek és saját polgárai érde­kében. A város elemi érdeke Végül az is elemi érdeke Aszódnak, mint az volt a korábbi években is, hogy konszenzusban éljenek az emberek. A különböző cso­portok érdekeit úgy kell egyeztetni, hogy az ne csorbítsa sem a más, sem pedig a teljes közösség ér­dekeit. Az önkormányzat elhatározott célja ez, amit úgy kíván megvalósítani, hogy a viták eredménye­ként Aszód folyamatosan fejlődjön tovább, polgárai­nak megelégedésére. Bagyin József polgármester Alapelvünk volt az egyezségék során, hogy az ingatlanokat mai reális árakon értékeljék, és az évek során az ingatlano­kon bekövetkezett értéknö­velő beruházásokat is elis­merjék. Így tartjuk elérhe­tőnek hogy ma ne követ­kezhessenek be olyan egyoldalú lépések, mint 1948-ban az államosításkor. Ehhez az 1991. évi XXXII. törvény tisztességes kerete­ket kínál. Amit visszaadott Az aszódi önkormányzat az így kettéválasztott ér­dekköröknek megfelelően az aszódi evangélikus egy­házközség által visszaigé­nyelt ingatlanokat a tör­vény alkalmazásával visz- szaadta, erről megállapo­dást hagyott jóvá. Vissza­adott, illetve helyettesítő ingatlannal pótolt ojyan egykori egyházközösségi vagyont, aminek visszaadá­sára az 1991. évi XXXII. törvény nem kötelezte. Szem előtt tartotta azt az I alapvető helyi érdeket, hogy a törvényi hézag ne hozza hátrányos helyzetbe az itteni evangélikus kö­zösséget, hisz fontos, hogy a település polgárainak ér­deke ne szenvedjen csor­bát. Az aszódi evangélikus egyházközség — viták árán ugyan — elfogadta a meg­oldást. A másik érdekcsoportban a déli evangélikus egyház- megyei érdekeket kellett összevetni az aszódi önkor­mányzati érdekekkel. Eb­ben a csomagban 8 ingat­lan szerepelt. Közülük 1 nem az önkormányzat, ha­nem más vállalatok kezeié-' sében van. Az egykori „kis­erdő” teniszpályát (a bozó­tos ingatlant) önként visz- szaadta az önkormányzat, hisz ott semmi sem akadá­lyozta a rendezést. A többi ingatlan helyzete igen bo­nyolult. Lakások, múzeum, levéltár és a gimnázium működnek az ingatlanok­ban. Az 1991. évi XXXII. törvény lehetőséget ad kár­pótlásra azoknak, akik el kell hogy hagyják azt az ingatlant, amit az egyház visszakap. így az egyházzal történt tárgyalások során ezt az álláspontot képvisel­te az aszódi önkormány­zat, helyeselve az egyházi ingatlanok reprivatizáció­ját, s azt, hogy az egyház ragaszkodik az egykori in­gatlanaihoz. Az aszódd Petőfi Sándor Gimnázium és Gépészeti Szakközépiskola a legvita­tottabb az ingatlanok visz- szaadása során. Kastélyt ajánlott fel Az államosítás után az eredeti iskolaépülethez szakközépiskola, műhelyek, tornaterem, sportpályák és uszoda épült. Jelentősen ki­bővült itt az egykori gim­náziumi oktatás más profi­lokkal és lehetőségekkel. Az aszódi önkormányzat úgy döntött, hogy ragasz­kodik az önkormányzati középiskola működtetésé­hez, és azt jelenleg más helyen nem tudja működ­tetni, ezért önként nem áll módjában visszaadni az egykori gimnáziumi épüle­tet az egyház tulajdonába. Ebben az esetben is a to­vábbi lépésekhez és a megoldáshoz az 1991. évi XXXIIt törvény nyújt le­hetőséget. Az aszódi ön- kormányzat támogatja azt az egyházi igényt, hogy evangélikus gimnázium működjön Aszódon. Ennek érdekében egy önkormány­zati ingatlant ajánlott fel,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents