Pest Megyei Hírlap, 1992. május (36. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-30 / 127. szám
CEGLÉDI xxxvt Évfolyam, 127. szám 1992. MÁJUS 30.. SZOMBAT MÚZEUMOK IGAZGATÓJA VOLT Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére A múlt év október elsejétől Aranygallér Sütőipari Rt. néven működik az egykori Dél-Pest Megyei Sütőipari Vállalat, amely igencsak elsők között kísérelte meg a környéken az átalakulást. Az eddigi tapasztalatokról beszélgettünk Kovács Károly vezérigazgatóval. ■ Mit hoztak az elmúlt hónapok? —• Tulajdonképpen október elsejével átalakultunk. Ezt követően elég hosszú idő telt el, amíg végre március 16-án — visszamenőleges hatállyal — a Cégbíróság bejegyzett bennünket. Az arculatunk megtervezését egy szakértő szervezetre bíztuk. Sokakat meghökkentett a névválasztásuk. Mondván, hogy kerül a csizma az asztalra? Nem véletlenül döntöttünk e név mellett. Egykor azt nevezték aranygalléros péknek, akit a szakma krémje között emlegettek. Ehhez a ranghoz kell méltónak lenni. S mindenkinek a maga -területén azt nyújtani, amit a fogyasztó elvár a pénzéért ■ Hol tart a privatizáció? — A dolgozók múlt év decemberében megvásárolták — kedvező feltétellel — a vállalati tulajdon tizenöt százalékát. A cégbírósági bejegyzés után a részvénytársaság igazgatósága vagyonjegy-konvertálást hajtott végre. Ezzel együtt most már a munkatársaké a társasági vagyon huszonkét és fél százaléka. Az az elképzelés, hogy a kétharmad rész légyen a kollektíváé, egyelőre még nem valósult meg. Az egyik ok, hogy az Állami Vagyonügynökséggel nem tudtunk megegyezni. Ugyanis menet közben pályázatot hirdetett meg a vagyonkezer lésre. Amíg ez le nem zárul, nincs lehetőség vásárlásra. Holott a szándékot bejelentettük. A másik gond, hogy a parlament még nem fogadta el a munkavállalói résztulajdonos törvénytervezetet. Végül is azt szeretnénk, ha az rt. vagyonának háromnegyede a dolgozóké lenne majd. A Szabadság filmszínházban május 30-án, 31-én, szombaton, vasárnap, délután 6 órakor: Kacagó kocogó (angol filmvígjáték). Este 8 órakor: Leszámolás Kis-Tokióban (amerikai akciófilm). CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér 1. • A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. • Munkatárs: Tamasi Tamás. • Postacím. Cegléd. Pt 19. mi. Telefax és telefon: (20) 11-400. • Telex: 22-635*. # Hirde- tesf elvet el: Hírlapkiadó Vállalat Kőzömségszolgálata, Cegléd. Teleki u. JO.: kedd, csütörtök, pent tik 9-4:01 12-ig. szerda 10—17 óráig. Telefon : (20) 10-763. ■ Átalakulás, privatizáció, tulajdonosi szemlélet ide vagy oda, egy a lényeg: mindenkinek minél jobban kell a feladatát elvégezni. És jól végzik-e el? — Igyekszenek. Idő szükségeltetik ahhoz, hogy a munkatársak az átalakulóban lévő piaci mechanizmushoz képesek legyenek megfelelően alkalmazkodni. Még nem jutott el igazából a tudatukig ennek a jelentősége. Nem érzik kellőképpen a súlyát, hogy ők már tulajdonosok, és ez mit jelent a családjuk, esetleg az örököseik számára. Ezzel kapcsolatban bőven akad tennivaló. Elsősorban rajtunk múlik, hogy miként tudjuk bennük ezt a tulajdonosi szemléletet felkelteni. El Éppen azért, mert a tulajdonosi szemlélet még nem rögzítődött a tudatokban. hogyan működik a kontroll? — A legnagyobb kontroll a piac. Erőteljesen érzékeljük, hogy kell-e egy-egy termékünk vagy sem. Ter• mészetesen a saját munkánkat is elemezzük. A minőségre törekszünk a tevékenységünkben. Ez elengedhetetlen, hogyha az európai piacba be akarunk kapcsolódni. ■ Ezek szerint a későbbiekben gondolnak a külhoni értékesítésre és kapcsolatra Is. Eddig mi valósult meg ebből? — Az első lépés az olaszokkal közös cég — a Tor- telino Kft. — létrehozása volt. Tavaly a második félévben kezdődött el a termelés a tésztagyártó üzemben. A tanulóidőben észlelt hibákat — például a vákumos csomagolás nem felelt meg a követelményeknek — igyekeztünk korrigálni. Már itt az új gépsor — ami csúcstechnológia —, ezzel elérhetjük, hogy külcsínre is egy európai színvonalú készítmény kerülhessen ki az üzemből. Mód nyílik arra, hogy megkeressük azokat a külföldi értékesítési lehetőségeket, amelyek további hasznot és sikert hoznak a cégnek Természetesen a következő lépésünk az, hogy újabb külföldi céggel létesítünk kapcsolatot. A tárgyalások már elkezdődtek. Ám erről egyelőre még nem beszélnék. A jelek szerint, hamarosan beszámolhatok a fejleményekről. Négy éve, hogy munkatársai, barátai, tisztelői végső búcsút vettek a Farkasréti temetőben dr. Ikvai Nándor néprajzkutatótól. A nagykőrösi Arany János Múzeum szellemi műhelyében már formálódik a jeles etnográfusnak szentelt emlékkönyv, amelyet Novák László, a néprajz- és történelemtudományok kandidátusa szerkeszt. Ikvai Nándor 1935-ben született Petőházán. Tanulmányait a debreceni Kossuth Lajos T adomány egyetemen végezte. Rövid ideig az ottani Déri Múzeum munkatársa volt, majd az 1960-as években került a ceglédi Kossuth Múzeum igazgatói székébe, Nemcsak a néprajzosok szakmai közössége becsülte és szerette meg a sokoldalú, rendkívül tevékeny szakembert, hanem a ceglédi, majd a megyebeli emberek szélesebb köre is. Múzeumigazgatóként példát mutatott a muzeológia és a közönség kapcsolatainak kiépítése terén. Fáradhatatlan szervezőként újabb és újabb kiállításokra invitálta az érdeklődőket. Szerkesztette és rendszeresen kiadta a Múzeumi Füzeteket, támogatta a hely- történészeket, összegyűjtötte Benedek Péter fellelhető festményeit. Aztán — sok ceglédi bánatára — elkerült a városból, és a Pest megyei múzeumi szervezet igazgatójaként folytatta munkáját mindaddig, amíg a pártkorifeusok nem gondoskodtak távozásáról. Rövidre szabott pályafutása a Művelődési Minisztériumban ért véget. Novák László, az Arany János Múzeum igazgatója elmondotta', hogy 1990-ben egy néprajzi konferencián vetette fel Gunda Béla pro- I fesszornak, hogy a magyar muzeológia és néprajz számottevő személyiségének tanulmánykötet állítson emléket. A szerzők azokat a területeket érintették, amelyekkel Ikvai Nándor foglalkozóit. A néprajzi muzeológia, ökológia, településszerkezet, építkezés, lakás, bútor témakörében, a határhasználat, a földművelés, állattenyésztés, a népviselet és az agrárkultusz kutatásában született eredményeiket publikálják. A ceglédi szerzők sorában jelen van Hídvégi Lajos, Dinnyés István, Surá- nyi Dezső, Tari Edit, Nagy Varga Vera és Kocsis GyuA múlt heti „égések” felől Pásztor József városi tűzoltóparancsnoktól érdeklődtünk. Elmondta, hogy a nagy szárazság miatt még mindig igen gyakran riasztják őket különböző avartüzek- hez. Május tizenkilencedikén Monorra, húszadikán pedig a ceglédi ötös számú ugyeri dűlőbe kellett emiatt kivonulniuk. Az utóbbi helyen kéthektárnyi nyárfa- erdő lett a tűz martaléka. Ismét gondatlanság történt, eldobott cigaretta Iobban- totta lángra a fákat. Múlt szerdán egy nagykőrösi közlekedési balesethez is kérték a ceglédi egység segítségét. A 441-es főút vasúti átjárójában egy személygépkocsi mély árokba borult. A sérült kiszabadítása és kórházba szál- líttatása után a tűzoltókra várt a feladat, hogy az autót darukkal felemeljék. la. A nagykőrösi múzeum munkatársai közül Balanyi Béla, Farkas Péter, Simon László és Novák László. A* országos szaktekintélyek közül Balassa Iván, K. Csil- léry Klára, Gunda Béla, Szabadfalvi József és Szabó László írt tanulmányt, A határainkon túli magyar tudósok Szlovákiából, Erdélyből és Kárpátáljárót küldték el írásaikat. A néhai etnográfus családja is hozzájárult emlékezéseivel a kötet megjelenéséhez. A bibliográfiát özvegye, I. Sándor Ildiiéi állította össze. Május huszonegyedikén a csemői Czakó-telep tanya- udvarán a TJ 60-69-es rendszámú 1200-as Lada teljesen kiégett. A jármű feltehetően lopott volt, az ügyben folyik a vizsgálat. A kár értéke meghaladja a negyvenezer forintot. Május huszonkettedikén Cegléd és Törtei között kigyulladt egy Trabant. A Nyárfa bisztró előtt parkoló CFB 807-es forgalmi rendszámú gépkocsi motor- terében az elektromos vezeték és egyéb alkatrészek égtek. Kiderült, hogy a tüzet zárlat okozta. A keletkezett kár ötezer forint. Pénteken Törteién a Rákóczi úton ismét sikerült egy „házi" tűzoltás. Egy melléképület háromszor három méteres mellékhelyiségében szalma és egyéb ott tárolt anyagok gyulladtak meg. A lakók megfékezték a lángokat, mielőtt a tűzoltók a helyszínire érkeztek. Május huszonkettedikén igen nagy kár keletkezhetett volna — a tűzvédelmi- sek beavatkozása nélkül — Mikebudán. Egy húszesz- tendős húsz hektáros fenyveserdő égett, amelyre a közelben lévő tanya udvaráról terjedt át a tűz. Hála a gyors mentésnek, „csak“ félhektárnyi erdőrész pusztult el. A veszélyes területre a monori, a dabasi és a nagykőrösi egységek ia kivonultak. —y— Forgalmirendváltozás A zöldség-gyümölcs piac körüli utcákban a piaci napokon a kétirányú forgalom miatt — ráadásul az úttest mindkét oldalán gépkocsik parkolnak — meglehetősen nagy tumultus, forgalmi dugó van. Ez a lehetetlen állapot már tarthatatlan. Ezért az önkormányzat úgy döntött, hogy június 3-tól forgalmirend- változást vezet be. A Damjanich és a Selyem, utca Árpád és Felház utca közötti szeletén egyirányban lehet közlekedni.. Éspedig úgy, hogy a Damjanich utcán csak a Felház, a Selyem utcán pedig az Árpád utca felé lehet haladni. Ugyanakkor az érintett utcák egyik oldalán parkolási tilalmat rendelnek el. %Míri(Ui 7 F. F. (Jegyezvén általam az Urnák . 1992. esztendejében, Czegléd messzi történelmű városában, melyben mostan is pennára való dolgok törté- nűlnek.) DEÄKISÄG Vagyok az vaspálya állomási. épületiében, hévül az csarnokban. Ottan kénálja ez-az étkét, s miegyéb innyava- lóit az, mit úgy rango- sított föl az köznevezés: „Büfé”. Körülte szép nemű emberifjak, kis- asszonok, vagy mint ez moderni idők illetik őket: csajok, bizon, ha mondom. Az deákság- bul valófélék. Nagyobb termetjük s elül-hátul szípen mutatkozó göm- bölyi feszülésük szerént az közipsö oskolastációba tartozandnak. Kérdem is, úgy csak ennenmagamtul: mivel ha a kvarcosságos időmérő szerszám fertály múlván 8-at villanik, az deáknép ezen tartozéki mért nem leledzenek már oskolájukban benne? Mely helyett is itten posztóinak —, s mi még szokatlan e csibe- lánkáktul: tüzes, fehér tseresnyelé érinti reá nyíló ajkokat, midőn mint az üzekedés elől kipányvázott bürgejó- szag körbejár az iccét fiaskó. Hajdanságban, mikoron nem ily irányt vett az világnak forgása, másképpül esett az bejáró deákhad tanodába sereglése. Lön, hogy egy nagy tekintetű tanárosztó kijőve az indóház elibe, megváralzozla az csühülö gözjárműről le- igyekedő deákkart, s ükét kettes glédába vezényelte, miként is szíp csöndességben megytek alma materükbe. A mámába gondola- timbul visszatérvén szemembe szökdös az csaj- lyány kák igyekvése, merthogy is tíz minuta teltével lészen nyolc úra. Rikkanik is az egyik fármergattyás teremtés eképpenül (citálom kendeknek, hogy ám ílvezzék ez máintos stílt): „Hé csajok, per- káljatok manit a mancsomba, taxival megyünk!’’ Erre az ráfele- lés: „Tök buggyant vagy, minek héderez- zünk az első órán?!’’ S viszontul sercint az válasz: „Kapd be a f... mat!" Ez krónikátsinálónak e szót hallván majdnem is lefonnyadott az füle, miként ha sajátalevelet forró zsírba bémárta- nak. Nem ám a disznyó hangozás miattán, azhoz úgymódon hozzászokott ez ímhoni világban, mint zászlós bakter az vasparipa zakatolásá- hoz. Viszonton azér’ furcsaságos a fennebbi felszólítás, mert amaz — ottan erősbül kihangoztatott, itten pontokkal megszemérmesített férfiúi testrész az nő- egyedeknél — eleddig öszvegyűlt tapasztalatim szerént — hiányzik. Sőttön: ami az hímet embereknél plüsnak mutatkozik, az nönépnél ippen ellenkezőleg, mi* nusban van. Ennyi az krónikáid- som ezen czirkalmas leánybeszéd lehetetlenségéről — már csak úgy biológice. EMBERKE Vagyon néki tudása. Vagyon néki szorgal- matossága. Vagyon néki két kezek. Vagyon néki főképpen is vágykódása méllybe es magasba törekedni; enmaga képjére formálni az világ mindenségit. S mert jól haladat elébb-elébb, hiszi már magárul, hogy mindenható. Győzelmet kéván, ki böltsűjét ringató, az anyatermészetnek felette is. Hanem mostani es- mét fölhányódik alább valósága, nagy hitű képességének kicsinysége. Mert legyőzetett ez tha- vaszon a Természetég akarattyával, mely az esőtlenség, az főd lelkit aszaló szárazonság, az aszálykór által talán bűntett Az ember, a Teremtés magzathja tehetetlen. Ezír’ emeli tört arczú főjét az égre az ugyeri Gazda, esdön könyör- getve: — Uram, áldj meg minket s földjeinket égi oltárod szentelt vizével1 KIDÖNTVÉN Az dörék fa!... Hajdantán mélységes gyükért eresztett vala az munkás életbe s az gyári dolgokba. Itten növött az véknya esi- motaszál erős tartásá törzsökvé, melynek ág- virági bőv léjü gyimül- csöt termettek. Mind mái napig is dús lomb coronázza életerőjét. Pirkallik, s ő, miként is az fölbúvó nap, igye- kedik dolgára. Az jó asszon papérba tesz ele- delbül elegest, úgy bu- csátja menvésre üvi urát. Imigyen szokásutt es már 36 éve. Keményes keze ügyfélén simogatja gépe- lyét, amint paraszti ember az luvát. Egy napun hivatík A az irodályba, hol is kurta szókkal szemibe mundják: kezibe adják az bizonyságot: betelt itt má’ nekije az maradása, munkanélküli lészen, punctum. 36 éve idefonyt kötélzete sztr- kíttatott kettébe köny- nyűn, mint czérnaszál. Azolta az kidőntött fa ógja száradoz, levélje sárgulózik, levegöégbe hijjába kapálódzó gyökére porhadoz. Költői Adóm (tamasi) Tűzesetek Autók az árokban Mai idők — régi nyelven CzeM krónika Az aranygallér rangja Meg nem érzik, hogy ők a tulajdonosok
