Pest Megyei Hírlap, 1992. május (36. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-30 / 127. szám

A kápesxUakiráty rin&be sxáBS (BSE.) Tízmillió márkás üzlet Konzervüzem. Itt nyeri .. el végső ízét, csomagolását a nemzetközi hírű vecsési káposzta. Az elmúlt évben, december végéig hatmillió kilogramm fejes káposztát dolgoztak itt fel. A terme­lés növekedésével együtt javult a piackutató munka. Fekete bárány Ennek egyik legfrissebb jele az, hogy Németországba 10 millió márka értékű ká­posztát szállíthatnak az idén. Még egy-két hét, s aztán véget ér az első fel­évi szezon, s kezdetét ve­szi a karbantartási, gép­park-korszerűsítési munka. Nemrég érkezett az üzem­be az az 1 millió márka ér­tékű használt, de még igen jó állapotban lévő szerel­vény, amelyet a szövetkezet ügyes kezű szakemberei ál­lítanak üzemképes állapot­ba. Hónapokon át történik itt az a csinosítási, gép­park-telepítési tevékenység, amelynek révén augusztus végétől még jobb minősé­gű és hatékony munkára van kilátás. Csizmadia János, a kon­zervüzem egyik mindenese, aki állományi nyilvántartás szerint fizikai munkás, el­kísérhette főnökét arra a németországi útra, ahol a már említett üzletet meg­kötötték. és a használt élel­miszer-ipari berendezéseket kiszerelték. „Mercedes” _ színvonalú áru elkészítésé­re képesek a vásárolt be­rendezések. közölte főnöké­re hivatkozva. — Régtől fogva ismerem a Dobrovitzpt. Makacs, de igen következetes ember. Nem titok, hogy a pártálla­mi időszakban „fekete bá­rányként” kezelték, s fe­gyelmikkel is „megajándé­kozták”, Vecsés sokat kö­szönhet neki. Persze mint minden halandónak, neki is vannak hibái, de az ered­mények őt igazolják ... Mondaná talán tovább is a jellemrajzot, de várja a munka. A konzervüzem melletti Autócentrum mel­lett állunk. Ez az az eláru­sítótelep. amelyet a téesz zöldségfeldolgozójának a területén helyeztek el. Csu­pa nyugati járgány. Ép­pen Csizmadia János mondta, hogy vagy kéttu­catnyi BMW-t szállítottak innen el nemrég különböző egyházi méltóságoknak va­lahová Ukrajnába. Tehát nem kell attól tartani, hogy a telepen rozsdásodnak. A Ferihegy Termelőszö­vetkezet. mintegy 300 bér­leti szerződést kötött kü­lönböző hazai és tőkés partnerrel. Az ezekből Ahol a gazdák összejöhnck (Hancsovszki János felvétele) évente származó bevétel meghaladja a 100 millió fo­rintot. Egyedüli ez a közös gazdaság a szövetkezetek sorában a pillanatnyi tőke nagyságával. A vecsésiek- nek nem kellett hiteleket felvenniük. Ellenkezőleg, a közös gazdaságnak jelentős pénze fekszik a különböző bankokban. A fog útján •— Szabad tőkét vittünk annak idején a dömsödi Dózsánál megalakult Bio­tech Szövetkezeti Közös Vállalatba. A társaság pro­filjába az élelmiszer-ipari anyagok tárolásához szüksé­ges tartályok gyártása tar­tozik. Területet biztosítot­tunk számukra. Sajnos semmi dicsekednivalóról nem tudok velük kapcso­latban beszámolni. Van úgy. hogy az ember mellé­fog ... — közölte Dobro- vitz. Ferihegy irányába mutat­va így folytatta: — Sokan nem hisznek benne, fantá- ziálgatásnak tartják, de én állítom, hogy a majdan el­kezdődő infrastrukturális beruházások eredménye­ként 5 milliárd schilling- nyi tőke áramlik ebbe a nagyközségbe. — Mikor pihen? Mit kezd azzal az üdülővel, amit Balatonszárszón épít? Egyáltalán, az öné az az üdülő? —; Hát ez már kész té­boly. Természetesen az enyém!? Az édesanyám vette nekem azt a telket közel két évtizede. 450 ezer forintért. Gondolom, a sa­játommal szabadon rendel- kezhetem. Egy Svédország­ban élő hazánkfia a társtu­lajdonosa a teleknek. Vele kapcsolatban vannak a jog útján rendezendő vitás dol­gaim. A névtelen levélíró minden áron be kíván mocskolni. Talán, ha sze­mélyesen közölné a közér­deklődésre számot tartó „csemegéit”, tisztábban lát­na. s nem kellene sündisz- nóáliásból mocskolódnia. Végigjártuk a nagyközség főutcáját, és a hozzá kap­csolódó kisebb utcákat. Szavaiból és á látottakból kitűnt, hogy ez az ember egy valóban nagy família feje. a jobb értelemben vett „keresztapa”, akit es­küvőre hívnak. Ezeken 200-300 fő vigad. Az ifjú párok rövidke percek alatt százezreket táncolnak ösz- sze. Viták sarán Vecsés centrumában ta­lálható az a gazdaköri épü­let, amely skanzenként sem vailana szégyent. A helyi Svábság múltja, mindenna­pi kellékei, és munkaeszkö­zei, mint ereklyék sora­koznak. Gazdaköri estek, fórumok, viták során fo­nódnak egyre markánsabb közösséggé az itt élők. A Dobrovitz család múlt­ja is nyomon követhető a különböző dokumentumo­kon. a felrajzolt családfán, amely a kisunokáik révén tovább terebélyesedik. Gyócsi László (Vége.) AZ UTOLSÓ SZALMASZÁL Ha a tengeren úszna a konténer A Ganz Danubius váci konténergyárának udvarán — munkanap ide vagy oda — csend honol. A látogató, ha beljebb sétál a kaputól, azért lót némi mozgást. Az egyik alacsonyabb épület homlokzatát néhány mun­kás festi át. Szó se róla, a gyárudvaron a csend mel­lett rend is fogadja a láto­gatót, látszik, a gyár veze­tői adnak arra, hogy az ideérkező potenciális vevő ne szerezzen rossz első be­nyomást az immáron más­fél éve álló üzemről. HITELBE SEMMIT — Az iltit dolgozók szá­mára a legfájdalmasabb az, hogy hatszázötvenről száz­ötvenre fogyatkozott a lét­szám a felszámolás ideje alatt — kezdi a beszélge­tést Müller György terme­lési főmérnök. — Száztíz fizikai és negyven alkalma­zott maradt meg, de közü­lük jelenleg csak ötven­hatvan embernek tudunk munkát adni, némi bér­munka és tereprendezés je­lent elfoglaltságot. A több­ség még mindig kényszer­állásidőn van, nyolcvan százalékos bérért. Ez külö­nösen a teljesítménybérben dolgozókat érinti érzéke­nyen, hiszen ők csak az alapbérük után kapnak fi­zetést,, s így általában 6-8 ezer forint lapul a boríték­jukban. A járandóságukat eddig azonban minden hó­nap tizedikén megkapták. Hogy a gyárban mikor indul az élet, attól is függ­het, hogy az a sokat emle­getett amerikai üzlet — la­punkban többször is írtunk róla —, az ötszáz darab konténer gyártására * szóló megrendelés körül minden elrendeződik-e. — A gyártást csak akkor tudjuk megkezdeni, ha a pénzügyi fedezet biztosított lesz — folytatja Müller György. — A konténer- gyártás roppant anyagigé­nyes, s természetesen- a mi helyzetünkben beszállító­inktól. hitelbe nem kapunk semmit. Arra várunk, hogy Amerikában az üzleti part­nerünkkel kapcsolatban ál­ló fél megnyissa az akkre­ditívet, s akkor már az it­teni bankóiktól is kapunk exportfinanszírozási hitelt. Reményeink szerint ez az akkreditívnyitás már jú niusban megtörténhet, s akkor talán már augusz­tus-szeptemberben kezd­hetnénk a gyártást. — Egy üzlet akkor biz­tos, ha már leszállítottuk a készterméket, s az érte já­ró pénzt megkaptuk — te­szi hozzá az időközben az irodába érkező Kalocsay Ferenc, a felszámoló helyi megbízottja, aki személye­sen is tárgyalt az amerikai üzletféllel. REÁLIS JÖVŐKÉPET A gyár vezetőin látszik, nem akarnak semmiről el­hamarkodott véleményt nyilvánítani, s alaposan meghányják-vetik maguk­ban a szót, mielőtt valamit kimondanának. Leállása Érvényben: 1992. május 29. VALUTAÁRFOLYAMOK Pénznem Vételi Eladási árfolyam I egységre forintban Angol font 142,48 145,28 Ausztrál dollár 59.30 60,54 Belga frank (100) 232,76 237,42 Dán korona 12,60 12,86 Finn márka 17,86 18.26 Francia frank 14,46 14.74 Görög drachma (100) 40,59 41,43 Holland forint 43,10 43,96 ír font 128.44 131,04 Japán jen (100) 60,94 62,14 Kanadai dollár 64,95 66,35 Kuvaiti dinár 266.42 271,92 Német márka 48.54 49,50 Norvég korona 12,45 12,69 Olasz líra (1000) 64,45 65,73 Osztrák schilling (100) 689,76 703,36 Portugál escudo (100) 58,51 ' 59,61 Spanyol peseta (100) 77,85 79,37 Svájci frank 53,53 54,61 Svéd korona 13,48 13,74 USA-dollár 78,14 79,70 ECU (Közös Piac) 99,80 101,76 ELMARADT SZANKCIÓK Fegyelmezetlen adófizetők A közelmúltban számos hír röppent világgá a hazai adófizetési fegyelem meg- lazuiásáröl. Megkerestük Papp Albertet, az APEH Pest megyei igazgatóját, aki néhány időszerű kér­désre válaszolt. — Hogyan vélekedik ar­ról, hogy a legfőbb ügyész nem fogadta el az APEH feljelentéseit a Szolidaritá­si Alapba történő befize­tések átutalásának elmu­lasztása miatt? — Ahogy az APEH ve­zetői, én is tudomásul ve­szem ezt a tényt. Nyilván arról van szó, hogy' az APEH minősítésével —• mi­szerint bűncselekményről van szó ■— a legfőbb ügyész nem ért egyet, mert nem fedi a jelenlegi Btk. megfelelő tényállását. Azt azonban mindenképpen hangsúlyozni kell, hogy nem egyszerű adófizetés elmulasztásáról van szó. A feljelentett vezetők a dol­gozóktól levont munkavál­lalói járulékot és személy! jövedelemadót nem. utalták át az adott számlákra, vagyis más pénzét saját­jukként kezelték. Különö­sen súlyosnak ítélem ezt akkor, amikor a munka- nélküliség további növeke­dése várható, éa az ilyen magatartás miatt már a je­lenlegi segélyek kifizetése is veszélyeztetetté vált. Szerencsére a kormány je­lenleg még abban a hely­zetben van, hogy — a költ­ségvetési hiány rovására bár, de — pótolni tudja a hiányzó összegeket. Meg­győződésem, hogy kevés olyan intézkedése volt az APEH-nak, amely ennyire találkozott volna a közvé­lemény egyetértésével. Egyébként a fejlettebb adórendszerekben az ilyen „pénzátcsoportosítás­nak” sokkal súlyosabb szankciója van. — A közvéleményt élén­ken foglalkoztatja a leölt- ségvetés hiánya. Mi okozta ezt alapvetően? — Pontos adatokkal az elmúlt hetekről nem szol­gálhatok, hiszen megyei különösszesítést is csak a következő hó elején ka­punk. Egy-egy megye ada­taiból nem is lenne szeren­csés a költségvetés hiányá­ra vonatkozó általánosítás, mert a megyék eltérő nagysága, a különböző iparstruktűra, az össze nem hasonlítható mezőgaz­dasági adottságok ezt nem teszik lehetővé. A hónap elején a Pénz­ügyminisztérium tájékozta­tója szerint a költségvetés hiánya 66,7 milliárd forint volt. A hiány okai közül én elsősorban a társadalmi össztermék jelentős vissza­esését említeném. Ennek következtében természete­sen a nyereségadó sem realizálódott a tervezett mértékben, hiszen az elő­ző évi kötelezettség alapján számítják az idei adóelő­leg-fizetési kötelezettséget. Ugyanakkor rövid távon a privatizáció sem kedvez az adóbevételeknek, s a csőd­törvény hatálybalépése is átmeneti bevételkiesést je­lent. A számviteli törvény hatásai — például céltar­talékképzés, kedvezőbb amortizációs lehetőségek — is az adóbevételek csökke­nését eredményezték. — Pontos számok nélkül, tendenciájában hogyan látja ön az elmúlt hetek befizetéseinek alakulását? — Pénzforgalmi ellen­őrzéseink tapasztalatai alapján elmondhatom, az első negyedévhez képest jelentős a javulás. Én is úgy gondolom, az év vé­gére az idei tervet ugyan meghaladja majd a költ­ségvetés hiánya, de nem lesz több a tavalyinál. Az első öt hónap pontos ada­tairól június első napjai­ban az APEH elnöke sajtó- tájékoztatót tart. Ezt. köve­tően nagyobb biztonsággal lehet majd a bevételek várható alakulására vonat­kozó következtetéseket le­vonni. Boronkay Péter óta ugyanis a konténergyár­ról meglehetősen sok in­formáció kering. A létbi­zonytalanságban élq embe­rek érthetően éhesek a hí­rekre, s a sorok között nemritkán olyasmit is kiol­vasni vélnek, amiről nincs szó. A vezetők pedig el­mondásuk szerint nem akarnak felelőtlenül opti­mistább jövőképet sem fes­teni. — Az amerikai üzletfél nem a semmiből bukkant fel, régebben már dolgoz­tunk nekik — folytatja Ka­locsay Ferenc. — Azt azon­ban mondanom sem kell, hogy az ártárgyalásoknál, jó üzletemberek lévén, ki­használták szorult hely­zetünket. EGY EV AZ ELADÁSRA A konfénergyámak azon­ban, úgy tűnik, létkérdés a tengerentúli megrendel«: megszerzése, hiszen akkor mozgásba lendülne a gyár, s talán az eddig habozó ve­vők is nagyobb bizalommal fordulnának a gyárvásárlás felé. Az amerikai üzletnek ez lehetne a legnagyobb nyeresége, hiszen arról nincs szó, hogy az ötszáz darabos megrendelés az egész .gyárat eltartaná. Hit ismét dolgoznának, talán ä már elpártolt régebbi üzle­ti partnerektől is kapnának megrendelést. — A Reorg Rí.-nek még egy éve van arra, hogy el­adja a gyárat, ha nem sike­rülne, minden a hitelezőké lenne. Ezt szeretnénk elke­rülni — mondja Kalocsay Ferenc. Mindkettőjükön látszik, a legrosszabbnak tűnő meg­oldásra nem szívesen gon­dolnak, s inkább arról be­szélnek. ha a legjobbnak tartott dolgozókkal újra in­dul a konténergyártás, az emberek szemléletének is meg kell változnia. A kapu­ban pedig Kalocsay Fe- renctől úgy búcsúzom el, legközelebb akkor találko­zunk, ha már az amerikai partnernek készítik majd az első konténereket. Hargitai Éva Akció! Cirokseprű reklámáron* 80 Ft/db -j- áfa, amíg a készlet tortl Fenyő fűrészáru is kapható. Viszonteladókat I« kiszolgálunk. Mizse Fa—Fém Ipari Szövetkezet. Lajosmizse, Széchenyi u. 16, Telefon: (76) 56-144. 56-347, 56-547. Telex: 61-26-293. Fax: (76)-56-234. ügyintéző: Sápi Zsuzsanna. %"J£ítian 5

Next

/
Thumbnails
Contents