Pest Megyei Hírlap, 1992. május (36. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-28 / 125. szám
Vízgazdálkodás Kielégített igények A megyei vízgazdálkodási társulatok — tudtuk meg az FM Pest Megyei Földművelődésügyi Hivatalában — az erre az esztendőre tervezett beruházásaikat a vízügyi alapok késedelmes kiadása miatt még nem mindenütt kezdhették meg. Az eddig megtartott közgyűléseken az érdekeltek a társulatok fennmaradásának szükségessége mellett foglaltak állást. Az önkormányzatok vezetői a nagyobb, általában a belterületi vízfolyások karbantartásának elmaradását vetették fel. kiemelve. hogy ehhez pénzügyi támogatással az államnak is hozzá kellene járulnia. Dr. Tunyogi András, az FM megyei hivatalának vezetője, a témával kapcsolatban azt a tájékoztatást adta, hogy a hozzájuk beérIlleték humánusabban Az illetékek módosítására készül — az Alkotmánybíróság javaslatára — az Országgyűlés. Kiváncsiak voltunk arra, vajon kikérték-e a Pest Megyei Illetékhivatal szakértőinek véleményét? Szűcs Gábor né hivatalvezetőnek több évtizedes gyakorlata van, az elmúlt években hasonló ügyekben gyakran tartottak szakmai tanácskozást. Tud a módosító törvény- tervezetről, de véleményt nem kértek töltik. A gyakorlat pedig sok ellentmondást felszínre hoz, ami miatt nehezen tudják a polgárokon behajtani az úgynevezett „kintlevőségeket”, vagyis az elmaradt illetékdíjakat. Tavaly fél- milliárd forinttal maradtak adósok az állampolgárok. Az idén 1 milliárd forint a tervezett díjkiszabás mértéke, évente közel százezer ügyfél keresi fel a hivatalt. Egyetlen fogadónapon százan is kérnek tanácsot. Ugyan a munkájukat segíti egy 40 terminálos számítógép-rendszer, azonban gyakran ez sem elegendő. A kárpótlási törvény végrehajtásának sikeressége miatt a földhivatalok visszatartották a korábban megkötött ingatlanszerződéseket. Most viszont, ebben a hónapban, ömlesztve érkeznek az illetékhivatalhoz az immár érvényesnek minősített jogügyletek, amelyek feldolgozásával nehezen birkóznak meg az ügyintézők. Hiszen a napi ügyfélforgalom mellett ezekre a szerződésekre is nagy figyelmet kell fordítaniuk. A helyzetet az is bonyolítja. hogy az intézményt Cegléd város polgármesteri hivatalának rendelték alá. Az avatatlan emberek azt gondolják, hogy Cegléden van a központjuk. Mire megtalálják Pesten az épületet, meglehetősen mérgesek, hiszen rengeteg pénzt költöttek az ide-oda utazgatással. Az új törvény, illetve a módosítás után korrektebb ügyintézésre számíthatnak az emberek? Az elbírálás idáig is objektív volt — szögezi le Szűcs Gáspárné. Az ügyfél felülvizsgálatot kérhet, ha elégedetlen a díj kiszabással. Ha a jogszabályt elfogadják, feltehetően több száz ügyet kell majd ellenőrizniük. Azonban a rendelet módot ad arra, hogy azokat a paragrafusokat alkalmazzák a régiből, amely az ügyfélnek a legelőnyösebb. Mit tapasztalnak, vajon az inflációval párhuzamosa drágultak az ingatlanok? Szó sincs róla. Az emberek a kivárás taktikáját alkalmazzák. Ugyanakkor az is megállapítható a kérelmek alapján, hogy nagyobb az ingatlankínálat, mint a fizetőképes kereslet. Még sincs számottevő piaci mozgás. Am lehetséges, hogy a falvak önkormányzatainak helyi adói után megnövekszik a telküktől megszabadulni akarók száma. Akkor viszont lehet, hogy a heti kétszeri ügyfélfogadási nap mellé egy harmadikat is be kell iktatni, hogy időben ki tudják szolgálni — a törvényességet megtartva — az embereket. I. M. kezett öntözőgép-vásárlási igényeket kielégítették. A kérelmek a gazdálkodók részéről folyamatosan érkeznek. mégpedig a termőföldek termelésbe vételének üteme szerint. Utalt arra is, hogy jelenleg Pest megyében 24 érvényes APEH- beruházási okirat van a gazdálkodók birtokában. Az éves programok módosítását három gazdaság kérte. A visszamondott támogatási összeg eléri a 15 millió forintot, amely felhasználásáról az érvényben lévő határozatok módosításával, illetve újak kiadásával gondoskodtak. A mór visszafizetett forráskiegészítéseket állami támogatásra használták fel. A megye öntözött területein a víz biztosításához szükséges szerződésék megkötése folyamatban van. Előreláthatóan 5 ezer hektár körüli területre igényelnek a gazdaságok szolgáltatást. Az aszálykárok várható nemzetgazdasági kihatásai ma még felbecsülhetetlenek. de annyi bizonyos, hogy a gabonaföldek meg- sínylik a szárazságot. A kormány által a napokban elfogadott 400 millió forintos támogatás azoknak a gazdaságoknak nyújt elsősorban segítséget, ahol lehetőség van a termőföldek öntözésére. Gy. L, sxáll (I.) Nem vág hozzá savanyú képet Századvégi hűbér űr. le- vitézlett szövetkezeti vezető, káposztakirály, klánfőnök. Ilyen és hasonló elnevezések viselője Dobro- vitz József, a vecsési Ferihegy Termelőszövetkezet elnöke. No, nem jószántából. hanem a riválisai, vagy ahogy ő mondja, az irigyei részéről ráaggatott jelzők révén. Névtelen levél Vajon valójában ki is ez az ember, aki a pártállami évek alatt kihívta maga ellen a sorsot, s aki ellenszenvet váltott ki a nagyhatalmú megyei pártvezetők részéről? Aki fenegyereke volt a régió téeszelnök- garn Hérájának, s nem egy esetben komoly fegyelmi büntetéseket szabtak ki rá azok a pártfunkcionáriusok, akik nem szoktak hozzá — szavait használva — a mássághoz, az egyéni véleményalkotáshoz. Éveken át azzal is különbözött elnöktársaitól, hogy fizetését, havi keresetét brigádvezetői illetmény szinten biztosították. A megyei Teszöv vezetését is olyannyira Érvényben: 1992. május 27. VALUTAÁRFOLYAM O K Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol font 142,37 145,17 Ausztrál dollár 59.34 60,58 Belga frank (100) 234,94 239,60 Dán korona 12,53 12,79 Finn márka 17,79 18,19 Francia frank 14.40 14.68 Görög drachma (100) 40.50 41,34 Holland forint 42,93 43,79 ír font 129,33 131,93 Japán jen (100) 60,44 61,64 Kanadai dollár 65,17 66,57 Kuvaiti dinár 268,63 274,13 Német márka 48,34 49,30 Norvég korona 12,41 12,65 Olasz líra (1000) 64,16 65,44 Osztrák schilling (100) 686,94 700,54 Portugál escudo (100) 58,27 59,37 Spanyol peseta (100) 77,46 78,98 Svájci frank 52,60 53,68 Svéd korona 13,44 13,70 USA dollár 78,41 79,97 ECU (Közös Piac) 99,44 101,40 Az elégedettségtől túlcsorduló szövetkezeti mérlegzáró közgyűlések ideje lejárt, manapság még a sla- bilabbakba is inkább „injekciózni” kell az önbizalmat. A jelenlegi időszak ráadásul más tempót kényszerít az érdekeitekre; a vagyonnevesítö után júniusban az átalakuló közgyűléseket is össze kell hívni. Milyen kilátásokkal készülnek ez utóbbi, a jövőt eldöntő értekezletekre az ipari szövetkezetek? — erről kérdeztük dr. Bernáth Tibort, a Pest Megyei KISZÖV elnökét. — Aggodalommal és várakozással tekintenek az elkövetkezőkre — hangzik a válasz —, de nem kilátástalanul. A mérlegzáró közgyűlések hangvétele is ezt tükrözte: a szövetkezetek visszafogottan, ugyanakkor kilátásaikat nem aláértékelve számoltak be eredményeikről. Szó sincs arról, hogy általában végveszélybe kerültek volna az ipari szövetkezetek, csupán jelentősen differenciálódtak. Mintegy húsz százalékuk, amelyek megőrizték tőkés piacaikat, stabilnak tekintJOSOLNI NEM LEHET VISSZAFOGOTTAN, DE NEM KILÁTÁSTALANUL hetők. a többség azonban komoly lépésváltás előtt áll, míg negyven százaléknál valóban kritikus a helyzet: külső és belső piacaikat elveszítették, s újak megszerzésére egyelőre nincs remény. Ezek — érthetően — komor hangulatban tartották meg közgyűléseiket. Mindenképpen pozitívum azonban, hogy a középmezőny talpon van, s ha sikeresen átalakítja belső szervezetét, ha képes megújulni — talpon is marad. E körülmények befolyásolják az átalakuló közgyűlések kimenetelét is. Nyilvánvalóan a gazdasági érdek meghatározó szempont lesz döntéseiknél; jósolni azonban nem lehet. —- A törvény előírása szerint — folytatja az elnök — minden szövetkezetnek meg kell szűnni, s újraalakulni vagy valamilyen társasággá, vagy ismét szövetkezetté. Ahol az egy főre eső tőkekülönbség nagy lesz, ott vélhetően részvénytársaságként működnek tovább — hiszen itt a tőke arányában szavaznak —, míg ahol jelentéktelen a tőkekülönbség a tagok között, ott bizonyára szövetkezeti formában maradnak, ahol nem lesz jelentősége, hogy minden tag egy szavazattal bír. Lesz, ahol tehát az egyéni gazdasági érdek az erősebb, s lesz. ahol éppen a közös munka jelent biztoságot. Mindenesetre a szövetkezeti törvény — ha ezt a formát választják a tagok — igen jó keretet biztosít a megújulásra. Szerintem egészséges arányok alakulnak ki, hozzásegítenek a tiszta éis egyértelmű viszonyokhoz. A nagy problémát sokkal inkább a jelenlegi közgazdasági környezet okozza, amely szabályozása révén nem támogatja a gazdálkodókat. A szövetkezetek sze lektálódása természetes fo lyamat, a gyengéknek és életképteleneknek ki kell hullaniuk, ellenben most a jók sem kapják meg a kellő — még Nyugaton sem mellőzött — központi injekciókat. Elég csak a hatalmas tb-befizetésekre vagy a hitelkamatok nagyságára gondolni — mindez a legjobban működő céget is elbuktatja. Az elnök szerint mindaddig, amíg a szükséges támogatások hiányoznak, nemcsak a szövetkezetek léte forog kockán, hanem a gazdaság általános éllénkülése is el marad. Va. É. „A ’80-as évek közepén kizártak a pártból'' (Hancsovszki János felvétele) nyomasztotta mindez, hogy mihamarabb tenni kellett valamit, már ami a jövedelem szinten tartását illeti, a megyei szinten. Ez a sváb vagabund, ahogy egy korosodó vecsési polgár említette, gyerekkorától őrzi makacs szívósságát, ami még véletlenül sem csap át konokságba. Jóval inkább jellemző rá az őseitől öröklött következetesség, hogy omit megszereztél, veszni ne hagyd. Ha mégis legyűrtek. állj be a ringbe és verekedj érte! Gyerekfejjel élt-e át azt az időt, amikor az apját málenkij robotra küldték, s valahol Szibériában lelte halálát. Alig 10-12 évesen családfőnek számított, ő volt a családban a férfi, aki apja örökébe lépett. Napkeltétől napnyugtáig loholt, dolgozott. A birtokukban lévő földet nem hagyták ugaron, s a káposztával teli szekéren gyakorta döcögött be a Haller piacra. Miként 1956 őszén is. amikor golyózáporban is vitte az árut. mert a lakosságnak, az ostromállapotot átélt Budapestnek kellett az élelmiszer, nekik meg a pénz. Dobrovitz Józsefnek szüksége volt a bizonyításra. anyját és nővérét el kellett tartania. Katonaéveit alig töltötte le, amikor jött a kolhozosítás, s aztán egyik napról a másikra a közösben találták magukat, meg a több mint 30 holdnyi földet, állatokat, mindent. Mást sem éltünk át — mondta —, a háború utáni alig másfél évtizedben, mint azt, hogy visszaszerezzük mindazt, amiért az elődök, s a szülők megdolgoztak. Kitelepítésükkor odavolt a lakás, s aztán amikor már az ősi fészekben voltak, elvették a tulajdonukban lévő Ingó- és ingatlanokat. Ezek a múltba révedt emlékezések akkor törtek elő belőle, amikor megint bizonyítania és igazolnia kellett egy, a személyét, családját érintő dolog valódiságát, törvényességét. Egy névtelen levélnek jártunk utána, amelyben az „egy alapító téesztag” aláírásé dolgozat küldője 22 kérdésre keresi a választ, a nyilvánosság előtt, Dobro- vitzcal és környezetével kapcsolatban. Méltányos összegért Egyebek között olyanokra, mint például: 1992. február 10-ei dátummal milyen törvényes fórum ítélt meg a szövetkezeti vezetőnek 1 millió 889 ezer. valamint a főkönyvelőnek. Gulyás Tibornak 1 millió 131 ezer forintot. Vagy például. milyen döntés alapján és ki finanszírozta a téesz elnökének az elmúlt év decemberében tett ausztráliai útját!? Névtelen levélírónk, sez már az első sorok olvasata után kitűnik, alaposan tájékozott ember lehet. Ugyanis olyan adatokat közöl. amelyek arra engednek következtetni, hogy nagyon közel állhat a tűzhöz, mondhatni, a húsos fazékhoz. a vezetői garnitúrához. Ezt sejtetik a következő kérdések: hogyan lehet annak az 1989. március Idén keltezett és bejegyzett Kajszi Kft.-nek az ügyvezető igazgatója, a már említett Gulyás Tibor főkönyvelő, amely kft. a szövetkezet legértékesebb 30 hektáros területére kötött 50 éves bérleti szerződést a téesszel! ? Nagy a felhajtás az 1989- ben alapított 32 hektáros Kajszi Kft. körül. A területet a 153/1989. számú határozattal adták bérbe, méghozzá 50 esztendőre! Az egykoron értéktelennek számított terület időköz- ben felértékelődött. A szövetkezet elnöke kezdeményezte egy közgyűlésen a szerződés felbontását. Az új szövetkezeti, átalakulási és tulajdontörvény értelmében mi tagadás, komoly esélye van a mezőgazdasági nagyüzemnek arra. hogy tulajdonába kerüljön akaj- szis, amelynek az értéke időközben felértékelődött. Mivel nincs öt éve a kft. kezelésében. így, Dobrovitz József elmondása szerint, méltányos összeget kínált fel a kft. tagjainak a gyümölcsös visszaadásáért. Erről ők. Kéri Menyhért szak- tanácsadó, és a társaság többi tagja hallani sem akarnak, mondván, a két éve telepített gyümölcsös két-három év múlva fordul igazán termőre, s nekik akkor hoz hasznot. A tagok cáfolják A Ferihegy Tsz jogásza közölte, hogy pártatlan szakértőt kértek fel a mind idegesítőbbé és kellemetlenebbé váló vita elsimítására azzal, hogy megvizsgáltatták a kajszis gazdasági kilátásait, s egyúttal azt is, hogy a szövetkezet valóban jogszerűen perli-e a kft.-t a Monori Bíróságon!? A Kajszi Kft. megszólaltatott tagjai határozottan cáfolják az említetteket. Pontosabban azt. hogy Dobrovitz egyáltalán nem ajánlott fel semmiféle méltányos összeget. Sőt. ő maga kívánta megvenni az egyik tag üzletrészét. Kéri Menyhért, a kft. szaktanácsadója. aki egykoron a gyáli Szabadság Tsz-ben dolgozott, mint főkertész, arról panaszkodott, hogy a vecsési elnök még a permetezéshez szükséges vizet is elvette tőlük. Amikor telefonon felhívtam, indulatosan közölte, hogy ebben az ügyben a tsz-elnököt a saját maszek elképzelései vezérlik! — A vizet azért nem biztosítjuk, mert adósak a szolgáltatási pénzek visszafizetésével! — reagált a megjegyzésekre Dobrovitz József. Gyócsi László (Folytatjuk)
