Pest Megyei Hírlap, 1992. május (36. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-23 / 121. szám
máRNEM RANG A VASUTYISÁG Alig-alig sikerült sztrájk A KEMÉNVKALAPOS, sétapálcás, Doxa zsebórás mozdonyvezetők több évtizede eltűntek a társadalomból, mint ahogy lassan elfelejtjük azt a nótát is, ami úgy kezdődik, hogy: „Az én babám vasutyi, vas- utyi, / A magyar állam fizeti ..A konzervatív külsejű mozdonyvezetőket — akárcsak az általuk egykor vezérelt gőzmozdonyokat — felváltották a 25-30 éves, dolgozni szerető, lelkiismeretes, majdnem mérnöki tudással rendelkező fiatalemberek, és nem rang ma már az állam által fizetett vasutasnak lenni sem. Mi történt? Hogyan jutott ide a MÁV, az ország legnagyobb, legrégebben megszervezett állami vállalata? Hosszadalmas oknyomozást igényelne ezt kideríteni, annyi azonban biztos, hogy a mai állapotokért legkevésbé a 120 ezer vasutas felelős. Sehol a kontinensen nem volt olyan olcsó a vasúti rzállítás 1951—1982 között, mint nálunk. Az olcsó vasúti utazás lehetővé tette a dolgozóknak a kétlakiságot, a 60-80 kilométerről való napi ingázást is. Am a MÁV — a kényszerítő és nagyon is érthető külsőbelső gazdasági viszonyoktól szorítva — az utóbbi tíz évben háromszor volt kénytelen tarifát emelni, s ennek a hatása napjainkban jelentkezik. Amint egy közelmúltban elkészült felmérés bizonyítja, a fővárosi vállalatok — de jellemző ez jó néhány vidéki nagyváros üzemére is — elsősorban azokat a szakképzetlen dolgozókat bocsátják el, akiknek közlekedési hozzájárulást kell fizetni, így természetesen csökken a vasút bevétele is, de ezzel párhuzamosan emelkedik azoknak a száma, akik ideig-óráig a munkanélküliek tömegét szaporítják. Tíz év alatt a felére csökkent a vasúti teherforgalom. A tarifaemelkedésen kívül ennek számtalan oka van. Amíg tizenöt évvel ezelőtt a világ egyik vezető ipari hatalma, Japán évi 3-5 millió tonna árut szál-- lított csendes-óceáni szovjet kikötőkből vasúton hazánkon keresztül Nyugat- Európába, a Szovjetunió megszűntével az útvonal- többé nem biztonságos, japán átmenő áruforgalom szinte nincs is már a magyar vasutakon. A jugoszláv polgárháború, az állam szétesése ugyancsak a MÁV-ot sújtja, hiszen az adriai teherkikötőkbe irányuló lengyel és csehszlovák exportáru már alig- alig használja a Rajka— szombathely—nagykanizsa —murakeresztúri vasútvonalat. Az állami mamutvállalatok megszűnése, termelésük mennyiségének csökkenése ugyancsak a MÁV teherforgalmát szállította egyre lejjebb és lejjebb. A vasút a maga korlátozott, sajátos eszközeivel megkísérelte a kieső bevételt pótolni, nem nagy sikerrel. Bár folyamatosan van a MÁV-nak anyagi gondja, a legnagyobb szállítókkal éves szerződést kötöttek, tarifacsökkentést adtak nekik és fizetésköny- nyítést. MANAPSÁG körülbelül az a helyzet, hogy a MÁV folyamatosan tartozik a legkülönbözőbb intézményeknek — így a társadalombiztosításnak is — cégeknek és vállalatoknak átlagosan úgy 4-5 milliárd forinttal, de rendszeres az is, hogy a MÁV kintlévősége ezt az összeget 1-2 mil- liárddal meghaladja. Nemcsak- belső adósai vannak a MÁV-nak, hanem például a széthullott Jugoszlávia ál- lamvasútja több mint egy évtizede adósa magyar partnerének, adóssága időnként megközelíti a milliárd forintot. A román állam vasútja az utóbbi időben rendezte ugyan rég fennálló tartozásának egy részét, de még így is adós. Bizonyított tény tehát, hogy a leváltott rendszer gazdaságszervezői által szabadjára engedett adóssághalmozás szinte a tönk szélére sodorta az egykor Kö- zép-Európa legstabilabb cégeként jegyzett MÁV-ot. A Magyar Államvasutaknak mai napig is tisztázatlan a viszonya az állammal. Amíg a szabadpiaci gazdálkodást folytató országokban a vasutak rendszerint bért fizetnek az államnak az általuk használt területért, s ennek fejében állami támogatást kapnak szolgáltatásaikért, addig nálunk e törvénynek még csak a körvonalai látszanak. Annyi bizonyos, jelentősebb állami támogatás, és egy új vasúti törvény nélkül, az ország legnagyobb vállalata 2-3 évnél tovább nem tudja fenntartani magát. TEGNAP reggel 7 és 9 óra között részleges vasutassztrájk volt az ország két vasútvonalán. A sztrájkot az egyik vasutas-szakszervezet hirdette meg, mert a MÁV kénytelen egy ideig 14 ezer munkavállalóját csökkentett munkaidőben foglalkoztatni, bérüknek 83 százalékával. Amennyiben a vasút vezetősége nem ehhez az eszközhöz nyúlt, 10 ezer dolgozót kellett volna egyik napról a másikra utcára tenni. A rendkívül szorult anyagi helyzetben lévő MÁV képtelen lenne ilyen embertömegnek végkielégítést fizetni. A sztrájk alig-alig sikerült, ezért fordulhatott elő, hogy két ember, — megakadályozandó a vonat elindulását — a Keleti pályaudvaron a sínkoronára feküdt a L övér expressz •mozdonya elé. Az egyikük Papp Gábor volt, a Vasutasok Független Szakszervezeti Szövetségének alelnö- ke. A sztrájk egyik szervezője volt ugyan, de tegnapra szabadságot kért. A másik Zentei Gy. László, ugyanennek a szakszervezetnek a szóvivője, aki két hónapja betegállományban van. Cselekményük nemcsak a vasúti szabályzatot sérti — beteg, szabadságon lévő vasutas munkahelyén nem tartózkodhat —, hanem szabotázsnak is minősül, mert másokat akadályoztak meg a munkavégzésben. A rendőrök távolították el őket a sínektől. AMIKOR közel félmillió munkanélküli van már az országban, aligha lehet nemesebb eszmét követni, mint a munkásszolidaritá- sét. De vajon hány vasutas gondol a szorult helyzet- ben lévő kenyéradójára, a munkahellyel való szolidaritásra ? Hegyes Zoltán DISNEYLANDRŐL SZÓ SEM LEHET Az Expo és a szúnyogirtás (Folytatás az 1. oldalról.) lesz a KD1B helyett, ha megtörténik a szétválás? — Az lesz, ha lesz egyáltalán — vélekedett egy illetékes, aki szerint ez sem biztos, őszig még sokféle változás várható. Pedig a bizonytalanság most fékező erő a Expóra való felkészülés egyre gyorsabb tempót követelő maradék időszakában. Nem véletlen, hogy éppen e téma körül bontakozott ki a legaktívabb eszmecsere, már a főtitkári beszámolót követő pillanatokban is. Moys Csaba, Vác alpolgármestere a börzsönyi kisvasúinak is szelepet szánt volna a közeledő nagy esemény idejére, ha azt be nem zárják. Meg kellene menteni — summázta javaslatát, s közölte azt is: Vác aktívan készül a világ- kiállításra. Többek között a Duna-part rendezésére is tervpályázatot írnak ki. Dr. Gáti Ferenc, a Magyar Golf Szövetség elnöke méltatta ugyan a KDIB szerepét a pályák létrehozásában, ám indulatosan sorolta, hagy hét év óta, mialatt Ausztriában húszat építettek, nálunk a Szentendreisziget két helyén, Kisorosziban és Pócsmegyeren is nehéz a továbbjutás. Pedig a golf idegenforgalmi iparág. Az országban ma már legalább öt pályának kellett volna felépülnie. Üjváry Pál, Kisoroszi polgármestere ehhez azt fűzte, hogy tulajdonviták nehezítik az előbbre jutást, mert a tahitótfalui Kék Duna Szakszövetkezet nem akarja bérbe adni a területet annak a vállalkozónak, aki korábban bízhatott az egyezségben, s elkezdte a munkát. Részben már ki is épült a pálya, melyen a közeljövőben is versenyt rendeznek. A viszonylag távlati és a napi ügyekhez képest fajsúlyosabb kérdések mellett többen az üdülők sürgető kívánságát tolmácsolva említették, hogy miért nincs, Pilisi medence Mentőállomás Az ősszel új mentőállomás építésébe fog a Pilisi Medence Települései az Egészségért Alapítvány és az Országos Mentőszolgálat. A beruházásban 8-10 község és város vesz részt, az önkormányzatok most írják alá sorban a társulási közös szándéknyilatkozatot. A legtöbben már csatlakoztak, de például Üröm még fontolgatja a belépést, mert számára kedvezőbb lenne, ha a hozzá közelebbi Budapestről, Csillaghegyről, és nem a tervezett pilisvörösvári új közös központból kapná a mentőkocsikat és az ügyeleti ellátást. A társult települések azt tervezik, hogy olyan állomást építenek, amely a mentőállomás és az orvosi ügyelet eddig különálló munkáját egyetlen sürgősségi alapellátás formájában, egyazon helyről indulva kapcsolná össze. 4 iMádan Központjául éppen azért Pilisvörösvárt választották, mert az ottani, korszerűen felszerelt rendelőintézet közvetlen közelébe építendő állomással időt és pénzt takarítanak meg, ami a veszélyben levő betegek esetében létfontosságú. A jelenlegi vörösvári mentőállomás szűk, korszerűtlen, az épület eredetileg nem erre a célra készült. A leendő új létesítmény viszont háromszintes, 225 négyzetméter alapterületű, tágas garázsába kényelmesen befér majd a három autó. Az állomás építési engedélyét már megszerezte az alapítvány, május végéig pedig a kivitelezési terv is elkészül. Ezt követően versenytárgyaláson döntik el, ki legyen a kivitelező. Az építkezés költségeit a társult pilisi önkormányzatok fizetik, a harmadik kocsit pedig az Országos Mentő- szolgálat adja a már meglevő kettő mellé. Ha minden a tervek szerint halad, az új mentőállomást jövő év első negyedében adják át. Százhalombatta Város önkormányzati Képviselő-testülete pályázatot hirdet jegyzői állás betöltésére Feltételek: — állam- és jogtudományi egyetemi vagy államigazgatási főiskolai végzettség — legalább ötévi szakmai gyakorlat (ebből az utolsó 3 év államigazgatási gyakorlat). A pályázat tartalmazza a pályázó: — képesítését igazoló oklevelének, illetve diplomájának másolatát — három hónaposnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványát — részletes szakmai önéletrajzát, az eddigi munkahelyek és munkakörök ismertetésével. A pályázatokat a Belügyi Közlönyben való megjelenést követő 30 napon belül lehet benyújtani Vezér Mihály polgármesternek (Százhalombatta, Május 1. tér 3.). Az állás a pályázatok elbírálását követően, azonnal betölthető. Szolgálati lakást tudnak adni. s kérték, Tegyen szúnyogirtás a mostani nagy invázió ellen a partok mentén. Nagy feltűnést keltett Telek Pál, Pilisszenlkereszt polgármesterének felszólalása, aki ékes szavakkal szólt falujának nemzeti történelmünk értékeit viselő jegyeiről, a táj szépségéről. Adottságaik világkiállítás előtti beruházásokat indokolnak. Mendel Ferenc, az Országos Műemléki Felügyelőség igazgatója a felszólalást hallgatva' viszont attól jött indulatba, amikor a polgár- mester egy filmfalu felépítésének a lehetőségét is megcsillantotta. Mindenféle Disneyland-elképzelés ellen tiltakozna — hangoztatta az igazgató, éppen a műemléki környezetre hivatkozva, s nevek után érdeklődött. Mert ha tán kollégáitól származna a gondolat, fegyelmivel kirúgná az illetőt. Külön tanulmányt érdemlő témaként tárgyalták meg a szakbizottságok terveit, működési szabályzatát, az idei idegenforgalmi alapból adható támogatások mértékét és a visegrád— nagymarosi térség infrastruktúrájának fejlesztését. K. T. I. Hozzászólás cikkünkhöz Polgármester a képviselőnek Tarján Ernő képviselő úr válaszához (Nem a polgármester székével van baj..., V. 20.) az alábbiakat szeretném közölni. Írása hangvételén egyáltalán nem csodálkozom, s a kedves olvasó se csodálkozzék. Régóta nyilvánvaló, hogy néhány embernek nagyon az útjában állok. Eltávolításom vált elsődleges céljukká. Hogy ennek mik az indítékai, azt a kedves olvasó fantáziájára bízom. Ügy tűnik, e cél eléréséhez semmi sem drága. Most valótlan állításokkal kísérlik meg lejáratásomat, mely úgy hiszem, stílusában és tartalmában saját magát minősíti. Nagyon siralmas volna, ha elkezdenék magyarázkodni. Ezzel azt tenném, amibe támadóim bele szeretnének kényszeríteni. Helyette egyetlen jellemző részletet emelek ki. Az írás szerint a fegyelmi eljárás „egyebek mellett illetékcsalásba” keveredett személyem ellen indult. Nos, idézek a köztársasági megbízotti hivatal vezetőjének — a fegyelmi vizsgálat alá vont iratok ismeretében az ügyről írt — leveléből. „Az ingatlan értékesítése gondos és körültekintő eljárás lefolytatásának eredménye.” A törvényességi felügyeletet ellátó hivatal állítana-e ilyet, ha a vádnak csak a gyanúja fennállna? Én erre utaltam, amikor azt állítottam, a vád gyenge lábakon áll, de magam is azt mondom, várjuk meg a vizsgálat végét. Jó lenne hinni, hogy azután végre tényleg csak a város gondjaival lesz elfoglalva minden érintett, mert abból is van elég. Én meny, addig is igyekszem a munkára koncentrálni, feladni amit vállaltam, eszembe sem jut. Wiítinfrliofí Tamás polgármester ★ Munkatársunknak a budaörsi polgármesterrel készített interjúja nyilvánvalóan egy véleményt tükröz: az interjúalany szemszögéből tartalmazza az ügy megítélését. Amint előre jeleztük, jövő keddi számunkban szeretnénk ismertetni a képviselő-testület többségi véleményét, Így akarván eleget tenni az audiatur et altera pars — hallgattassák meg a másik fél is — elvének. Pontosan ebből az okból közöltük a polgármester levelét is, hiszen így mindkét álláspont egyenlő arányban jelenik meg lapunkban. Hogy az érvek egyenlőek-e, azt az olvasónak kell eldönteni. Mindenesetre konkrétumokra általánossággal válaszolni veszélyes dolog. Szeretnénk azonban egy érdekes fogalmazásra felhívni az olvasó figyelmét. A polgármester hivatkozik a köztársasági megbízotti hivatal vezetőjének levelére, amelyből idéz is: „Az ingatlan értékesítése gondos és körültekintő eljárás lefolytatásának eredménye.” Ez semmiképpen sem igazolja azt, hogy az illetékszabályokat betartották. Az értékesítést megelőző gondos és körültekintő eljárás ugyanis az értékesítés szükségszerűségének és az ár megállapításának megalapozottságára utal. Ezzel szemben az illeték megállapítása és fizetése — amire Tarján Ernő utal — az értékesítést követő eseNévfe/vétel előtt \ reformkor öröksége Pest Megye Közgyűlése egyetért azzal, hogy a szi- getszentmiklósi gimnázium és közgazdasági szakközép- iskola Batthyány Kázmér nevét fölvegye. A névfelvételt az iskola igazgatója és nevelőtestülete kérte a szülői munkaközösség és a tanulók egyetértésével. Batthyány Kázmér a reformkor, a forradalom és szabadságharc kiemelkedő személyisége, közgazdász, mecénás, 1849-ben pedig az ország külügyminisztere volt. Az iskola felvette a kapcsolatot a politikus németújvári leszármazottai- val, akik szintén belegyeztek a névfelvételbe.
