Pest Megyei Hírlap, 1992. május (36. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-23 / 121. szám
John Major brit miniszterelnök jövő heti középeurópai útján az EK jövendő soros elnökeként sem próbálkozik közvetíteni Magyarország és Csehszlovákia között Bős— Nagymaros-Úgy ben — erre utaltak kedden Londonban magas rangú kormánytisztviselők. — Az EK külpolitikája közös dolog, amelyet a soros elnökök csak menedzselnek, de nem irányítanak — mondták az MTI-nek. John Major hétfőn indul feleségével együtt Lengyel- országba, majd Csehszlovákiába utazik, végül csütörtökön érkezik Magyar- országra. A nevük elhallgatását kérő brit kormánytisztviselők elmondták az MTI-nek, hogy Major Magyarországon kifejezésre akarja juttatni, mennyire támogatja a politikai és a gazdasági reformot, az ország mérsékelt, nyugati irányzatú politikáját. Fejleszteni akarja az EK és a NATO, valamint Magyarország kapcsolatát. Figyelemmel lesz arra is, hogy Magyar- ország határain veszélyek sűrűsödnek, de kár lenne, ha a megbeszéléseken a jugoszláv kérdés dominálna Jeszenszky Géza Zágrábban Többszörös forgalom Jeszenszky Géza külügyminiszter zágrábi tárgyalásainak befejeztével pénteken tartott sajtóértekezleten kijelentette, hogy a megbeszéléseken mindkét fél állást foglalt a menekültek mielőbbi visszatérése mellett, de rámutatott arra, hogy erre még nem értek meg a feltételek. Szorgalmazta, hogy a nemzetközi közösség hatékony fellépéssel vessen véget a háborúnak, s ne hagyja, hogy a nemzetközi dokumentumokban a békével kapcsolatban lefektetett elvek puszta szavak maradjanak. A vajdasági magyarság védelmével kapcsolatos kérdésre elmondta, hogy nagy szükség van a megelőző akciókra, hogy fel lehessen lépni az érdekében. Méltatta, hogy a horvát szábor kisebbségvédelmi törvényt alkotott. A háború előbb- utóbb véget ér — mondotta Jeszenszky Géza, s a kétoldalú kapcsolatokban készülni kell a béke megnyerésére. Elmondta, hogy horvát tárgyalópartnerei szerint akár 10—20-szoro- sára is növelhető a kereskedelmi forgalom. Jeszenszky Géza délután a zágrábi egyetemen előadást tartott a régió helyzetéről és a magyar külpolitikáról. ÍUalföMi eseményei* egy immcSeKthcsn AZ ENSZ közgyűlése egyhangúlag, közfelkiáltással felvette tagjai sorába Horvátországot, Szlovéniát és Bosznia-Hercegovinát. DR. NANOVFSZKY GYÖRGY, a Magyar Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott moszkvai nagykövete átadta megbízólevelét Alekszandr Ruckoj orosz alelnök- nek. ALOIS MOCK osztrák külügyminiszterrel, majd Franz Wranitzky kancellárral folytatott megbeszélést a Fidesz küldöttsége, amely Orbán Viktor vezetésével hivatalos látogatáson Bécsben tartózkodik. NEM EGYEZÜNK BELE a Duna folyásának megváltoztatásába — nyilatkozta a Zycie Warszawy című lap különtudósítójának Tölgyessy Péter, a Szabad Demokraták Szövetségének vezetője. MILYEN SZANKCIÓK SEGÍTENÉNEK? Az eredeti elképzelések szerint azért telepítették Szarajevóba a Horvátország keleti részébe békefenntartó feladatokkal odaküldött kék sisakosok főhadiszállását, mert Bosznia-Hercegovina akkor még mentes volt a fegyveres összecsapásoktól, s így joggal vélhették megfelelő „hátországnak” az ENSZ-akció- hoz. Miközben azonban a tűzszünet e horvát területeken sem érvényesült teljesen, Bosznia mindennél súlyosabb harcok színhelye lett, úgyhogy a kék sisakos művelet főparancsnoksága, mivel épületüket tüzérségi találatok érték és járműveiket újra meg újra „ismeretlen fegyveresek” fordították vissza, kénytelenek voltak elhagyni Szarajevót, és csupán annyi emberüket ott állomásoztatni, amennyi az odaérkező külföldi élel- miszersegély-szállítmányo- kat igyekszik eljuttatni a háborús viszonyok sújtotta lakosoknak. Az ENSZ-missziónak azonban nem ez a feladata, hanem a békefenntartás. Igaz, ez Boszniára nem terjed ki, hanem csak Hor2 ~fe%»rfqp VILÁGPOLITIKAI FIGYELŐ TILTAKOZÓ BÉKEFENNTARTÓK vátország keleti részére. Itt az ENSZ-erőknek fokozatosan ellenőrzésük alá kellene vonniuk a közigazgatást, oly módon, hogy a volt szövetségi csapatok, nehéz- fegyvereik hátrahagyásával kivonulnak, s a helyi rendőrség a kék sisakosokkal együtt gondoskodik a rend fenntartásáról az egykori harcok övezetében, miközben a békefenntartók elhelyezkednek a volt ellenségeskedő erők között, s garantálják, hogy további ösz- szeütközés ne fordulhasson elő. A volt szövetségi csapatok azonban halogatták a kivonulást, sőt most azzal az ürüggyel, hogy támadások érték őket, fel is függesztették azt. Nem vettek részt a szerb szabadcsapatok lefegyverzésében, sőt ezeket az illegális fegyvereseket, saját egységeik egy részével együtt egyszerűen annak a helyi milíciának részévé igyekeztek átmenteni, amelynek a kék sisakosokkal 1 együtt eredetileg rendőri feladatokat kellett volna teljesítenie a térségben. Így hiába volt ott egyre több ENSZ-katona, az általuk papíron ellenőrzött területekről a szerb fegyveresek hozzáláttak a más nemzetiségű lakosok kiűzéséhez házaikból. Így akarják nyilván erőszakkal megváltoztatni e területek jelenlegi etnikai összetételét azzal, hogy az elkergetettek helyébe szerbeket telepítenek be. A Biztonsági Tanácsban Belgrádot heves bírálatok érték emiatt, hiszen az ENSZ egész békefenntartó akciója ezzel megkérdőjeleződik. Washington megtiltotta szankcióként, hogy jugoszláv gépek leszállhassanak amerikai repülőtereken, s Bush elnök éles szavakkal bélyegezte meg Belgrád magatartását, csakúgy, mint Butrosz Gáli, az ENSZ főtitkára is. Világos azonban, hogy erélyes akcióval lehetne csupán Belgrádot meghátrálásra kényszeríteni. A The New York Times véleménye szerint ilyen lehelne például az, hogy befagyasztanák a külföldön lévő szerb vagyont, és azzal tennék lehetetlenné Belgrád hadviselését, hogy teljes körű gazdasági embargót hirdetnének meg ellene, beleértve az oda irányuló olajszállítások tilalmát. A FÁK BELSŐ VISZÁLYAINAK VESZÉLYEI. A Független Államok Közösségének múlt heti taskenti csúcsértekezlete után egy ideig többségben voltak az optimizmusnak hangot adó vélemények, mivel aláírtak néhány egyezményt. De a héten már realistább volt a megközelítés, hiszen a tizenegy államközösségi köztársaságból öt nem csatlakozott az újszerű, s meglehetősen vázlatosan kimunkált védelmi szerződéshez. Emellett a fegyveres harcok folytatódtak Karabah- ban és körülötte csakúgy, mint a Dnyeszter mentén Moldáviában. Sőt, azzal,, hogy az örmény fegyvereseknek, az ott élő kurdok közreműködésével sikerült elfoglalniuk az azerbaj- dzsáni Lacsin városát, folyosó nyílt Örményország és az Azerbajdzsánba beékelt Karabah között, s ez a háború kiterjedését jelentheti. Ez a fordulat zsákutcába juttatta azt az EBEÉ-bizottságot, amely Helsinkiben egy karabahi békekonferencia létrehozásán fáradozik. Ennek ellenére a tartós tűzszünet és a békés rendezés kimunkálására vonatkozó eddigi közvetítés folytatódik. Árkus István Magyar—ukrán közös közlemény Közös közleményt adtak ki péntek délután Antall József magyar és Vitold Fokin ukrán miniszterelnök budapesti tárgyalásairól. A dokumentum szerint a két kormányfő kifejezte szándékát, hogy a Magyar- ország és Ukrajna közötti kapcsolatokat az általános emberi értékek, a nemzetközi jogi normák és elvek, nevezetesen a demokratikus fejlődés, a határok és a területi épség sérthetetlensége, a viták kizárólagosan békés eszközökkel való rendezése elvei alapján fejlesztik. Ismételten állást foglaltak egy közép- kelet-európai atomfegyvermentes övezet létrehozása mellett. A tárgyalópartnerek egyetértettek abban, hogy a látogatás során aláírt fontos dokumentumokon túl mielőbb további konkrét megállapodásra van szükség a két ország közötti kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok bővítése, a vállalatok és vállalkozók közötti együttműködés feltételeinek megteremtése érdekében. Szükségesnek tartották újabb egyezmények létrehozását az Ukrajnából Magyarországra áttelepült vagy a jövőben áttelepülő személyek pénzátutalásainak rendezéséről, a kettős adóztatás elkerüléséről, valamint a turisták dévizael- látásának biztosításáról. Magyar részről felvetették a feltehetően Ukrajna területén található magyar tulajdont képező műkincsek, történelmi relikviák és emlékek, valamint levéltári dokumentumok visz- szaszolgáltatásának kérdését is. Az ukrán fél kifejezte készségét, hogy jóindulatúan tanulmányozza a kérdést, és azonos elbánásra tart igényt a Magyarországon fellelhető ukrán kulturális értékeket és levéltári dokumentumokat illetően. Vitold Fokin hivatalos ukrajnai látogatásra hívta meg Antall Józsefet, aki a meghívást köszönettel, elfogadta. KETTŐS KÖTŐDÉSBEN Mindenki az, aminek vallja magát (Folytatás az 1. oldalról.) millió magyar miniszterelnökének vallotta magát, most felelősségérzetéről és személyes rokonszenvéről biztosította a hazánkban élő nemzeti és etnikai kisebbségeket. — A kisebbségek helyzete Össztársadalmi, össznem- zeti ügy, nem pártpolitikai kérdés — mondta, majd megjegyezte: — a kormány az aktív kisebbségpolitika, a kisebbségek szabad identitásválasztásának híve. és elveti az erőszakos asszimilációt. — Szóba került a megbeszélésen a kisebbségi törvény Tervezete is, amely ezeket az elveket jeleníti meg. A törvényjavaslat jövő héten kerül a kormány elé — tájékoztatott Wolfart János. A kisebbségi szervezetek vezetői — Wolfart János tájékoztatása szerint — üdvözölték a konzultáció lehetőségét, és egyetértettek az elvekkel, többen azonban további egyeztetéseket tartanának szükségesnek a kisebbségi törvény tervezetéről a kormány és az érintettek között. Szó esett a cigányságról, mint a legnagyobb létszámú népcsoportról. A cigányság problémáit Antall József az európai jogrendbe, illetve európai összefüggésrendszerbe ágyazva képzeli megoldani, európai rendezést tartana szükségesnek az egyik nagy cigány szervezet vezetője is. Felvetődött a találkozón az anyanyelv, a nyelvgyakorlás, az oktatás kérdése is. A diplomáciai misszióvezetők közül a német nagykövet üdvözölte, hogy Magyarország a kisebbségi kérdést az európai jogrendbe illesztve kívánja kezelni, és segít megőrizni a kisebbségi identitást, majd arra hívta fel a figyelmet, hogy ennek érdekében az anyanyelv oktatását különösen támogatni kell — ahogy ez a most aláírt német—magyar alap- szerződésben is szerepel. A nyelv fontosságát hangsúlyozta a jugoszláv nagykövet is. Párttá szerveződik az NDSZ A társadalmi igazságosságért Az eredetileg tervezettnél korábban, várhatóan már ez év őszén párttá szerveződik a Nemzeti Demokrata Szövetség — mondta az MTI munkatársának kérdésére válaszolva Pozsgay Imre elnök azon a pénteki sajtótájékoztatón, amelyet az épp egy esztendeje alakult NDSZ szombatra ösz- szehívott politikai gyűlése előtt tartottak. A párttá szerveződést részben az teszi sürgetővé — magyarázta Pozsgay —, hogy némely pártok előrehozták választási kampányukat. számítva az esetleges 1994. előtti választásokra. Mindazonáltal az NDSZ-nek nem fűződik érdeke az előrehozott választásokhoz, hiszen „ha most részvétlenség mellett lefolytatnák azokat, akkor az legitimációs válsággal is tetézné a bizalmi válságot” — fejtette ki. Szövetségük alapvető céljait ismertetve hangsúlyozta: egy olyan demokratikus társadalom megvalósítására törekednek, amelyben minden társadalmi réteg megtalálja a maga helyét, boldogulását. Ebből kiindulva az NDSZ az ország modernizálását, a piacgazdaság megteremtését, a tulajdonviszonyok átalakítását a társadalmi igazságosságnak rendeli alá. Csehszlovák jegyzék A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövetsége péntek délután rövid szóbeli jegyzéket adott át a Külügyminisztériumnak. Erről Módi Ferenc miniszter titkárságvezetője, Király Miklós tájékoztatta az MTX-t A jegyzék hangsúlyozza, hogy a cseh és szlovák fél továbbra is érvényesnek tekinti a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer megvalósításáról és üzembe helyezéséről 1977-ben kötött államközi szerződést, mert az egyoldalú megszüntetésnek nincsenek indokai. Ugyanakkor a jegyzékben az is szerepel, hogy a magyar kormány nyilatkozatát a szerződés megszüntetéséről még tanulmányozni kívánják. A cseh és szlovák jegyzékben foglaltakkal szemben Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter az MTI-hez eljuttatott közleményében megállapítja: a szerződés megszüntetésének részletes indokait a magyar kormány május 19-én átadott nyilatkozata tartalmazza. Ezen érvekkel a pénteken átadott szóbeli jegyzék érdemben nem foglalkozik. Támogatja a mérsékelt politikát Major nem közvetít — mondták e személyiségek. Az, hogy Major első külföldi útja a brit választások óta Közép-Európába vezet, szinte jelképesen bizonyítja, milyen eltökélt a brit kormány az EK bővítése mellett. — Üdvözölni akarja ezeket az országokat az európai családban, Európa szívében — mondták. Habár talán már 1996- ban el lehet kezdeni foglalkozni a visegrádi hármak belépésével, a csatlakozásra nem lehet időpontot megadni. Ez főleg az érintett országok felkészültségétől függ. — A mi dolgunk megakadályozni, nehogy az EK önmagába záruló szervezetté váljék. A szubszidiaritás elve (minél több döntést hozni ügyközeli szinten), amely brit kezdeményezésre került be a maastrichti uniószerződésekbe, a gyakorlatban korai belépésre ad majd módot, mert csökkenti a csatlakozást nehezítő központi, kötelező szabályok számát. A maastrichti célok elérése nem belépési feltétel, hiszen például az infláció szintjére vagy a költségvetési hiányra előírt jelzőszámokat jó néhány EK- tagország sem tudja belátható időn belül teljesíteni — mondták a brit kormánytisztviselők. Marosvásárhely Végre választhatnak a rokonnézeteket valló Nemzeti Megmentési Fronttal és a Nagyromá- nia Párttal, Maros Demokratikus Szövetség elnevezéssel lépett koalícióra, a Nagyszeben környékéről származó Constantin Heri- sanu 39 éves agrármérnököt jelölte a polgármesteri posztra. A Demokratikus Konvenció jelöltje loan Muresan mérnök, a Román Szociáldemokrata Párt pedig Negruti-Fekete Okla- viant indítja. Marosvásárhely nyugodt légkörben készül a vasárnapi választásokra. Pénteken, a kétnapos kampánycsend első napján nyugalom volt a Maros-parti városban. Vasárnap négy jelölt indul a polgármesteri székért. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség jelöltje az 54 éves Nagy Győző épületgépész-mérnök. A Vatra Romaneasca politikai karja, a Román Nemzeti Egységpárt, amely
