Pest Megyei Hírlap, 1992. május (36. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-20 / 118. szám
NYSIMTKGZAT Az államközi szerződés megszüntetése Az Országgyűlés keddi ülése Heves támadások (Folytatás az 1. oldalról.) lú vizsgálatok megindítására —, a magyar kormánynak ez a pozitív válasznyilatkozata mindeddig konkrét kötelezettségvállalás nélkül maradt. Az építési munkák változatlanul folynak. A cseh és szlovák kormány nem veszi figyelembe a bősi vízlépcső üzembe helyezésével járó súlyos környezeti-ökológiai kockázatokat, az egyoldalú munkálatok mindenáron való folytatásával sérti a nemzetközi jog számos kötelező szabályát, és elutasítja az Európai Közösség közreműködésének lehetőségét. Így a szerződés egyoldalú megszüntetéséért o csehszlovák felet terheli a felelősség. Mind Antall József miniszterelnök levele, mind a kormány nyilatkozata hangsúlyozta, hogy a maA Miniszterelnöki Sajtóiroda közleményében egyebek között ez áll: A miniszterelnök a délelőtt folyamán személyesen vette át a Magyar Köztársaság elnökétől azt a levelet, amely szerint Göncz Árpád arra hivatkozással, hogy „A javaslat teljesítése — a sajtó- szabadság sérelmén keresztül — az államszervezet demokratikus működését súlyosan zavarná”, nem menti fel dr. Gombár Csabát a Magyar Rádió elnöki tisztéből. A kormány álláspontja szerint nem indokolt Gombár Csaba felmentésének ügyét a sajtószabadság sérelmével, s ezen keresztül az államszervezet demokratikus működésének súlyos zavarával összefüggésbe hozni. A miniszterelnök a köz- szolgálati tájékoztatási eszközök (Magyar Rádió, Magyar Televízió, Magyar Távirati Iroda) vezetőinek kinevezési rendjéről szóló 1990. évi LVII. törvény 1. paragrafusának 1. bekezdése alapján korábban kezdeményezte, hogy az Országgyűlés kulturális bizottsága hallgassa meg dr. Gombár Csabát, a Magyar Rádió elnökét és foglaljon állást, továbbra is alkalmasnak tartja-e e tisztség betöltésére. A felmentés előtti meghallgatás kezdeményezésére többek között azért került sor, mert a Rádió elnöke minden jogalapot nélkülöző szervezeti struktúrát működtetett, a köztársasági elnök által kinevezett alel- nököt jogellenesen megakadályozta közjogi helyzetének megfelelő tevékenysége gyakorlásában, mindezzel figyelmen kívül hagyta mind az Országgyűlés, mind a köztársasági elnök, mind pedig a kormány döntéseiben megnyilvánuló politikai akaratot. A kormány őszinte .sajnálkozással veszi tudomásul, hogy a már korábban is jogsértő magatartást tanúsító, a Magyar Rádió elnöki tisztének betöltésére alkalmatlannak minősített gyár kormány kész új együttműködésre annak érdekében, hogy közösen rendezzük az 1977. évi államközi szerződés megszűnéséből fakadó következményeket. Az új együttműködés alapjául — az Országgyűlés határozataiban is megfogalmazott — a környezetiökológiai szempontok elsődlegességét tükröző értéksorrend szolgál. A magyar kormány olyan lépésre határozta el magát, amire nem jogosította fel sem a szerződés, sem a nemzetközi jog — állapította meg kedden délután Marian Calfa csehszlovák miniszterelnök, arra a hírre reagálva, hogy Budapest bejelentette a bős—nagymarosi erőmű építéséről 1977- ben kötött magyar—csehszlovák államközi szerződés egyoldalú megszüntetését. Calfa a szlovák sajtóiroszemély felmentése a köz- társasági elnök álláspontja szerint a sajtószabadság sérelme révén az állam- szervezet demokratikus működésének súlyos zavarához vezetne. Mindez rendkívül veszélyes precedenst teremthet a közéletben és a jogkövetés terén. E nézeteltérés természe(Folytatás az 1. oldalról.) nosok tulajdonhoz jutási lehetőségének növelésével. Ebben olyan újabb technikák fogalmazódnak meg, amelyek már az Ország- gyűlés előtt vannak. Külön újdonság, ami nem igényel törvényi szabályozást, például a lízingtechnika. — Ez valóban mérhető gyorsítást jelent? — Igen, mert a bejövő külföldi tőke csak annyi amennyi, ehhez képest plusz magyar vásárlóerő teremtése mindenképpen előrelépést jelent. Ezt a célt szolgálja a kárpótlási jegyek „beforgatásának” növelése is. Nagyon hamar előrelépés történt a múlt heti kormányülés óta is. Ez a hitelhez jutás megköny- nyítése a hitelgarancia-alap segítségével. Hasonlóképpen fog hatni a lakáspolitikai hitelhez jutásról, illetve annak kiterjesztéséről hozott döntés, a kormány legutóbbi ülésén, ami mesz- sze nem az utolsó szó ebben a kérdésben. — Van-e elképzelésük arról, hogyan épülnek fel a ma még hiányzó lakások? Vállalkozói alapon, állami támogatásból vagy inkább a magánerős építkezések támogatásával? — A magánerős támogatás az alapvető, de mivel ez a koncepció nem volt még a kormány előtt, korai lenne technikájáról beszéldának (a CSTK szlovák részlegének) adott nyilatkozatában szólt arról, hogy Csehszlovákiának végig kell gondolnia, milyen következtetéseket vonjon le. „Nem kétlem, hogy a csehszlovák fél megtalálja az elégségesen ésszerű és elégségesen konstruktív választ erre a lépésre” — mondta a kormányfő. Vavrousek csehszlovák környezetvédelmi miniszter önzéssel és érzéketlenséggel vádolta a magyar felet. Azt hangoztatta, hogy Csehszlovákia világosan tudtul adta tárgyalási hajlandóságát, ezért a magyaroknak valójában nem volt semmi okuk a keddi döntésre. A miniszter utalt arra, hogy a magyar kormány olyan időszakban tette meg ezt a lépést, amikor Csehszlovákia parlamenti választásokra készül, és a helyzet ennek megfelelően feszült. tesen nem jelent egyben személyi jellegű konfliktust a köztársasági elnök és a miniszterelnök között, hanem olyan elvi kérdést, amelyet a jogállamiság és az államszervezet demokratikus működésének elvei alapján kell mielőbb rendezni. ni. Annyit lehet mondani, hogy egy lényegesen felgyorsított lakásépítési program megteremtésén folyik a vita. Lényeges a gyorsítás tekintetében az az elfogadott elképzelés, hogy az infrastrukturális beruházásokra lényeges külföldi erő bevonásával is elindítani programokat, amelyek növekedési tendenciát fognak előidézni. Ezt azért tudjuk megkockáztatni, mert úgy érzékeljük, hogy Nyugat- Európában és Amerikában az év második felében igen jelentős expanzió várható. Az ottani gazdasági gyorsításnak is kedvező hatása lehet Magyarországra. — Az infrastruktúra fejlesztését az állam is felvállalhatná, amivel önmagában sokat tenne a gazdaság élénkítéséért. — Itt alapvetően két dologról van szó. A regionális válságkezelő programokban erre is gondolunk. A sztráda- és a telekommunikációs program alapvetően a koncessziós törvény keretén belül valósul meg jelentős tőkebevonással. Itt a kormányzat csak megteremti a versenyfeltételeket. A harmadik: szeretnénk felgyorsítani az ágazati törvényhozást, amiben magam is léptem a bányatörvény-tervezet benyújtásával. Elfogadására Az Országgyűlés Midi Ferenc napirend előtti felszólalásával kezdte meg a munkáját kedden. A tárca nélküli miniszter bejelentette, hogy a magyar kormány még aznap átadja a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos 1977-es magyar—csehszlovák államközi szerződés május 25-i felmondásáról szóló jegyzéket a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövetségének. Kövér László (Fidesz) napirend előtti felszólalásában politikailag veszélyesnek és jogilag tarthatatlannak nevezte, hogy a Nemzefcbiztosági és Információs Hivatal felügyelete — Gálszécsy András tárca nélküli miniszter március 1-jei lemondása óta — nincs megoldva. Antall József válaszában figyelmeztetett: a kialakult helyzet nem minősíthető alkotmánysértésnek. Bejelentette, hogy hamarosan, „ésszerű” határidőn belül beterjeszti jelöltjét a tárca élére. A napirend előtti felszólalások után a T. Ház megkezdte az általános vitát arról a törvényjavaslatról, amely — a koncessziós törvénnyel összefüggésben — módosítani kíván egyes vízügyi és közlekedési törvényeket és törvényerejű rendeleteket. Siklós Csaba közlekedési és vízügyi miniszter expozéjában elmondta: a törvényjavaslat meghatározza a koncesszióba adható vagyontárgyak körét, és határozottan szétválasztja az állam és az önkormányzatok jogait. A parlamenti bizottságok a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak találták, ám a felszólaló képvárva, bányáiSzati kutatásokra a külföldi koncesz- szorok. a szó legszorosabb értelmében, hemzsegnek az országban. — Végül engedje meg, hogy a kormány és az ellenzék kapcsolatáról érdeklődjem. A minisztérium lépéseit nyilván erős kritikával fogadják, vajon saját jövőbeli választási eredményeik érdekében elmen- nek-e addig is, hogy szándékosan hátráltassák a minisztérium intézkedéseinek sikereit? — Ha az ellenzék javaslatai válnak be, vagy csak azt állítják, tőlük származnak a legjobb lépések, ebből én nem csinálok gondot, csak az a lényeg, hogy az ország jó irányba menjen. Nem kívánom a sikerélményt elvenni az ellenzéktől. Természetesen ők abban a helyzetben vannak, hogy be kell bizonyítaniuk, jobban tudják csinálni. Az ellenzéki politikának ez a lényege. Az együttműködésről azt tudom mondani, hogy formális együttműködés kifejezetten nincs, azonban érezhető, hogy a bizottsági munkában, főleg a gazdasági és költségvetési bizottságban, sokszor igen jelentős és konstruktív az együttműködés. A plenáris üléseken sokkal kevésbé, mert az a nagyközönségnek szól. Dudás Zoltán viselők egyetértettek abban: ez a javaslat annyira speciális, hogy nehéz felette általános vitát folytatni, amit el is napoltak. A parlament folytatta a távközlési törvényjavaslat —• múlt héten megkezdett — általános vitáját. • A felszólaló honatyák mindegyike heves támadásokat intézett a Magyar Távközlési Vállalat monopóliuma ellen. Az általános vitát elnapolták. Az Országgyűlés az interpellációk és a kérdések elmondásával folytatta munkáját. Boross Péter belügyminiszter Gáspár Miklós (KDNP) kérdésére elmondta: bizonyítható, hogy a volt állampárt dokumentumokat — köztük titkos anyagokat — juttatott külföldre. A belügyi tárca vezetője ezzel kapcsolatban beszámolt a Háznak arról, hogy 1990. február 22-én 17 zsákot — összesen 510 kilo- grammnyi iratot — szállítottak hazánk bécsi nagy- követségére. A küldemény feladója a Munkásmozgalmi Intézet, címzettje pedig az Osztrák Kommunista Párt volt. A képviselők késő délután kezdték meg a határozathozatalt az államháztartási törvényről. Kupa Mihály pénzügyminiszter vitaösszefoglalójában az elfogadásra javasolt törvény- tervezetet gazdaságtörténeti jelentőségűnek nevezte, olyannak, amely átfogó igénnyel szabályozza az államháztartás valamennyi viszonyát. Az Országgyűlés 136 szavazattal, 75 ellenszavazat és 4 tartózkodás mellett elfogadta az államháztartásról szóló törvényt. A T. Ház ugyancsak elfogadta a helyi önkormányzatok 1992. évi kiegészítő céltámogatásáról szóló törvényt, majd a vám- jogszabályok módosítására beterjesztett törvényjavaslatot. Ezzel az Országgyűlés befejezte keddi munkáját, a plenáris ülés ma reggel 9 órakor folytatódik. ★ A Párttörténeti Intézetben az 1960-as évektől tárolt iratokat az Osztrák Kommunista Párt. Az iratokkal kizárólagosan az Osztrák Kommunista Párt rendelkezett, tartalmazza a Politika- történeti Intézet közleménye. 1990 februárjában jelentkeztek az osztrák párt képviselői az iratokért, ál azokat ezt követően elszállították. emigránsok otthonteremtése Hagyományunk és érdekünk Az emigránsok lakáshoz jutásának kérdéséről rendezett kétnapos szemináriumot Budapesten a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének lakásügyi bizottsága és a Lakásszövetkezetek Országos Szövetsége. A résztvevők tapasztalatairól tegnap tájékoztatót tartottak a Budapest Kongresszusi Központban. Minthogy a szeminárium előadói a bevándorlóknak legkívánatosabbnak tetsző célországokból érkeztek: ahány ország, annyi sajátos tapasztalat. Atyáskodó a svéd, s általában az északi országok modellje, ahol még a háztartási gépek használatára is megtanítják a messziről érkezői; sajátos gondokat hozott felszínre a németországi belső emigráció, míg a török előadó a párhuzamos ki- és bevándorlásból adódó nehézségeket és megoldásokat ismertette. Walter Pahl, egy mann- heimi lakásszövetkezet vezetője a helyi képviselő- testület tagja, ebből fakadó helyzeti előnyének is betudja, hogy a város messzemenően — jelentős anyagiakkal is — segítette az emigránsokat. Egy lepusztult, lebontásra ítélt ingatlant építettek át lakásokká számukra. Abban minden jelenlévő megegyezett, hogy a ki- és bevándorlással még hosz- szű ideig számolni kell. Azon lehet gondolkodni, hogy mi gyümölcsözőbb: ha a módos országok úgy támogatják a szegényeket, hogy lakóiknak ne kelljen kényszerűségből elhagyni hazájukat, vagy ha olyan befogadási feltételeket teremtenek, amellyel megkönnyítik a más kultúrkörből érkezettek beilleszkedését. Az már, hogy ezt integrációval vagy a nemzeti sajátosságok továbbélésének elősegítésével, azonosságtudatuk megőrzésével szolgálhatják-e sikeresebben, további szemináriumok anyaga lehet. A magyar lakásszövetkezeti mozgalom, mint a szövetkezeti szektor nonprofit ágazata a lakásépítésben és -fenntartásban bőséges tapasztalatokkal és nagy gyakorlattal rendelkezik. Ezért — mondotta dr. Jillek Szabolcs, a LÖSZ elnöke, a szociális jellegű lakásépítésben, -fenntartásban vehetnek majd részt, természetesen megfelelő kormányzati szintű politikai döntés nyomán, hozzájárulva a nálunk letelepedők otthonteremtéséhez. S persze igaza van azoknak is. akik azt mondják, nem szabad elhallgatni, hogy ez egyre gyakrabban szül ellenérzést, alkalma« talaja lehet a demagógiának, sőt nemkívánatos politikai indulatkeltésneik Is. Ezzel is szembe kell nézni. Mégiscsak egyet tehetünk: hogy e meglévő és úgy tűnik, egyelőre tovább súlyosbodó terhet — az emigránsok elhelyezését, letelepítését — felvállaljuk. Erre köteleznek nemcsak Szent Istvántól datálódó hagyományaink, de ez egyben jól felfogott érdekünk is. ★ A LÖSZ a konferencia tapasztalatait eljuttatja a Népjóléti Minisztériumhoz azzal a nem titkolt reménnyel, hogy a menekült- ügyi kérdés beépüljön a lakástörvénybe. Az Európai Közösség szociális és lakásügyi bizottsága legközelebbi, júniusi strassburgi ülésén tárgyal a menekültek ügyéről. Bányász Hédi A Miniszterelnöki Sajtóiroda közleménye A kormány állásfoglalása A HAZAI TULAJDONOSOK BEVONÁSÁVAL Elhárítják az akadályokat
