Pest Megyei Hírlap, 1992. május (36. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-18 / 116. szám
Antall-tollak, Bush-levelek Május 18-át 1977-ben avatta a múzeumok, köz- gyűjtemények ünnepnapjává az UNESCO, az ENSZ kulturális szervezete. Azóta minden évben Magyarországon is megemlékeznek a múzsáknak szentelt ligetről, a muszeinró), ahogy a görögök nevezték a múzeumot. Az ünnepi naphoz kapcsolódik az az időszaki kiállítás is a Nemzeti Múzeum kandallótermében, ahol a múzeum új szerzeményeiből láthatnak ritkaságokat a látogatók. Közszemlére teszik a híres doktoravató királygyűrűt, és Antall József miniszter- elnök közelmúltbeli adományát, a szerződések aláírásakor használt tollakat, Bush amerikai elnök több, a magyar kormányfőnek írt levelét, és számos dokumentum másolatát. A ceglédi finvhegyüttes sikere Kitekintés a világra A ceglédi Erkel Ferenc Állami Zeneiskola fuvolaegyüttese 1983. szeptember 1-én alakult Zalavölgyi Cecília tanárnő vezetésével. Az együttes létszáma 14 és 20 fő között van, a zongoristával és a mindenkori csellistával együtt. A tagok — illetve zeneiskolai növendékek. — életkora 10—20 év. Az együttesen belül kisebb kamaracsoportok is alakultak, és az így előadott duók, triók, kvartettek színesítik a repertoárt. A zenekar fellépéseire elsősorban Cegléd-szerte •van igény. Kiállítások megnyitásán, karácsonyi, nőnapi í'enöez vény eken és esetenként önálló hangversenyeken szerepelnek. Műsorukban minden korszak és stílus képviselteti magát: barokk, klasszikus, romantikus, kortárs és könnyűzenei darabok egyaránt elhangzanak. Az 1991-es Mozart-év tiszteletére például teljes koncertet adtak a halhatatlan komponista emlékére. 1989. szeptember 1-jén B. Dobozi Erika vette át az együttes vezetését. Ehhez az évhez fűződik első külföldi útjuk is: a Soros-alapítvány és a KÓTA támogatásával a belgiumi Neer- peltben jártak. Kapcsolatot teremtettek egy hasonló felállású svájci együttessel és az 1989 90-es tanévben az ő vendégszeretetüket élvezték Wattwilbén a "ceglédiek. Legközelebbi céljaik között újabb külföldi partnerkapcsolatok létesítése és zenei tábor megteremtése szerepel. — d — FESTÉSZETI MUZEUM — VAGY BUTIK? Szentendrei világnap elképzelése elé. Mintha mi nem Szentendréért tennék ezt! Beszélgetésünk során a megkérdezett dr. Ilann Ferenc többször hangsúlyozta: nem regionális, hanem országos, sőt nemzeti érdekről van szó; a szentendrei művészek éppen ezért — bár a maga területén mindenki folytatja a napi „harcot” a múzeumért (A Malomért — hiszen már szimbólummá lett) — meglehetősen szkeptikusan néznek a jövőbe . .. Már ami az ön- kormányzat döntését illeti. Vannak, akik csak' betűhöz és paragrafushoz ragaszkodnak. És a székhez, tenné hozzá a rosszmájú. A művészek mégis bizakodnak. A hivatali huzavona alatt Szentendrén folyik a munka: a Művésztelepi Galériában nemrég nyílt meg azoknak a műalkotásoknak a tárlata, amelyeknek az értékesítése során szerzett összeggel a „Malom Alapítvány” működőképessé válhatna. Amikor nevek után érdeklődöm, Hann Ferenc listát vesz elő. Munkáikkal támogatják a szentendrei művészmúzeum ügyét például a Szigetszent.miklóson élő és alkotó kollégák, Csókái IAszló, Puha Ferenc, Somogyi György fölajánlották szobraikat, festményeiket. De ott vannak a pomáziak, a gödöllőiek, hogy a helyiekről ne is beszéljünk. Hogy kik fogják megvásárolni a műalkotásokat, az egyelőre beláthatatlan. A múzeum szakemberétől megtudjuk, hogy néhány munkát maga az intézmény fizet ki — s talán inkább azért, hogy az alapítvány adminisztrációja minél hamarabb beindulhasson. Várjuk a fejleményeket. Reméljük, hogy — és nem csupán a múzeumi világnap ürügyén — Szentendre ismét az „élő művészet” városa lesz, hogy a múzeum nem mentsvára, hanem élettere lesz a megalkotott szépségnek. És akkor akár a butikok is csilloghatnak — mert élni kell. Bágyoni Szabó István Angol nyelni dráma fesztivál Iskolások „Oscar-díjai” Ezek a gyerekek már saját örömükre beszélik az angolt — mondta Mr. Jeremy Parrott, a brit nagy- követség kulturális kacso- latokkal foglalkozó munkatársa az első magyarországi angol nyelvű drámafesztivál záróünnepsége előtt. A Vácott rendezett háromnapos találkozón általános és középiskolás színjátszó csoportok mutatkoztak be. Azontúl, hogy az angol nyelvet mindannyian haladó szinten beszélik, közös volt az Egyesült Államok békeszolgálatával fenntartott kapcsolatuk. Végignézve a 12 produkció rendező tanárainak névsorát, egy kivételtől eltekintve csupa angol anyanyelvű pedagógust találni. Christy Rockwell neve pedig kétszer- is szerepel, aki a vendéglátó város Árpád Fejedelem Általános 'Iskolájában két csoportot is oly sikeresen tanított be, hogy azok az elődöntőn túl eljutottak a bemutató gáláig. Talán éppen az ő sikeres szereplésük alapján döntöttek úgy Hajdúnánás és Keszthely után. hogy a gálát Vácra kell hozni... E drámafesztivál jól mutatja a békeszolgálat kétéves magyarországi tevékenységének eredményeit; Ugyanakkor vizsgának is tekinthető, álról lemérhető, milyen hatékonyan működtek. hogyan tudtak beilleszkedni a hazai oktatási rendszerbe az anyanyelvi tanárok. Az eredményhirdetési ceremónia előtti percekben, vasárnap délelőtt kérdeztük Jeremy Parrott urat és Sybilla Suda kisasszonyt, a békeszolgálat egyik tanárát, zsűritagokat, hogyan ítélik meg a magyar gyerekek szereplését, fejlődését mind nyelvi, mind művészi szempontból. — Összehasonlítási alapunk nincs — válaszolták —, ezért nem tudjuk megmondani, milyen ütemű a gyerekek fejlődése. Erre talán egy év múlva lesz majd alkalmunk. A nyelvtanárok hatékonyságával ugyanez a helyzet. Amit azonban láttunk és hallottunk, nagyon megnyerő volt, elégedettek lehetünk. Az eredményhirdetésen kiderült: az általános iskolások között mindjárt két legjobbat is találtak: a Snow White and the Seven Punks című darabbal a váci Árpád Fejedelem Iskola nyolcadikosait és a Different ages című darabbal a szombathelyi Fürst Sándor Általános ' Iskola tanulóit. A gimnáziumok között még nehezebb lehetett választani, mert hármat is kiemeltek, mégpedig a zala- szentgróti, a mohácsi és a keszthelyi gyerekeket. Nem lenne díjkiosztó ünnepség a legjobb színészi teljesítmények értékelése nélkül, amiben szintén jeleskedtek a váciak. Kopány András, az „Árpád” hetedikese nyert az általános iskolás fiúk között. A lányok között pedig Kovács Barbara, aki az „Árpád” nyolcadikosa. Dudás Zoltán Szúnyog úrfí’ Nyúl kisasszony Szín j átszószemle r« rí fgpt Az egyetlen külföldi csapat Fülekről jött. Toldi Miklós szelleme, Arany János zamatos magyar nyelve nekik ugyanolyan kincs, mint a magyarországi gyerekeknek Boldog sikongatástól volt hangos a hétvégén a Kamaraerdei Ifjúsági Park, amely három napig adott helyszínt az országos gyermekszínjátszó-szemlének. Nemcsak a gyerekszínészek szellemi, hanem testi örömeivel is alaposan törődtek a szervezők. A játék után hatalmas rántott húsokkal és fejes salátákkal birkóztak a csöppségeik, aztán hajrá, a medence vakító kék vizében úszkálhattak mintegy befejezésül. A zsűri elnöke, Debre- czeni Tibor, a Drámapedagógiai Társaság elnöke, elragadtatással beszélt a Pest megyei gyerekegyüttesek- röl. — A szakember őszinte elismerésének, és ne kötelező udvariasságnak vegye, hogy az összes Pest megyei társulat — Inárcs, Búidén Nagykőrösre szólí- 77. ■, , tóttá Pest megye ifjú éne- IZllCklO lljílSélfT késéit a dal: Ünnepelni 0 jöjjetek! Büdapest után most a kultúra és a művészetek pártfogójának ismert város volt az elmúlt hét végén az Éneklő ifjúság Pest megyei kórustalálkozójának vendéglátója. A fiatalok, egyáltalán az iskolai ének-zene oktatás meglehetősen nagyszabású seregszemléje ez, mégis folytatásában, mi tagadás, egy évvel korábban még maguk a zenepedagógusok se nagyon hittek. Remélték azért, hogy a nemes célokért való küzdelem, a szépnek, a jónak hagyományt teremteni akaró szándék mégiesak felülmúlja a prózai akadályokat, amiket többnyire forintokkal számszerű- sítenek. A Pest Megyei Pedagógiai •Szolgáltató Iroda, a nagykőrösi önkormányzat és a helyi Petőfi Sándor Általános Iskola segédletével bebizonyosodott, hogy lehet az iskolák akarására, lelkesedésére építve színvonalas, értékes és emlékezetes rendezvényeket produkálni. Kiváltképpen a vendéghívó Petőfi-iskolának volt fontos, hogy ide jöjjenek ünnepelni a dalos ajkú Körösi kórustalálkozó fiatalok. Az intézmény ugyanis ebben az évben bocsátja útjára azokat a diákjait. akik annak idején már mint ének-zene tagozatos iskolában lépték át az első osztály küszöbét, ök tehát évfordulóra is emlékeztek most, és ezzel összefüggésben elmondható, hogy az ének-zenei oktatás kiszélesedve, jelentős tapasztalatokkal alátámasztva, szerves részévé vált a nagykőrösi iskolai nevelésnek. Jellegzetesség továbbá az is — ahogy dr. Karay Kornélia, a város jegyzőnője-rendezvényt megnyitó köszöntőjében megfogalmazta, hogy a hétköznapokon teremtett értékeiket 'a szabadidőben mindig valami nagyon szép és hasznos kulturális célra használja fel a diákság. Ezt képviseli a mostani kórustalálkozó is. Pest megye 9 településének általános iskoláiból 11 énekkar jött el, a sok száz résztvevőt befogadó Arany János Művelődési Központ épülete szűkösnek bizonyult. A zenei délelőtt zök- kenőmestes bonyolításáért mindenképpen elismerés illeti a szervezéá technikai részében közreműködőket. Az énekkarok javarészt a hazai és más népek dalkincseivel, valamint többek között Kodály Zoltán, Bárdos Lajos feldolgozásaival és régi klasszikusok alkotásaival ajándékozták meg a publikumot. Természetesen egyúttal verseny volt ez a javából! Neves zene- pedagógusok — Vadász Ágnes, Barna Elekná, Végh Tiborné. Tarr Gábor, Borbély Magdolna — zsűriztek, hogy majd közhírré tegyék a megye általuk legjobbnak tartott énekkarainak sorát. Tekintettel a vegyes részvételre, a normál éis tagozatos iskolák kórusait külön-külön értékelték. Az előbbi kategóriában bronz fokozatot ért el a tahitót- falui leánykar. a solymári Tinódi Lantos Sebestyén Kamarakórus. Ezüst fokozatra a dunavarsányi iskola és a váchartyáni körzeti iskola énekkarát, a százhalombattai Arany János- iskola . kórusát érdemesítették. Arany fokozatot, s egyben az év kórusa címet a nagykátai Váci Mihály- iskola Heimann Győző dirigálta nagykórusa kapta. Az ének-zene tagozatos iskolák sorában a nagykőrösi Petőfi-iskola Kicsinyek kórusa bronz, a ceglédi Táncsics-kiskórusa ezüst, az abonyi Gyulai- Gál-iskola énekkara, valamint a nagykőrösi Petőfi- iskola Kis Istvánná vezette nagykórusa , arany szintet ért el. Kiemelten kapták az arany fokozatot, s vele az év kórusa címet a ceglédi Táncsics Mihály-iskolából Garas Kálmánná diákjai. A zsűri zárszavában aláhúzta: a találkozó értékét nem a plakettek, ajándékok jelentik, hanem az, hogy mindannyian örömmel jöttek ide, s ugyanilyen örömmel várják jövőre a folytatást. M. J. dakeszi, Bag és Főt —hat kitűnő előadást produkált. Kamaraerdőn Pest, Nóg- rád és Komárom megye legjobb gyerekszínjátszó csoportjai találkoztak, hogy eldöntsék, kik a legjobbak. — Mitől jobbak a Pest megyei csoportok a többinélI — kérdezem a zsűri- elnököt. — A különbség mindösz- sze annyi — válaszolta —, hogy milyen a vezetőjük, mit tud kihozni belőlük, hogyan tudja megmozgatni a. fiatalok fantáziáját, kifejezőkészségét. Nyúl barát, Falevél és Róka. Ennyi minden volt egy személyben Maczák Ibolya 7. a osztályos diák, aki az inárcsi színjátszók Bambi-előadásában szerepelt. — Kiskoromban képtelen voltam végigolvasni ezt a mesét — emlékszik visz- sza —, most, hogy már nagyobb vagyok, látom, hogyan válik valaki felnőtté, komollyá. Bambi szerelmes lesz. ez formálta' ilyenné. Fapihe. Már a különös név is fölcsigázott, hát még amikor megtudtam, hogy nemes veretű irodalmi alkotásból, Kiss Anna verséből ered a bagi Fapihe együttes különös titulusa. A bagiak jól skandálható, zengzetes angol gyerekverset vittek színre. A címe: Ki ölte meg Szúnyog úrfit? Kell-e több a kis elsősök fantáziájának, mint egy vérbeli szúnyogkrimi? A budakesziik sámánruhát öltöttek, és régi re- gösrigmusokkal álltak a világot jelentő deszkákra Kamaraerdőn, s a fótiak is remekeltek. Szlovákia magyarjai igen kedves és szép magyar nyelven előadott Toldi- előadással remekeltek. Egyetlen külföldi meghívottként, Fülekről érkeztek. Nagy András László, a verseny elnöke, nekik adná a pálmát, ha lenne. Pálmaosztás nem volt ezen a fesztiválon. Mindössze a zsűri szavazta meg, hogy az országos döntőre mind a négy Pest megyei együttes továbbjutott. Eredményiek, dicsőségnek ennyi egyelőre elég. Kocsis Klára Szentendrét, ezt a páratlan értékű várost, a művészetek hajdan emlegetett gyöngyszemét mára jórészt az álszépsegek talmi csillogása, a mindent pénzzé tevő butikok nyüzsgő egyhangúsága lepte el. A külső szemlélő számára legalábbis ... A „festészet városából” • — jegyzem -meg dr. Hann Ferenc művészet- történésznek — mintha csak a múzeumok városa jelző maradt vodna meg napjainkra. A kérdésszerű megjegyzés szándékos, hiszen Szentendrén nem csupán élt — vagy élni próbált — a művészet, hanem a maga „végvárait” is kialakította (jelesül a múzeumokat), ahová nagy vész esetén (ami akár a halál is lehet) visszavonulhatott a festett vászon, a kifaragott vagy gyúrt szobor, a plakett vagy a félbemaradt rajz. — Nem tudom, mennyire gondolhattak a művészeti múzeumokra azok — folytatja Hann Ferenc —, akik május 13-át a múzeumok Világnapjává nyilvánították, de mert minekünk, a szentendrei értékekért aggódóknak ez a fájó pontunk ... szakmánknál fogva is. hát inkább erről beszélnék. Pontosabbon a Modern Művészetek Szentendrei Múzeumáról. Tudvalevő, hány kis apró, egy-egy művésznevével illethető múzeumunk van: a Ferenczy családtól elkezdve a Czóbel- háztól a Kovács Margit- munkákat őrző múzeumon kérészül egészen a ■Barcsay Múzeumig. Igen ám, de a szentendrei . művészetet a maga folva-. matában bemutató és a fejlődését nyomon kísérő, tehát összegező múzeumunk egyelőre nincs. S hogy legyen, nemrég alapítvány jött létre... Ugye ide pénz kell, rengeteg, és egy megfelelő épület. Mi kiválasztottunk egy romos épületet, a Bogdányi úti régi fűrészmalom épületét, amelyet a helyi építészegyesülettel karöltve rendbe is hoznánk... Ha! Hogyha a város vezetősége — hiszen a malom és a mellette levő lakóház az önkormányzat tulajdona — nem gördítene kisebb-nagyobb akadályokat a szentendrei művészek
