Pest Megyei Hírlap, 1992. május (36. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-04 / 104. szám
BmmkiéS a MmSostság MORESZ-szel mérésre! A barterügyletek megkötésétől óvakodnak a Vállalkozók a volt Szovjetunió utódköztársaságaiban. A külkereskedelem mocsarának számít ma például az orosz terület, annyira ingoványosnak ígérkező piac. Nem lehet tudni, hogy akivel ma tárgyalnak, holnap milyen üzleti pozíciót tölt be, egyáltalán tárgyalóképes lesz-e a magyar partner vállalattal. Ma már ugyanez elmondható a magyar cégekről is. A gazdasági átalakulás során egyre többen mennek csődbe, nem lehet tudni, mit hoz a holnap. A Magyar Gazdasági Kamarában is felmérték a volt szovjet tagozaton, mennyit érhet a magyar tagvállalatoknak az információ. A változásokat mutatják a számadatok: míg két esztendeje 500 céget sorolhattak a partnereik közé, ma csak százan'tartják a kapcsolatot a kamarával. Űj információs szervezettel ismerkedünk a közeljövőben, pontosabban a MORESZ-szel, amelyet a FÁK-köztársaságok hoztak létre azzal a céllal, hogy segítse a regionális gazdasági együttműködést. A szervezet független, nyitott, önkéntes társadalmi szervezet. Tagjai lehetnek az egyesületek, gazdasági társaságok, szövetségek, klubok, műszaki-tudományos intézetek, iparvállalatok, sőt még oktatási intézmények is. A moszkvai Bogo- molov-intézet és az ottani értéktőzsde nagy reményt fűz ahhoz, hogy műhold közvetítésével pontos információkhoz tudják juttatni a MORESZ tágjait. Valovics Géza tagozati elnök szerint azonban a műhold hazai egyszeri vevőállomásának telepítése megfizethetetlen a magyar vállalkozóknak. Kinek van kidobandó 50 ezer dollárja, amikor kifizetetlen adósságok terhelik a honi vállalatokat*? A belépési hozzájárulás sem ingyenes, mivel azt is kétezer dollárért mérik. Az új információs szervezet a Nyugat közreműködésére is számít. Az ottani cégek — feltehetően — könnyebben kifizetik majd a belépti díjat. Ha lesznek hazai vállalkozók, akiknek megfizethető lesz a kikötött összeg, természetesen nem zárkóznak el valamilyen előnyös megoldástól. Ezért hívták rheg a VOSZ, az Iposz és a GYOSZ képviselőit az értekezletükre. Ma igazán a bankközi kapcsolatok látszanak stabilnak a volt szocialista országokkal folytatott kereskedelemben. A Magyar Hitelbank számla-összeve- zetési bankközi megállapodást írt alá — elsőként a volt szocialista országok közül — a Cseh és Szlovák Köztársaság legnagyobb kereskedelmi bankjával, á Vseobecná Úverová Bankkal. Remélhetően így több lehetőség kínálkozik nyereséges üzletek megkötésére, így a Pest megyei vegyes vállalatok is nagyobb biztonsággal vághatnak neki szlovák—magyar barterke- reskedelemnek. I. M. Exportra kevesebb jut Van és lesz elég tej Megalapozatlanok azok a híresztelések, miszerint tej- hiányra kellene számítani az országban — mondotta Berki Viktor, a Földművelésügyi Minisztérium tanácsosa. A mezőgazdaságban folyamatban lévő nagy átalakulás természetesen rányomja bélyegét a hazai tejtermelésre is. Tejhiányról azonban nem lehet beszélni, hiszen például az első negyedévben a tejfel- dolgozók a tavalyi időarányos mennyiség 90 százalékát vásárolták fel. Bár az év első három hónapja a tejtermelésben mindig a mélypontot jelenti, ennek ellenére az év első negyedében kétmillió liter tejet exportáltak hazánkból, valamint 1700 tonna sajtot és 1500 tonna tejport szállítottak más országokba. A felsorolt termékek kivitele gazdaságos a vállalatoknak, egyedül a vaj exportja nem éri meg, mivel e termék a korábbi árstruktúrában a ténylegesnél magasabban értékelt termék volt. Hazánkban évente mintegy 2 milliárd 400 millió liter tejet termelnek, ebből megközelítőleg kétmilliárdot dolgoznak fel. Jelenleg hazánkban a tejtermelés mintegy 10 százalékkal esett vissza, ez azonban a belföldi ellátást nem érinti, exportra jut ennyivel kevesebb. Húsz százalékkal — a régebbi 200 "kilogrammról 160 kilogrammra — esett vissza ugyanakkor a tej fogyasztása is. Vizen, földön, levegőben 9 9 Otletgyűjtemény az Expóhoz Ha világkiállítást akarunk, éppen itt az ideje, hogy szorgalmasan készüljünk rá. Alig több, mint három kerek esztendő alatt kell megteremteni a szolgáltatások nemzetközi színvonalú rendszerét például a Dunakanyarban is. Ügy mondják, hogy mint a fővároshoz közel fekvő, táj- képileg is legszebb régió- na! igen jelentős szerepe lesz az Expo évében. A Közép-Duna-vidéki Intéző Bizottság április har- mincadikai ülésén a főtitkári jelentésen, az idegen- forgalmi tervek és az évi munkaprogram megtárgyalásán kívül az ide kapcsolódó elképzelések körül bontakozott ki a legélénkebb disputa. A Dunakanyar szerepe A ma még egyáltalán nem kész országos program gondolatkörével foglalkozók úgy vélik: Az erre az alkalomra hozzánk látogatók pihenni, szórakozni, történelmi múltunkkal, értékeinkkel ismerkedni, leginkább a fővároshoz közel fekvő településekre látogatnának alkalmanként. Jó ez az elképzelés, amiből nekünk talán gazdasági előnyeink származhatnak. Egyelőre azonban, még sok jel mutat arra, hogy saját értékrendünk és ízlésünk szerint becsüljük fel a lehetőségeket. Pedig egyáltalán nem biztos, hogy a műemlékekben, látnivalókban sokkal gazdagabb orszáA tartósan állami tulajdonban maradó állami vagyon hasznosításával foglalkozó törvény pedig egy új intézmény, az Állami' Vagyonkezelő Részvény- társaság felállítását rendeli el, meghatározza az új intézmények jogállását és tevékenységének főbb kereteit. A jogszabálycsomag harmadik része az egyes érvényben lévő jogszabályok privatizációs törvényekkel való összhangját teremti meg. Vagyonhasznosítás — A törvények elfogadása, megszervezése után miként változik a privatizáció menete? — kérdeztem dr. Csuhaj Imrétől, a privatizációért felelős tárca nélküli miniszter kabinetfőnökétől, államtitkár-helyettestől. — Ügy vélem, mindenképpen szükség van az Állami Vagyonügynökség tevékenységének újraszabályozására, hiszen 1990, vagyis az alapítás óta a gazdasági körülmények jelentősen megváltoztak. Az állami vagyon hasznosításának az eszközrendszere -is módosult, a korábbihoz képest újabb vagyonértékesítési lehetőségek jelenlek meg. Az állami vagyon hasznosítása során befolyó bevételek felhasználását is meghatározza főbb vonalaiban az új törvény. Ez nem helyettesíti természetesen a vagyonpolitikai irányelvek kidolgozását, amely várhatóan májusban elkészül. Bizonyos gazdasági területek, így az elektromos- vagy a kőolajipari várhatóan tartósan állami tulajdonban maradnak. A vállalati listán a kormány most dolgozik, s ez dönti majd el, hogy a korábbi állami tulajdonból milyen rész marad száz százalékban az állam tulajdonában. Kiiktatott fékek Bővülő mozgástér A kormány a múlt év őszén hagyta jóvá azt a privatizációs stratégiát, amely mind a mai napig meghatározza az ezzel kapcsolatos politikát. Az új törvényeket (nevezetesen a tartósan és az időlegesen állami tulajdonban maradó vagyon kezeléséről szóló törvénycsomagot, amely három részből tevődik össze) februárban terjesztette a kormány a parlament elé. Ezek az Állami Vagyonügynökség működésére, jogállására és tevékenységére, az állami vagyon hasznosítására, értékesítésének módjára, valamint az állami vagyon védelmére vonatkozó szabályokat tartalmazzák. Ugyanez elmondható a monetáris területről is, ugyanis a nagykereskedelmi bankok részvényeinek jelentős hányada még évekig állami tulajdonú lesz. 1997-ig kell az állami tulajdon arányát 25 százalékra, illetve az alá csökkenteni. — Az ön által említett módosulások hogyan kapcsolódnak az eddigi privatizációs programokhoz? — Mindenképpen jó hátterét biztosítanak. Rögzítik például a pályáztatás szabályait, amelyek nélkülözhetetlenek a programokban való részvételhez. A különböző vállalatok munkaadóinak a munkavállalóikkal kapcsolatos viszonyát is meghatározzák, különös figyelemmel a korrekt együttműködés fenntartására. Ahhoz is kell paragrafus, hogy például az egyszerűsített privatizációs (önprivatizációs) eljárás zökkenőmentesen működjön. Modellvisszahatások — Az űj törvényi szabályok miként hatnak visz- sza az önprivatizációs modellre? — Az ideiglenes vagyonról szóló törvény egyik fő célja: egy stabil rendszer szerint működő Állami Vagyonügynökség létrehozása. Az önprivatizációs modell jelenleg is nagyon sikeresen működik, a vállalatoknak gyors cselekvési lehetőséget kínál. így a tőke- befektetők is joggal bizakodhatnak a gyors megtérülésben. Magyarán, kiiktatódnak azok a fékek, amelyek a bürokratikus lassúság miatt keletkeztek. Az ^egyszerűsített privatizáció első üteme kifejezetten kisvállalatokat célzott meg, amelyek összva- gyonértéke nem érte el a 300 millió forintot. Ezek a cégek 300-nál kevesebb munkavállalót foglalkoztattak. A második ütem a közepes nagyságú vállalatok privatizációjára koncentrál majd, ahol a vagyoni érték 300 millió és 1 milliárd forint között van. Az egyszerűsített privatim zációban jelenleg 460 kisvállalat vesz részt, várhatóan további 600-zal növekszik, a második ütemben érdekelt cégek száma. Az új törvényi keretek további mozgásteret biztosítanak e pozitív folyamatok kibontakoztatásához. — A kárpótlási jegyekkel hogyan lehet részt venni az állami vagyon vásárlásában? — Ez jórészt független a készülő privatizációs törvényektől. Először is, akinek kárpótlási jegye van, földet vásárolhat árverésen vagy annak segítségé* vei, például önkormányzati lakást is vehet. A kárpótlási jeggyel szemben a legszélesebb privatizációs kínálatot próbálja megteremteni az állam. A jegyek felhasználhatók például előprivatizációban kis boltok megvételéhez, akár 100 százalék erejéig is; továbbá az egyszerűsített privatizációban is részt vehet a kárpótlási jegy. A Munkavállalói Résztulajdonosi Programban saját részt is teljesíthet ezzel a munkavállaló, felvehető az E-hitel, emellett, az állam megfelelő részvénykínálatot is kíván teremteni. Ehhez a tőzsdét is igénybe kívánjuk venni. Számos vállalat részvényeinek hányadát fordítjuk erre a célra. Ezek a következők: kereskedelmi banki részvények — maximum 5 százalékig —, a MÓL Rt., a Pick Szalámi Vállalat, a Julius Meinl—Csemege cég részvényei. Tartalékok — Pest megye az ország legnagyobb megyéje. Lehet-e privatizációs rohamra számítani az új törvények elfogadása után? — Pest környékén elsők között kelnek el az előprivatizációban szereplő üzletek. A kisebb , cégek is a megyében találhatnak majd a leghamarabb vevőre. A kárpótlási jegyek előnyösebb helyzetbe hozhatják a lakosokat, hiszen az agglomeráció a múltban is és most is tömegével adja ä vállalkozókat. Viszonylag kedvező a mozgástér a főváros közelsége miatt. A legváltozatosabb tudás- is felhalmozódott az elmúlt időszakban, tehát ennek a megyének van tartaléka, amelyet minél hamarabb hasznosítani kell. Ennek feltételeit s a jó értelemben vett tőkés réteg kialakulását maguk a polgárok segíthetik elő a legjobban. Ilonka Mária gok polgárainak ugyanazt mondja akár Visegrád vagy Drégely vára, amit nekünk mond. Számára is tetszetős az, ami nekünk szép és gyönyörű. Az sem mindegy, hogyan és mennyi idő alatt, mivel utazhat a helyszínre mondjuk a 2-es főútvonal csatatéri forgalmában, a 11-es főútvonal forgalmi dugóiban hosszú várakozásokkal mondjuk Szentendre előtt. A testület elé került jelentés szerint előzetes fejlesztési koncepciót alkottak már a Duna jobb partján Visegrád—Esztergom térségében, a bal oldalon Göd—Vác körzetében, a. Csepel-sziget déli területén, Ráckeve városában. Előreláthatólag nagy lesz majd a szállásigény, sok kulturális és sportrendezvényt kell tartani, ki kell elégíteni a felismerhető, kiszámítható hobbiigényeket, bővíteni kell a kereskedelmi ellátást. Az önkormányzatok az ehhez szükséges fejlesztéseket vállalkozók részvételével igyekeznek megoldani. Elkészült már jó néhány programtervezet is, ám. ezek egy részéről az a vélemény alakult ki, hogy tervezői nem vállalkoztak többre annál, mint ameny- nyit egyébként minden évben le szoktak bonyolítani. Mit kap a látogató ? Az esztergomi bazilikában tartandó hangversenyek, a várszínházi előadások, eddigi élményeink alapján mondhatni, hogy a visegrádi Palotajátékok, a váci egyházzenei rendezvények, a kórustalálkozók minden bizonnyal megnyerik majd vendégeink tetszését. Merészen terveztek a gödiek szabadtéri hangversenyt, horgászversenyt, vízi karnevált, botanikai bemutatót szerkesztve a programba. Ráckevén többek között repülőmodellező Európa-bajnokság és Aranykalász Kupa, nemzetközi labdarúgótorna is lenne az Expo idején. Több tervezetben szerepelnek a vízi sportok, a termál- és gyógyfürdőkínálat, bár ezzel kapcsolatban még sok az ellentmondás, a bizonytalanság. Dr. Sághy Vilmos, a KDIB. elnöke nem is állhatta meg szó nélkül, hogy arról értesült egy tv-mű- sorból: két év alatt közel száz iskolában épül majd uszoda. — Ha erre van pénz, miért okoz gondot a Dunakanyar összesen hét nyilvános fürdőjének a fenntartása? Már-már annak a veszélye fenyeget, hogy támogatás hiányában be kell ezeket zárni. Szükséges az egészséges nemzedékek nevelését szolgáló uszodák építése, de ahol van nyilvános, használják ki közösen, ésszerűen, s fordítsanak pénzt ezek fenntartására, fejlesztésére — mondta. Hidat, utat, repülőteret Egyáltalán el kell-e már most készíteni ezeket a műsorokat? Volt, aki ezt kéídezte, más az anyagi feltételeket sürgette. Vác és Szentendre építészeti jellegével is vonzóvá tudja tenni a Duna mellékét, ám a szentendreiek azzal együtt, hogy kijelentették: többek között a néprajzi múzeum is európai színvonalon fogadja majd a látogatókat, mint dr. Füzes Ernő, a múzeum igazgatója és Tegzes László városi .főmérnök egyben aggodalmát is kifejezte az iránt: Ha a jelenlegi feltételek között özönlik el tömegek az idegenforgalomtól ma is túlterhelt kisvárost, abból nagy gondok származhatnak. A saját koncepciót nekünk kell kialakítanunk, s ezzel nem szabad várnunk — hangoztatta Bartos Ferenc, Vác polgármestere. Az alkalomhoz megfelelő infrastruktúrát, harmincnegyven - kilométerenként hidat a Dunán, s más feltételeket sürgettek még a hozzászólók. Az elnök szerint a vízi, szárazföldi közlekedés gondjaival egyaránt foglalkozni kell. Gábriel Tibor, a KDIB csoportvezetője szerint még a kis gépek leszállásához szükséges műszaki feltételekkel is, hisz sok elfoglalt nyugati menedzser már repülővel utazik. Ezzel együtt is ötlet- gyűjtemény még, amit most elfogadtak. A pontos terv- készítés alapjait rakták le a testület tagjai. Egyelőre még nem világos, ki lesz a tervek koordinátora. Kü- lön-külön szétforgácsolód- nak az. erők — figyelmeztettek rá néhányan. Most még éppen időben. Kovács T. István Munkások takaréklángon Segíthet a vállalkozás Az utóbbi hónapokban gyakran tapasztaljuk, hogy a rendeléshiány miatt rosz- szul, nehézkesen termelő ipari üzemekben az eredetinek a kétharmadára csökkentették a munkaidőt. így próbálnak kimászni a kátyúból. A könnyűipar fafeldolgozó és textilipari ágazatában sem rózsásabb a helyzet. A szűkülő értékesítési lehetőségek miatt a cégek a napi munkaidőt 60 százalékra mérsékelték, a dolgozók korábbi átlagkeresetük 70-80 százalékát kapták kézhez. A statisztikusok olyan gazdálkodószervezettel is találkoztak, ahol csak minimálbért, azaz havi bruttó 8000 forintot fizettek a munkavállalóknak. A negyedév végéig 3150 munka- vállalót minősítettek át részmunkaidőssé. A rossz gazdálkodás, az öncsődöt jelentők növekvő száma miatt ugrásszerűen emelkedett a munkanélküliek száma. E folyamatnak ellentmond, hogy az országos átlaghoz képest még mindig a fővárosban és környékén a legalacsonyabb ez az arány, vagyis 2,9 százalék.' Ennek az lehet az oka, hogy az agglomerációban sokkal több ipari és mező- gazdasági termelőegység található, mint az ország más körzeteiben. Kedvező jel, hogy a munkanélküliek vállalkozásokba fognak. Ezért kis létszámú korlátolt felelősségű társaságokat alapítanak. Míg 1989-ben tizenötezer kft.-t regisztráltak, az idén februárban már közel ötvenezerre növekedett a számuk. 5
