Pest Megyei Hírlap, 1992. május (36. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-16 / 115. szám

Magyar—francia szerződés A francia nemzetgyűlés pénteken jóváhagyta a múlt év szeptemberében meg­kötött magyar—francia ba­rátsági és egyetértési szer­ződés ratifikálását. A ra­tifikálásra a kormány tett javaslatot. Az alkotmányos eljárás értelmében a tel­jes jogú ratifikáláshoz a szenátusnak is jóvá kell hagynia azt, ez még a ta­vaszi ülésszakon sorra ke­rül. A szerződést a múlt év szeptember 11-én írta alá Párizsban a két ország külügyminisztere, Antall József miniszterelnök és Francois Mitterrand fran­cia köztársasági elnök je­lenlétében. Zdenko Pirek csehszlovák külügyminiszter-helyettes pénteken Prágában átadta az Európai Közösség so­ros elnöki tisztét ellátó Portugália prágai nagyköve­tének a visegrádi hármak Brüsszelhez intézett üzene­tét. Václav Havel és Lech Walesa, valamint Antall Jó­zsef az üzenetben kifejezés­re juttatja a hármak érde­keltségét az Európai Közös­ségekkel való kapcsolatok intenzívebbé tételében. Az üzenet átadásáról szóló hírt a CSTK csehszlovák hír- ügynökség jelentette péntek délután. Az eddigi „legeredménye­sebb és leghatékonyabb csúcstalálkozónak” nevezte a taskentit Borisz Jelcin. Az orosz elnök a tanácsko­zást záró pénteki sajtóérte­kezleten közölte: a napi­rendre tűzött összes doku­mentumot elfogadták. Jelcin a legfontosabb eredményiként könyvelte el a kollektív biztonsági szer­ződés parafálását, amelyet hat tagország — Oroszor­szág, Kazahsztán, Ör­ményország, Üzbegisztán, Türkménia és Tádzsikisztán — tett meg. Sajnálatosnak, mi több érthetetlennek ne­Áz üzenet átadása során Zdenko Pirek méltatta az EK azon kezdeményezését, hogy május 18-án (hétfőn) rendezzék meg Bécsben Csehszlovákia, Magyaror­szág és az Európai Közös­ségek képviselőinek első ta­lálkozóját — olvasható a CSTK-hírben. Ezen az első, Bécsbe tervezett találkozón Pirek szerint meg kellene állapodni abban, hogy mi­lyen feltételek mellett, mi­lyen módon alakítsák meg a háromoldalú szakértői ve­gyes bizottságot a bős— nagymarosi vízierőmű-rend- szer problematikájának át­tekintése érdekében. vezte egyes országok ez ügyben képviselt álláspont­ját. Az orosz elnök utalt arra, hogy több ország kormány­fővel képviseltette magát az államfői tanácskozáson, akik nem rendelkeztek a szükséges jogokkal a nagy horderejű dokumentumok aláírására. Reményét fe­jezte ki, hogy az aláírók köre bővülni fog. Sztanyiszlav Suskevics fehérorosz elnök országa tartózkodását azzal indo­kolta, hogy a megállapodás több ponton is ellentétben áll a fehérorosz törvények­kel. Mint mondptta, a csat­lakozásról a parlamentnek kell döntenie. Az ukrán álláspontot érzé- zeltetve Vitold Fokin kor­mányfő közölte': volt kellő ENSZ-közvetítéssel azon­nali tűzszünetben sikerült megállapodni a Bosznia- Hercegovinában szemben álló felek között. A hírt az ENSZ-békemisszió Szaraje­vóban tartózkodó szóvivője jelentette be pénteken a bosnyák fővárosban. Fred Eckhard szerint mind a szerbek, mind a horvátok, illetve a moha­medánok elfogadták az azonnali fegyvernyugvás feltételeit, beleértve Szara­jevó ágyúzásának beszünte­tését is. A Reuter és az AFP hír- ügynökség beszámolt arról, hogy a tűzszünetet előké­szítő tárgyaláson — ame­lyen a szarajevói ENSZ- misszió vezetője, Lewis MacKenzie tábornok elnö­költ — a három népcsoport mellett Bosznia-Hercegovi­felhatalmazása az okmány parafálására, ám mivel ab­ban nem volt kellőképpen pontosítva, hogy a szerző­dő felek mit értenek külső veszély alatt, és mivel szá­mos más kérdés már a ko­rábbi dokumentumokban is helyet kapott, ukrán részről nem tartották cél­szerűnek az okmány aláírá­sát. A házigazda üzbég elnök, Iszlám Karimov a tanács­kozás gördülékeny és gyors munkájára utalva azt emel­te ki, hogy ez volt az első olyan államközösségi csúcs- találkozó, amelyet komoly előkészületek előztek meg. Emlékeztetett a külügy- és védelmi miniszterek elő­zetes taskenti tárgyalásai­ra, amelyeken lényegében elfogadásra alkalmassá gyúrták az okmányokat. na elnöksége, valamint a szövetségi hadsereg is kép­viseltette magát. Bizonyossá vált Horvát­ország és Szlovénia felvé­tele az ENSZ-be, mivel a Biztonsági Tanács felvételi bizottsága pénteken elfo­gadta az egykori Jugoszlá­via két köztársaságának ENSZ-tagsági kérelmét. A Reuter jelentése sze­rint a bizottság ajánlása hamarosan a BT elé kerül, amely valószínűleg már hétfőn elfogadja a két je­lentkezést, ezeket még a közgyűlésnek is jóvá kell hagynia. A függetlenségét tavaly júniusban kikiáltott horvát és szlovén köztársaság el­sőként kérte felvételét az ENSZ-be a volt jugoszláv szövetségi köztársaság tag­jai közül. Ä BERLINI igazságügyi hatóságok vádat emeltek Erich Honecker volt keletnémet párt- és állami vezető, illetve más személyek ellen az egykori berlini fal és a német— német határ egyes szakaszain előírt tűzparancs miatt. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN tartózkodó Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök cáfolta, hogy visszatér a politikai életbe. Az egykori államfő bírálta Jelcint, amiért az túlzottan előtérbe helyezi a gazdaságot, és a lakosság helyzetére nem figyel eléggé. Európai Közösségek Visegrádi hármak Azonnali tűzszimet Szarajevóban VILÁGPOLITIKAI FIGYELŐI FORDULÓPONTON A VÁLSÁGOKBAN A BOSZNIAI HÁBORÜ TOVÁBBI ELFAJULÁSA ELLEN. Azoknak lett iga­zuk sajnos, akik eleve gya­nakvással fogadták a bosz­niai háborúban részt vevő szerb haderő által bejelen­tett ötnapos tűzszünetet. A harcok eddig nem tapasz­talt hevességgel dúltak, a nyilatkozat ellenére. Oly­annyira, hogy miután a 35 EK-megfigyelő már koráb­ban elhagyta Szarajevót, az ENSZ békefenntartó erőinek kétharmad részét képező kétszáz kék Sisakost is ki kellett vonni a bosnyák fő. városból. A nehéztüzérség, rakéták és páncélosok be­vetésével zajló háború any- nyira kegyetlenné vált, hogy a vöröskeresztes au­tókra is minduntalan tüzet nyitottak, s az utcákon ösz- szerogyott sebesültekre orv­lövészek addig adtak le so­rozatokat, amíg csak moz­gásukat észlelték. A meg­hirdetett tűzszünet sokak szerint színjáték volt, amely arra szolgált, hogy rendez­ze a 70 ezer főnyi, ott állo­másozó Szerb reguláris had­sereg sorait, mielőtt újabb offenzívát indít a függet­lenségüket védő erők. ellen. Másrészt talán ezzel kíván­ta Belgrád bizonyítani, hogy a Szerbiára és Mon­tenegróra zsugorodott új Jugoszlávia hajlandó a tár­gyalóasztal melletti rende­zésre, s a nemzetközi kö­zösség ne szankciókat hoz­2 zon ellene, hanem alkudo­zásba bocsátkozzon. Belgrádban viszont j ól tudták, hogy ez a tűzszü­net csupán propaganda jellegű, hiszen a 70 ezer fő­nyi boszniai szerb hadse­reg már régen ellenőrizhe­tetlen, mivel fenntartás nélkül támogatja az ellen­felei által „csetnikeknek” nevezett szabadcsapatok akcióit. Ugyanúgy a bos­nyák elnökséghez hű. a 44 százalékos muzulmán töbh- 6ég érdekeit védő terület- védelmi, alakulatok is meg­torolnak minden támadást, amely a zöld sapkás, azaz a muzulmán szabadcsapatok ellen irányul. Nem is be­szélve arról, hogy a horvát kisebbség félkatonai erői­nek támogatására a zágrá­bi kormányzat által beszi­várogtatott egységek min­dent megtesznek ennek az etnikumnak védelmére. A héten világossá vált, hogy a boszniai helyzet for­dulóponthoz érkezett. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet (EBEÉ) csupán diplomáciai szintű döntése, amellyel június végéig kizárta az új Jugoszláviát a vitából való részvételből, s az EK úgy döntött, hogy visszahívja nagyköveteit Belgrádból. nem volt hatással a bosz­niai harcok elcsendesítésé- re, sőt a háború csak elfa­jult. Most az EBEÉ-nek és az EK-nak keményebb rendszabályokról kell dön­tenie; ha nyomást kíván gyakorolni a harcoló felek­re. Ugyancsak a Biztonsági Tanácsnak is határozottab­ban kell fellépnie a háború elfajulása ellen. Abban iga­zat lehet adni az ENSZ főtitkárának, hogy béke- fenntartók tömeges küldé­se egy áttekinthetetlen fegyveres konfliktusba kül­földi katonák életének koc­káztatását jelenti, s a há­ború kiterjedésével járhat. De a kék sisakos jelenlétet nem szabad megszüntetni, hiszen biztosítani kell, hogy a humanitárius segélyszál­lítmányok eljussanak ren­deltetési helyükre. Más­részt a békefenntartók puszta jelenléte, és közve­títési tevékenysége csök­kentheti az ellenségeske­dés hevességét. Túl ezen, szükség van olyan határo­zatra is, amely mind Szer­biát, mind Horvátországot arra szólítja fel, hogy von­ja ki Boszniából katonai erőit. A TASKENTI CSŰCS TÉTJE. Az üzbegisztáni fő­városban tegnap megkez­dődött legmagasabb szintű találkozó napirendjén a PÁK további jövőjét meg­határozó kérdések szere­peinek. Mindenekelőtt arról kell dönteni, hogy mi­lyen legyen az együttmű­ködés a 11 volt szovjet utódállam között, és ho­gyan tartsák fenn a nem­zetközösségi hadsereget olyan körülmények között, amikor a tagállamok füg­getlen fegyveres erőik lét­rehozásán fáradoznak. A csúcstanácskozást beárnyé­kolja, hogy Ukrajna, Mol­dávia és Kirgizia elnöke nem vesz részt azon, hanem alacsonyabb szintű vezetővel képviselteti magát. Krav- csuk ukrán államfő például fontosabbnak tartotta, hogy inkább a finn elnököt fo­gadja Kijevben, semmint hogy Taskentbe utazzon. Emögött persze, a FÁK- ban vezető szerepet játszó Oroszországgal való ellen­téteinek egész sora áll, s az az Ukrajnában, de az ál­lamközösség több tagorszá­gában is terjedő nézet is, hogy a FÁK tulajdonkép­pen csupán arra szolgál. hogy „civilizált módon” biztosítsa a szovjet utódál­lamok teljes függetlenedési folyamatát. A taskenti csúcson egyéb­ként fegyveres konfliktu­sok ügye is napirendre ke­rül. Így a karabahi válság, amely immár Azerbajdzsán és Örményország nyílt há­borújának kirobbanásával fenyeget. Ugyanígy sző­nyegre kerül a Moldovai Köztársaság és a dnyeszte- rentúliak közötti konflik­tus ügye. Aligha valószínű azonban, hogy ezekre a vál­ságokra Taskentben bármi­féle orvosságot találjanak, sőt az ellentétek kiéleződé­se várható más vitás prob­lémákban is. Árkus István Jogtudományi konferencia Nem receptírást várnak Szabad György, az Or­szággyűlés elnöke nyitotta meg péntekén a Konrad Adenauer Alapítvány által rendezett Felelősség vagy büntetlenség a kommuniz­mus utáni rendszerekben Jogállam és igazság című kétnapos tudományos kon­ferenciát a Gellért Szálló­ban, A parlament elnöke szólt arról, hogy a magyar- országi vitákban lényegé­ben két álláspont fogalma­zódott meg: az egyik a jog­állam ártatlant védő funk­cióját állítja előtérbe. A másik azt a jogállami elvet hangoztatja, hogy a bűn ne maradjon büntetlen, mert a büntetlenül maradó bűn az ártatlant sújthatja, ugyanis a bűnre készülőben erősít­heti a büntetlenségnek a bűnre vivő erejét. Hang­súlyozta: a jogászokat és törvényalkotókat foglalkoz­tató kérdés megválaszolá­sában nem receptirást vár­nak a jogtudománytól, ha­nem érveket és ellenérve­ket, amelyeket végül is a törvényalkotók feladata mérlegelni. Kábítószer- forgalom Jogi szabályozás Az illegális kábítószer- kereskedelem elleni harc olyan globális probléma, amelyet célszerű egységes kábítószertörvényben Sza­bályozni. Ennek szükséges­ségét Magyarország is fel­ismerte azzal, hogy csak­nem 20 minisztérium és or­szágos hatáskörű szerv ösz- szefogásával létrehozta a kábítószer-ellenes tárcakö­zi bizottságot — nyilatkoz­ta a Népjóléti Miniszté­riumban tartott kétnapos szakértői konzultációt kö­vetően pénteken az MTI munkatársának Bemard Leroy, a nemzetközi kábí­tószer-ellenőrzési program jogi tanácsadója. Válasz Györgyi Árpádnak Torgyán nem lehet felelős egyedül Május 14-én több újság­ból is értesülhettünk arról, hogy Györgyi -Árpád, a Független Kisgazdapárt el­lenőrző bizottságának elnö­ke lemondott tisztségéről. Döntésének okairól nyílt le­vélben tájékoztatta a tagsá­got, ami önmagában csak helyeselhető. Sajnos az indokaival már nem tudunk egyetérteni, sőt erősen furcsálljuk azokat. Hiszen neki — mint jogász­nak és mint az ellenőrző bizottság elnökének — min­denki másnál jobban kelle­ne tudnia, hogy a párt fon­tosabb ügyeiben (és az anyagi természetű kérdések ezek sorába tartoznak) Tor­gyán József pártelnök nem hozhat és tudomásunk sze­rint soha nem is hozott egyszemélyi döntést, ezeket mindig az országos elnök­ségre vagy az országos ve­zetőségre bízta. Ezért már önmagában az is érthetet­len, hogy a megítélése sze­rint rossz lépésekért egye­dül a pártelnököt teszi fe­lelőssé. Ennél is érthetetlenebb azonban, hogy Györgyi Ár­pád csak most figyelmeztet a pártpénzek fölhasználásá­nak tisztázatlanságaira, és egyetlen szóval sem reagált akkor, amikor néhány hó­nappal korábban a biharug- rai kisgazdák nyílt levélben kértek ezekre magyarázatot — igaz, nem a pártelnököt hibáztatva. Végezetül különösen fur­csálljuk azt, hogy döntését és annak nyilvánosságra hozatalát Györgyi Árpád éppen akkorra időzítetté, amikor Torgyán József kül­földön tartózkodik. Mindez együttesen olyan érzést kelt bennünk, hogy Györgyi Ár­pádot talán egyéb megfon­tolások is vezérelték lépé­seiben, amelyekről azonban a drámai hangúnak szánt levelében mélyen hallgatott. Ö tudja, miért. A Pest megyei kisgazdák nevében Lados László megyei elnök Fidesz Gyűjtés az eszéki kórház A Fidesz érd—diósdi cso­portja éis a Fidesz M-frak­ció gyűjtést kezdeményezett az eszéki kórház javára. A hónapok óta tartó súlyos harcok miatt nehézségekbe ütközik a betegek ellátása. Az áprillisi segélyakció so­rán kiderült, infúzióolda­tokra van a legnagyobb szükség. javára Kérik azoknak az intéz­ményeknek, magánszemé­lyeknek, szervezeteknek a jelentkezését, akik az infú­ziók (összesen 15 ezer pa­lack) beszerzésében, kiszál­lításában segítséget tudnak nyújtani, jelentkezzenek a 13-20-746-os (Koska Eszter) vagy a 06-23-46-014-es (Márczi Kitti) telefonszá­mon. Az összes dokumentumot elfogadták Sikeres csúcs Taskentben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents