Pest Megyei Hírlap, 1992. május (36. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-15 / 114. szám

Küldöttség Kínából Kínai parlamenti küldött­ség indult csütörtökön Pe­kingiből három országot érintő közép-európai körút­ra: az országos népi gyűlés delegációja először Len­gyelországba, majd Ma­gyarországra, végül Auszt­riába látogat. A Csen Mu-hua parla­menti alelnök vezette kí­nai delegáció magyarorszá­gi vizitje a Szűrös Mátyás alelnök vezette magyar parlamenti küldöttség ta­valy szeptemberben tett pekingi látogatását viszo­nozza. A bajorok nem foglaltak állást Bősről, más megvilágításban A csehszlovák környezet- védelmi miniszter tovább­ra is úgy véli, hogy csakis tárgyalások útján lehet megoldani a bősi konflik­tust. Ez derül ki abból az interjúból, amit a Telegraf című prágai lap közölt csü­törtökön Josef Vavrousek- kel — jelentette Kárpáti Já­nos, az MTI tudósilója. Vavrousek szerint a ma­gyar félnek el kellene áll­nia az ultimátumtól (az 1977-es szerződés felmon­Szarajevói tűzpárbaj Szarajevó külvárosaiban csütörtök reggel ismét megszólaltak a fegyverek, véget vetve a szerb fegy­veresek által egy nappal ezt megelőzően egyolda­lúan kihirdetett tűzszünet­nek. A Reuter és az AP jelentése szerint valóságos tűzpárbaj alakult ki a reg­geli órákban, s a heves összecsapásból a muzul­mán és szerb fegyveresek egyaránt kivették a részü­ket. A muzulmán csapatok kezében levő szarajevói rá­dió a szerb fegyvereseket vádolta a tűzszünet megsér­tésével, s arról tájékozta­tott, hogy a csatározások az egykori olimpiai falu kör­zetében kezdődtek. A Reu­ter szemtanúkat idézve ar­ról számolt be, hogy a boszniai főváros nyugati szerbek által ellenőrzött nyugati negyedeire ugyan­csak tüzérségi lövedékek hulltak. A brit kormány mélysé­gesen egyetért az ENSZ-fő- titkár elhatározásával, hogy kivonják az ENSZ-sze- mélyzetét Szarajevóból, mert a nyugati közvéle­Azerbajdzsán Mutalibov ismét ehök Az azerbajdzsán parla­ment csütörtöki rendkívüli ülésén a képviselők túlnyo­mó többsége megszavazta Ajaz Mutalibov elnöki megbízatásának visszaállí­tását. mény nem érti a Balkán mélyén folyó ellenségeske­dést, és nem akar külföldi áldozatokat látni — jelen­tette az ITN brit független tévé. A brit tévé háttérismer­tetése szerint a harc azért tart Bosznia-Hercegoviná­ban — feltehetőleg a vég­kimerülésig, éppúgy, mint korábban Horvátországban —, mert a szerbek nem akarják, hogy jelentős szerb kisebbségek marad­janak védtelenül Szerbia határain kívül, a régi Ju­goszlávia felbomlása nyo­mán. Szarajevóban senki sem hiszi, hogy a tűzszü­net kitart. Vladislav Jovanovic szerb külügyminiszter az ITN-nek adott nyilatkoza­tában azt mondta: — bez­zeg a világ nem figyel oda, amikor északról horvát re­guláris erők törnek be Boszniába. Brit külügyi körökben úgy vélik, a külső diplomá­cia gyakorlatilag tehetet len, nincsenek eszközök a harcok megfékezésére. Az ENSZ-békeerők két­harmadát ideiglenesen ki­vonják Szarajevóból, Belgrádba költöztetik — közölte szerdán Lewis McKenzie tábornok, a törzskar parancsnoka. A törzskar kétszáz tagjá­ról van szó, százan Szara­jevóban maradnak. „Nem vonulunk vissza, csak ideiglenesen áthelyezzük a legénység többségét” szögezte le a tábornok, hoz­záfűzve, hogy a költözés­nek „inkább operatív, sem­mint biztonsági okai van­nak”. dását illetően), a csehszlo­vák félnek pedig az olyan bősi építési tevékenységre kellene szorítkoznia, ami­nek esélye van arra, hogy beilleszkedhet valamilyen jövőbeli megoldásba. Az ultimátum csupán olajat önt a tűzre — mond­ta Vavrousek. Másfelől ar­ról beszélt, hogy a szlo­vák oldalon folyó munká­kat az alvízcsatorna mélyí­tésére kellene korlátozni, mert ez valamennyi válto­zatnak a részét képezi, és a Vavrousek szerinti leg­rosszabb esetben is felhasz­nálható lenne más célokra, Így például rekreációs te­rület kialakítására. Emel­lett folytatni lehetne Vav­rousek megítélése szerint az árvízvédelemmel össze­függő munkákat. Vavrouseknek ez a kije­lentése lényegesen más szemléletet tükröz, mint amilyennek a jegyében a szlovák fél jelenleg is kitart az olyan munkák folytatása mellett, amelyek egyértel­műen a C változat megvaló­sítását, tehát a Duna elte­relését szolgálják. Jan Carnogursky szlovák miniszterelnök a CSTK hír- ügynökségének adott nyilat­kozatában kijelentette, hogy tovább folytatják az épít­kezést az általuk' „ideigle­nes változatnak” nevezett C-variáns jegyében. Szerinte nincs alapvető jelentősége annak, hogy a magyar fél a legközelebbi jövőben átadja Csehszlová­kiának a hivatalos okmányt az 1977-es szerződés fel­mondásáról. — Az ideigle­nes megoldás tovább épül a mi oldalunkon, s ez a ma­gyar kormányt nem érinti - mondta Jan Carnogursky. Mindehhez hozzátette, hogy továbbra is érdekeltek a magyar féllel közös meg­oldásban, hiszen nem csu­pán Bősről, hanem a szé­lesebb értelemben vett csehszlovák—magyar kap­csolatokról van szó. A szlovák miniszterelnök kijelentette azt is, hogy csak akkor hajlandóak el­tekinteni Bős üzembe he­lyezésétől, ha az Európai Közösségek szakértőinek közreműködésével kialakí­tandó, ezt ajánló szakmai állásfoglalást egy szakmai opponentúra is megerősíti. — Bős lerombolása gya­korlatilag lehetetlen — mondta Ján Carnogursky. Elismerte ugyanakkor, hogy az üzemeltetést technikai­lag könnyen lehet szünetel­tetni. — A bős-nagymarosi víz­lépcsőrendszerrel kapcsola­tos magyar aggályokat is ismertette a bajor tartomá­nyi képviselőház környe­zetvédelmi bizottságában a magyar Országgyűlés négy képviselője •— Hasznos Miklós (KDNP), Gáspár Miklós (KDNP), Getto Jó­zsef (SZDSZ) és Werner Jó­zsef (SZDSZ) —, akik a Páneurópai Unió és a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) kezdeményezésére is­merkedtek néhány napon át Münchenben a német, ezen belül is a bajor par­lamenti demokrácia intéz­ményeivel, illetve a német rádiózás és televíziózás rendszerével. — A magyár országgyű lési képviselők Bős-Nagy­marossal kapcsolatos fejte­getéseit a bajor fél meg­hallgatta, de érdemben nem foglalt állást. f­Külföld! események egy mondatban KANADA NEM CSATLAKOZIK az EK országai és az Egyesült Államok döntéséhez, hogy a maradék Jugo­szláviát elszigetelik, és visszahívják belgrádi nagyköve­teiket. MAOISTA GERILLÁK három rendőrt agyonlőttek, ket­tőt pedig súlyosan megsebesítettek szerdán, nyilvánva­lóan bosszúból, a limai börtönlázadás véres leveréséért. BUTROSZ GÁLI, az ENSZ január 1-jével hivatalba lépett főtitkára kijelentette, hogy Boszniában csak akkor lehet mód békefenntartó erők küldésére, ha azt minden érdekelt fél igényli, és előzetesen tűzszünet jött létre. A KÉK SISAKOSOK SZÁMLÁI BÁR NEW YORK és Washington között heli­kopterrel alig egyórányi a repülési idő, az ENSZ fő­titkára ritkán látogat el a Fehér Házba. A világszer­vezet vezetője most is nyo­mós okból kereste fel Bush elnököt hivatalában. Tár­gyalásuk témája az volt, hogy az Egyesült Államok, amely az ENSZ békefenn­tartó missziói költségeinek oroszlánrészét, azaz majd egyharmadát fedezi, már­ciusban 141 millió dollár­ral tartozott a világszerve­zetnek, s a kéksisakos- akciók céljaira való teljesí­tetlen átutalási kötelezett­ségei most már elérték az ötszázmillió dollárt. But- rosz Gáli, mielőtt elutazott Washingtonba, azt nyilat­kozta, hogy ha a washing­toni kormányzat továbbra is késlekedik a kéksisakos­akciók költségeiből a reá eső arány megfizetésére, ez pénzügyi válságba so­dorhatja a világszervezetet, s veszélyezteti azokat a békefenntartó missziókat, amelyeket a Biztonsági Ta­nácsban megszavaztak. Sőt a főtitkár tovább is ment, s arról beszélt, hogy 2 K'MíAun az ENSZ idei két legna­gyobb békefenntartó akció­ja — a jugoszláviai és és kambodzsai — részben máris pénzügyi problémák miatt lassult le és vált a tervezettnél kevésbé haté­konnyá. Bár hozzátette, hogy Szarajevóból nem el­sősorban pénzügyi okok­ból kell kivonni az ENSZ- megfigyelöket, hanem amiatt, mert a fegyvernyug­vás helyett heves harcok folynak, s a meg-megújuló összecsapások akadályozzák Horvátországban, hogy a 14 ezresre tervezett kék sisa­kos erő elfoglalhassa az ütemterv' szerinti helyét, és hozzáláthasson békefenntar­tó feladatának maradékta­lan végrehajtásához. S ugyanez a helyzet Kambo­dzsában is, ahol a thaiföldi határral érintkező területek­ről a v'örös khmerek offen- zívája miatt kellett egy idő­re visszavonni a békefenn­tartókat. Persze a pénzügyi prob­léma is mind égetőbb lesz. Jelenleg ugyanis az ENSZ 11 békefenntartó missziót biztosít a világ számos ré­szében, s 50 ezer kék sisa­kos vesz részt ezekben a műveletekben. A tagálla­mok által felajánlott kato­nai-rendőri erők telepítése és á 1 lomás oatatása a helyi tűzfészkek háborúskodó fe­leinek szétválasztására rendkívül költséges műve­let. A legnagyobb számlát az idén Kambodzsában nyújtják be, ahová az ENSZ 22 ezer kék sisakost telepít évi egymilliárd-ki- lencszázmillió dollár vár­ható költséggel. Itt a 22 éve háborúban levő országot az ENSZ-erők felügyeletük alá veszik, hogy lefegyverez­zék a harcoló féleket, haza­telepítsék a mintegy 350 ezer menekültet, és 15 hó­nap alatt megszervezzék a szabad választásokat, ame­lyek demokratikus kor­mányzatot adnak e dél­kelet-ázsiai államnak. A második a sorban — ami a kiadásokat illeti —, a 14 ezer békefenntartót Horvátor­szág délkeleti részébe tele­pítő, évi 600 millió dollárt várhatóan felemésztő akció. Csupán ez a két misszió háromszor annyiba kerül, mint amennyit az ENSZ békefenntartó műveletekre költött az elmúlt évben. S ha meggondoljuk, hogy a kék sisakosok egyes ak­ciói — mint például az ed­dig nem kevesebb, mint 1,3 milliárd dollárba került arab—izraeli misszió — már 1948 óta tartanak, érthető Butrosz Gáli sürgős wa­shingtoni látogatása. A világban bekövetkezett változások egyébként csak növelik az igényt a pártat­lan békefenntartókra. így a költségek várhatóan meg­sokszorozódnak. Probléma, hogy az amerikai kongresz- szus eközben vonakodik megszavazni az újabb ki­adásokra a dollármilliókat, s a Szovjetunió helyébe lé­pett, súlyos pénzügyi hely­zetben lévő Oroszországtól aligha lehet várni, hogy egyhamar eleget tehet a békefenntartás költségfize­tési kötelezettségének. VISZONT a hideghábo­rús szembenállás megszű­nése folytán a katonai ki­adások jelentősen csökken­nek a világ legfejlettebb országaiban. így át lehet irányítani onnan azokat a dollármilliókat, amelyek a helyi háborúk békés rende­zéséhez szükséges békefenn­tartó akciókra oly nélkü­lözhetetlenek. Árkus István Kormányközlemény Késiek vagyunk tárgyalni (Folytatás az 1. oldalról.) meg nem erősített hírek szerint a cseh-szlovák fél a tárgyalások jövő heti megkezdését javasolja, a helyszín a hírek szerint Bécs lehetne. Amennyiben ezeket a híreket, illetőleg a cseh és szlovák szövetségi kormány ilyen értelmű döntését hi­vatalosan megerősítik, a magyar kormány kész ko­rábbi állásfoglalásának megfelelően tárgyalásokba bocsátkozni. A meg nem erősített hí­rek szerint a cseh-szlovák kormány azt is hangsú­lyozza, hogy mindkét fél­nek kötelességet kell vál­lalnia arra, hogy a három­oldalú bizottság ajánlásai alapján fognak a vízlép­csőrendszer ügyében dön­teni. Magyar részről ez is elfogadható lenne, hiszen erre nézve a két fél már korábbi tárgyalások során lehetőséget látott. Természetes, hogy amennyiben a fentiekről a magyar kormány hivatalos értesítést kap, akkor a le­hetséges és előbb vázolt lé­pésekről az Országgyűlést tájékoztatja, illetőleg ahhoz állásfoglalását kéri. Felelősség vagy büntetlenség Jogtudományi konferencia „Felelősség vagy büntet­lenség a kommunizmus utáni rendszerekben. Jog­állam és igazság” címmel jogtudományi konferenciát rendez a Konrad Adenauer Alapítvány pénteken és szombaton a Gellért Szál­lóban. A tanácskozás véd­nöke Szabad György, az Országgyűlés elnöke. Az el­ső nap témája: „Az állami politika rangjára emelt bű­nözés a fasiszta és kommu­nista diktatúrákban. Med­dig terjednek a jogállam lehetőségei?” Előadók töb­bek között dr. Jacques Verhaegen (Leuven), dr. Wolfgang Naucke, (Frank­furt am Main) és dr. Bé­kés Imre (Eötvös Loránd Tudományegyetem^ pro­fesszorok. A második nap témája: „Az állami meg­rendelésre elkövetett sú­lyos bűncselekményekért való felelősségre vonás le­hetősége a kommunista diktatúrák után”. Előadók: dr. Gerhard Löchner, álta­lános szövetségi ügyészhe­lyettes (Karlsruhe), dr. Klaus Tiedemann (Frei­burg), dr. Földvári József (Janus Pannonius Egye­tem) professzor és dr. Ki­rály Tibor akadémikus. A konferencia összefoglalóját dr. Balsai István, igazság­ügy-miniszter tartja. KDNP A mezőgazdaságról A Kereszténydemokrata Néppárt szerves egységnek tartja a mezőgazdaságot és a vidéki életet, ebben a szellemben fogalmazta meg a párt április végén, Gö­döllőn megtartott kong­resszusa is a KDNP ag­rárpolitikai téziseit — hangzott el a keresztény- demokraták csütörtöki saj­tótájékoztatóján, amelyen a párt új agrárpolitikai programját ismertették. Ahogy Krúdy Geyza megbízott pártigazgató ki­fejtette, a KDNP nagy hangsúlyt helyez a mező­gazdasági magánvállalko­zások kialakítására, ám ezekkel párhuzamosan tá­mogatásra érdemesnek tartja a most létrehozandó új típusú, önkéntes szö­vetkezeteket is. A biztonságos hazai élel­miszer-ellátás érdekében a kereszténydemokraták tör­vényben köteleznék a Föld­művelésügyi Minisztériu­mot, hogy minden évben jelentést tegyen az Or­szággyűlésnek a mezőgaz­daság és az abból élők helyzetéről. Javasolják azt is, hogy a parlament hoz­zon létre mezőgazdasági . érdekvételmi törvényt. MSZOSZ Elszámol a vagyonával Az MSZOSZ eleget tesz a szakszervezeti vagyon bevallására vonatkozó tör­vényben foglalt kötelezett­ségeinek, s ennek megfe­lelően rövid időn belül be­nyújtja vagyonelszámolá­sát az Állami Számvevő- széknek. Egyúttal felhívja 68 tagszervezetét, hogy elszámolási kötelezettsé­güknek minél előbb tegye­nek eleget. A szövetségi tanács csü­törtöki ülését követően Nagy Sándor elnök el­mondta: a szövetségi ta­nács fontosnak ítélte, hogy az Alkotmánybíróság több lényeges kérdésben alkotmányellenesnek mi­nősítette a törvény egyes részeit. A testület korábbi döntését felülvizsgálva hoz­ta meg a vagyonelszámolás teljesítésére vonatkozó ha­tározatát. A szövetségi tanács sze­rint az Alkotmánybíróság döntése új helyzetet terem­tett, amely lehetőséget ad a szakszervezetek megálla­podására. A szövetségi tanács visz- szautasítja azt a felvetést, hogy az MSZOSZ akadá­lyozná az Üdülési Alapít­vány tényleges működését.

Next

/
Thumbnails
Contents