Pest Megyei Hírlap, 1992. május (36. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-14 / 113. szám
KÜLDÖTTSÉG^ EG WPrOMgÓL' borosabb együttműködést szorgalmaznak Göncz Árpád szerdán fogadta az egyiptomi parlament — a népi gyűlés — küldöttségét, amely Ahmed Fathy Sorour elnök vezetésével Szabad György ház- elnök meghívására érkezett hazánkba. A megbeszélésen megvitatták a magyar—egyiptomi gazdasági . és politikai kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeit, és a közel-keleti régióban zajló politikai fejleményeket — különös tekintettel a békekonferenciára és a lock- erbie-i válságra. Göncz Árpád méltatta Egyiptomnak a térségben betöltött mérséklő szerepét, konstruktív politikáját és kifejezte reményét, hogy a lockerbie-i ügy megoldását — a vonatkozó ENSZ BT- határozatnak eleget téve —• Líbia is elősegíti. Végezetül a köztársasági elnök jelezte, hogy szívesen üdvözölnék Magyarországon Hoszni Mubarak egyiptomi elnököt. Szabad György csaknem kétórás fnegbeszélést folytatott az egyiptomi parlament elnökével és képviselőkből, törvényhozói tisztségviselőkből álló kíséretével. Vagyonmegosztás a hatok egyetértésével A Vagyont Ideiglenesen Kezelő Szervezetben (VIKSZ) képviselettel rendelkező Liga és a Munkástanácsok Országos Szövetsége, valamint a szervezet munkájától eddig távol maradó MSZOSZ, Autonómok, Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés. Szakszervezetek Együttműködési Fóruma álláspontja jelentősen közeledett szerdai megbeszélésükön, az ideiglenes és a végleges vagyonmegosztást, a szakszervezetek közötti választásokat illetően. Kalmár Béla, a Liga ügyvivője, a tárgyalás egyik résztvevője az MTl-nek elmondta: örömmel vette tudomásul az MSZOSZ konstruktív hozzáállását, a szövetség vezetője a vagyonelszámolást sem vetette el. A konkrét megoldásról még nem sikerült megegyezni. Az MSZOSZ, illetve az Autonómok, az ÉSZT és a SZÉF se tartotta kizártnak, hogy június 30-ig — a VIKSZ Alkotmánybíróság által is elfogadható képviseletének kialakításáig — részt vegyenek a szervezet munkájában. Az ideiglenes vagyonmegosztással így elősegíthetnék, hogy valamennyi szakszervezet megfelelő anyagi eszközökkel rendelkezzen a választási kampány során. A Liga és a MOSZ ugyanakkor felvetette, hogy a VIKSZ ez esetben csak a 6 szakszervezeti konföderáció egyetértésével hozná meg döntéseit. A hatok közül valameny- nyi elfogadta a szákszervezetek közötti választások szükségességét, illetve azt, hogy a vagyon végleges megosztását a választásokon elért támogatottság arányában határozzák meg. Ez főként az 5 milliárd forint körülire becsült, volt SZOT-vagyonra vonatkozik. Az 50-100 milliárd forintra becsült ágazati szak- szervezeti vagyon elosztásának kérdésében még nincs egyetértés a felek között. Ahmed Fathy Sorour áttekintést adott arról, hogy az 1973-ban megindult reformfolyamatok nyomán hogyan alakult az egyiptomi törvényhozás struktúrája és tevékenysége. Rámutatott: ' Egyiptomban a magyarországi átalakuláshoz sokban hasonlóan az eredményes gazdasági reformok inflációval és munkanélküliséggel társulnak. Az egyiptomi külpolitika aíapelvei — a kölcsönösség és egyenlőség, a törvényesség, a terrorizmus elutasítása, a fegyverkezés megállítása, a fejlődésben elmaradottabb országok segítése — ugyancsak sokban hasonlóak a magyar külpolitikai törekvésekhez. A két ország kapcsolatát az egyiptomi parlament elnöke igen jónak Ítélte, es szorgalmazta az együttműködés erősítését, kiterjesztését. Mint mondotta, elsősorban a magyar ipari és mezőgazdasági tapasztalatok átadására és közös kezdeményezésekre gondol. Szabad György elismerően szólt Egyiptom mértéktartó, szélsőségeket elutasító, a konfliktusok feloldására törekvő, társadalmi életében a hagyományokat modernizációval ötvöző politikájáról. A házelnök tájékoztatta a vendégeket á magyar páriámén tarizmus fejlődéséről, és a szabad választások óta folytatott törvényhozói tevékenységéről. Ahmed Fathy Sorour egyiptomi látogatásra hívta meg a magyar parlament delegációját, s kifejezte azt a reményét, hogy a látogatásra mielőbb sor kerül. A megbeszélésén részt vett Mohamed Ali El-She- rei, az EAK budapesti nagykövete. Az egyiptomi delegáció találkozott a parlamenti pártok képviselőivel is. Államtalanítás kontra működőképesség Az Országgyűlés szerda reggel 9 órakor kezdte plenáris ülését. Első napirendi pontként Isépy Tamás igazságügyi minisztériumi államtitkár terjesztette elő a rádióról és a televízióról szóló törvényjavaslatot. Az államtitkár expozéja után elsőként az MDF és az SZDSZ vezérszónokai értékelték a rádióról és televízióról szóló törvény- javaslatot. Kulin Ferenc (MDF) szerint a törvényjavaslat előkészítése során a koalíciós pártok által képviselt müködöképessé- gi elv ütközött az ellenzék által képviselt ól- lamtal anítási elvvel. Az MDF nem érdekelt a jelenlegi állapot fennmaradásában és a közszolgálati médiumok működésének szabályozatlanságában — húzta alá a vezérszónok. A televíziózás és a rádiózás területén korszakváltás zajlik, ami a kereskedelmi rádiózás és tévézés túlsúlyba kerülését jelenti — mondotta Kulin. Ezért különösen fontos, hogy a jelen törvényjavaslat világosan elhatárolja és jellegének megfelelően szabályozza a közszolgálati, valamint a kereskedelmi médiákat. Haraszti Miklós, a szabaddemokraták vezérszónoka elsőként azt Hangsúlyozta, hogy a sajtó szabadságának és a közszolgálat: médiák függetlenségének megvalósítása érdekében az alkotmány kétharmados szavazati többséggel meghozott törvényeket ír elő. Azokat kell meggyőzni ezzel a törvénynyel, akik elvesztették már a hitüket abban, hogy a média más is lehet, mint- hatalmi eszköz — hangsúlyozta. A médiáról szóló törvényjavaslat általános vitájában valamennyi képviselőcsoport vezérszónoka elmondta véleményét. Az ülés tervezett, de idő hiányában elmaradt napirendi pontjainak megvitatására a jövő heti plenáris ülésen kerül sor. A képviselők a szerda délelőtti plenáris ülést követően, délután a parlamenti bizottságokban folytatják munkájukat. Csődbizottság az IKM-ben Csődbizottságot hoztak létre az Ipari és Kereske^ delmi Minisztériumban, hogy a minisztériumi alapítású. pénzügyileg válságba jutott vállalatokat kezeljék. A minisztérium célja, hogy a csődökről naprakész információval rendelkezzenek. illetve prognózisok révén előre jelezzék azokat. A csődöket a tárca a vállalati mérlegadatok alapján, két likviditási mutatót képezve próbálja prognosztizálni. A jelenlegi előrejelzések szerint év végéig a 450 vállalatból a mostaniakkal együtt összesen 150 vállalatot érinthet a csőd. Ez százalékos termeléscsökkenést és 130 ezer ember' munkahelymegszűnését jelentheti. Másoddiplomás üzletemberképzés Várhatóan szeptemberben indul először a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen a másod- diplomát adó — négyszemeszteres — üzletember- képzés. A képzési programot a EKE angol segítséggel fejleszti ki. A Know How Fund által támogatott posztgraduális program célja a nyugat-európai normák szerint kialakított, ám a hazai viszonyokat is figyelembe vevő Master of Business Administration (MBA) típusú másoddiplomát adó iskola létrehozása. A budapesti egyetem partnere a program kidolgozásában a London Business School, amely igen előkelő helyet foglal el az üzleti iskolák rangsorában. Kulin F sajtótájékoztatója A kormány szándéka az, hogy az Országgyűlés nyári szünetéig megteremtsék a médiumok működésének új feltételeit. Ehhez szükség van a most terítékre került médiatörvény megalkotására, illetve a régóta húzódó személyi kérdések rendezésére. Az általános vita első néhány órájának tapasztalatai alapján Kulin Ferenc úgy vélte: megvan a lehetőség arra, hogy a médiatörvény-javaslat nyárig valóban eljusson a végszavazásig. A bizottság elnöke szerint a törvényjavaslat egészének parlamenti jóváhagyását nem fenyegeti veszély. Ha a kétharmados többséget igénylő kulcskérdések esetében meglesz a kétharmados támogatottság, akkor a végszavazás ügyében már csaknem lényegtelen, hogy egyszerű többséggel vagy kétharmados támogatottsággal alkotják-e meg a törvényt. Kérdésekre válaszolva Kulin Ferenc hangoztatta: korai lenne még a Rádió és a Televízió új elnökjelöltjeiről beszélni, ám igaz, hogy a leváltási processzus megkezdésével párhuzamosan „gondolkodni kezdtek” új elnökjelöltekről is. Ezzel kapcsolatban az újságírók érdeklődtek arról is: lesznek-e „vállalkozók” a vezetői posztokra azután, hogy a miniszterelnök most egyszerűen meneszti a nem is olyan régen széles körű konszenzussal, általa kinevezett rádióelnököt. Kulin Ferenc szerint érthető lenne egy ilyen jellegű morális ditemma, ám a leendő elnökök számára egyfajta garanciát jelenthet, hogy a miniszterelnök olyan törvény alapján kezdeményezte a leváltást, amely a médiatörvény megalkotása után megszűnik. Az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága az egyházak céltámogatásáról tárgyalt szerdán. Pálos Miklós államtitkár elmondta: a felosztható 68 millió forintra több mint 150 pályázat érkezett. Hozzátette: beterjesztett javaslatukban —: a történelmi, illetve nagyobb egyházak esetében — elsősorban a hívők számát vették figyelembe. Németh Zsolt (Fidesz) szerint a ’céltámogatások elosztásakor a közhasznú, szociális és ifjúsági szempontokat kell előtérbe helyezni. Bogdán Emil (MDF) hangoztatta: a pénzt az egyházak tudják a legjobban felosztani. A képviselő véleménye szerint: a 68 millió forintból elsősorban a történelmi egyházakat kell támogatni. A bizottság végül is nem szavazott az előterjesztésről. A képviselők azonban elhatározták: a Pénzügyminisztériumhoz fordulnak új’ anyagi források érdekében. Az alkotmányügyi bizottság először arról a népi kezdeményezésről tárgyalt, melyben — több mint 53 ezer aláírással támogatva — a.Kontyfa Utcai Általános Iskola tantestülete, azt kéri: emeljék a minősített, azaz kétharmados többséggel elfogadandó jogszabályok sorába a közoktatásról szóló törvényt. Az Országos Választási Bizottság vizsgálata alapján viszont kiderült, hogy a személyi számok hiánya miatt egyetlen aláírás sem fele! meg a törvényes követelményeknek. Az Országos Választási Bizottság képviselője tájékoztatta a törvényhozókat arról, hogy feltehetően félreértésből adódóan maradtak el a személyi számok az aláírásgyűjtő lapokról. Erre való tekintettel a választási bizottság megbecsültette, .vajon mennyi aláírás lenne hiteles. Valószínűsítik, hogy az 53 ezerből 35-37 ezer kézjegy és lakcím egyezik meg. Az országgyűlési testület tagjai minderre figyelemmel egyetértettek abban, hogy nem lenne szerencsés, ha pusztán formai okok miatt félretennék a kérdést. A költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság a munkavállalói résztulajdonosi program tervezetéhez, valamint a vámjogszabály módosításának törvényjavaslatához benyújtott módosító indítványokat tárgyalta meg. Az Országgyűlés külügyi és honvédelmi bizottsága együttes ülést tartott, melyen a biztonságpolitikai és védelmi koncepcióról volt szó. Raffay Ernő honvédelmi politikai államtitkár adott tájékoztatást. Kiemelte, hogy a honvédelem pártokon felül álló, össznem- zeti ügy Magyarországon. A vitában a képviselők jól előkészített, - gondos munkaként értékelték a két tervezetet, többen különös hangsúllyal üdvözölték a nemzeti konszenzus igényét. Mind ellenzéki, mind kormánypárti honatyák felhívták a figyelmet arra, hogy az általános helyzetelemzést adó koncepciótervezetekben nem célszerű a környező országok „osztályozására”, vállalkozni, Magyarországnak ugyanis fokozottan tekintettel kell lennie szomszédai érzékenységére. A környezetvédelmi bizottság a Fertő mentén töltötte szerdai munkanapját. A honatyák ismerkedtek a Fertő Tavi Nemzeti Parkkal, amelynek kialakításához az Európai Közösség a Phare program keretében jelentős összeggel —* 1,4 millió ECU-val — járul hozzá. A bizottság délután a fertőd! Esterház.y-kastélyban tartotta kihelyezett ülését, amelyre meghívták a térség polgármestereit is. Az ülésen Tardy János, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára, az Országos Természetvédelmi Hivatal elnöke a természetvédelem szakmai koncepciójáról szóló tájékoztatójában kiemeltet a természet védelméről szóló törvény deklarálni fogja, hogy a természetvédelem szakít a rezervátumszemlélettel, általános élőhelyvédelem ugyanis csupán a védett területeken valósítható meg. Csütörtökön az Ország- gyűlés környezetvédetmi bizottsága a Fertő Tavi Nemzeti Park osztrák oldalára látogat, s a tervek szerint találkozik az osztrák parlament környezetvédelmi bizottságával, illetve az osztrák parlament Zöld Klubjának képviselőivel. Szakértő szeme előtt a bv-törvénytervezet Az Európa Tanács Jogi Ügyek Igazgatósága szakértőinek és a magyar igazságügyi szakembereknek a részvételével háromnapos nemzetközi konferencia kezdődött a hatályos büntetés-végrehajtási törvény módosításáról szerdán, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságán. D r. Dárd Károly, az Igazságügyi ‘ Minisztérium helyettes államtitkára bevezető előadásában hangsúlyozta: a magyar büntetés-végrehajtási rendszert és viszonyokat rendező törvényt azoknak a nemzetközi elvárásoknak való megfelelése alapján lehet megítélni, amelyeket az ENSZ és az Európa Tanács különböző ajánlásai, egyezményei fogalmaznak meg. Rövid időn belül a kormány, majd ezt követően az Országgyűlés elé kerülő törvényjavaslat tervezete az első lépés egy korszerű büntetés-végrehajtási rendszer kialakítása felé. Törekvései: a börtönrendszer merevségének enyhítése, a büntetés-végrehajtási viszonyok „jogia- sítása”, az önkény lehetőségét visszaszorító kiszámíthatóság igénye és a börtönviszonyok humanizálása — olyan alapelvek, amelyek a büntetés-végrehajtás átfogó újraszabályozása során is vezérfonalul szolgálnak. \
