Pest Megyei Hírlap, 1992. május (36. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-12 / 111. szám
HATÁRTALAN EGYÜTTMŰKÖDÉS Magyar-magyar kapcsolatok Amikor kisebbségekről beszélünk, nemcsak a politikára kell gondolni! Fontos, hogy az egy országban Vagy szomszédos országban élők ismerjék egymás kultúráját. Ezt a tervet valószínűleg leginkább az oktatási és kulturális kapcsolatok bővítésével lehet elérni. Megyénk középiskolának igazgatói a tavaly novemberben tartott szakmai tapasztalatcserén fogalmazták meg azt az igényt, amely mind szlovák, mind pedig magyar részről támogatásra talált: ismét felvették a kapcsolatot a CSEMADOK Lévai Testületi Választmányával, amelyet az is indokolt, hogy a lévai járás határos Pest megyével. Március 10-én fogadták Budapesten a CSEMADOK delegációját. Az itt rögzített tervezeteket és javaslatokat megtárgyalta a megyei közgyűlés külügyi, ügyrendi és közművelődési és oktatási bizottsága, és azt javasolta a közgyűlésnek, hogy fogadja el. Várható, hogy a megállapodás elősegíti a magyar- országi kultúra megismertetését a Szlovákiában élő magyarok körében. (Papp) A régészek várnak és remélnek A Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága ez évi munkatervének szerves részét képezi a megyei régészeti tevékenység elősegítése. Az önkormányzat elismerte, hogy a régészet területén kritikus a helyzet, mivel a munka végzéséhez elengedhetetlen tárgyi feltételek hiányosak vagy teljesen hiányoznak, az ásatásokhoz szükséges pénz pedig nem áll rendelkezésükre. A kialakult feszült hely- aetat enyhítené olyan beszerzések megvalósítása, mint személygépkocsik, lakókocsi, a fényképezéshez szükséges gépek és kellékek, illetve az ásatásokra tervezett összeg kiegészítése. Megyénkben a közelgő világkiállítással és egyéb nagyobb mértékű építkezéssel összhangban nagyon megnövekedett a régészeti munka jelentősége, de a múzeumigazgatóság nem tudja fedezni a beszerzési és a terepjáró-üzemeltetési költségeket. A bejelentett igényt tárgyalta a közgyűlés gazdasági bizottsága, amely mintegy kétmillió,, míg a közművelődési és oktatási bizottság 2,4 millió forintos támogatást javasolt A szerdai közgyűlésen döntik el, hogy mennyi jut e célra. P. A. Házhoz megy a gondozó Mindenki egyetért azzal, hogy az egészségügy bajban van. Többféle koncepciót dolgoztak már ki, hogy megtalálják a kivezető utat. Egyik ilyen lehetőség a házi ápolás támogatásában rejlik, A Rókus Kórház vezetősége ezért minden eszközzel segíti a szolgálatra vállalkozók képzését. Az áprilisban szervezett versenyre a vártnál sokkal többen jelentkeztek, s bizonyították, mennyire tudnak eleget tenni a házi ápolás követelményeinek. Természetesen kihasználva a televízió nyújtotta oktatást és a személyes tapasztalatokat is. Fontos a házi ápolás, mert kevés az aktív kórházi ágy. Rengeteg az olyan beteg, akit el lehetne látni az otthonában is. Hazánkban még nem igazán fejlett a gondozás eme ágazata. Ám van remény arra, hogy a közeljövőben szakemberek lássák el a rászorulókat. Igaz, egyelőre még kevesen érdeklődnek iránta, de várható, hogy egy-két éven belül emberek százai dolgoznak majd főállásban az egészségügynek e — ma még ismeretlen — területén. Ez nemcsak ágyak fel- szabadulását jelentené, hanem munkát olyan szakembereknek. akik nem találták meg helyüket az egészségügy más területén, öregedő nemzet vagyunk. Ezáltal egyre több ember szorul majd otthoni gondozásra. — Mindkét fél jól járna — bizonygatja a Rókus Kórház főorvosa, dr. Zelen Béla. Mindenesetre a vezetőség mindent megtesz annak érdekében, hogy a lehető legjobban megszerettesse és megismertesse az emberekkel a szakápolás nemes hivatását. ÉLŰ MÚZEUMOT NEM LEHET BEZÁRNI A kutatók még tartják magukat Ha indulni lehetne a »világ legszebb munkahelye” címért, a vácrátóti botanikus kert eséllyel nevezhetne be a versenybe. Mert noha a legtöbbünk számára kellemes kirándulóhely, érdekes látnivaló, másoknak a munkahelyük. Eddig világszínvonalon A botanikuskert üvegházainál Gerencsér László, az üvegiházak vezetője fogad. A kert részlegei kpzül náluk legnagyobbak a gondok pénztelen világunkban. — Az országban a miénk a legkomplexebb botanikuskert. A többi kerttel szemben, mely arborétum, ez hivatalos nevén és fűnkciója szerint is ökológiai és Botanikai Kutatóintézet. Nálunk található a legtöbb növényfaj, vad és nemesített fajták egyaránt. Az üvegházainkban 3000-3500 faj él, az úgynevezett dendrológiai anyag, a fák és cserjék fajszáma 3 ezer körüli, a 4 sziklakért és évelő gyűjtemény 2700, a lágyszárú növények gyűjteménye 2500 fajból áll. Vetekszünk és kapcsolatiban is vagyunk a világ legnagyobb kertjeivel — öt-hatszázzal tartjuk a kapcsolatot. Mint a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó állami intézmény, a költségvetésből élünk. A mai viszonyok között a mi sorsunk is nehézzé vált, s évről évre nehezebb lesz, ahogy a költségvetést megnyirbálják. A kutatórészlegünk még fenntartja magát pályázatok útján, de a kert egésze csak a költség- vetésre szorul. Vissza kell vágni —- Miért pont az üveg- ház van a legnehezebb helyzetben? — Mert ez a legnagyobb részlegünk. A kert legnagyobb költségét jelentő fűtőanyagból az üvegházakhoz kell a legtöbb. Egy fűtési idényben 12 millió forintot adunk ki. Hét-nyolc millió forint értékű a szükségletük. Ott tartunk, hogy nem tudunk már talajt, műtrágyát vásárolni, nehézségekbe ütközik, ha cserepet vagy akár spárgát akarunk beszerezni. ■— A fűtésre még fut pénz? — Nagyon ügyeskedni kellett már az elmúlt fűtési szezonban is, hogy jusson. Most éppen olajjal fűtünk. Mire megdrágult, akkorra tudtunk átállni rá. A szén most önmagában olcsóbb lenne, de a szállítással együtt valószínűleg nem. Jövőre gázfűtést tervezünk, de mire elindulunk vele. biztosan annak is felemelik az árát. Egy ilyen élő múzeumot folyamatosan működtetni kell. Nem lehet bezárni azzal, hogy majd ha lesz rá pénz, megint kinyitjuk. Télen elég egy hideg éjszaka, hogy tönkremenjen, ami végre kikelt. S ami tönkrement, nem pótolható egyik napról a másikra. Azt megint vetni kell, ültetni kell, várni, nevelni elölről. Törvényre várva Sok növénynek, mielőtt igazából növekedésnek indulna, el kell pusztulnia. Ha nagyobb, magasabb lenne a belvilág,, kiteljesedhetnének, nem kéne „visszavágni”, ami már nagyra nőtt. Ügy vannak itt a növények, mint mikor Tört szárnyú légi közlekedés Hol van már az 1978-as csúcsévtől a Repülőgépes Szolgálat, amikor tevékenységének 97 százalékát mezőgazdasági jellegű munkák tették ki! Az azóta zajló átalakulási folyamatban e szolgáltatás évről évre csökken: 1991- ben már csak 80 százalék volt, erre az évre pedig mindössze 60 százaléknyit terveztek a hazai második legnagyobb polgári légitársaságnál, az Air Servicénél, azaz a Repülőgépes Szolgálatnál. Felépülés és leépülés Á profilváltás jele, hogy most május 1-jén Szombathely, Nyíregyháza, Pécs és Szeged, valamint Budaörs között rendszeres repülőjáratot indított, amelyet bárki igénybe vehet a gyorsvonat első osztályú jegye árának háromszorosáért. A négy AN—2-es, 12 személyes szovjet—lengyel gép hetente három napon közlekedik, naponta kétszeri fordulással; a járatok budaörsi érkezési ideje egymáshoz illeszkedik. A légi járatot a határon túlra is kiterjeszti a szolgálat. Május 4-től Budaörsről Debrecenbe és Ungvárra hetente négyszer egy L— 410-es, 14 személyes, gázturbinás, légcsavaros gép indül. A járatok csak akkor lesznek kifizetődőek — húzta alá Túrái Imre, a Repülőgépes Szolgálat repülési Ezek a dupla szárnyú öreg gépek, bár látszatra kissé korszerűtlenek, és kevésbé tetszetősnek tűnnek, valójában még mindig a legbiztonságosabbak. A hazai légi járatokra ilyeneket vesz igénybe a szolgálat (Viniola Károly felvétele) igazgatója —, ha az utasoknak megéri az ő repülőikkel utazni. Ez pedig csak akkor lehetséges, ha a re- pülőúbhoz tartozó egyéb szolgáltatásokat — vámszabad terület, gépkocsikölcsönzés, étterem, bár stb. — is bevezetik. A budaörsi repülőtéren máris megkezdték az ezzel kapcsolatos épületek átalakítását". Egyelőre a hazai és a nemzetközi traktus elkülönítése folyik.. A mezőgazdasági szolgáltatás leépülése azzal járt, hogy a vállalat egy év óta csaknem négyszáz dolgozóját kénytelen volt elküldeni. Bár a végkielégítési ösz- szeg a hathavi átlagkeresetnek megfelelően személyenként 200—400 ezer foa szép szál ember a kicsi házban nem tud kiegyenesedni. — Mióta létezik ez a botanikus kert? — Gróf Vigyázó Sándor hagyta az Akadémiára a régi kertet. 1954-ben kezdődött a növénygyűjtemény fejlesztése. Mostanra odajutottunk, hogy éppen csak a fennmaradásunkért küzdünk. — Számítanak-e pozitív Változásra? — Várni kell, míg az űj akadémiai törvény megszületik. Az majd eldönti, támogathatnak-e miniket alapítványi formában. Például úgy, hogy az Akadémia tesz egy alapítványt, melyre befizethetnek, akik tenni akarnak valamit a fejlesztésünkért. (Nádudvari) Gerencsér László az üvegház különleges kaktuszai között (Erdős! Agnes felvétele) ríni is lehet, a felmondással távozók körül számos munkaügyi vita alakult ki, amelyekben a szakszervezeteknek is akadt teendője. Az elbocsátást csak végszükségre tartogatja a vállalat; feleslegessé váló munkatársait előzetesen repülőgépjavító és műszaki kft.-ibe próbálja átirányítani. Mivel a mezőgazdasági tevékenység még jó ideig csökken, további elbocsátások várhatók. rozóak Magyarország légi közlekedése számára. Valamennyi légi járművet üzemeltető cég a MH repülés- irányító szolgálatához köteles bejelenteni légi járatait. Ám ez olykor elmarad — főként a kisebb cégeknél —, és az ellenőrzés is né>ha lyukas. Magyarország légtere hovatovább különféle összevissza röpködő, időnként be nem jelentett járatokkal teli akváriumhoz válhat hasonlatossá, amelyben rendezetlenül nyüzsögnek a halak. Ilyen körülmények között kész csoda, hogy tavaly a Balaton fölött nem ütközött össze két gép, mint arról a hírközlő szervek tudósítottak. j Erőlködni pedig muszáj Budaörs tavaly óta saját dolgozóinak is bérbe adja a gépeit, ezzel mesterséges belső konkurenciát teremt, így kívánja élénkíteni mind kihasználatlanabb gépparkjának forgalmát. Térképészeti célokra, sétarepülésre, repülőgép-vezetői oktatásra is használja helikoptereit, repülőit. A litvánok olcsóbbak A belső gondokat súlyosbítja, hogy külföldről — például Litvániából és Ukrajnából — igen olcsó bérleti díjú bérhelikopterek és -repülők árasztották el hazánkat, amelyek ellen idehaza semmiféle védővámot nem vezettek be, holott az ilyen akciókat minden országban ezzel tartják kordában. Magyarországon ma 57 ;g üzemeltet légi járműit. Közülük csak az egyik - igaz, a második legna- fobb — a Repülőgépes zolgálat, ezért ennek a lllalatnak a gondjai, sorinak alakulása meghatáA tandíjjal és repülési órákkal fél év alatt potom 500 ezerért már bárki megszerezheti a saját repülőgép-vezetői jogosítványát. A nemzetközi repülésben részvételre jogosító kiegészítő extrákért külön kell fizetni. A helikoptereknél már egymilliós a jogosítványszerzés tarifája. Bár idehaza mind kevesebb a milliomos, Budaörsön, ha nem is egymásnak adják a kilincset a jogosítványért sorba állók, jócskán akad tanítvány. Úgyhogy a mostani frankfurti és a hozzá hasonló légi sztrájkok ezentúl semmiségnek tűnhetnek azoknak a magyaroknak, akik a maguk vezette gépen akarnak bárhová eljutni. Kocsis Klára Rád Község Önkormányzatának Képviselő-testület« pályázatot ír ki KÖRZETI ORVOSI ALLAS BETÖLTÉSÉRE. Az új orvosi körzet: Rád község közigazgatási terület© (a lakosok száma: 1513). Pályázati feltételek: szakirányú egyetemi végzettség, általános orvosi vagy belgyógyász szakvizsga, ötévi szakmai gyakorlat. Az állás, a kinevezést követően, július 1-jétől betölthető. Szükség esetén, a szolgálati lakás megoldható. A pályázatot, május 31-éig lehet eljuttatni az Önkormányzat címére (Rád, Petőfi u. 11. 2613). ÖTSZÁZEZERÉRT FRANKFURTBA
