Pest Megyei Hírlap, 1992. május (36. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-09 / 109. szám
Péteriek főhajtása Emlékezés Kegyeletes, megható ünnepség színhelye volt az elmúlt vasárnap Péteri. E községben Csaba Gyula evangélikus lelkész, tanügyi alesperesre emlékeztek. Jelképes temetésére és emlékhelyének avatására került sor, istentisztelet keretében a templomban, illetve a hívők sokaságának részvételével, a temetőben. Igét hirdetett és az avatási szolgálatot teljesítette Ke- veházi László, a Pest megyei evangélikus egyházmegye esperese. A péteri evangélikus egyházközség elnöksége rendezte az ünnepséget annak a papnak, Csaba Gyulának a tiszteletére, aki negyvenévi — Péteriben harmincegy évt — hűséges szolgálat után, 1945. május elején politikai gyilkosság áldozata lett. A csaknem tél évszázada elkövetett gaztett évfordulója tehát — bár a pontos nap ma már meg nem állapítható — ezekre a május eleji napokra esik. Megszépül Pomázon a gyülekezeti ház Öt évtized fordulóján Háromszázezer forintos költséggel felújítják a -po- mázi református gyülekezeti házat. A száz ember befogadására alkalmas épületet 1942-ben adták át a híveknek. Azóta három község, Budakalász, Cso- bánka és Pomáz reformátusai látogatják. A Keresztyén Ifjúsági Egyesület (KIÉ) háza időközben any- nyira tönkrement, hogy tavaly hozzá kellett látni a renoválásához. A múlt évben rendbe hozták a tetőszerkezetet, kicserélték a szarufákat és a gerincet előbbre helyezték. Ezenkívül újracserepez- ték az épületet és a külsőbelső vakolással, festéssel is végeztek. Már csak a falikar-világítást kell fölhelyezni és a padlót lerakni. A pomázi gyülekezet úgy tervezi, hogy a teljesen felújított épületet június 14-ére, a ház fennállásának ötvenedik évfordulójára adják át. Az ünnepélyes eseményre meghívták az egyházmegye esperesét és a község vezetőit is. Pomázon és a másik két településen a református gyülekezetnek ma ezer tagja van, de valójában a hívek száma ennek körülbelül az ötszöröse. Az ő áldozatkészségükkel, valamint az önkormányzat segítségével azért sikerül viszonylag olcsón, háromszázezer forintból fedezni a költségeket, mert sokan ingyen vállalták a szakipari munkákat. A gyülekezet nem csupán a KIE-ház felújítását tűzte ki céljául. Art tervezik, hogy szeptemberben az eltelt ötven év eseményeiről fényképkiállítást rendeznek, amelyen nemcsak a gyülekezet hitéletének mozzanatait, hanem például a régi cserkésztáborok világát is bemutatják. K. K. Ahogyan az egyházmegyék kialakultak Az alapító: Szent István Géza fejedelem, majd Szent István korának Szent Benedek-rendi szerzetesei eredményes hittérítő munkát végeztek. Az egyre szaporodó keresztények lelki gondozását szervezetbe kellett foglalni. Ezért 1001-ben István király elküdte az akkor — húsvétkor — Ravennában időző 11. Szilveszter pápához Aszt"ik — szerzetesi nevén Anasztáz — apátot a kéréssel: hagyja jóvá az első magyar egyházmegye fölállítását Esztergom székhellyel és érsekségi ranggal. A pápa ezt jóváhagyta, és szabad kezet adott a királynak további püspöki égyházmegyék szervezésére. “ LÉTALAPJUK A TIZED A király nem késlekedett. Az esztergomi egyházmegyét időrendben a királyi család birtokából a mindenkori magyar királyné számára kihasított uradalom központjával, Veszprémmel a veszprémi egyházmegye követte. A harmadik az Árpádok családi központjában, Kalocsán létesült. Utána 1009-ig még Pécs, Győr és Eger központtal alakított ki az uralkodó egy-egy püspök által kormányzott egyházmegyét. A püspökségek a részükre kijelölt egyházmegyében tizedet szedtek. A bibliai eredetű dézsma (decima, azaz tized) a VI. század óta vált kötelezővé. Kezdetben a püspök — megyés püspöck, tehát, aki az egyházmegye élén állt — kapta, de a 847. évi mainzi zsinat határozata szerint a tizedet négy egyenlő részre kellett osztani. A TÖRVÉNYKÖNYV SZERINT Egy rész a püspöké, a második a plébánosoké, a maradék két részt a plébániatemplom felszerelésére, illetőleg a szegények segélyezésére kellett fordítani. Amint István király első törvénykönyve mondja: ,,... akinek Isten tízet ad egy esztendőben, a tizediket adja az Istennek.” A gabona- és más termés mellett az állatszaporulat és minden egyéb jövedelem, még a királyi vámból, révből, pénzverésből származó jövedelem tizedrésze is az egyházat illeti. STATÚTUMBÓL PÁSZTOR LEVÉL A térítés előrehaladtával a megkeresztelt magyarokat az ország keleti részén is egyházi szervezetbe rendezték. Sorban kialakították az erdélyi, a bihari, a Csanádi egyházmegyét, majd az egri és kalocsai egyházmegye határmódosításával a vácit. Szent István halálakor az ország'két érseki (Esztergom, Kalocsa) és nyolc püspöki egyházmegyére, s e^ek mindegyike négy vagy öt főes- peresi kerületre tagozódott, a következő püspöki székhelyekkel: Veszprém, Pécs, Győr, Eger (1804-től érsekség), Gyulafehérvár, Nagyvárad, Csanád, Vác. A trianoni békeszerződésben elveszített területekre eső egyházmegyéken kívül ugyanezek ma is az egyházmegyék, amelyekhez azonban még hozzájött 1777-ben a székesfehérvári és a szombathelyi, majd 1912-ben a görögkatolikus hajdúdorogi. A Csanádit pedig ma szeged-csanádi- nak nevezzük. Az egyházmegye az a terület, amely egy teljes jog- hatóságú püspök vezetésére van bízva. Már az apostolok egy-egy fontosabb területet egy-egy tanítványra bíztak, aki a terület fő helyén székelt. Az első évezred végétől az egyházmegyék felállításának, felosztásának vagy összevonásának jogát a római Szentszék magának tartotta fenn. Az egyházmegyék vezetői — püspökök — különböző rendeleteket (statútumokat) adhattak ki. Ma a pásztorlevelek (litterae pastorales) elnevezésen az egyházmegyei rendeleteket is értjük. PÜSPÖKI JOGKÖRREL Az egyházmegye zsinatot is tarthat, ami az egyházmegye papságának a püspök által egybehívott gyűlése, az egyházmegyét illető ügyek tárgyalására, zsinati vizsgálók, bírák és plébános tanácsosok megválasztására. Illetékességi köre a püspöki jogkörrel azonos. Határozatait a püspök írja alá, megerősítésre nem szorul. Cs. K. Júniusban kezdődik Kísérleti szigorítás A vatikáni alkalmazottak ezentúl sem ajándékot, serp „bélelt borítékot” nem fogadhatnak el. Nem adhatnak ki tevékenységükről információt, még hír formájában sem. Nem lehetnek tagjai olyan szervezeteknek, intézményeknek, amelyeknek a céljait a magáétól eltérőnek ítéli az egyházi állam. A római kúria hivatalos lapja (Acta apostolicae sedis) nemrég tette közzé az alkalmazottak életére, tevékenységére vonatkozó szigorításokat. A Szentszékhez akkreditált újságírók véleménye szerint a megszorítások összefüggenek azzal, hogy 11. János Pál érvényt kíván szerezni az 1988 nyarán bevezetett reformoknak, melyeket már akkor is szigorúnak minősítettek, s amelyek a különböző hivatalok alkalmazottainak erkölcsiségét kívánták erősíteni. A 42. cikkely például kimondja, hogy tilos elfogadni mindennemű kompenzációt vagy jutalékot a hivatalos ügyek intézéséért — még ajándék címén sem. Egyébként erre esküjük is kötelezi az alkalmazottakat. Mint ahogy a vatikáni szolgálatba kerüléskor esküvel fogadják azt is, hogy gondosan megőrzik a hivatali titkot. A mostani szabályozás újólag kitér erre, és az alkalmazottaknak megtiltja, hogy irodájukban idegeneket fogadjanak, továbbá, hogy magánbeszélgetéseken a hivatalukat érintő kérdéseket tárgyaljanak. A szigor június 7-én kezdődik, de csak kísérleti jelleggel, öt év múlva, vagyis 1997 júniusában döntik majd el, hogy vég- Iegesítik-e az újabb előírásokat. Addig próbaidő. Húsvét utáni harmadik vasárnap Hivatások világnapja Az ismert jó Pásztor pél- dapeszéd (pl.: Lk. 15., 1—7.) János evangéliumában új értelmet nyer. A bűnösért aggódó, az elveszettet' kereső pásztor, aki maga Jézus, a mai igerészletben feltárja a nj-ájja! való bensőséges kapcsolatának lényegét. Ez nem más, mint annak a kinyilatkozatatása, hogy Ö és a nyáj szoros, személyes kapcsolatban áll. Ennek a közösségnek kettős az alapja: az Atya bízta Jézusra övéit, önként vállalt szeretetáldozata pedig örök időkre összeköti életét a juholtéval. Ezért senki sem ragadhatja ki őket kezéből. A gondolat befejezése a legnagyobb titok átadása: Én és az Atya egy vagyunk. Egyházunk a jó Pásztor napját a hivatások világnapjává nyilvánította. Ma emlékezünk és fohászkodunk. Emlékezünk azokra, akik a jó Pásztor szerete- tétől indíttatva a kora keresztény időktől kezdve hirdették az örömhírt szerte az egész világon. Akik emellett gyógyítottak, tanítottak, őrizték és továbbadták a kultúrát is. Akik Pásztorukhoz híven életüket adták a nyájért, vértanúként vagy lassan elégő áldozatként. És fohászkodunk új és új hivatásokért. Ez a könyörgés különösen időszerű hazánkban, ahol most új tehetőségek nyílnak a hivatások egyre gazdagabb és színesebb elindulására és megjelenésére. Azokért is imádkozzunk, akik máris vészt kiáltanak, keresztény hatalomátvételtől félnek és azzal riogatnak. Csak egyetlen adaton gondolkodjunk el: az országban működő összes tanintézet közül jelenleg még egy százalék sincs egyházi vezetés alatt. (A Szív 1992. május. Innen-onnan.) És akkor még nem is szóltunk a betegápoló vagy szegénygondozó szolgálat újraindulásának sok öröméről és sok nehézségéről. Senki sem akar uralkodni, mások fölé kerekedni. Aki egyszer hallotta a kérdést a szívében, mint egyl kor Simon Péter: Sze- reszt-e engem?, az a jó Pásztor lelkületével szeretné szolgálni testvéreit, hazáját. Molnár Béla lelkész Jövő nyáron összeül Zsinati előkészület Az esztergomi főegyházmegye zsinatának előkészítése Paskai László bíboros — az április 16-i, nagycsütörtöki olajszentelési misén elhangzott — bejelentésével megkezdődött. A zsinat várhatóan 1993 júniusában kezdi meg munkáját — tájékoztatott Németh László a bíboros szemé.yi titkára. Elmondta: az egyházmegyei zsinat rendezésével már 1988-ban is foglalkoztak, de a hirtelen társadalmi változások miatt akkor azt elhalasztották. A múlt év pedig a pápalátogatás esztendeje volt, amely „lekötötte a Icatolikus egyház erejét”. Az esztergomi főegyházmegyében utoljára 1941-ben volt egyházmegyei zsinat. Az egyházmegyei zsinat feladata: az elkövetkező 5-10 év megtervezése és az egyházmegye életét érintő konkrét tanácsok, javaslatok megfogalmazása a mégyéspüspök számára. A zsinat előkészítésére 17 munkacsoport alakult, amelyekben egyházi és világi szakértők foglalkoznak többek között a következő témakörökkel: evan- gelizáció, közösségi élet. liturgia, hitoktatás, család, papképzés, együttműködés a szerzetesekkel, jelenlét a társadalomban és kapcsolat a világiakkal, illetve más felekezetekkel. Könyvajánlat Ősi magyar bitvilág A Hermész Könyvek so- jelent meg Solymossy Sán- rozat keretében az Akadé- dór A „vasorrú bába” és miai Kiadó gondozásában mitikus rokonai című válogatott tanulmánykötete. Solymossy Sándor kutatói érdeklődése akkor fordult az ősi magyar hitvilág felé, amikor a „magyar mytho- lógiát” lépésről lépésre szertef oszlató forráskritika és a források rendkívül gyér volta miatt a tudományos közvéleményben az a nézet kezdett lábra kapni, hogy eleink hitvilágának megrajzolása lehetetlen feladat. A szerző arra tett figyelmes, hogy a magyar- népmesékben, népdalokban, mondókákban, szokásokban számos, az ősi hitvilágra utaló, archaikus, önmagában érthetetlen „elem” található. Megkereste nomád megfelelőiket, majd összeillesztve őket, felderengett előtte a hajdanvolt magyar hitvilág elnagyolt képe: a puszta, vak szokás fenntartotta „elemek”, a rekonstruált „eredeti” fényében újra jelentéssel töltődtek fel, mintegy megkérdőjelezvén azt a megkérdőjelezetten tételt, hogy a szokás — vak.
