Pest Megyei Hírlap, 1992. április (36. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-16 / 91. szám

EGYSÉGES RENDSZERBEN ORSZÁGOS FÓRUM A KÖZOKTATÁSI TÖRVÉNYTERVEZETRŐL A közoktatási törvényter­vezet a szabadság és az ér­tékek megőrzésére, mint alapelvekre épül — mondta Andrásfalvy Bertalan mű­velődési és közoktatási mi­niszter azon a fórumon, amelyet a közoktatási tör­vény tervezetéről rende­zett a Kereszténydemokrata Néopárt és az MDF. Dobos Krisztina a közok­tatásért felelős helyettes ál­lamtitkár a törvényterveze­tet részletezve kiemelte: a koncepciónak pedagógiai Szempontból a leglényege­sebb eleme a tankötelezett­ség kiterjesztésének a meg­valósítása. Az 1986-os okta­tatási törvényben deklarált ugyan, hogy 16 éves korig a gyermekeknek iskolába kell járniuk, ez azonban a gyakorlatban nem mindig teljesül. A közoktatást egy­séges rendszerben kell vé­giggondolni 16 éves korig. Hasonló módon biztosítani szükséges minden gyermek szá.nára a lehetőséget, hogy iskola-előkészítő óvodába járjon. Igen lényeges eleme a törvénytervezetnek, hogy komoly kötelezettségeket és jogokat adna a pedagógu­soknak, a szülőknek és a tanulóknak — mondta Do­bos Krisztina. Nem jó, ha egy iskola zárt egységként működik, inkább egy társa­Paplak 1800-ból Egyháztörténeti múzeumok Két egyháztörténeti mú­zeum nyílik az idegenfor- galmilag egyre látogatot­také Tisza-tó térségében. Tiszainokán a megyei ön- kormányzat segítségével felújított, 1787-ben épült re­formátus templom szom­szédságában lévő múlt szá­zadbeli papiak két szobá­ját rendezik be egyháztör­téneti emlékekből. Az egyikben a református egy­házművészet kincseit tár­ják a közönség elé. A má­sik szobában 1800-as évek eredeti paplakját rendezik be a hozzátartozó konyhá­val, éléskamrával, hombár­ral, borospincével. A ti- szainokai látványosságot kiegészíti a régi temetőszé­lén lévő templomkert, ame­lyet a néphit huszita temp­lom maradványainak tart. A templomrom mellett Damjanich Múzeum és a református egyház megvá­sárol egy eredeti kis nád­tetős zsellérházat. A re­formátus egyháztörténeti múzeumot május 31-én szentelik fel, s adják át a közönségnek, a második vi­lágháborús helyi emlékmű­vel együtt. A hétszázéves Tiszaőrsön a katolikus vallás tiszavöl- gyi népi hagyományait, em­lékeit helyezik el, a teme­tődombon álló kis kápol­nában. A Damjanich Já­nos Múzeum néprajzosai Ágfay Antal plébános együttműködésével a val­lási emlékek, tárgyak egész arzenálját gyűjtötték össze. Az 1854-ben épült kápolna falai között láthatók majd a családi események egy­házi kellékei, valamint fá­ból faragott feszületek, ősi imakönyvek, szenlképek, szebbnél-szebb aranyhím­zésű miseruhák, karingek. Ismét felújítják a kápolná­hoz vezető kálváriát. A Ti- szatáj egyházi idegenfor­galmi látványosságát július 2-án, Sarlós Boldogasz- szony napján avatják fel, s erre az időre megújítják a meglehetősen elhanyagolt templomkertet is. Az idén 150 éves Idén május 10-én lesz bemutatón is több mint 700 150 éve annak, hogy egy mű látható, forintért meg- fiatal berlini könyvkeres- vásárolható, illetve megren- kedő, Julius Springer delhető. könyvkereskedést alapított, és megkezdte egy könyv­kiadó felépítését. Az év­forduló alkalmából a világ­hírű kiadó magyar leány- vállalata, a Springer Hun- garica szerdán ünnepi könyv- és folyóiratkiállítást nyitott a Budapesti Műsza­ki Egyetem Központi Könyvtárában. A tárlatot szervező más­fél éves Springer Hunga- rica Kiadó Kft. egyrészt magyar nyelvű kiadványo­kat jelentet meg, másrészt a Springer-Verlag magyar- országi forgalmazója. Több száz kiadvány terjesztésé­vel, eladásával foglalkozik, hiszen a nagy múltú kiadó évente mintegy 1800 köny­vet és 300 folyóiratot jelen­tet meg a világ számos or­szágában. Kiadványai a tu­domány szinte egész terü­letét átfogják az orvostu­dománytól a matematikán át a közgazdaságtanig. Az április 30-áig látogatható dalmasitott iskolát képze­lünk el, ahol a szülök igé­nyei és a helyi társadalmi elvárások is megjelennek. Három intézmény jelentős ebben a vonatkozásban: az iskolaszék, a területi okta­tási központok és az Orszá­gos Közoktatási Tanács. Az iskolában csökkenteni kívánják az óraszámot, va­lamint a pedagógusok mun­kaidejét. Meg akarják te­remteni annak a lehetősé­gét, hogy a tantervet, tan­könyvet író pedagógusok al­kotószabadságot, vehessenek ki. A közoktatási törvény mielőbbi életbeléptetése szükséges — mondta Dobó Attila, az MDF Pedagógus Kollégiumának vezetője, az országos közoktatási fórum tapasztalatait összegző tájé­koztatón. A résztvevők öt szekcióban foglalkoztak az iskolaszerkezettel, a vizsga- rendszerrel, az irányítással, a felügyelettel, és a finan­szírozással összefüggő kér­désekkel. Áttekintették a szakképzés és közoktatás kapcsolatát, valamint az is­kolaszék, az önkormányzat, az alapítványok, a szakmai szervezetek és az egyházak szeriét. A közoktatási fórum a szekciókban lefolytatott ta­nácskozások javaslatai alapján állást foglalt, mi­szerint a törvénytervezet mielőbbi előterjesztését ja­vasolja a kormányzathoz, és elfogadásra ajánlja né­hány kiegészítéssel. Szük­ségesnek tartják például, hogy tízéves korban — or­szágos standard alapján — sor kerülhessen a gyerme­kek alapvető készségeinek mérésére. Támogatják a tankötelezettségnek 16 éves korig történő kiterjeszté­sét. Ügy értékelték a részt­vevők, hogy a törvényter­vezet átfogó társadalmi részvétellel demokratizálja a közoktatást. A közoktatá­si fórum támogatja a tör­vény azon szándékát, hogy az egyházi iskolák jogállá­sát egyenrangúan kezelje más, nem önkormányzati iskolákéval. Végül az országos közok­tatási fórum állást foglalt a Terézvárosi Polgármeste­ri Hivatal és a Szív utcai keresztény iskola, valamint igazgatója ügyében. Pártat­lan kivizsgálást tartanak szükségesnek, hogy a poli­tikai érdekek és összefonó­dások ne zavarhassák meg a legjobb iskolák életét. KIÁLLÍTÁS AZ ÁRKÁDOK ALATT Szigorúan titkos Rajki László Ikarosz című terrakottája is megtekinthető Kiállítás nyílt tegnap Szigorúan titkos címmel, az Árkád Galériában. Ezt a fővárosban a Rákóczi úton lévő, nem túl tágas, nem is igazán mutatós kiállítóhe­lyet a Magyar Képzőművé­szek Szövetsége vette át a Műcsarnoktól a közelmúlt­ban. Eleinte bizonytalan volt az üzemeltetése, mosf úgy tűnik, elindul itt vala­mi. Különböző tárlatok nyílnak, sokféle igény sze­rint, ám a lányeg az, hogy a művészek alkotásai a kö­zönség elé kerülhessenek. Ezt a kiállítást, mely áp­rilis 26-ig 14—18 óráig vár­ja a látogatókat, a Magyar Szobrászok Társasága szer­vezte. Azzal a céllal, tud­tuk meg Tilless Béla szob­rásztól, hogy a műtermek­ből kerüljenek elő azok az anyagok, amelyek ez idáig nem jutottak el kiállításra, a közönség elébe. Jelezni kívánták, hogy napjaink, mai helyzetünk nem ked­vez a művészeteknek, azért létezik, az alkotók dolgoznak. A legutóbbi szakosztályi közgyűlésen tudatták a je­lenlévőkkel, hogy tervez­nek egy kiállítást. Körleve­let. is küldtek a szobrászok­nak, azzal, hogy mindenki hozza el a saját titkait. Ki­csit tartottak a szervezők, sokan úgy vélik majd, a titkok természetük miatt nem kedvelik a nyilvános­ságot. s megmaradnak ti­toknak. Nem így alakult, szeren­csére, annyi anyag gyűlt össze, hogy többnek nem is tudnának helyet adni. Tréfás ötletek, nagyobb szabású tervek alapjai ké­pezik a kiállítók most föl­tárt titkait. Rajki László, szentendrei szobrász terra­kottái, úgy tűnik, komo­lyabb munkák vázlatai. De a formák, a gondolat így is nyomon követhető. Má­sik, megyénkben élő mű­vész, a Nagykovácsiban al­kotó Mata Attila női bronz­figuráján a kubizmus nyo­mai lelhetők föl, de min-' denképpen nagyon sajátos a formavilága. S láthatók lapunk állandó szerzőjének Cs. Kovács Lászlónak mun­kái is. A cím. sokakban talán azt az érzést keltheti, vala­mi politika lopódzott a ki­állítóterembe. Nem erről van szó, hanem a szobrá­szok az eddigitől eltérő megmutatkozásáról. A ki­állított munkák egyébként meg is vásárolhatók, s a húsvéti ünnepnapok kivé­telével, a hónap végéig megtekinthetők. —jisz— Néhány érdekes munka a galéria kínálatából (Vimola Károly felvételei) Molnár JLűjos könyve: A nagytarcsai népfőiskola A meg közelmúltban jelent Molnár Lajos: A nagytarcsai népfőiskola cí­mű könyve. A különlegesen igényes munka azért is ér­demel figyelmet, mert egy­re gyakrabban kapunk ar­ról hírt, hogy megyénkben ismét alakulnak, szerveződ­nek a népfőiskolák. Azok a lelkes oktatók, akik koruk­nál fogva nem ismerhették az évtizedekkel ezelőtti népfőiskolák nevelési sza­bályait, bizonyára szakmai olvasmányként is szívesen forgatják Molnár Lajos munkáját. A népfőiskola a haladó gondolkodású, az akkori magyar falu gondjait jól ismerő íróknak, pedagógu­soknak, lelkészeknek lelkes összefogásával, hazai és kül­földi személyek, közössé­gek, valamint evangélikus gyülekezetek adakozásából falu­életre 6 Irodalomtudósok, Shakes- peare-kutatók nemzedékei kutatták és kutatják mind­máig Hamlet dán királyfi történetének titkait. A re­mekművek egyik tulajdon­sága, hogy koroktól függet­lenül érvényesek, és korok­tól függetlenül mindig ma­rad bennük valami meg­fejthetetlen, valami, aminek a nyitjára még nem jött rá kutató, tudós vagy éppen rendező és színész. Merthogy a Hamlet, bár­mennyire igyekeztek is pél­dául a romantika korában könyvdrámaként kezelni, elsősorban mégis élő, ele­ven, hatásos és örök kihí­vást jelentő színpadi mű. Shakespeare, aki nem az íróasztala fiókjának, nem ínyenc folyóiratoknak (amelyek akkor még nem is léteztek) és nem az utókor­nak írt, a Globe színház számára dolgozott, színpad­ban és nem filozófiái esz­mefuttatásokban gondolko­dott, és legmerészebb fan­táziájában sem álmodta (márpedig fantáziája aztán Heti filmtegyzet Hamlet volt neki), hogy eljön majd egy kor, amelyben mozgó­képeket lesz.képes csinálni az ember, azazhogy meg­születik a film. És azt sem gondolhatta, hogy a film egyik első témája majd a dán királyfi története lesz. Pedig hát nem véletlenül fedezték fel Shakespeare darabjait már a film hajna­lán, Roppant filmszerű a dramaturgiája, a sok hely­színnel, a sok szereplővel, a jól bonyolított cselekmény­nyel, az izgalmas mesékkel. Így aztán a Hamlet is film- sztorivá lett, és a filmtörté­nészek a megmondhatói, hányszor vitték filmre, már a némafilm korában is. A legnevezetesebb meg­filmesítésekre még sokan emlékezhetnek: Laurence Olivier rendezte és ját­szotta is a címszerepet, és igen érdekes volt a Kozin- cev-féle Hamlet is, Szmok- tunovszkijjal a címszerep­ben. Most egy szuperproduk­ció Hamlet látható a mo­zikban. Rendezője az a Franco Zeffirelli, akinek Rómeó és Júíia-filmje oly emlékezetesen szép volt. A címszerepet viszont egy jó­részt akciófi] mekböl ismert, izompacsirtának elkönyvelt színész, Mel Gibson alakít­ja. Tegyük hozzá mindjárt: meglepően jól. De a megle­petés nem is olyan nagy, ha tudjuk: Gibson, filmes pá­lyafutása előtt, jeles szín­padi színészként is ismert Volt már, és nem egy Shakespeare-szerepet is játszott. Más sztárokat is láthatunk a filmben: Gert­rud királynőt Glenn Close, az öreg Hamletet Paul Sco­field, Poloniust lan Holm, Claudiust Alan Bates játsz- sza. Hogy milyen ez a Ham­let- film? Nagyon látványos, nagyon szépen fényképe­zett, stílusban tartott, jó­formán csupa eredeti angol és skót várban játszódik, nem ügyeskedik ultramo­dern elképzelésekkel, nem mai utcai ruhákat ad sze­replőire, tiszteli a művet, a gondolatait, a sztorit. És milyen Hamlet ez a Gib- son-Hamlet? Nagyon magá­nyos hős, nagyon súlyos terhekkel, amelyek végül is agyonnyomják, de ezzel sem oldódik föl a magánya, és mire eljut megjelölt fel­adata végére, maga is vét­kes lesz halálokban, öngyil­kosságokban. A kizökkent világ helyretolását csak úgy tudja elvégezni, hogy maga is belepusztul. Ezért tragikus hős. Takács István épült fel. Ez a kis ban, Nagytarcsán kelt intézmény magyar föl­dön először adott otthont olyan népfőiskoláknak, amelyben az ország külön­böző vidékeiről összesereg- le,tt, tettrekész, kiemelkedő képességű ifjak több hóna­pon át együtt tanulhattak, dolgozhattak. Ahhoz, hogy a népfőis­kola megvalósítása a gon­dolattól eljusson a megszer­vezésig, egy, a környezetét jól ismerő, kezdeményező, kiváló vezetői és szervezői adottságokkal rendelkező személy kellett. Ilyen volt Nagytarcsán Sztehlo Gábor evangélikus lelkész, aki fel­ismerte, hogy e Budapest­hez közel fekvő Pest me­gyei községben minden fel­tétel adott a bentlakásos parasztnépfőiskola létesíté­séhez ... Megilleti az elismerés a nagytarcsai Tessedik Sámuel Népfőiskolát, mivel példa­mutatóan működött, s ezál­tal beírta nevét hazánk művelődéstörténetébe. Más­részt emléket állít azoknak, akik a népfőiskolái mozgal­mat hazánkban elindítot­ták, és az oktatási rend­szert megteremtették. S bár a történelem vihara miatt az eredeti elképze­lések szerinti formában a népfőiskola megszűnt — épületei ma is állnak, és bennük kulturális, egész­ségügyi intézmények tevé­kenykednek. A könyvtár és az egész- ségház a község lakóinak szellemi-testi pallérozását segíti. A falumúzeum pedig Nagytarcsa történelmi, nép­rajzi emlékeinek megőrzé­sével és bemutatásával a helyi, a hazai, valamint a külföldi látogatóknak nyújt élményt, maradandó isme­reteket. Feladatának tekin­ti — mint helytörténeti emléknek — a Tessedik Sámuel Népfőiskola létezé­sének hírét is fenntartani. — d —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents