Pest Megyei Hírlap, 1992. április (36. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-07 / 83. szám

Szennyezett kutak, csöpögő tartályok A PARLAMENT HÉTFŐI MUNKANAPJA Talajjavítás: injektálással A környezetkárosodás gyakoriságát és annak tar­tósságát vizsgálva Pest megye hazánk egyik leg­szennyezettebb régiója. A térség különösen megsíny­li a szennyvízelhelyezés utóhatásait, akad olyan környezetvédelmi szakem­ber, aki szerint a megye szennyvízkezelése minősít­hetetlen. S miközben ha­zánk igyekszik felzárkózni Európához, Budapest pedig készül az 1996-os világki­állításra, a fővárost övező Pest megyében egyre na­gyobb gondot jelent a kör­nyezet, a növényzetet, az élővilágot károsító tényező elleni védelem. Az ideláto­gató külföldieket is riaszt­ja, ha szennyvíziszaptól bűzlő halastavak, ipari hul­ladékokkal sűrűn tűzdelt egykori termőföldek fogad­ják. A Duna felé Minden bizonnyal sokak emlékezetében még ott de­reng a Chinoin Vácott lé­vő telephelye körül évek­kel ezelőtt kirobbant bot­rány. Ez a telep dicstelen működése során Vác egész déli körzetének az ivóvíz- hálózatát megfertőzte. Bí­ró György, a helyi önkor­mányzati hivatal környe­zetvédelmi mérnök-előadó­ja elmondta, hogy közel 90 olyan toxikus, rákkeltő anyag jelenlétét mutatták ki a legutóbbi mérések alapján, amely anyagok ugyan gyorsan bomlóak, de jelen vannak a kutak­ban. Feltételezése szerint nem elképzelhetetlen, hogy mivel a Duna felé szívódik fel a mintegy kilenc kút­ba jutott, oldószerekből, gyógyászati hulladékanya­gokból származó vegyület- együttes, jelenléte egyszer a gödi kutakra is átterjed­het. Biró úr utalt arra is, hogy a kiürült szovjet lak­tanya területén, a Gödöl­lői út mellett, a Mária-ud- varban végzett vizsgálatok erős talajszennyezettséget mutattak ki. A falaiban A megszólaltatott környe­zetvédelmi szakember sze­rint ennek a területnek a megszabadítása a kőolaj- származékoktól súlyos mil- liárdokat emésztene fel. A még mindig szivárgó tartá­lyok naponta okoznak fej­törést. Eddig azonban sem a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet, sem pedig a Honvédelmi Minisztérium részéről semmifélé intézke­dés nem történt, jegyezte meg Biró György. Pedig ez utóbbiak készítették el en­nek a területnek, s magá­nak a volt objektumnak a felmérését, a környezet­szennyezettség mértékének a feltérképezését. Ezek a kiragadott példák csak egy töredékét képezik a megyében előforduló kör­BIE-küldöttség Budapesten Expóra készülve A Világldálljtási Prog­ramiroda meghívására a hét végén Budapestre ér­kezett Marcel Galopin, a Kiállítások Nemzetközi Iro­dája (BIE) Végrehajtó Bi­zottságának ügyvezető el­nöke és Claude J. Servant szakértő-tanácsadó. A BIE vezető munkatársai meg­beszéléseket folytattak Barsiné Pataky Etelka vi­lágkiállítási főbiztossal, Kristóf László fővárosi biz­tossal és Kovács Istvánnal, a BIE magyar delegátusá­val — erről a Világkiállí­tási Programiroda hétfőn tájékoztatta a távirati iro­dát. A megbeszélésen áttekin­tették az 1996-os budapesti Expo témájával, helyszí­nével, méretével, szerveze­tével és finanszírozásával kapcsolatos kérdéseket. A véleménycsere elősegíti az előkészítő munka nemzet­közi követelményeknek is megfelelő,. szakszerű to­vábbvitelét. Alkotmányellenes vagy sem? Pecsét nélkül házasodhatnak Az Alkotmánybíróság al­kotmányellenesnek minősí­tette és 1992. szeptember 30-i hatállyal megsemmisí­tette azt a rendelkezést, amely szerint a fegyveres erők és testületek, vala­mint a tűzoltóság hivatásos tagjai házasságkötésükkor az anyakönyvvezetőnek kö­telesek bemutatni parancs­nokuk engedélyét. Az in­dítvány szerint a házasság- kötés szabadságához való jog az önrendelkezési jog része, s ezért alkotmányos oltalom alatt áll. Az Alkotmánybíróság el- utasította azt az indít­ványt, amely szerint a kül­földiek magyarországi be­fektetéseiről, illetve a gaz­dasági társaságokról szóló törvény egymásnak ellent­mondóan szabályozza azt, hogy mely bíróság jogosult a társasági szerződésekkel kapcsolatos jogviták elbírá­lására. A testület utalt ar­ra, hogy két törvény ütkö­zése önmagában nem al­kotmányellenes, csak akkor válik azzá, ha az alkot­mány valamely paragrafu­sát is megsérti. Az Alkot­mánybíróságnak törvényér­telmezési kérdésben tehát nincs döntési joga, a kifo­gásolt rendelkezés értelme­zési lehetőségei közül vi­szont egyik sem ütközik az alkotmányba. A testület nem találta alkotmányellenesnek azt a szabályozást sem, amely szerint három hónapig nem kaphatnak segélyt azok a pályakezdő munkanélkü­liek, akiknek még nem volt munkaviszonyuk, vagy már létesítettek munkaviszonyt, és egy éven belül váltak munkanélkülivé. Az indok­lás szerint a munkanélküli- járadék azt illeti meg, aki meghatározott ideig már fizetett járulékot. Pózitív diszkriminációt jelent, hogy e feltétel hiányában is ad­ható segéljn Nem alkot­mánysértő az a korlátozás, amely a járulékot értelem­szerűen nem fizetett pálya­kezdő esetében csak a munkaügyi központnál je­lentkezést követő három hónap elteltével teszi lehe­tővé munkanélküli-segély folyósítását. nyezetvédelmi szempontból kritikusnak mondható he­lyeknek. A szennyező anya­gok semlegesítése, az adott területek tisztítása érthe­tően tetemes költségráfor­dításokat igényel. Pénzből pedig nagyon kevés van! Szerencsére akadnak cé­gek», mint például a Kapos­várott működő Injektor Kft., amelyeknek nem kell aggódniuk azért, hogy eb­ben az ínséges időben nem foglalkoztatják őket. A cég ügyvezetője Vörös Ferenc, bemutatta környezetvédel­mi szempontból rendkívül áldásos tevékenységüket. A kft. még az 1930-as évek elején alakult. Egy, a Pannon Agrártudományi Egyetemen kikísérletezett technológiai eljárással, az injektálással eredményesen semlegesítik a szennyvizet, amelyet vivöanyag segítsé­gével, egy vákuumgép köz- beiktatásával az injektáló­kések 40-60 centiméteres mélységbe juttatnak be a talajba. A szennyező, mér­gező anyagok néhány hó­nap alatt» szétbomlanak a talajban. Az adott terüle­ten ezt a műveletet egy évben kétszer is megismé­telhetik. Jól bírják Hektáronként 190—360 köbméternyi szennyező anyagot juttathatnak a ta­lajba, s ezen művelet költ­sége köbméterenként 170- 200 forintot tesz ki. A tech­nológia alkalmazkodik az aktuális mezőgazdasági munkákhoz, s így a tavaszi és az őszi szántást megelő­zően hajtják végre az in­jektálásokat. Az Injektor Kft. ügyve­zetője hivatkozott a 9300/83-as MÉM-, EÜM-, OHV-rendeletre, amely ma is érvényben van, s a szennyvíz-elhelyezési szabá­lyokat foglalja magában. Vörös Ferenc érdekesség­ként említette meg, hogy azokon a termőterületeken, ahol elvégezték a szenny­víz- vagy iszapsemlegesíté­si műveleteket, látványosan megnőtt a terményhozam. A legszárazabb időszakok­ban is jól bírták a növényi kultúrák az aszályt, s való­sággal virultak. Az Injektor Kft. négy brigádja járja az országot. Szekszárd, Nagykanizsa, Zalaegerszeg, Veszprém, Siófok, Révfülöp térségében meggyőződhettek a meg­rendelők áldásos tevékeny­ségükről. Nem elképzelhe­tetlen, hogy Pest megyé­ben is foglalkoztatni kíván­ják majd őket. Gyócsi László A keveset nehéz igazságosan elosztani Hétfőn délután három órakor megkezdte tavaszi ülésszakának 20. munka­napját az Országgyűlés. Napirend előtt rendkívüli ügyben kért szót Tardos Márton, az SZDSZ frakció- vezetője, aki vészjósló gaz­dasági jelenségekről szólt, kifogásolva, hogy azokra a kormány kapkodva reagál. Kérte, hogy a kormány oszlassa el a bizonytalansá­got, s fogalmazza meg vá­laszait a válságjelenségek­re. Felszólalására Kupa Mi­hály pénzügyminiszter vá­laszolt, s elismerte, hogy a honi gazdaság átmeneti ke­mény lépésekre is rákény­szeríti a kormányt, ám mindezek az intézkedések a pénzügyminiszter szerint a gazdaság stabilitását szol­gálják. Ami a bankokat il­leti, a kormány nem gyen­gítésükre, hanem immár két éve megerősítésükre tesz lépéseket; akkor is, amikor ingyenes állami “tő- -kerészesedéshez juttatta »azokat, és amikor könnyített kétes kinnlevőségeik ter­hein. Kupa Mihály szerint a stabilitást szolgálja a csődtörvény is, amely a re­ményeknek megfelelően segít felszámolni a körbe­tartozások rendszerét. Az Országgyűlés hétfői ülésének eiső napirendi pontjaként lefolytatta az önhibájukon kívül hátrá­nyos helyzetbe került ön- kormányzatok kiegészítő állami támogatásáról szóló törvényjavaslat általános vitáját. A tervezet értelmében az erre a célra elkülönített csaknem kétmilliárd 63 millió forintból támogatást igényelhetnek azok a tele­pülési önkormányzatok, amelyek valamennyi forrá­sukat figyelembe véve sem képesek lakossági ellátást nyújtó intézményeik mű­ködtetésére, illetve még 1990-ben vállalt hitelkötele­zettségeik teljesítésére. A vitában felszólalók pártállásuktól függetlenül egyetértettek abban, hogy a hátrányos helyzetű ön- kormányzatok megsegítésé­re rendelkezésre álló ösz- szeg meglehetősen cse­kély, és igazságos szétosz­tása igen nehéz. Ezzel szemben a probléma meg­közelítését illetően eltért a kormánypárti és az ellen­zéki felszólalók álláspontja. Tarnóczky Attila László (MDF) elsősorban azt hang­súlyozta, hogy a törvény alapján szétosztandó sum­ma gyakorlatilag mentőöv a fuldoklóknak. Deutsch Tamás (Fidesz) ezzel szem­ben arra figyelmeztetett: az önkormányzati törvény idevágó megfogalmazása szerint az önhibájukon kí­vül bajba jutott helyható­ságoknak alanyi jogon jár a támogatás, tehát szelek­tálásnak nincs helye. Egyetértés mutatkozott viszont abban, hogy célsze­rű lenne egzakt kritérium- rendszert kidolgozni arra vonatkozóan, mely önkor­mányzat tekinthető hátrá­nyos helyzetűnek, illetve pontosan milyen közszol­gálati funkciókat várnak el a helyhatóságoktól. A Ház az általános vitát lezárta, s a törvényjavas­latot részletes vitára bo­csátotta. ★ A Tisztelt Ház hétfő dél­után két képviselő felszó­lalásával befejezte a kár- (pótlási jegyek életjáradék­ba váltásáról szóló törvény- javaslat általános vitáját. Balogh Gábor független képviselő az életjáradék intézményének a társa­dalombiztosítás keretein belül történő bevezetését javasolta. Faddi József azt indítvá­nyozta, hogy az életjáradé­kot nők esetében a 60., a férfiak esetében a 65. élet­év betöltése után havi rész­letekben folyósítsák. A kép­viselő kiszámította azt is, hogy 100 ezer forint névér­tékű kárpótlási jegy esetén havi 3920 forint életjáradé­kot kapnának az érintet­tek. A T. Ház a kárpótlási je­gyek életjáradékra váltá­sáról szóló törvényjavasla­tot részletes vitára bocsá­totta. ★ Az országgyűlés hetedik frakciójának létrejötte nyo­mán kialakult új helyzet rendezésére új bizottsági tagokról döntött hétfő dél­után a Ház. A jelenlegi bizottsági ta­gok státusának érintése nélkül az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igaz­ságügyi bizottságba ideig­lenesen beválasztották Bal­ia Gábor Tamást és Csiz­madia Istvánt, továbbá az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságba de­legálták Jakab Ferencet és Tóth Imre Lászlót, az MDF képviselőcsoportjának tag­jait. ★ A Tisztelt Ház hétfőn es­te fél hét után néhány perccel az útalapról szóló törvényjavaslat általános vitájának lezárásával befe­jezte munkanapját. Kedden délelőtt tíz óra­kor a privatizációs tör­vénycsomag általános vi­tájával folytatják a képvi­selők. Ezt követően kerül sor a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásáról szóló törvényjavaslat rész­letes vitájára. Szabadkereskedelmi övezet Kapunyitás Ukrajnában Ma mindenekelőtt az élelmiszer-ipari termékeket keresik keleti szomszé­dunknál, Ukrajnában — mondta el az MTI érdek­lődésére Antal András, a Mezőgazdasági és Élelmi­szer-ipari Szervező Vállalat irodavezetője annak kap­csán, hogy a magyar cég és az ungvári árutőzsde két­napos konferenciát rendez májusban Budapesten Uk­rajna gazdasági kapunyitá­sának lehetőségeiről. A kétnapos tanácskozás­nak, amelyre mintegy 100 magyar üzletembert vár­nak, az ad különös jelen­tőséget, hogy márciusban a kijevi parlament elfogadta a külföldi befektetésekről és a privatizációról szóló törvényt. Az ukrán kor­mány előtt van az a javas­lat is. amelynek nyomán ha­marosan szabadkereske­delmi övezetté nyilvánítják Kárpátalját, s ennek alap­ján több vámszabad terület is létesül majd keleti ha­tárunk tőszomszédságában. A budapesti konferencia folytatásaként június végén nemzetközi árubemutatóra és gazdasági szeminárium­ra kerül sor Ungváron, ahol a magyar üzletembe­rek már konkrét tárgyalá­sokat is folytathatnak uk­rán cégek képviselőivel. Angelo Rótta emléktáblája Sokat tett a magyar népért (Folytatás az I. oldalról.) — Angelo Rótta patró- nusa volt mindazoknak — lengyeleknek, franciáknak és külföldi zsidóknak —, akik Magyarországra me­nekültek. A nuncius — hazánk német megszállása után, a törvénytelenségek súlyos korszakában — til­takozott a zsidóság meg- hurcolása és megkülönböz­tetése ellen, valamint min­dent megtett, hogy Buda­pest ne legyen a pusztulás városa — mondta beszédé­ben Antall József. A miniszterelnök kijelen­tette: Angelo Rótta egyér­telműen bebizonyította, hogy a pápai állam nem volt a nácik kollaboránsa. Az egykori nuncius neve odaillik azoknak a külföldi diplomatáknak a neve kö­zé, akik sokat tettek a ma­gyar nép érdekében; élet­műve tiszta és történelmi jelentőségű — hangoztatta Antall József. A miniszter- elnök felhívta a figyelmet arra is, hogy az egykori nuncius ajánlotta veszpré- mi^ püspöknek, majd her­cegprímásnak Mindszenty Józsefet. Az ünnepségen rövid be­szédet mondott Angelo Acerbi címzetes érsek, pá­pai nuncius is. Kötelező biztosítás Most kezdődik az alku A jelenleg hatályos kor­mányrendelet módosítása szükséges ahhoz, hogy jú­lius 1 -.létől a biztosítók megemelhessék a kötelező biztosítás díját — mondta" hétfőn az MTI érdeklődé­sére az Állami Biztosítás­felügyelet vezetője azzal a hírrel kapcsolatban, hogy a biztosítók 30-50 százalékos díjemelést szorgalmaznak. Asztalos László rámuta­tott: az alku még csak most kezdődött, a díj mér­tékéről lehetőleg a szak« mának, azaz a biztosítók« nak és az illetékes érdek- képviseleteknek kell meg­egyezniük. Találkozójuk április végén lesz, s az ál­lam csak akkor kíván be­avatkozni a vitába, ha nem sikerül kompromisszumos megoldást találni.

Next

/
Thumbnails
Contents