Pest Megyei Hírlap, 1992. április (36. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-06 / 82. szám

GERGÁTZ ELEMÉR A KÁRPÓTLÁSRÓL Beviszed-e a vagyonod ? '„Nincs jó szél annak, aki nem tudja, hol a kikötő” — eme népi bölcseletet idézte Gergátz Elemér földműve­lésügyi miniszter vasárnap Berettyóújfaluban azon a mezőgazdasági fórumon, amelyen a földikárpótlásról és a szövetkezeti átalakulás­ról fejtette ki a nézeteit. A kikötő pedig nem más — folytatta —, mint amit a kormány és az agrártárca a magyar mezőgazdaság át­alakításában akar: ver­senyképes, a magántulajdo­nosok önkéntes szövetsége­ként létrejövő, az optimális nagyságú nagyüzemi adott- ságoliat is kiaknázó gazda­ság. Vagyis többé nem úgy teszik fel a kérdést: „be­lépsz-e a szövetkezetbe?”, hanem — még ez év máso­dik felében — ez így hangzik majd: „beviszed-e a vagyonodat a szövetke­zésbe?”. Gergátz Elemér a fóru­mon megerősítette: a me­zőgazdaság az elmúlt évek­ben is prosperáló ágazata volt a nemzetgazdaságnak. Ugyanakkor — fogalmazott —, ami rossz, azt el kell vetni, s ilyenek a kolhoz típusú szövetkezetek. Ä földművelésügyi miniszter szerint az átalakítást nem lehet az agrárérielmiség nélkül megvalósítani. A miniszter végezetül kijelentette: a mostani földtulajdon-kárpótlás 350 milliárd forint értékű va­gyont moigat meg, többet, mint az 1848-as jobbágyfel­szabadítás és az 1945 utáni földosztás együttvéve. Úgy vélte: a mostani elégedet­lenkedők talán tíz esztendő múltán másként ítélik majd meg törekvéseiket. EZREK EMLÉKEZTEK A hősok útján járva MUNKAGÉPRE VÁRVA. Nyakunkon a jó idő, a mező- gazdasági munkák kezdete. A lelkiismeretes, szorgos gazda időben nekilát tennivalóinak. Ebben az sem zavarja meg, hogy a kis, farmergazda­ság számára igényelt erő- vagy munkagép érkezése késik. Emiatt nem halaszthatók az időszerű munkák. Ha vetni kell, akkor befogják a gép elé a „lóerőt”, csakhogy a föld megművelésében egy pillanatot se késlekedjenek. (Hancsovszki János felvétele) Kisebbségi konferencia Állandó fórumot ajánl (Folytatás az 1. oldalról.) hetővé tenné, hogy a szer­vezetek tájékoztassák egy­mást törekvéseikről, figye­lemmel kísérné az érintett országokban a kisebbségek helyzetét, a nemzetközi köz­vélemény elé tárná az őket ért sérelmeket, s a kisebb­ségek helyzetét javító ter­veket vitatna meg, ajánlá­sokat fogalmazna az érin­tett szervezetek és nemzet­közi fórumok számára. A fórum előkészítésére a ha­zai kisebbségi kerekasztal vállalkozik. Kaltenbach Jenő, a ki­sebbségi kerékasztal szak­értőjének megfogalmazása szerint a fórum a frázissá koptatott hídszerep építésé­re és betöltésére vállalko­zik. Schlett István, az ELTE politológusa úgy vé­lekedett: józan ésszel nem lehet szuverenitás sértést, a belügyekbe való beavatko­zást és irredentizmust kiol­vasni a fórumajánlásból. Iskolásból — smmkűSiéJkiili Elbocsátások az iparban (Folytatás az 1. oldalról.) Az önkormányzat jegy­zőjétől igényelhetik a 4 ezer forintos szociális támoga­tást a munkanélküli-ellá­tásból kikerülők a 43/1992. (III. 6.) kormányrendelet alapján. A kérelemhez mellékelni szükséges a helyi munka­ügyi központ határozatát, amely a munkanélküli-ellá­tás megszűnését bizonyítja. A munkanélkülinek nyilat­kozatot kell tennie a csalá­di jövedelemről is. A 4 ezer forintos ellátásra akkor jo­gosult, ha háztartásában az egy főre jutó jövedelem — a kérelmező nyilatkozata alapján — nem haladja meg a mindenkori özvegyi nyugdíj minimumát. Ez az összeg idén január 1-jétől 5500 forint. A szociális támogatás fel­tétele, hogy a munkanélkü­li továbbra is együttműköd­jön a helyi munkaügyi köz­ponttal. A jegyző által meg­állapított támogatást a helyi munkaügyi központ a kére­lem beadását követő hó­naptól folyósítja. Döntött a nép (Folytatás az 1. oldalról.) delt el népszavazást. Az Alkotmánybíróság az iratok átvizsgálása után a pana­szokat megalapozottnak ta­lálta, s december elején kelt határozatával elren­delte az önkormányzatnak a népszavazás kiírását. Az események ezután gyorsan követték egymást. A falu­szervezők a Magyar Tudo­mányos Akadémia Nyelv- tudományi Intézetének tu­dományos osztályvezetőjé­től javaslatot kértek a fa­lu nevére. Ez Vácnaszály lett volna. Ám nem sokkal később megjelentek a szí­nen az addig hallgató falut ellenzők. Elkezdődött a vita a két tábor között, végül az ápri­lis 4-i népszavazás tett pontot az ügyre. A 342 sza­vazatra jogosult állampol­gár közül 246-an jelentek meg a kijelölt szavazóhe­lyiségben. Az emberek fo­lyamatosan adták le voksu- kat, minden különösebb esemény nélkül zajlott a szavazás. Az eredmény ön­magáért beszél. Az embe­rek többsége nem akar fa­lut, 188-an ellene szavaz­tak, 58-an mellette, egy szavazat érvénytelen. Halász Erzsébet „Ez a nap látványosan igazolta, hogy szükségünk van az embereket, közössé­geket, a magyarságot, ré­giókat, országot-világot összekötő ünnepekre. Ahol ki-ki megtalálja a maga kiválasztott emlékét, s a neki tetsző módon tiszte­leghet előtte. Egy szál vi­rággal, erőt, kitartást igénylő sportteljesítmény- nyel, a találkozás örömé­vel, egy főhajtással. Aho­gyan jólesik” — mondta érdeklődésünkre dr. Inczé- dy János, a megyei köz­gyűlés elnöke, aki szomba­ton részt vett azon nagy­szabású ünnepségsorozat nagyobb részén, ahol ezrek emlékeztek az 1849-es ta­vaszi hadjárat hőseire a Tápió mentén. Nagykáta, egyben Pest megye határát délelőtt fél tízkor lépték át a Jászjá- kóhalmáról Jászberényen át a napokban Vácig me­netelő „tavaszi hadjárat” lovas csapatai. A határt jelző táblánál az alsó-eg- reskátai tanyai iskola ta­nulói és az erre lakók kö­szöntötték az egykori hu­szárok mai utódait. A rö­vid, de annál szívélyesebb fogadtatás után a Birka­csárdától egyenesen a tá- pióbicskei honvédszobor­hoz folytatták útjukat a díszegyenruhás lovasok. Ott a Jászsági Hagyo­mányőrzők csapatával kö­zösen koszorút helyeztek el az emlékműnél. Tápióbicskén a falu 520 gyereke egy-egy zsömlét kapott az iskola udvarán. Emlékezve arra, hogy azt a földet, mely nekik a fe­hér kenyeret termi, a ma­gyar hősök vére öntözte. Fejér István bíró 1882-ben tett hagyományteremtő gesztusát most a helyi ba­ráti kör ismételte meg. Délután a tápióbicskei te­metőben egyházi áldással avatták fel a II. világhá­ború tápióbicskei áldozatai emlékére állított kopjafát, melyre 143 nevet véstek fel. Az. emlékek és emlé- kezők megpihenésére is al­kalmassá tették a Bajdik (Hancsovszki János felvételei) “5 György helybéli fafaragó-' < művész alkotta kopjafa , környezetét. A lovascsapat délután Nagykátára vonult be, ahol a Damjanich-gimnázium előtt dr. Inczédy János mondott rövid emlékező beszédet. A városi zeneis­kola és a Tápiómente nép­táncegyüttes műsora után a temetőben lévő hősök sír­jánál koszorúkkal, virágok­kal tisztelgett az ünneplő sakadalom. Este 6 órakor Tápióbicskéről és Nagyká- táról egyszerre indult a gyalogos ünnepi menet a Tápió menti honvédszobor­hoz, ahol a fáklyák fényé­nél folytatódott a megem­lékezés. Ä népfőiskolák egész Eu­rópában a legjelentősebb formái a felnőttoktatásnak, az iskolán kívüli művelő­désnek — állította Tóth Já­nos, a Magyar Népfőiskolái Társaság titkára pénteken a Kossuth Klubban a Népfő­iskola, társadalom, az ál­lam felelőssége címmel megtartott tanácskozáson. Az egész napos eszmecse­rét a Magyar Népfőiskolái Társaság és a Német Nép­főiskolái Szövetség buda­pesti irodája szervezte. A Magyar Népfőiskolái Társaság 1988-ban alakult meg, s ma már több mint 50 tagszervezete és 360 tag­ja van. Kétszáznál több te­lepülésen szerveztek tanfo­Népfőiskola, társadalom, az állam felelőssége lyamokat, amelyeken sok téma közül választhattak az érdeklődők: az általános műveltséghez tartozó isme­réteken túl, gazdasági, teo­lógiai tanfolyamokat is ren­deztek, illetve a munkanél­küliek átképzésére is gon­doltak. A tanácskozáson Kovács Sándor, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főosztályvezetője arról szólt, hogy Magyaországon meg­kezdődött a közművelődési törvény koncepciójának a kidolgozása, ezért különö­sén fontos, hogy a törvény- előkészítő szakaszban a szakemberek megismerked­hetnek a népfőiskola tör­vényeivel. A külföldi ta­pasztalatokat azonban nem szabad modellként lemá­solni, és azt egy az egyben átvenni — hangsúlyozta —, de a magyar törvénykezés­ben figyelembe kell venni azokat az eredményeket, amelyeket más országok e területen elértek. Az egész napos tanácsko­záson áttekintették mind­azokat a kérdéseket, ame­lyek a hazai szabadműve­lődés törvényeivel, tör­vénykezési hagyományai­val a népfőiskolái törvé­nyek, rendeletek európai rendszereivel, s jelenlegi hazai szükségességével kap­csolatosak. A programot kerekasztal- beszélgetés zárta, amelyen a magyar szabadművelődés törvénykezési hagyomá­nyairól emlékeztek meg a résztvevők. — Álmunkban som gon* dőltük, hogy ilyen tiszta, emberi, mégis nagy töme­get megmozgató hagyo­mány errefelé az 1848/49-es hősökre való emlékezés — mondta Vajda Németh Miklós, az 56-os Szövetség országos elnöke, aki kül­döttség élén minden 56-os nevében helyezett el koszo­rút az 1849-es honvédszo- bomál. Kifejezve, hogy egy tőről fakadt múltunk eme két kiemelkedő eseménye, 1Ö48. és 1956. Hogy legyen miből meríteni 1992-ben. A lovastúra ma Isaszegen folytatódik, ahol este 6 órakor a polgármesteri hi­vatal elől indul a menet. (tóth) 3

Next

/
Thumbnails
Contents