Pest Megyei Hírlap, 1992. április (36. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-04 / 81. szám

Erősödő összetartás a visegrádi hármak között A Külügyminisztérium tájékoztatást kér Magyar főtiszt a NATQ-nál A római NATO Védelmi Kollégiumban, a NATO- tisztek továbbképző intéz­ményében pénteken pa­rancsnoki értekezlet kezdő­dött a NATO-országok leg­főbb katonai akadémiái pa­rancsnokainak részvételé­vel. Ezúttal először meg­hívást kaptak erre a volt Varsói Szerződéshez tarto­zó országok hasonló intéz­ményeinek vezetői is. Ma­gyarországról Szabó Miklós vezérőrnagy, a Zrínyi Mik­lós Katonai Akadémia pa­rancsnoka vesz részt len­gyel, csehszlovák, orosz, litván, román és bolgár tisztek társaságában. A NATO Védelmi Kollé­giumában a jövő héten nemzetközi katonai szemi­náriumot rendeznek a fegy­veres erők szerepéről a hidegháború utáni új Euró­pában. „A tanácskozás cél­ja; erősíteni a párbeszédet és partneri együttműködést a NATO, valamint a kö- zép-kelet-európai térség or­szágai között, összhang­ban a NATO tavalyi római csúcsértekezletének hatá­rozataival” — közölték a védelmi kollégium illetéke­sei az MTI-vel. Megkezdődött a rendsze­res politikai egyeztetés fo­lyamata a visegrádi hár­mak és az Európai Közös­ség között — jelentette ki csütörtöki lisszaboni tár­gyalásairól Martonyi Já­nos. A Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára képviselte Magyarországot azon a találkozón, amelyen a visegrádi hármak — Ma­gyarország, Lengyelország és Csehszlovákia —, az EK elnökségi trojka (Hollan­dia, Portugália, Nagy-Bri- tannia) és az EK bizottsága képviselői vettek részt. Az államtitkár pénteken Lisszabonból telefonon tá­jékoztatta az MTI-t a tárgyalásokról. Elmondta, hogy a tavaly decemberben aláírt, de még ratifikálásra váró társulási szerződések értelmében rendszeres po­litikai egyeztető tárgyalá­sokra kerül sor a különbö­ző fórumokon a visegrádi hármak és az EK között. A mostani megbeszélésen szó volt egyebek között a maastrichti EK-csúcson született megállapodás ra­tifikálásának esélyeiről és a Maastricht utáni helyzet­ről, különös tekintettel a közös külpolitika és a kö­zös biztonságpolitika kiala­kítására. A másik fő téma a kü­lönböző európai intézmé­nyek — az Európai Közös­ség, az Európa Tanács, a NATO. a Nyugat-európai Unió és az európai bizton­sági és együttműködési ér­tekezlet — egymáshoz való jövőbeli viszonya volt. A megbeszélésen tárgyalt konkrét témák között volt Egy vagy két hét múlva tart olyan ülést a csehszlo­vák szövetségi kormány, amelynek kizárólagos témá­ja a bősi vízi erőmű kérdés­körének komplex áttekinté­se lesz — írták a pénteki lapok, Josef Vavrousek környezetvédelmi minisz­terre hivatkozva. Vavrousek — a Rudé Pravo beszámolója szerint A francia fővárosban közzétették Pierre Béré- govoy új kormányának lis­táját. Bérégovoy megtar­totta ígéretét, csökkentette a kormánytagok számát, bizonyos mértékig fiatalí­tott, és csapatát elsősorban olyanokból állította össze, akiik feltétlen hívei Fran­cois Mitterrand elnök po­litikájának. A 26 tagú kor­mányban három gWammi- niszter, 17 miniszter és 6 társminiszter van, közülük húszán töltöttek be tiszt­a Független Államok Kö­zösségének helyzete és jö­vője, a kockázatok, veszé­lyek, feszültségek, illetve magától értetődően Jugo­szlávia isi Martonyi János hangsú­lyozta a visegrádi államok közötti összetartás erősödé­sét, amelyet az is jelzett, hogy az egyeztetett állás­pontokat az egyes államok képviselői felváltva ter­jesztették elő. A következő — immár miniszteri szintű — EK—trojka—visegrádi hármak találkozóra való­színűleg május elején kerül sor,, helyszínéről még nem született megállapodás. — azt is hangoztatta, hogy Csehszlovákia kész tartóz­kodni a Duna medrét érin­tő munkálatok folytatásá­tól, amennyiben a magyar kormány kinyilvánítja: hajlandó tiszteletben tarta­ni a tervezett háromolda­lú (csehszlovák—magyar— közöspiaci) szakértői ve­gyes bizottság vizsgálatai­nak következtetéseit. séget Edith Cresson kor­mányában, hatan újonnan jöttek. A kormány „máso­dik embere” Mitterrand bi­zalmasa, Jack Lang lett, aki eddigi kulturális mi­niszteri posztja mellé meg­kapta az oktatásügyi tár­cát is. Államminiszterként továbbra is a külügyi tár­ca élén .maradt Roland Dumas, ugyancsak állam­miniszter maradt Michel Delebarre is. Pierre Joxe továbbra is védelmi mi­niszter. A Külügyminisztérium utasította hazánk belgrádi és zágrábi nagykövetét: az ottani külügyminisztérium­ban kérjenek hivatalos tájé­koztatást azzal kapcsolat­ban, hogy — mint ismeretes — a horvát és szerb erők összecsapásai során magyar területen pénteken aknabe­csapódást észleltek, később a határ közelében, magyar területen líl aknavető-lö­vedék robbant — tájékoz­tatta az MTI-t Herman Já­nos, a Külügyminisztérium szóvivője. A minisztérium utasította Erdős Andrél, ha­zánk ENSZ-nagykövetét is: Jókai Anna, a Magyar Írószövetség elnöke és Mir- cea D'inescu, a Román Író­szövetség elnöke pénteken Budapesten aláírta a két szervezet 1992-es együttmű­ködési megállapodását. Az egyezmény szerint: a két szövetség évente összesen 40-60 napra írókat, műfor­dítókat, folyóirat-szerkesz­tőket küld a másik ország­ba, illetve fogad onnan. — Abban a légkörben, ahol sok a gyűlölködés, szükséges, hogy a szellem emberei kinyilvánítsák: van még jóakarat és egyet­értés — mondta köszöntő­jében Jókai Anna. A Ma­tájékoztassa erről az ENSZ főtitkárát. Ugyancsak utasí­totta országunk brüsszeli nagykövetét, hogy keresse fel Lord Carringtont, a Ju­goszláviával foglalkozó bé­kekonferencia elnökét, és adjon tájékoztatást az eset­ről. Mind a New York-i, mind a brüsszeli nagykö­vet utasítást kapott arra is, hogy közölje: további sür­gős erőfeszítések szüksége­sele az ENSZ, illetve az Európai -Közösség részéről, mivel — miként ez az eset bizonyítja — a kiújuló har­cok veszélyeztetik Magyar- ország területi épségét. gyár Írószövetség elnöke hangsúlyozta: a Román Írószövetség sokat tett azért, hogy a kisebbség­ben élő magyar írók dol­gozhassanak és életkörül­ményeik javuljanak. — Olyan időkben, ami­kor felrobbantják a nem­zetek közötti hidakat, íme, mi kis pallót építünk Ma­gyarország és Románia kö­zött — hangoztatta viszon­válaszában Mircea Dinescu. Hozzátette: bízik abban, hogy a kulturális együtt­működés hatására a politi­kai kapcsolatok is javul­hatnak. SliISfföldíi események « egy mondat ban .... ... ..............................—...................................1 RA MIZ ALIA ALBÁN ÁLLAMFŐ pénteken hivatalo­san bejelentette lemondását. HÁROM VOLT AMERIKAI ELNÖK — Nixon, Ford, Carter — közös felhívásban sürgette a washingtoni tör­vényhozást annak mielőbbi jóváhagyására, hogy az Egyesült Államok 12 milliárd dollárral járulhasson hoz­zá a FÁK-államoknak szánt IMF-hitelalap növeléséhez. PIERRE JOXE francia és Lubos Dobrovski csehszlovák védelmi miniszter katonai együttműködésről írt alá megállapodást pénteken Párizsban. AVI PAZNER, Izrael új olaszországi nagykövete pénte­ken udvariassági látogatást tett a katolikus egyházfő­nél, II. János Pál pápánál. BUTROSZ GÁLI ENSZ-főtitkár csütörtökön a vérontás beszüntetésére szólította fel a Gázai övezetben szem­ben álló feleket, ahol egy nappal korábban izraeli kato­nák négy palesztint öltek meg egy összecsapásban, s az újabb összetűzések során további harmincötöt megse­besítettek. MIRCEA SNEGUR moldovai elnök rendeletben tiltotta meg ideiglenesen az államközösségi televízió műsorai­nak sugárzását a köztársaságban — jelentette be az el­nöki szóvivő, hozzáfűzve, hogy ez a lépés összhangban áll a múlt szombaton bevezetett rendkívüli állapottal. SZDSZ-nyi/a tkoza t Nem után nem Bőstől a Rude Pravóban Készek tartózkodni, Kisebb, fiatalabb az új francia kormány írószövetségek megállapodása Palló csak, de járható VILÁGPOLITIKAI FIGYELŐI CSATAZAJA VÁLSÁGÖVEZETEKBEN SZERZŐDÉS MÁSFÉL EV UTÁN. Bár Tatársztán és Csecsen-lngusföld veze­tője nem volt jelen a moszkvai Kremlben, a héten rendezett aláírási ünnepségen, rajtuk kívül Oroszország korábbi vala­mennyi autonóm köztársasá­ga kézjegyével látta el azt a szövetségi szerződést, amely másfél év szívós munkájának eredménye. Ez az okmány, amelynek alap­elve az egyenlőség, széles jogkört biztosít a Moszkvá­val társult nemzetiségi te­rületeknek, s Borisz Jelcin úgy jellemezte, hogy meg­akadályozza a központi bü­rokratikus struktúrák újjá­éledését, de egyúttal, elfo­gadásával megszűnt a föld­résznyi ország széthullásá­nak veszélye. Az orosz el­nök nem véletlenül rendez- tetett ünnepi tűzijátékot az esemény alkalmából, s Moszkvában nem győzték hangoztatni, hogy Oroszor­szág e sikere annak meg­győző bizonyítéka, hogy teljes joggal pályázik veze­tő szerepre a világpolitikai porondon, hiszen nagyha­talmi helyzetét e szerződés láttán nem lehet megkér­dőjelezni. Nyilván ez a dokumen­tum is szerepet játszott ab­ban, hogy az iparilag leg­fejlettebb országok éppen e hétre időzítették bejelen­tésüket, hogy Oroszország­2 nak és a Független Álla­mok Közösségének 24 mil­liárd dollárt bocsátanak ren­delkezésére a demokratizá­lás és a piacgazdaság kiépí­tésének előmozdítására. Másrészt Bush, aki orosz­lánrészt vállalt e csomag­tervből, azt is bizonyítani akarta, hogy a világ egyet­len globális hatalma az el­nökválasztás évében sem fordul el nemzetközi politi­kai kötelezettségvállalásai­tól. A KATONAI ERŐVI­SZONYOK MOLDOVÁ- BAN. Moldova és a tőle elszakadást kinyilvánító, túlnyomórészt oroszlakta Dnyeszter Menti Köztársa­ság között a héten tovább éleződött a feszültség. Sne­gur moldovai elnök rend­kívüli állapotot hirdetett ki, s fegyvereik átadására szólította fel a Dnyeszte- rén túliakat, ami ott eluta­sításra talált. A moldovai erők átkeltek a Dnyeszte- ren, és állásokat foglaltak el Benderi városában. Ek­kor adta ki Jelcin ukázát, amellyel, a Dnyeszter bal partján állomásozó 14. had­sereget Oroszország fenn­hat isága alá vonta, hogy így biztosítsa semlegessé­güket a harcokban. Eköz­ben Moldovában mind erő­teljesebbé vált egyes poli­tikusok követelése, hogy Romániátót kérjenek kato­nai segítséget a konfliktus­ban, s törekedjenek a terü­let egyesítésére „a Pruton túli testvéreikkel”. A harcok ugyan átmene­tileg elcsendesedtek, de ez főleg azért történt mert a 14. hadsereg egységei — annak ellenére,, hogy Moszkvától nem kaptak utasítást — ultimátumot intéztek Snegur elnökhöz, s bejelentették, hogy ha nem vetnek véget az összecsa­pásoknak, az államközös­ségi erők beavatkoznak a harcokba a szemben álló fe­lek szétválasztása végett. Snegur magyarázatot kért Moszkvától, hiszen a 14. hadsereg egységeinek fellé­pése döntő a konfliktusban. A moldovai rendőri erők és biztonsági alakulatok lét­száma ugyanis hétezer, fő, s egységeik jól felfegyver- zettek és páncélosaik is vannak. Velük szemben a Dnyeszter mentieknek há­romezer harcosuk van, s fegyvereik kevésbé korsze­rűek. Igaz, mintegy öt-hét- száz doni kozák is támogat­ja őket. ök „önkéntesként” érkeztek. Az államközösség 14. hadseregének létszáma viszont negyven-ötvenezer főnyi, s jól felszerelt regu­láris alakulatokba tömörül­nek ... KÉK SISAKOSOK TELE­PÍTÉSE MENETREND SZE­RINT. Annak ellenére, hogy korábban Bosznia-Herce­govina szerb, horvát és bosnyák lakosságának ve­zetői elvben megegyeztek egy olyan független állam­berendezkedésben, amely a svájci kantonok mintájára jönne létre, a tárgyalóasztal­nál nem sikerült ezt szer­ződésben rögzíteni, sőt a köztársaság több térségé­ben háborús cselekmények robbantak ki. A világ meg­tanulhatta Bijeljina, Bo- sanski Brod, Mostar és Neum nevét, vagyis azokét a városokét, amelyek har­cok színhelyévé váltak. A Szerbiával határos sáv egy része a hét végére Belgrád ellenőrzése alá került. Sza­rajevóban rámutattak, hogy mindez elsősorban arra irá­nyul, hogy a rendezés el­lenzői akadályozzák Bosz­nia-Hercegovina önálló ál­lamként való nemzetközi elismerését. Vannak azonban bizta­tóbb fejlemények is. Az EK közvetítésével zajló megbe­széléseken bizonyos előre­haladás történt a volt tag­államok gazdasági kap­csolatainak normalizálása ügyében. Egy másik pozití­vum, hogy a folytatódó ösz- szecsapások ellenére az ENSZ békefenntartó erők telepítése az eredeti menet­rend szerint folytatódik a volt Jugoszlávia kijelölt te­rületeire. Árkus István Az FKGP belső krízise alapjában változtatta meg a kormány helyzetét az Or­szággyűlésben — olvasha­tó abban a nyilatkozatban, amelyet a Szabad Demok­raták Szövetsége ügyvivői testületé és parlamenti frakciójának vezetősége adott ki. A kormánytöbbség csak annak következtében maradt fenn, hogy a Kis­gazdapártból kizárt 35 kép­viselő önálló csoportként továbbra is támogatja a kormányt. Az alkotmány- ügyi és az emberjogi bi­zottságban a kormánytöbb­ség így is elolvadt, hangoz­tatják a nyilatkozók. Az új helyzet megköve­teli, emelik ki a továbbiak­ban, hogy a bizottsági tiszt­ségek és helyek elosztásá­ról megkötött hatpárti meg­állapodást megújítsák. A Az MSZP már két alka­lommal felajánlotta Keleti Györgynek a soraiban megüresedett parlamenti széket, s most csak azért nem teszi, mert nincs üre­sedés — mondta Szekeres Imre ügyvezető alelnök pénteken Veszprémben azon a sajtótájékoztatón, amelyen aktuális politikai kérdésekre válaszolt. Kije­lentette továbbá, hogy a szocialisták az 1994-es vá­tárgyalások azonban a 35-ök ellenállása miatt zá­tonyra futottak. Azt a prob, lémát, hogy a kormány- többség minden bizottság­ban érvényesüljön, a két kormánypárt, félretéve a megáll apadást, úgy kísé­relte meg megoldani, hogy újabb bizottsági helyeket szavaz meg magának, véli az SZDSZ két testületé. Ezt az ellenzék azzal hiúsítot­ta meg, hogy nem szava­zott, s így a parlament ha­tározatképtelenné vált. Vá­laszul a Magyar Demokra­ta Fórum megalcadályozta, hogy az SZDSZ jelöltje el­foglalhassa a honvédelmi bizottság alelnöki posztját. Az MDF magatartását a kialakult parlamenti rend­szer destabilizálására tett kísérletként értékeli az SZDSZ — szögezi le befe­jezésül a nyilatkozat. lasztásokon számítanak a nemrég leköszönt honvé­delmi minisztériumi szóvi­vőre. A kongresszusi előké­születekről elmondta, hogy nyolc ország szociáldemok­rata pártját hívták meg, s valamennyien jelezték is részvételüket. Részt vesz kongresszusukon Luis Aya­la, a Szocialista Internacio- nale főtitkára, s több más nemzetközi szervezet kép­viselője. Az MSZP számít Keletire

Next

/
Thumbnails
Contents