Pest Megyei Hírlap, 1992. április (36. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-30 / 102. szám

HÉ 1 FON ÉVNYITÓ! Népfőiskola Budakeszin Mint korábban már hírt adtunk róla, a Budapesti Székely Kör és a budake­szi Erkel Ferenc Művelődé­si Ház népfőiskolát szervez Budakeszin. A közelgő év­nyitó okán ismét felkeres­tük Pék Lajost, a művelő­dési ház igazgatóját, mond­ja el. hogyan állt össze a tanterv, kik az előadók és hány hallgató jelentke­zett. — Nézze meg az első hó­nap tantervét — mutatja a részletes felsorolást. NEM POLITIZÁLNAK Valóban nagyon figye­lemreméltó előadásokat sorol a program, s az elő­adók is neves személyisé­gek! Hogy csak egy pár példát ragadjak ki: dr. Ki- szely István antropológus a magyarság eredetéről be­szél. Cseres Tibor író „Re­gényeim Erdélyről” címmel tart előadást, dr. Domokos Jenő, a Magyar Köztársa­ság Legfelsőbb Bíróságá­nak tanácselnöke az ítélke­zés és rendszerváltás kér­déseiről szól. — Nem akarunk politi­zálni — hangsúlyozta az Igazgató —. Bár a témavá­lasztásból kiderül, hogy a magyarságtudatot is szeret­nénk erősíteni a hallgatók­ban, de az iskola szigorúan párt- és politikamentes! — A népfőiskola kétéves és önök csak a második évtől kérnek tandíjat, ak­kor is csak egy jelképes összeget. Miből honorálják a kiváló előadókat? — A tanárok többsége a Székely Kör tagja, minimá­lis tiszteletdíjért vagy in­gyen vállalta a tanítást. Olyan is akad, mint Macs- kássy Izolda festőművész, aki nemhogy tiszteletdíjat nem fogad el, de maga tá­mogatja a főiskolát! — Felhívásukban azt ol­vastam, hogy az első évben — a magyar kultúrával foglalkozó alapozó tagozat keretén belül — a hallga­tók maguk választhatnak a témakörök és az előadók közül. Hogyan történik ez a gyakorlatban? NYITOTT ELŐADÁSOK — Az első megbeszélésre május 11-én, a második ok­tatási napon kerül sor, ahol a résztvevők elmondhatják észrevételeiket, javaslatai­kat. Már eddig is kaptunk rMúltunk és jövőnk: Pomáz” Sashegyi-napok A Sashegyi Sándor Álta­lános Iskola nevelőtestüle­te, diákönkormányzata és szülői munkaközössége szervezésében tegnap há­romnapos rendezvénysoro­sak. kezdődött Poomázan. Az iskola névadója, Sas­hegyi Sándor (1900—1958) Pomáz szülötte, autodidakta régész volt. Általános isko­lai végzettségével önszor­galomból idegen nyelveket tanult, és mindazt, ami a régészethez szükséges. A restaurálás mesterségét is elsajátította. Eredetiben ol­vasta a régi okleveleket, dokumentumokat. Sok éven át kutatta Pomáz és kör­nyéke múltját. Ásatásai során középkori falvak és temetők kerültek elő, feltárt egy királykori várat műhellyel és temp­lommal. A Holdvilág-árok­ban sziklafalba vésett kap­tárfülkék. rovásírásos kö­vek leleteire bukkant. Évekig tartó munkája nyo­mán igen gazdag leletanyag gyűlt össze, amely jelenleg is a Nemzeti Múzeum kö­zépkori anyagát gazdagítja. A rendezvénysorozat első napján megemlékeztek a névadóról, majd „szimul- tán”-beszélgetések foly­tak több témában is: így például a tudományos és természetfölötti létről, a számítógép és az iskola kapcsolatáról, valamint Po­máz múltjáról és jövőjéről. Délután a komplex tanul­mányi versenyek korcso­portos döntőit tartották meg. Majd sor került a tu­dományos vetélkedőkre. Eredményesen szerepeltek az alsó tagozatos iskolások a „Lutra” környezetvédel­mi vetélkedőn, az 5. és 6. osztályosok Pomáz és kör­nyékének természetíöldraj- záról és környezetvédelmé­ről mérték össze tudásukat. A 7-8. osztályosok Amerika felfedezésének 500. évfor­dulója témaköréből vetél­kedtek. Délután fele sem igaz és senki többet harmadszor játékok oldották fel a ve­6 <J£ít4ein télkedők feszültségét. És volt filmvetítés is. Az érdeklődők számos kiállítást is megtekintettek: Lakóhelyünk és iskolánk címet viselte az a bemuta­tó, amely Sashegyi Sándor életét, pályáját foglalta ösz- sze. Másik kiállítási terem­ben helyett kapott a tudo­mány és a számítástechnika is. És mégis nerkedhettek a gyerekek-felnőttek a hob­bikkal is: kisállatok, házi­gyűjtemények mosolyog­tatok meg a szemlélőket. A nap különleges esemé­nye volt dr. Tettamanti Sa­rolta régész lebilincselő be­számolója. Szavai nyomán megelevenedett Pomáz múltja és Sashegyi Sándor kutatásainak ma is értékál­ló eredménye. „Szeressük ezt a földet” — idézte többször is a régész Sashe­gyi Sándor szavait. Hasonlóan zsúfoltnak és érdekesnek ígérkezik a ren­dezvénysorozat további programja is. A mai napon „Kreativitás és iskola” címszó alatt alternatív fog­lalkozásokra, a képzőművé­szet és a kézművesség be­mutatójára kerül sor. Ezt követik majd a drá­majátékok, amikor is az improvizációtól az előadásig kísérhetik végig az érdek­lődők az iskolások önkife- jezési-önmegismerési fo­lyamatait. Lesznek Ki mit tud-ok?. tréfás vetélkedők. Este gálaműsort rendeznek a Kit mit tud? győztesei, va­lamint a Kerék utcai álta­lános iskolások. Egész nap megtekinthetők újabb kiál­lítások is: többek között Egervári Endre festőmű­vész és Pataki Miklós iparművész munkáival is­merkedhetnek meg az ér­deklődők. A rendezvénysorozat har­madik napja a sporté lesz: egész napos sportbe­mutatók, focigála, sakk- és asztalitenisz-versenyeket rendeznek. A biológiate­remben dr. Irány Éva orto­péd szakorvos előadására is sor kerül, aki a tartós rendellenességekről ad fel­világosítást. Egész nap vi­dám park és sok hely színes zsetonos játék várja az ér­deklődőket. D. A. ötleteket, például eredeti­leg úgy terveztük, hogy az első évben általános kér­désekkel foglalkozunk, és a második évben indulnak a szakképző ágak, de sokan javasolták, hogy a két té­makört párhuzamosan le­hessen hallgatni. — Mennyire lesz nyilvá­nos egy-egy előadás? „Ut­cáról” is be lehet jönni? •— Természetesen. Plaká­tokon fogjuk hirdetni a programokat, minden ér­deklődőt szívesen látunk! VIZSGÁZNI IS LEHET — A hallgatók minek alapján kapnak bizonyít­ványt? — Hogyha megmaradunk az eredeti elképzeléseink­nél. és az első évben csak az egyetemes magyar kul­túrával foglalkozunk, ak­kor a hallgatók erre az év­re csak látogatási bizonyít­ványt kapnak. Ehhez azon­ban meg kell jelenniük az előadások többségén. A szakági képzésről szintén látogatási bizonyítványt ál­lít ki a főiskola, de aki akar, vizsgázhat is! Ebben az esetben azonban neki kell fizetnie a vizsgadíjat — ami nem kis összeg. — Hányán jelentkeztek? — Nálunk ötvenen, de a végleges létszámot csak az évnyitón tudjuk meg, mert a környező falvakban — például Telkin és Budaje- nőn — önálló szervezés fo­lyik. Az igazgató nem érti, miért csak érettségizettek és diplomások jelentkeztek eddig, holott a népfőiskola az általános iskolát vég­zettek számára is nyitva áll, egyetlen feltétel, hogy az illető betöltse 18. élet­évét ★ A Buda Környéki Szak­képző Népfőiskola első tan­évét május 4-én délután öt órakor a budakeszi mű­velődési házban nyitja meg dr. Für Lajos agrártörté­nész, honvédelmi minisz­ter. (A sorrend nem vélet­len, ezzel is a politikamen­tességet akarják hangsú­lyozni). Majd dr. Nemes- kürty István egyetemi ta­nár mond ünnepi beszédet. Az évnyitó után a résztve­vők azonnal meg is kezdhe­tik tanulmányaikat: az első előadást Nemeskürty ta­nár úr tartja: „Magyar iro­dalom a kiegyezéstől a má­sodik világháborúig” cím­mel. Pachner Edit TANTÁRGYI VETÉLKEDŐ BUDAÖRSÖN Felkészült tanulók versenyeztek A húsvéti szünidőt kö­vetően évente megrende­zik az általános iskolások szaktárgyi vetélkedőjének megyei döntőjét. Erre a nem kis szellemi és szer­vezőenergiát igénylő erő­próbára azok a tanulók jutnak be, akik az előző fordulókon — az iskolai, illetve körzeti megmérette­téseken — első helyezést értek el. Idén a Pest Megyei Pe­dagógiai Szolgáltató Iroda a Budaörsi 4-es Számú Gyakorló Általános Iskolát kérte fel, hogy a VIII. osz­tályosok részére megszer­vezze a megyei vetélkedőt fizika, földrajz, biológia, német nyelv tantárgyakból, illetve magyar nyelvből — ez utóbbi esetében a már hagyományossá lett „Nyel­vünkben élünk” címet vi­selő versenyt a VII. osztá­lyok részére is. — Valószínűleg azért esett ránk a választás — vélekedett a szervezéssel megbízott iskola igazgató­nője, Simon Mária tanár­nő—. mert tapasztalataink vannak ilyen vonatkozás­ban. ugyanis az elmúlt tanévben szintén a mi is­kolánk látta vendégül a megyei döntősöket. De örömmel vállaltuk, ezáltal mi is megmérettettünk. Elég csupán arra gondolni, hogy ilyen alkalmakra igen sokan elkísérik a tanuló­kat. szülők, tanárok egy­aránt: természetesen az ő részükre is külön gondos­kodni kell megfelelő prog­ramról — úgymond „máso­dik”, illetve kísérővetélke­dőről ... Amíg a 130 gye­rek a dolgozatai fölé ha­jolva bizonyított, addig a több mint 200 vendég és meghívott (a zsűritagokat is ide sorolom) igénybe ve­hette a könyvtárunkat, a napi sajtótermékekkel, vi­deofilmeket tekinthetett meg, vagy éppenséggel fa­latozhatott, hiszen az is­kola előterében és ebédlő­jében állandó szolgálatot teljesített a büfé. A rendezvény ünnepé­lyességét és hangulati emelkedettségét — tudtuk meg az igazgatónőtől — nem csupán a szokásos nyitóbeszédek adták (jelen esetben a házigazdák, a vendéglátók nevében az iskola igazgatója, majd Bu­daörs polgármestere, Wit­tinghoff Tamás köszöntöt­te a versenyre sereglett tanulókat és kísérőiket), ha­nem a versenyzők hozzá­állása ..., szakmai tekin­télye, még ha túlzásként is hangzik tíz-valahány éves gyerekek esetében. Ámde így tapasztaltuk, és ez tanárember számára a legnagyobb elégtétel. Az előkészítő kollégák szem­pontjából különösen. A tantárgyi versenyek megyei koordinátorát, Ha­nes Lásziónét arról faggat­tuk, hogy milyen benyo­másokkal és tapasztalatok­kal távozhatott a vetélke­dőről, ebből a budaörsi is­kolából gyerek, szülő és pedagógus. — Minden elismerésünk a szervező iskoláé — mon­dotta Hanes Lászlóné, a Pest Megyei Pedagógiai Szolgáltató Iroda munka­társa—, rendkívüli mun­kát végeztek azért, hogy a versenyen részt vevő tanu­lók tudásuk legjavát nyújt­hassák. Igen gördüléke­nyen és kulturáltan zaj­lott le a próbatétel... A zsűri tagjait a gyerekek felkészültsége lepte meg. A május 22-23-án sorra ke­rülő fizikai szaktárgyi or­szágos döntőre (Tatán lesz) megyénk öt kis „fizikust” delegálhat, többet, mint az előző években; majd a 29- én sorra kerülő anyanyel­vi országos szakaszra, a „Nyelvünkben élünk”-ver- senyek legfontosabbikára az előírt 1-1 tanulót, VII., illetve VIII. osztályból. Vé­leményünk szerint az utób­bi évek legszínvonalasabb szaktárgyi vetélkedőjének lehettünk részesei. A ma­gyar oktatás nyereségének vélem ezt — azoknak a pedagógusoknak a büszke­ségére és megelégedésére, akiknek a munkáját talán csak a jövő társadalma fogja tudni igazán méltá­nyolni — anyagi szempont­ból is. (b. sz. I.) A DÍJAZOTTAK „Nyelvünkben élünk” VII. osztály I. díj: Nánai Gabriella — Kerepesitarcsa (felkészítő tanár: Komárominé Gál Mária) II. díj: Vörös Nikolett — Érd (Deák Béláné) III. díj: Rácz Réka — Vác (Molnár Zoltánná) VIII. osztály I. díj: Pál Nimród — Jászkarajenő (Herman Gyuláné) II. díj: Visnyei Andrea —Nagykáta (Magnucz Jánosné) III. díj: Kende Anikó — Inárcs (Kovácsné L. Mária) Nemzetiségi, német nyelv VIII. osztály I. díj: Karika Márton — Taksony (Haraszti Szilvia) II. díj: Ganter Cecília — Budaörs (Szőllősi Katalin) III. díj: Szigeti Judit — Visegrád (Kiss Károlyné) Fizika VIII. osztály I. díj: Takács Bajay Iván — Szentendre (Gyimesi Éva) II. díj: Kersch Péter — Galgahévíz (Kersch Gyula) III. díj: Tóth Dávid — Dunakeszi (Rádainé Németh Hedvig) IV. díj: B. Lantos Péter — Budakeszi V. díj: Péter Mihály — Érd Földrajz VIII. osztály I. díj: Harnold Orsolya — Szigetszentmiklós II. díj: Kovács Attila — Szigethalom (Nád Béla) III. díj: Bátori Gábor — Nagykőrös (Feketcné Fehér Zsuzsa) Biológia VIII. osztály I. díj: Zsíros Viktor — Ceglédbercel (dr. Hegedűs Andrásné) II. díj: Kecskés Gergely — Gödöllő (Simon Győző) III. díj: Wolszky Péter — Érd (Siposné Szigethy Anna) Megjegyzés: a nyertesek névsorát, illetve a felkészítő tanárok nevét tartalmazó összeállítást a Pest Megyei Pedagógiai Szolgáltató Iroda szíves tájékoztatása alapján közöljük. .. .megeszi az Ikreket reg­gelire. Ez a furcsa címe Gárdos Péter legújabb film­jének. A nagybetűs írás­mód jelzi: itt nem a vesze­delmes rovarról és az iker­szülöttekről van szó, ha­nem a megfelelő csillag­jegyben születettekről. Az pedig köztudott, hogy a Skorpió jegyében születet­tek igen veszedelmes te­remtmények, főleg, ha nők­ről van szó, s hogy az Ik­rek furcsa, kétarcú, kettős egyéniségű emberek, s a környezetük, a körülmé­nyek könnyen eltérítik őket szándékaiktól. Gárdos filmje — persze igen áttételesen — erre a jegyek közötti ellentétre épül. Férfi hőse, Tamás az Ikrek jegyében született. Zenetanár. Felesége, kislá­nya van. Szolid, esemény­telen, kiegyensúlyozott éle­tet él. Mindaddig, míg vé­letlenül és váratlanul bele nem botlik egy lányba, Fanniba, aki a Skorpió je­gyében született, szép, sző­ke, szertelen, kiszámítha­tatlan és kegyetlen. Tamás ettől a pillanattól kezdve fi ÉTIFILMTEGYZET A Skorpió... elveszett ember. Már nem a saját életét éli, hanem azt, amit Panni él. Felboly- dult, őrült, bolond és mu­latságos élet ez, Tamás él­vezi is, hiszen elszakítha- tatlanul kötődik. Pannihoz, és miközben szinte kábult állapotban követi Pannit, kegyetlenül szenved is, mert pontosan érzékeli, hogy a szenvedély másik oldalán, a mérleg másik serpenyőjében az elhagyott család van. Panni, a Skorpió', végül is, ha nem is a szó szoros értelmében, de az élete rendjét tekintve minden­képp, megeszi az Ikrek Ta­mást. Tönkretett, szétzilált emberként marad ott, de az a különös, hogy még­sem boldogtalan. Valami furcsa révületben adja meg magát az erősebb egyéni­ségnek, a kordában nem tartott szenvedélynek, a veszélynek — egy színe­sebb, teljesebb és kiszámít­hatatlanabb életnek, mint ami a család, a feleség, a gyerek mellett rá várt vol­na. Kicsit bolondos film ez, kicsit mániákus, kicsit misztikus és kicsit önironi- kus. Tamás (Rudolf Péter) valószínűleg Gárdos alter- egója is egy kicsit, ezért sok olyan vonása van a figurának, amelyből érzik: a rendező (egyben a film írója is) elnéző fölényesség­gel kezeli ezt a típust. Nagyszerű alakítás Panni figurájában Eizenyi Eni­kőé. Pontosan az a bolon­dos, kiszámíthatatlan, szer­telen és elviselhetetlen, mégis imádni való és bűbá­jos lány, akit (s ez mindén érzékenyebb lelkű férfitár­sam számára ismerős) bo- londulásig lehet szerelni, no­ha pontosan tudható: végül is csak romlást hoz szeren­csétlen férfiakra. Nem mert eleve gonosz boszorka, fú^ ria — hanem, mert ilyen. A két nagyon jó fősze­replő mellett olyan remek kisebb alakítások sorakoz­nak a filmben, mint Törő- csik Mari Nagymamája, Garas Dezső hegedűkészítő­mester Dezsője, Hernádi Judit vastagon spicces orosz felesége. Lehet, hogy a film nem lesz elsöprő közönségsiker, de aki meg­nézi, az jól megcsinált, ér­dekes, szellemes, elgondol­koztató filmet fog látni. Eb­ben az agyonszabályozott, kimért-bemért világban érdekes találkozni valami­vel, valakikkel, akik túl­lépnek a skatulyákon, s merik a maguk életét élni, még akkor is, ha nem fel­tétlenül jó, szép, boldog az az élet. T. L

Next

/
Thumbnails
Contents