Pest Megyei Hírlap, 1992. április (36. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-30 / 102. szám
Fontos napirendek Kupa vágja kupán az autósokat Az MTI értesülése szerint a kormány csütörtöki ülésén megvitatják Marián Calfa csehszlovák szövetségi kormányfőnek a bősi erőművel foglalkozó válaszlevelét, de határozathozatal csak később várható. A kormány ugyanis álláspontja kialakítása előtt egyeztetni kíván az Országgyűlés illetékes ad hoc bizottságával, amelynek megalakítására Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter tett javaslatot a hétfői parlamenti ülésen. A testület várhatóan jóváhagyja az ország biztonságpolitikai és honvédelmi alapelveit, amelyet ezután az Országgyűlés elé terjeszt. E témával a kormány már korábban is foglalkozott, de a térségünkben bekövetkezett jelentős változások, a Szovjetunió és Jugoszlávia szétesése, új államok létrejötte, illetve a NATO megváltozott szerepe miatt egyes pontokban változtatni kellett a szöveget. A kormány módosítani kívánja a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló rendeletét. Mint a Pénzügyminisztérium illetékese az MTI érdeklődésére elmondta: a tervezett változtatás lényege, hogy július elsejétől jogszabályi lehetőség legyen a díjemelésre. Ezenkívül a biztosítók szerény, 3 százalékos nyereséget is kalkulálhatnak a díjak összegébe. További módosítás, hogy a jövőben nem az Állami Biz- tosításfelügyeiet, hanem pénzügyminiszteri rendelet állapítja meg az új díjtételeket. A kormányfő nem vés; részt Egyes külföldi hírforrások tudni vélik, hogy Antall József miniszterelnök is részt vesz május 1-jén azon a többoldalú találkozón, amelyet Ausztria, Cseh és Szlovákia, valamint Magyarország közös határpontjának közelében rendeznek meg — tudatja a Miniszterelnöki Sajtóiroda közleménye, melyet szerdán az esti órákban juttattak el az MTI-hez. A rendezvényen több ismert politikus vesz részt a megjelölt országokból. Többek között jelen lesz Er-, hard Busek osztrák aikancellár és pártelnök, Ján Carnogursky szlovák miniszterelnök. A kiadott szórólapokkal és programokkal ellentétben fel sem merült Anfall József miniszterelnök megjelenése. A Kereszténydemokrata Néppárttól kapott tájékoztatás szerint Füzessy Tibor, a KDNP frakcióvezetője vesz részt a találkozón. Az alelnöknek legyenek valós jogosítványai! A miniszterelnöki sajtóiroda szerdán az alábbi közleményt juttatta el az MTI- hez: „A Népszabadság április 28-ai számának címoldalán a Gombár Csabával készített interjúban olyan valótlan állítás olvasható, amely a miniszterelnöknek azt az igényt tulajdonítja, hogy az MR alelnöke számára minden elnöki intézkedéssel szemben ellenjegyzési jogot, mintegy „vétójogot” követel. A kormány a Magyar Rádió SZMSZ-tervezetében többek között azt kifogásolta, hogy a Magyar Köztársaság elnöke által kinevezett alelnök magas közjogi jogállásával szemben a Magyar Rádión belüli szerepköre az elkészített tervezet szerint feltűnően tartalmatlan és súlytalan. Ez természetesen nem egyeztethet* össze az alelnök közjogi státusával együtt járó felelősséggel. A Magyar Rádió elnöke az interjúban a kormány javaslatai közül nemcsak tetszése szerint emelte ki annak egyik elemét — a nagy jelentőségű pénzügyi döntésekkel kapcsolatos alelnöki ellenjegyzést —, hanem azt átfogalmazta és általános értelmet adott neki. A miniszterelnök levelének ide vonatkozó része szó szerint a következő: „Az alelnök magas közjogi státusával és felelősségévei arányban kell állnia a szervezeten belüli jogállásának. Ennek fontos eleme, hogy az elnök általános helyetteseként az elnök döntései során az MR műsor- politikájával és működésével kapcsolatos kérdésekben széles körű véleményezési jogot kapjon, nagyobb jelentőségű gazdasági kérdésekben egyetértési, s a hasonló volumenű pénzügyi döntések meghozatalakor ellenjegyzési joga legyen." Félrevezető Hankiss Elemér tv-elnök véleménye is a miniszterelnök leveléről, amelynek a Népszabadság április 2í)-ei száma biztosított nyilvánosságot. Az elnök szerint a kormánynak a Magyar Televízió irányításával kapcsolatos álláspontjából a kollektív vezetés igénye csendül ki. Antall József miniszter- elnöknek valóban több ellenvetése volt az alelnök számára a szervezeti és működési szabályzatban kialakított jogállással szemben. Határozottan elutasította például azt az elképzelést, hogy az államfő által kinevezett alelnök' felett az elnök fegyelmi jogkörrel rendelkezzen. A benyújtott tervezet szerint az alelnöknek csak nagyon korlátozott feladatköre lenne, valós hatáskörök nélkül, így az SZMSZ jóváhagyása a törvényen alapuló alelnöki jogállás ki- üresítését eredményezte volna. Szó sincs tehát a kollektív vezetés igényéről, azt azonban szükségesnek tartja a kormány, hogy a szervezet irányításában, ezen belül elsősorban a gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi kérdésekben az alelnöknek valós jogosítványai legyenek. A pénzügyi folyamatok figyelemmel kísérésére, a felelősség érvényesítésére alkalmas szervezeti struktúra nem utolsósorban azt a célt szolgálná, hogy végre megszűnjenek az Állami Számvevőszék által 1991-ben feltárt gazdálkodási, pénzügyi, szervezeti és szervezési anomáliák, illetve ezek jövőbeni megelőzése is biztosított legyen.” Nem tárgyalták a HI/ltI-as módosító indítványokat Türelmes szemléletű biztonsági koncepció A parlament keddi, késő estébe nyúló maratoni ülésnapja után sem pihentek a képviselők, legalábbis a tegnap ülésezett bizottságok tagjai. Az Országgyűlés honvédelmi bizottsága szerdai ülésén meghallgatta Villányi Gyula miniszteri biztost, akit nemrég bíztak meg a központi honvédkórház beruházásának felügyeletével. A bizottság megnyugvással vette tudomásul, hogy a már sok milliárd forintot felemésztett építkezés felügyelete szakavatott kezekbe került. A Honvédelmi Minisztérium elfogadta a testületnek azt a javaslatát, hogy belső költségvetési átcsoportosítással a harckészültség javítása érdekében növeljék az alegység-szintű gyakorlatok számát, illetve a vadászpilóták repülési idejét. A bizottság egyúttal kérte a Pénzügyminisztériumot, hogy a honvédelmi tárcánál maradhasson az a néhány száz millió forint, amelyet 1991-ben megtakarítottak. Többek között ebből a pénzből is javítani lehetne a harckészültséget. Minden bizonnyal Az alkotmányügyi törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság a közalkalmazotti törvény ügyében csak jövő hétfőn, a délutáni plenáris ülést megelőzően tárgyal majd. Erről Balás István alelnök tájékoztatta az MTI munkatársát. Az alelnök még hozzátette: a munkaügyi tárca minden bizonnyal tökéletesen előkészített közalkalmazotti törvényszöveget hoz majd a bizottság ülésére. Az Országgyűlés főbizottsága szerdai ülésének napirendjéről lekerült a Belügyminisztérium volt III/III-as csoportfőnöksége nyilvántartásával kapVIKSZ-KÖZLEMÉNY Az 1991. évi XXVIII. sz. és 1991. évi LXVI. sz. törvényekkel felállított Vagyont Ideiglenesen Kezelő Szervezet (VIKSZ) igazgatótanácsa ezúton felhívja az 1991. évi XXVIII. törvény 1. paragrafusban meghatározott szakszervezetekeket, melyek a törvény által előírt elszámolási kötelezettséget mind ez ideig nem teljesítették, hogy az elszámolást a törvény által megkívánt formában és tartalommal 1992. május 10-ig juttassák el a VIKSZ részére a 1021 Budapest, Tárogató út 2—4. címre. Az igazgatótanács ezúton is felhívja az érintettek figyelmét arra, hogy az Alkotmánybíróság 1952/B/1991 sz. határozata szerint az igazgatótanács eddigi és jelenlegi intézkedéseinek jogszerűsége nem kifogásolható azon az alapon, hogy az igazgatótanács 1992. június 30-ig a jelenlegi változatlan ösz- szetétclbe.n működik. Kőriissy András soros elnök, a VIKSZ igazgatótanács elnöke Veszélyben az ivóvízbázis Helyi népszavazások Bős ügyében (Folytatás az 1. oldalról.) A kormány számára egyértelmű ez az országgyűlési határozat: mivel a csehszlovák fél április 30-ig nem vállalta a „C” variáns munkálatainak felfüggesztését, az ügyért felelős miniszternek mielőbb elő kell terjesztenie a kormányülésre a felmondásra vonatkozó szövegtervezetet, A felmondással együtt kezdeményezni kell az új szerződés megkötését. Ha nem sikerül megegyezni az ökológiai értékek elsődlegességét érvényesítő új szerződés elveiről, a magyar fél akkor fordulhat nemzetközi bírósághoz. A csehszlovák fél nem teheti meg, hogy a kérdés tisztázását megtagadva távol maradjon e fórumtól. A csehszlovákok, mint a továbbiakban rámutattak, a Duna elterelésével a felmondástól függetlenül is megépíthetik a „C” variánst, s az őszre üzembe helyezhetik a bősi erőművet. Ezzel ugyanúgy tönkreteszik az ivóvízbázist, mint az eredeti terv kivitelezésével. E lehetőség miatt széles körű együttműködés bontakozott ki a térség magyar. szlovák és osztrák települései között. Mintegy 100 polgármester — közülük 50 Szlovákiából — a napokban állásfoglalást írt alá. Ebben kijelentik, hogy helyi népszavazást kezdeményeznek, amennyiben a csehszlovák fél nem állítja le a „C” variáns építési munkáit, s nem kezdődik meg a szakmai munka a helyreállítási, az árvízvédelmi, hajózási feladatok megoldása érdekében. A lakosság elutasító állásfoglalása esetén nem helyezhető üzembe az erőmű. Tóth György szakértő elmondta. hogy a tározótérben ülepedő szennyező anyagok — a rendszeres kotrás ellenére — súlyosan veszélyeztethetik a Magyar- országnak és Szlovákiának egyaránt fontos ivóvíztartalékot. Ezt nemcsak feltételezik, de bizonyítani is tudják. csolatos törvényjavaslathoz benyújtott indítványok megvitatása. A halasztásra azért került sor, mert az illetékes nemzetbiztonsági bizottság még nem foglalt állást a szóban forgó indítványokra vonatkozóan. Hol az igazság? A környezetvédelmi bizottság szerdai ülésén heve? támadások érték a lágymányosi híd részletes vitára bocsátott koncepcióját. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, a Fővárosi Főpolgármesteri Hivatal, valamint a tervező, beruházó intézmények képviselői, illetve a meghívott szakértők egymástól teljesen eltérő megállapításokat tettek. A képviselők közül többen is hiányolták, hogy nem többféle, egyformán kidolgozott, bemutatott híd- variációk között dönthetnek. A tervezett költségek szinte teljes egésze az állami költségvetést, tehát az ország valamennyi adófizetőjét terheli, így jogos igény, hogy megfelelő mérlegelés alapján hozzák meg a döntést — fogalmazták meg többen is. A szakértői véleményeik és az előterjesztett anyag alapján a bizottság végül úgy ítélte meg, hogy nincs elegendő információjuk a döntéshez. Pragmatizmussal A külügyi bizottság a biztonságpolitikai koncepció újonnan megfogalmazott változatát tűzte napirendjére. Bár az egyeztető munkálatok idején bizalmasan kezelik a koncepcióíerveze- tet, annak kulcskérdéseiről Bába Iván, helyettes államtitkár elmondta: a formálódó biztonságpolitikai elképzeléseknek megfelelően Magyarország nem törekszik semlegességre, és nem is regionális biztonsági rendszerben gondolkodik. Biztonságpolitikáját egy nyugati integrációs rendszerben képzeli el. Ugyanakkor az előterjesztők türelmes szemléletű koncepciót javasolnak, vagyis Magyarország nem veti fel azonnal a NATO-ba, illetve a Nyugat-Európai Unió- ha (Az Európai Közösség védelmi „dimenziója”) való integrálódás kérdését. Az integrációt sokkal inkább egy folyamatként képzeli el, amelynek végeredménye a teljes jogú magyar tagság azokban a nyugat- európai szervezetekben, amelyek maguk is jelentős átalakuláson mentek keresztül. Végső soron Magyarországnak az évtized végére teljes jogú NATO-, nyugat-európai unióbeli, illetve EK-tagnak kellene lennie. A szomszédok irányába a koncepció a többi között megfogalmazza: a visegrádi hármak biztonságpolitikai együttműködése nem alternatívája, hanem elő- segítője a nyugati integrációnak. Ezzel együtt leszögezi: vannak közös biztonsági érdekeink, részben védelmi jellegű érdekeink, attól függően, destabilizá- lódik-e a kontinens keleti fele. Ezeket azonban nem önálló védelmi rendszerként kell megfogalmazni,“ hanem a három országnak egymást kell segítenie a nyugati integrálódásban. A külügyi bizottság ülésének zárttá nyilvánított szakaszában meghallgatott három nagykövetjelöltet is. Hogy pontosan mely országokról van szó, azt Bába Iván nem kívánta közölni, ám elmondta: napirenden van a moszkvai, a szlovéniai, a moldovai, a belorusz nagykövet kinevezése, illetve néhány ázsiai poszt betöltése. A külügyi bizottság döntött arról is, hogy meghatározatlan időre leveszi napirendjéről Mécs Imre (SZDSZ) és Schuman Tamás (MSZP) önálló határozati indítványát, amely szerint az Országgyűlés felkérné a kormányt, hogjr folytasson tárgyalásokat a német kormánnyal azok hozzátartozóinak kárpótlásáról, akiket a II. világháború idején politikai, faji, vallási, vagy világnézeti okokból külföldre deportáltak, és ott meghaltak. A tervezet megvitatásának elnapolását az indokolja, hogy az érintett tárcák tájékozódni kívánnak az ösz- szetett ügy jogi, történeti hátterét illetően. Kifizesse... A költségvetési, adó- éa pénzügyi bizottság a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott indítványokkal is foglalkozott. A képviselők elfogadták a Seszták László él Horváth Béla (MF) által benyújtott indítványt, miszerint életjáradék a kárpótlási jegy ellenében azokat a személyeket illesse meg, akik tavaly december 31-én 65. életévüket már betöltötték, vagy ha fiatalabbak, munkaképességüket legalább 67 százalékban elvesztették. A költségvetési, adó- ét pénzügyi bizottság nem tartotta általános parlamenti vitára alkalmasnak azt a három szabaddemokrata képviselő által beterjesztett törvényjavaslatot, amelynek lényege, hogy a fennmaradt lakáshitelek kamatait vissza kell állítani az eredeti szerződésekben foglalt szintre, és a törlesztő részleteket egységesen havi 1500 forinttal meg kellene emelni az eredeti megállapodáshoz képest. Pelcsinszki Boleszláv, Fu- taki Géza és Kádár Péter (SZDSZ) képviselők ezzel az önálló indítványukkal az 1991. évi állami költség- vetésről és az államháztartás vitelének szabályairól szóló 1990. évi törvényt kívánták módosítani. Cseh Pál, a PM osztály- vezetője logikájában zavarosnak, felépítésében ellentmondásosnak ítélte a képviselők indítványát. Véleménye szerint, ha a javaslat érvénybe lépne, az állam fizetné ki a lakáshitelek fennmaradó kamatait, sőt a havi 1500 forint több- let-törlesztőrészlet nem az állam, hanem a pénzintézet bevételeit növelné. Állásfoglalás kelI A kulturális bizottság tagjai az alkotmányügyi bizottság állásfoglalását fogják kérni a Magyar Televíziónál kialakult helyzettel kapcsolatban számos, mindenekelőtt az alelnök közjogi státusát érintő kérdésben.
