Pest Megyei Hírlap, 1992. április (36. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-29 / 101. szám

Technikai misszióval Mit tehet az ENSZ? Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsának tagjai kedden francia—osztrák—magyar javaslatot vitatnak meg ar­ról, hogy küldjenek ki szakértőket Boszniába fel­mérni: mit tehet a világ- szervezet a helyzet rende­zése érdekében. A BT-hez közelálló kö­rökben elmondták az MTI tudósítójának, hogy nem katonai, hanem szigorúan Oroszország tartja ma­gát a korábbi ígéreteihez és egyelőre nem folytatja az atomkísérleteket — je­lentette ki a Szeverod- vinszkben tartózkodó Bo­risz Jelcin. Az orosz elnök keddi programja során a városban levő tengeralatt­járó-üzemet kereste fel, ahol röviden vázolta az ez­zel kapcsolatos moszkvai álláspontot. Jelcin üdvözölte, hogy Párizs is csatlakozott ehhez a moratóriumhoz. — Orosz­ország és Franciaország erős nyomást fog gyakorol­ni az Egyesült Államokra hasonló lépés megtétele ér­dekében — fűzte hozzá, majd hangoztatta: nem en­gedhetik meg, hogy az orosz nemzetbiztonsági ér­dekek csorbát szenvedje­nek. Júniusi, washingtoni tár­gyalásairól szólva hang­súlyozta: vagy a nukleáris kísérletek teljes betiltásá­ról tárgyalnak, vagy meg­technikai jellegű, kis lét­számú misszióról lenne szó, amelynek küldéséhez a BT döntésére van szükség. A három említett kormány javaslatát most mérlegelik. Belgium nem zárkózik el a terv elől, míg az Egyesült Államok és Nagy-Britannia várakozó állásponton van. A múlt héten (ugyancsak osztrák és magyar támoga­tást élvező) francia javas­kísérlik rávenni az ameri­kaiakat, hogy a korábban javasolt 17 helyett maxi­mum két robbantást lehes­sen végezni évente. A szeverdovinszki gyár dolgozói előtt mondott rö­vid beszédében megnyug­tatta a munkásokat: ha más gyárakban csökkentik is a termelést, ebben az üzemben erre nem kerül sor. A gyár a városi lakos­ság szinte egyetlen munka­helye, ezért a tervezett le­építések súlyosan érinte­nék a lakosakat. A megbuktatott afgán kormány kedden a kabuli külügyminisztérium épüle­tében átadta a hatalmat a modzsahed felkelők által a lat került a BT elé a béke- fenntartó erők mielőbbi ki­küldésére Boszniába. A ja­vaslat nem talál általános támogatásra, annál is ke­vésbé, mivel Butrosz Gáli főtitkár — megbízottja, Cy­rus Vance helyszíni tapasz­talataira hivatkozva — azon az állásponton van, hogy a harcok közepette békefenntartók menesztése nem kívánatos. A BT ugyanakkor hozzájárult ah­hoz, hogy a Jugoszláviába érkezett, száznál több fegy­vertelen katonai megfigyelő közül negyvenet átirányít­sanak Boszniába. A főtitkár hosszabb kül­földi útjáról kedden érke­zik vissza New Yorkba. Amennyiben a boszniai helyzetfelmérő misszió ügyében döntés születik, a szakértők legkorábban a jövő hét közepén utazhat­nak a helyszínre. ségi jelentések szerint kedd délután kiújultak a tüzér­ségi összecsapások a Hezb-i-Iszlámi és a Dzsa- miat-i-Iszlámi egységei kö­zött a fővárosban. A ceremónián — ame­lyen a diplomáciai testület tagjai és újságírók is jelen voltak — Fazel Hak Halek- jar eddigi miniszterelnök ünnepélyesen elismerte az „afganisztáni iszlám kor­mány” elnökének, Szibga- tullah Modzsaddidinek a jogkörét. Modzsaddidi a maga ré­széről általános amnesz­tiát hirdetett a korábbi rendszer tagjai számára, ám jelezte, hogy ez az in­tézkedés Mohammed Na- dzsibullah egykori államfőre nem vonatkozik. Magyar hetek Brüsszelben Magyar hetek kezdődtek kedden Brüsszelben, a wo- luwe-saint-lambert-i kö­zépiskolában brüsszeli ma­gyar szervezetek szervezé­sében, a nagykövetség véd­nökségével. A változatos eseményso­rozat számos rendezvényt ölel fel: kedden kiállítás nyílt belgiumi és magyar- országi magyar művészek — Horváth Pál, Illik Mar­tin, Szabó Endre, Soós Jós­ka, Tamás Elemér, Teszlák Albert, Száraz Marika, Nagy István, Francois I. Kovács, Bartha Ágnes és Takáts Zoltán — alkotásai­ból. Könyvkiállítás nyílik, előadások hangzanak el magyar történelmi és gaz­dasági témákról, irodalmi, illetve gasztronómiai estet rendeznek, tánc- és ének­bemutatókat tartanak bel­giumi magyar együttesek, előadók részvételével. Május 9-én pedig majá­lisra kerül sor, amelynek bevételét egy erdélyi ma­gyar iskolának ajánlják fel. béketárgyalások a megszáll­va tartott arab területeken tartandó választásokkal kapcsolatos izraeli tervről. Hanan Asravi asszony, a palesztin küldöttség szóvi­vője bejelentette: a küldött­ség tanulmányozni fogja az izraeli javaslatot, amelynek értelmében helyi választá­sokat tartanának az 1,7 mil­lió palesztin részvételével, hogy az itt választott ve­zetők irányíthassák a min­dennapos ügyeket — jelen­tette az AP. Asravi asszony szerint komoly kérdések merültek fel a hétfői megnyitó ülé­sen, és így bizakodását fe­jezte ki, hogy ezúttal sike­rül komoly előrehaladást elérni. Benjamin Netanjahu iz­raeli szóvivő a Ciszjordá- niában és a Gáza-övezetben javasolt községtanácsi vá­lasztásokat úgy értékelte, mint a „demokráciára irá­nyuló legjelentősebb kísér­letet az arab világban”. A tárgyalások jelenlegi szakasza kedden tovább folytatódik és előrelátható­lag csütörtökön ér véget. A következő fordulóra való­színűi eg néhány hét múlva kerül sor Rómában. A NÉPEK ÖNRENDELKEZÉSI JOGÁNAK nemzetközi­leg elfogadott elvéből kiindulva az orosz kormány elis­merte Bosznia-Hercegovina állami függetlenségét — je­lentették be Moszkvában kedden. EZERFÖNYI FRANCIA EGYSÉGET vezényelnek Kam­bodzsában, az Egyesült Nemzetek Szervezete által létre­hozott erő rendelkezésére. A francia katonák megfigye­lői és ellenőrzési feladatokat teljesítenek majd. A MOSZKVAI RÁDIÓ Dnyeszter menti orosz forráso­kat idézve kedden este közölte: a moldovai fél hibájá­ból megszakadtak a béketárgyalások, mert a tyiraszpoli vezetés szerint Chisinau nem volt hajlandó elfogadni az oroszoknak a békeövezetre vonatkozó javaslatát. Nukleáris moratóriumot hirdetett Jelcin múlt héten létrehozott ideiglenes iszlám vezetés­nek, miközben hírügynök­MAI KOMMENTÁRUNK \ EGY IDŐBEN AZZAL, hogy „valahol Lisszabon­ban” már gyülekeztek Bosznia-Hercegovina há­rom államalkotó etniku­mának képviselői, Belgrád- ban díszülés kezdődött. Az Európai Közösség és a vi­lág sok kormánya által szu­verén állam politikusainak elismert bosnyák, szerb és horvát vezető személyisége­ket Portugália, amely az EK soros elnöki tisztét lát­ja el, azért invitálta fővá­rosába, hogy a tárgyalóasz­tal mellett kereshessék a megoldást, ne fegyverek erejével, a vérontás folyta­tódása közepette, arra, ho­gyan éljen együtt békes­ségben és virágozzon fel e volt, függetlenné vált jugo­szláv tagállam. A színhe­lyet és a tárgyalás időtar­tamát a közvetítő vendég­látók azért nem közölték, hogy senki ne zavarhassa meg a kényes és bonyolult kompromisszum kialakítá­sát. Abban a hatpontos nyilat­kozatban is, amely a belg­rádi ünnepi parlamenti ülé­sen elhangzott, sok szó esett a békés megoldásról, az emberi jogok tisztelet­ben tartásáról, s arról, hogy azoknak, akik ott össze­gyűltek, hogy elfogadják a „harmadik Jugoszlávia” al­kotmányát, nincsenek „te­rületi igényeik senkivel szemben”. De sem az alkot­mány, sem a nyilatkozat nem mondta ki, hogy a ha­tárok, amelyek a már a nemzetközi közösség nagy része által elismert Hor­vátországot, Szlovéniát és Bosznia-Hercegovinát elvá­lasztják a most kikiáltott „harmadik vagy kis Jugo­szláviától”, sérthetetlenek lennének. Sőt az is elhang­zott, hogy a volt szövetségi hadsereget, amely pedig most már az új jugoszláv állam létrejöttével idegen megszállónak számít a nemzetközi jog előírásai szerint, nem vonják ki pél­dául Bosznia-Hercegoviná­ból, amíg létre nem jön a megegyezés az etnikumok között. Tekintve azonban, hogy a boszniai szerbek több szélsőséges vezetője belgrádi sugalmazásra tá­mogatta a határon túlról érkezett fegyveres szabad- csapatokat, és ezekhez per­sze csatlakozott az ott állo­másozó volt szövetségi had­sereg is, így aligha változ­hat ezután is a helyzet, és vajmi kevéssé képzelhető el a csapatkivonáshoz előfel­tételül szabott bármiféle boszniai etnikumi meg­egyezés ... Ami pedig a „harmadik” vagy „kis Jugoszláviát” il­leti, ez csak Szerbiából és Crna Gorából áll, s terüle­tét és lakosságát illetően mintegy fele a második vi­lágháború utáni hat szövet­ségi tagállamból álló Jugo­szláviának. (Az első Jugo­szlávia, az egykori királyi .ál/am 1918-ban alakult, s a trianoni béne szentesí­tette határait. Most viszont a második Jugoszlávia 25j 804 négyzetkilométernyi és 23,5 milliós lakosságú államával szemben a hét­főn kinyilvánított harma­diknak 102 ezer négyzetki­lométernyi a kiterjedése és 10 és fél millió a népessége. Túl mindezen, csak a lakos­ság 62,3 százaléka szerb az új államszövetséget alkotó két tagországban. A Tanjug adatai szerint a többi lakos 16,6 százaléka albán, 5 szá­zaléka montenegrói, 3,3 százaléka magyar és magát „juyoszlávnak” valló, és 3,1 százalék mohamedán. A „harmadik Jugoszlá­via” a júliusi választások után válik alkotmányossá, legalábbis meghirdetői sze­rint, amikor majd választá­sokat tartanak az új két­kamarás törvényhozásba. Máris megkérdőjelezi ezt azonban, hogy a szerbiai és Crna Gora-i ellenzéki pár­tok meghívott vezetői el sem jöttek a díszülésre ... UGYANÍGY bojkottálták a díszülést a legtöbb euró­pai állam képviselői, annak ellenére, hogy meghívót kaptak. Az ugyanis a véle­ményük, hogy Belgrád így akar elébe vágni a fenye­gető nemzetközi elszigete­lődésének, és megpróbál­kozik azzal, hogy a volt Jugoszlávia örökébe léptes­se a csonka államalakula­tot, s főleg időt nyerjen te­rülethódításokkal határai­nak fegyveres úton való kiterjesztésére. A jelek sze­rint azonban ezt a legtöbb fővárosban felismerik. Árkus István Magyar—román tárgyalások kezdődnek ÉRDEKÜNK A KIEGYENSÚLYOZOTT JÓSZOMSZÉDI VISZONY A Külügyminisztérium a Vajdasági Magyarok De­mokratikus Szövetsége szombaton elfogadott auto­nómiakoncepcióját olyan korszerű, a mai európai normák és eszméli talaján álló konstruktív elképzelés­nek tartja, amely érdemes a nemzetközi közvélemény figyelmére és jóindulatú tá­mogatására. Ezért szorgal­mazza, hogy a koncepciót, tűzze napirendre a brüsz- szeli Jugoszlávia-békekon- ferencia kisebbségi kérdé­sekkel foglalkozó munkabi­zottsága — jelentette be Herman János külügyi szó­vivő szokásos keddii tájé­koztatóján. Hozzátette: hazánknak érdeke, hogy szomszédságá­ban az egyes délszláv álla­mok mihamarabb rendez­zék egymás közti kapcso­lataikat, s hogy Magyaror­szág és a határos államok között kiegyensúlyozott, jó­szomszédi viszony alakuljon ki. Mindehhez elengedhetet­len, hogy rendezzék a ma­gyar nemzeti csoportok helyzetét, és garantálják kollektív kisebbségi jogai­kat. — A Külügyminiszté­riumnak meggyőződése, hogy egy demokratikus Szerbiának olyan alapelve­ken kell nyugodnia, ame­lyek a kisebbségek számára is lehetőséget biztosítanak a státusukat és nemzeti ön­azonosságukat érintő dönté­sek meghozatalára — han­goztatta. Belgrád budapesti nagy­követe hétfőn jegyzéket adott át a Külügyminiszté­riumban. A jegyzékben be­jelentik a szerb és Crna Gora-i köztársaságokból álló Jugoszláv Szövetségi Köz­társaság megalakítását. A dokumentumot a tárca je­lenleg tanulmányozza; kon­zultál az Európai Közösség országaival, a visegrádi hármakkal és más államok­kal. Herman János bejelentet­te, hogy hazánk jegyzékvái- tás útján a Független Álla­mok Közösségének újabb tagállamával, a Kirgiz Köz­társasággal is felvette a diplomáciai kapcsolatokat. Végezetül megemlítette: kedden magyar—román tár­gyalások kezdődtek azzal a céllal, hogy kormányszintű megállapodást dolgozzanak ki azoknak a kölcsönös visz- szavételéről, akik illegálisan léptek be a másik fél terü­letére, vagy illegálisan tar­tózkodnak ott. Majd egy kérdésre Válaszolva azt is elmondta, hogy készen áll a csehszlovák—magyar alapszerződés szövege. Dip­lomáciai egyeztetés kérdése, hogy a dokumentumot mi­kor és hol írják alá a felek. Egyetértenek a döntéssel Stimulálószer lesz a vasasszakszervezet Eddig gátja volt, most vi- a későbbiekben a szakszer­szont serkentője kíván len­ni a vasasszakszervezet an­nak, hogy a szakszervezeti vagyon körüli viták lezáród­janak — jelentette ki ked­den Paszternák László, a Vas-, Fém- és Villamos- energia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségé­nek elnöke a szakszervezet sajtótájékoztatóján, amelyen a sokat kritizált 23-as tör­vény egyes pontjaival kap­csolatos alkotmánybírósági döntésről volt szó. A vasas elnöke elmondta: a szerve­zet egyetért az Alkotmány- bíróság döntésével, amely szerint a VIKSZ a későb­biekben nem jogosult a volt SZOT-vagyon kezelésére. A parlament további dön­téséig nyitott kérdés, hogy vezeti vagyon mely köréről milyen szervezetnek kell elszámolnia. Egy új igazga­tótanács döntéseinek a va­sas azonban aláveti magát. A szakszervezeti választá­sokkal kapcsolatban a sajtó­tájékoztatón elhangzott: a szakszervezetek hibát kö­vettek el azzal, hogy kép­telenek voltak közös elő­terjesztést készíteni a vá­lasztások kérdésében. Azzal, hogy csupán a kormány elő­terjesztése készült el, a szakszervezetek a politikai széljárásra bízták a válasz­tások ügyét. A vasas veze­tői kijelentették: szerveze­tük érdekelt abban, hogy a választások mielőbb meg­történjenek, a vasas erre már fel is készült. AZ EIN&Sr ASSZONY SZERINT „Borbély a trójai faló” Borbély Endre a trójai faló szerepét töltötte be az április 25-26-i, szocdem- kongresszusnak titulált ösz- szejövetelen. Ugyanis aka­rata ellenére olyan szemé­lyeket és politikai vonulatot vitt be a szociáldemokrá­ciába, amellyel bizonyára ő maga sem ért egyet — vélte Petrasovits Anna, az MSZDP 38. kongresszusa ál­tal visszahívott elnök asz- szony kedden, sajtótájékoz­tatón. A Dohány utcában szé­kelő, és magát a Magyar- országi Szociáldemokrata Párt legitim elnökségének tartó vezetőség kifejtette: szinte örülnek, hogy — megfogalmazásuk szerint — az álkongresszus a vezető­ségébe választotta Kapolyi László volt ipari minisztert — „hiszen az emberek em­lékezetéből nem lehet kitö­rölni az elmúlt éveket” — mondták. Bejelentették még, hogy Űj Népszava címmel lapot indítottak. Arra az újságírói kérdésre, hogy az elszegényedett MSZDP miből finanszírozza a lap megjelentetését, csak annyit válaszoltak: akadt olyan vállalkozó, akinek megérte ez a befektetés. Kiújuló harcok közben Hatalomátadás Afganisztánban Arab-izraeli tárgyalások kedvező légkörben Váratlanul kedvező lég­körben folytatódtak Wa­shingtonban a közel-keleti DÍSZÜLÉS - SOK KÉRDŐJELLEL

Next

/
Thumbnails
Contents