Pest Megyei Hírlap, 1992. április (36. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-28 / 100. szám

GÖDÖLLŐI ^aíiiap XIX. ÉVFOLYAM, 100. SZÁM 1992. ÁPRILIS 28., KEDD Gazdaképzés Sokat tehetnének Amikor februárban Túrán Kovács László Kossuth-dí- jas népművelőre emlékez­tünk, a beszélgetésen dr. Rásonyi Miklós nyugalma­zott tanár, Volt tanulmányi felügyelő elmondta, hogy Kovács László nemcsak a néphagyományok összegyűj­téséért és megőrzéséért fá­radozott, hanem ugyanilyen fontosnak tartotta a mező- gazdasági dolgozók szakis^ méreteinek a bővítését is. Rásonyi Miklós fiatal tú­rái tanárként ebben a mun­kában vett részt, s nem kis büszkeséggel emlékezett arra az időre, amikor rend­szeresek voltak a települé­sen az arany- és ezüstkalá­szos gazdatanfolyamok. Túra, mint a Galga men­te legnagyobb paraszti jel­legű települése, élenjárt ebben a munkában. Galga- hévízi, hévízgyörki, ikladi idős parasztgazdák ma is örömmel megmutatják a tanfolyam elvégzését iga­zoló papírjaikat. Az ikladi falumúzeum falán gondo­san bekeretezve láthatjuk a ház egykori tulajdonosának büszkeségét, az ezüstkalá­szos jelvény viselésére jo­gosító oklevelet. Sajnos 1945 után a kép­zés rendszerét felülvizsgál­ták. A tanfolyamok az öt­venes évek végére lecsök­kentek, majd lassan meg­szűntek, felszámolódtak. Napjainkban, amikor a mezőgazdaság ismét átala­kul, amikor ismét létrejön­nek az önálló kisparaszti gazdaságok, feltétlen szük­ség lenne mezőgazdasági ismereteket nyújtó képzé­si formákra. Meggyőződé­sem, sokan és sokat töpren­genek azon, hogyan kellene elkezdeni, hogyan lehetne a régihez hasonló, ám új, napjaink követelményeihez igazodó tudást adni a most kezdő gazdáknak, földtulaj­donosoknak. Dr. Becker Pál ország- gyűlési képviselő a tél fo­lyamán kezdeményezte a mezőgazdasági vállalkozók képzését. Olvashatunk ar­ról, hogy új és új gazda­körök szerveződnek az or­szágban. Lehetne gyorsabb is a tempó, mondhatják er­re, de statisztikai adatok igazolják, hogy az 1940-es években már az egész or­szágot szinte behálózó tan­Mozi Városi filmszínház: Opel Manta. Színes, szinkronizált német Vígjá­ték, 18 és 20 órakor. GÖDÖLLŐI HÍRLAP Gödöllő, Szabadság tér 10. 9 A szerkesztőség vezető­je: Dalázs Gusztáv. • Munkatárs: Pillér Éva. © Postacím: Gödöllő, Pl. 11, 2100. Telefax- és telefon: (28) 20-796. @ Szerkesztősé­gi fogadóóra: hétfőn 10-től 13 óráig. • Hirdetésfelvé­tel: munkanapokon 8.30-íól 13 óráig a szerkesztőség­ben. zéstant, gazdasági számvi­telt tanultak, a közismereti tárgyak keretében az elfe­lejtett ismereteket frissítet­ték fel. A gyakorlati mun­kák során háziipari tevé­kenységgel, kosárfonással, fafaragással foglalkoztak. Leventeképzés keretében az arra rátermettek segéd­oktatói minősítést kaptak. Az iskola — ahol a szak­képzés folyt —, szaktanács- adó állomásként is műkö­dött. A végzett gazdák és a környék gazdaközönsége gyakran kereste fel kérdé­seivel az iskola tanulóit. Körzetünkben található az agrártudományi egye­tem, Pécelen mezőgazdasá­gi szakközépiskola és szak­munkásképző működik. Meggyőződésem, hogy ezek­ben az intézményekben is töprengenek a mezőgazda- sági vállalkozók képzésé­ről. Adottságaink arra is lehetőséget adnak, hogy Gödöllő körzetében ala­kuljon ki a mezőgazdasági dolgozók szakmai képzésé­nek új rendszere. A következő télre — igaz, még távol van — már most el kellene indítani az ezüst- és aranykalászos tanfolya­mok szervezésével kapcso­latos munkákat. A feladat időszerűsége és jelentősége az erők összefogását köve­teli. A falvakban a műve­lődési házak, könyvtárak, különböző gazdaközösségek az említett oktatási intéz­mények segítségével sokat tehetnének a jó ügy érde­kében. Fercsik Mihály Időszerű növényvédelmi teendők Megsemmisíteni! Fénycsapdás megfigyelé­sünk szerint április köze­pén megkezdődött és azóta folyamatosan erősödik a májusi cserebogár rajzása. Ez a kártevő 3 évenként komoly jeelntőséggel ve­szélyezteti — az alföldi részek kivtéelével — egész Pest megye területét. Kü­lönösen erős mértékű raj­zásra kell számítani a me­gye északi és nyugati ré­szein, így a gödöllői domb­vidéken, Vác, Szob, Vátnos­MA NYÍLIK Házak, utcák Ma, április 28-án 17 órakor nyílik meg a gö­döllői művelődési köz­pont előcsarnokában a Gödöllői Városvédő Egyesület és a városi múzeum rendezésében a Gödöllői házak (helyi védettségre javasolt ut­cák, köz- és magánépü­letek) című kiállítás. Be­vezetőt mond Polónyi Péter, a kiállítást meg­nyitja Jáky Kálmán, a városvédő egyesület el­nöke. Az egy hónapon át naponta 9—19 óráig látható kiállítást Mészá­ros János építész és Varga Kálmán muzeoló­gus rendezte. mikola ás Bernecebaráti körzetében, valamint a Bu­da, Szentendre és Visegrád környéki területeken. A bo­garak a lombos fák levelei­vel táplálkoznak, a nagy egyedszám következménye­ként n-em ritka a tarrágás. Ezzel az úgynevezett „érési táplálkozás”-sal azonban lényegesen kisebb kárt okoznak, mint a szántóföl­dek, kertek talajába igen nagy számban lerakott to­jásokból kikelő lárváik, a pajorok. A talajlakó pajorok szinte válogatás nélkül, há­rom éven keresztül gyökeret rágnak, és ezzel nem ritkán a növények teljes pusztulá­sát okozzák. Kedvelt gaz­danövényeik a szamóca, málna, ribiszke, zöldségfé­lék, fokozottan veszélyesek a fiatal gyümölcs- és sző­lőtelepítésre, csemeteker­tekre, de a szántóföldi kultúrák mindegyikében is jelentőséggel bírnak. A kártevő elleni védeke­zés legcélszerűbb módja a rajzó bogarak elpusztítása. Kis területen, kertekben, a mechanikai védekezést ja­vasoljuk, a kora reggeli órákban a fákon dermedten tartózkodó imágók lerázá­sától, leverésével és meg­semmisítésével. Nagyon fontos, hogy a veszélyezte­tett körzetekben minden tulajdonos figyelmet for­dítson a kártevő elleni vé­dekezésre, mert azt közér­deknek kell tekinteni. A vegyszeres kezelés nagy kö­rültekintést igényel, külö­nösen azért, mert jelenleg sok a virágzó növény, és a hasznos szervezetek kímé­lése érdekében ilyen helye­ken a rovarölő szer haszná­lata tilos. Az erősebben fertőzött belterületi és zártkerti felü­leteken — erdőszél, gyü­mölcsös —, az 1989. évihez hasonlóan általános véde­kezés szükséges, amit az ön- kormányzatok rendelnek el. A fülledt, meleg időjárás a levéltetvek szaporodásá­hoz kedvező, már észlelhe­tők az első telepek az őszi­barack-, alma- és cseresz­nyefákon, a ribizlin és a rózsán. A sziromhullást kö­vetően javasoljuk a véde­kezést Bi 58 EC, Sinoratox 40 EC, Unifosz 50 EC, De- cis 2,5 EC rovarölő szerek valamelyikével. A szőlő fakadása megkezdődött, ilyenkor lehet eredménye­sen védekezni az évek óta rendszeresen jelenkező sző- lőlevélatlca ellen, Neoron 500 EC, Mitac 20, Bi 58 EC, vagy Sinoratox 40 EC ké­szítményekkel. Dr. Magyari Istvánná, Pest Megyei Növényegész­ségügyi és Talajvédelmi Állomás, Gödöllő NDSZ Helyi csoport » alakul Gödöllőn Á Nemzeti Demokrata Szövetség (a Pozsgay Im­re és Bíró Zoltán nevével fémjelzett szervezet) cél­jairól, helyi csoportjának megalakításáról, dr. Bíró Zoltán részvételével ápri­lis 28-án, kedden, 17 óra 30-kor eszmecserét ren­deznek a gödöllői művelő­dési központ 12, számú ter­mében. Kézilabda Isaszegi sikerek Á hét végén lányainkat Verőce csapata fogadta bajnoki mérkőzésen. Az el­ső félidőben csapatunk fe­gyelmezetten, a megbeszélt taktikával játszott, amely az eredményben is meg­mutatkozott. A második játékrész saj­nos nem az első félidei len­dülettel folytatódott. A hazaiak az első percekben négy gólt szerezhettek vol­na, ha két büntetőjüket nem a kapufa hárítja. Er­— Veresegyházon hánya­dik megállónál kell leszáll- ni, ha Csornádra akarok menni? — kérdezem a ve­zetőtől Gödöllőn felszállva a buszra, s a csendtől, mely kérdésemet követi, még szükségét érzem, hogy hoz­zátegyem : gyalog. — Messze van az gyalog — mondja vezető, aztán, ahogy leszálláshoz készülő­döm is —, három kilomé­ter. — Három kilométer! Hát az semmi! Csak nagyon el vagyunk már kényelmesed- ve — így én. Pedig: Gyalogolni jó — mint Móricz Zsigmond is kijelentette. Én hozzászok­tam gyermekkoromban, az ötvenes években, hatvanas évek elején, gyalog men­tünk mindenhová, nemcsak a határba, hanem a kör­nyező falvakba meg a vá­rosba is. Mit tudja az, aki nem próbálja, micsoda gyönyö­rűség, ahogy lépteinktől fogy az út, harapjuk a friss levegőt, környes-körül csak a föld, fehér vagy zöld színt öltve, s ránk borul a mennybolt. ★ Hogy a Veresegyházt Csornáddal összekötő útra lérjek, még jót kell gyalo­golni bent, Veresegyházon is. Óriási község. Egymást érik a cukrász­dák, presszók, vendéglők, egyre-másra autószervizek hirdetéseivel találkozom, de töméntelen-féle és -fajta szolgáltatást ajánlanak táb­Iák — hogy a talán legkü­lönösebbet idézzem: Kefni-, salakblokk- és zsalukőké- szítő gmk. Megél itt ennyi vállalkozó? Megéri nekik? Például a kefnikészítők- nek, akikről csak sejtem, hogy építkezéshez szükséges dolgokat állítanak elő? Épülő házat alig látok ... _ Egyszerre viszont érdeke­set látok. Literes szódás­üvegeket. Üvegeket, nem azt a csillogó fémszifont, melyben magunk csináljuk patronnal a szódavizet. Egy kis teherautón sorakoznak szépen ezek a literes üve­gek egy kis műhely előtt, ★ A gazda, Bertus József. szikvízkészítő mester szíve­sen fogad. — Huszonkét éve ebből élek — mondja. — Tizen­két évig lovas kocsival jár­tam, azóta meg ezzel a Zuk teherautóval. Nyolc és kilenc között itt árulok a műhelyben — de látja, most is hogy „tolonganak” a vevők —, kilenckor indu­lok a faluba teríteni. A há­zak elé ki vannak rakva az üres üvegek, azokat kicse­rélem telire. Hat-nyolc-tíz üveg van egy-egy család­nál. De most nem fogyaszt­ják el olyan gyorsan, mint régebben. Tizenöt évvel ezelőtt egy forint tíz fillér volt egy üveg szóda, most meg éppen kénytelen vol­tam megint árat emelni, április 1-jétől az eddigi négy ötvenről hét forintra. Egy ballon szóda árát pe­dig kilencvenről százötven forintra. Nem számítottam rá, hogy ide jutunk. Az áfát felemelték 25 száza­lékra, azt a vevők nekem kifizetik, én meg egy az egyben adom az államnak. Hatféle könyvelést kell vezetnem ... Ezt az évet ta­lán még kihúzom, aztán, úgy néz ki, kifújt ez az üz­let. Biztos kenyeret adott sokáig, mindenkinek az asztalán ott volt a szóda, de most sajnos olyan vilá­got élünk, nem tudjuk, hogy holnap mi lesz. — A vevőkörére milyen hatással lesz ez a mostam áremelés? — Egyelőre csökkenni fog a forgalom. Pedig eddig se éltem valami csoda fénye­sen. Az eredeti szakmám víz- és gázszerelő, de hat hová vennének már fel? A nyárra számítok, mindig is arra számíthattam legin­kább, ha beindul a földmű­velés. kell á víz az embe­reknek a határban. — Nem fog maga fel­hagyni ezzel az üzlettel — állapítom meg. Megkínál egy pohár szó­dával — finom! ;—, s beis­meri: — Nem bántam meg, hogy otthagytam a szakmá­mat, ezzel a foglalkozással egész nap a levegőn lehe­tek. 3 Víz, levegő. m ★ Mit láttam még Veres­egyházon? Egy eladó házat — negyvenmillióért. Több családnak épült a három- szintes ház, de úgy alakult, hogy csak egy család ma­radt benne. Szállodát lehet­ne belőle csinálni, vagy ti­zenöt ablakkal néz a utcá­ra, s közel esik az üdülőte­rülethez, strandhoz. Aztán találkoztam egy boldog kis csapattal. Árkot ástak az út mentén, olyan tíz-tizenöten. — Mi készül? Gázveze­ték? — kérdezem. Éppen a csoportvezetőt, Baranyi Bélát szólítottam meg. A képviselő-testület tagja, egyébként rokkant- nyugdíjas. — Csapadékelvezető — mondja. S mások is magyarázzák: hogy ne gyűljön fel az esővíz, a pa­sakba folyjon. Ha ezzel vé­geztek, majd máshová mennek, mindenhová, ahol rendeznivaló van a falu­ban. Kitalálom: — Közhasznú munkások. Azok, bólintanak. 8600 forint a nettó fizetésük. És ragyog az arcuk. Nádudvari Anna re még Kelemen tudott vá­laszolni, de a 10. perctől szétesett a védekezés, és Verőce tetszés szeriint dob­ta góljait. Így alakulha­tott ki a két csapat közöt­ti játéktudást meghazud­toló eredmény. A második félidei telje­sítmény intő jel a hétvégi Vác elleni rangadó előtt! Isaszeg KSK—Verőce SE 23-15 (12-4) Isaszeg: Tátrai — Szűcs 1. (7), Kelemen Cs. (4), Szlifkáné (3), Pappné (5), Simonná (2), Kurucz A, (1) . Csere: Antók (kapus). Burjánná (1), Kiing Sz., Vi­da A. Az if isták megszerezték első tavaszi győzelmüket 14-10 arányban. Akik a si­kert elérték: Takács Mó­nika — Varga Katalin, Freninberger Zita (4), Ur- bán Erika (5), Ságodi Rita (2) , Schmidl Éva, Szabó Szilvia és Viola Agnes (3). Kiemelhető: Urbán Erika. Cserven József Közlemény A Volánbusz értesíti az utazóközönséget, hogy 1992. május 6-án (szer­dán) üzemkezdettől, az Isaszeg, Tóth Árpád u.— Vasútállomás—Kossuth L. u.—Madách I. u.— Béke u.—Dózsa Gy. u.— Kossuth L. u.—Vasiítál- lomás—Tóth Árpád u. útvonalon helyi autó- buszjáratainak közle­kedtetését megszünteti. Az április hónapra megváltott bérletek má­jus 5-ig érvényesek a Volánbusz járataira. A nagyközönséget érintő autóbuszjáratok május 6-tól csak a Tóth Ár­pád u.—Vasútállomás— Szentgyörgypuszta út­vonalon levő megálló­helyeken állnak meg, s az e viszonylatban köz­lekedő autóbuszok csak a helyközi autóbusz­közlekedésre előírt vi­teldíjak megfizetése ese­tén vehetők igénybe. ÚTÓN-ÚTFÉLEN V- f ■■ _ l/iZy leueao... folyamoknak is volt egy kezdeti, indulási szakasza. 1928-ban még csak 13 tan­folyam szerveződött, 1932- ben 22, 1939-ben 117, 1940- ben 195 és 1942/43. telén már 243 tanfolyam műkö­dött. A földművelési mi­niszter gondoskodott a tan­folyamok számára az okta­tóról és az ezüstkalászos gazdák jutalmazásáról. A 15—25 éves gazdák 3-4 órás elfoglaltság mellett, 12-14 hét alatt, téli időszak­ban, díjtalanul sajátíthat­ták el az alapfokú szakis­mereteket. A mezőgazda- sági munkák befejezése után — novembertől feb­ruár végéig — a kisgazdák szívesen éltek a lehetőség­gel. A Honismeret című fo­lyóirat 1990. évi 3-as szá­mában dr. Szávai Ferenc tanulmányából megtudhat­juk, hogy az arany- és ezüstkalászos gazdamozga­lom története szempontjá­ból a legje'entősebb intéz­mény a téli gazdasági is­kola volt. A megszervezé­sükre német, dán, finn minták alapján került sor Nagyatádi-Szabó István minisztersége idején. Kide­rült a tanulmányból, hogy az iskola tanulóinak saját birtokátlaga 20 hold körül mozgott. A tanított tárgyak legfon­tosabb csoportjait a gazda­sági szaktárgyak, gyakor­lati és közismereti irányú tárgyak alkották. A nö­vénytermesztés, állatte­nyésztés mellett berende-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents