Pest Megyei Hírlap, 1992. április (36. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-28 / 100. szám

CEGLÉDI XXXVI. ÉVFOLYAM, 100. SZÄM 1992. ÁPRILIS 28., KEDD ANGYALOK A TORONY KÖRÜL? Megszépül Hild műemlék temploma Valóság-e vagy csak a képzelet csalóka játéka: messziről úgy tűnik, mint­ha angyalkák libegnének a torony körül. A ceglédi református nagytemplom tavaly megkezdett tataro­zása új szakaszhoz érke­zett. A keleti torony rend­be* ételét a kecskeméti kő­művesektől az épületszob­rászok vették át. Az Or­szágos Műemléki Felügye­lőség szakemberei ugyanis felhívták a figyelmet, hogy a korábbi templomfestés során azokat a díszítő­elemeket, műkő, mészkő fi­gurákat, falsíkból kiugró tagozatokat is lemeszelték, amelyek szépsége éppen elütő színben válna teljes­sé. Mivel a kőbabák, osz­lopok, konzolok az idők fo­lyamán megsérültek, ezek reparálása sem halasztha­tó. Nő a meredély szélén A hófehér munkaruhás szobrász-restaurátor csa­pat így kapott megbízást a szükséges munkák elvégzé­sére, s mostanában ők sü- rögnek-forognak a lélegzet­elállító magasságban tor­nyosuló állványzat keskeny pallóin. Még egy mintaké­szítő hölgy is feltűnik a meredély szélén. Diósdi Pál márványere­zetű névjegye igazán stíl- szerű, lévén főiskolát vég­zett szobrász, restaurátor és díszítőszobrász. Ö a Lancetta Kft. csoportveze­tője. Szakmai előélete igen tekintélyes. Részt vett a többi között a Szent István- bazilika, a kalocsai Szent­háromság-szobor, a keszt­helyi Festetics- és a fertödi Esterházy-kastély felújítá­sában, az Operaház meg­újításában, majd társaival rendbe tette a Nemzeti Múzeum oszlopait. Külföl­dön is elismerik a szaktu­dását. Bécsben a magyar nagvkövetség palotáján szorgoskodott, továbbá az Imperial Hotel dísz- és fo­gadótermeinek újjávarázso­lásán munkálkodott. A ma­gyar fővárosban a Nemzeti Bank épületét ékesítette, továbbá a Vörösmarty téri pénzintézet is szaktudását dicséri. Kőbabákac babusgatnak' A ceglédi szobrász-res­taurátor szívesen vállalta csapatával az itthoni mun­kát. A tízfős társaság az utolsó pillanatban érkezett. Az időjárás viszontagságai alaposan megviselték az épületdíszeket, ráadásul az előző felújítás nem volt eléggé szakszerű és meg­alapozott. Megsérültek az ablakkeretek fehér műkő­ből készült akantuszleveles zárkövei. Van, amelyiket újra kell formálni. A kő- babáknál felületi csiszolás­ra, pótlásra, felújításra van szükség. A konzerválást egy bevált vegyi anyaggal végzik el. A baluszterek puha mészkőből vannak, hiányosak, van. amelyik le­esett. Május végi határidőt szabtak maguknak, hogy a rájuk váró feladatokat el­végezzék. Az egyházközség irodájá­ban hízik Zoltán reformá­tus lelkész elmondotta, hogy most példaszerű hely­reállítás történik. A tor­Kényszervágás A városi önkormányzat pénzügyi vezetője az aláb­bi tájékoztató közlésére kérte fel lapunkat: A polgármesteri hivatal a kényszervágásra leadott állatok ellenértékét jelen­leg kifizeti a leadok részé­re, de a Penomah fél éve nem fizet az értékesített áruért. A polgármesteri hivatal Ceglédi apróhirdetések Köszönetnyilvánítás! Ezúton mondunk köszönetét mind- „ azoknak, akik felejthetetlen férjem, édesapám, fiam, Sági Zoltán temetésén részt vettek. Köszönet az Evig-munkatár- saknak, a Bem Iskola 3/2 osz­tályfőnökének és osztálytársak­nak, közeli és távoli rokonok­nak, ismerősöknek, szomszé­doknak. akik virágaikkal és részvétükkel mély gyászunk­ban osztoztak. A gyászoló csa­lád. (107 157/1K) Hálás szívvel köszönjük mindazoknak, akik drága jó férj, édesapa és nagyapa, He­gedűs László temetésén megje­lentek, sírjára virágot helyez­tek. Külön köszönetünket fe­jezzük ki a II. sebészet dolgo­zóinak fáradságos munkáju­kért és a családdal szemben ta­núsított megértésükért. A gyá­szoló család. (107 159/1K) mm Mozi nyok kupolájának rezét 1916-ban hazafias lelkese­désből felajánlották a hí­vek a hadiiparban. A bá­dog toronysisak erősen el­üt a főkupola eredeti pati­nás színétől. Most helyre­áll a harmónia. Üt, 2cncl a toronyóra Kiderült, hogy eredetileg homokszínű volt a homlok­zat, most ugyanazt kapja vissza. A fehér kőmunkák, a vakító díszítőelemek szin­te kiugranak majd a háttér­ből. Mintha egy gyöngysor ékesítené Hild nagyszerű alkotását. A toronyzsaluk teljes faszerkezetét kicserélik. Olyan órát helyeznek el, amely mind a négy égtáj fele mutatja az idő múlá­sát, n egy odorán kén t üt, reggel és este zenél. Most úgy tűnik, lassan halad a munka. A szakavatott ke­zeket nem lehet siettetni, hiszen időt álló minőségben kell helyreállítani a város legrangosabb műemlékét. A honfoglalás 1100. évfordu­lójára és az Expo idejére remélhetően előrehalad a homlokzati felújítás. Az egyházat bátorítja a nagyszabású feladat meg­oldásában, hogy ismét gya­rapodik a hívek száma. Egyre több az esküvő és a keresztelő. Most húsvétkor is majdnem megtelt a ha­talmas templom, növekvő­ben a gyülekezet (tamasi) Beszélgetés Bessenyei Ferenccel Erről a futószalagról élve nem lehet lelépni A napokban a Kossuth Művelődési Központ kamarater­mében telt ház előtt mutatta be Bessenyei Ferenc Maszk nélkül címmel önálló estjét. Nemcsak értékes, tiszta gon­dolatait osztotta meg a közönséggel, kitűnő éneklésével is tapsra ragadtatta hallgatóit. A kétszeres Kossuth- dijas művész szívesen adott interjút lapunknak. — Azért választotta est­jének a címét, mert jelezni akarta, hogy ebben a hat- van-hetven percben az őszinte szavakra, gondola­tokra helyezi a hangsúlyt? Vagy azt kívánta bizonyí­tani, hogy a színész, aki annyi évtizedet eltöltött a színházakban, maszk nél­kül is pontosan kifejezheti magát és tökéletes hatást érhet el? — Tulajdonképpen ez mindkettő igaz. Miután ezek a pódiumok csak arra alkalmasak, hogy egy-egy előadót fogadjanak, a fellé­pő művész nem tud elbúj­ni — mint a színházban — a színpad különböző szeg­leteibe, maszk, ruha, eset­leg páncél mögé. Egyedül marad és vállalnia kell ön­magát. Ilyenkor az őszinte­ség a leghatásosabb dolog. Meglehetősen távol állunk egymástól. Azt kellene el­mondani a közönségnek, hogy valójában mi, színé­szek kik vagyunk. Mi az, ami foglalkoztat bennün­ket, milyen véleményünk van a világról, a társada­lom gondjairól és minden­ről... Nagyon fontos tud­niuk. hogy minket ez a pá­lya érdekel, azért élünk. A hivatás az egy olyan válla­lás, ami nem szűnik meg egy életen keresztül. Min­denféle periódusában — az életkorra gondolok — mu­száj létrehoznunk valami tisztességes dolgot. És er­ről a futószalagról — ami­re több mint negyven évvel ezelőtt kerültem — élve nem lehet lelépni. Nem sza­bad abbahagyni. Mert a hiúságot megnyugtathatod, de a becsvágyat nem lehet elaltatni. S nekünk az bor­zasztóan fontos, hogy a bennünk lévő hitet, amíg csak lélegzőnk, tápláljuk másokban is. — Korábban nemegyszer szólt szenvedélyesen a szín­házak feladatáról. Napja­inkban mit kiáltana bele a világba? — Nincsen semmiféle új. Régen is azt akartuk megértetni az emberekkel — s ezt mindig pontosan el is tudtuk mondani —: vi­gyázzatok, a rendszer nem azonos a nemzettel. Itt él egy nép — szolgáljuk —, amelynek az örömét, a hi­tét, a továbbéléshez való erejét, és nemzeti méltósá­gát mindenben képvisel­nünk kell. A színház az emberi szellem tisztességé­nek és méltóságának szol­gálatában áll, a szellem leg­magasabb rendű igényéhez tartozik. S a színész egy pillanatra sem feledkezhet meg arról, hogy ő is egy az itt. élő milliók közül, és kö­telessége van saját népé­vel, társadalmával, nemze­tével szemben. És erkölcsi­leg. művészileg mestersé­gével — amit hivatásának vall — ne alkudjon meg so­ha. Ezt tartsa tisztán. S ha már rááldozta valaki az életét, az legyen a legfon­tosabb teendője, hogy a színház végig szent és tisz­ta maradjom. — Anno, a Független Kisgazdapárt országgyű­lési képviselőjelöltjeként a politikával kacérkodott. Az idő tájt egyesek képletesen szólva megkövezték; elma­rasztalásokat vágtak a fe­jéhez. Ezek az arculcsapá- sok nem vették-e el a ked­vét? — Az az igazság, hogy én segíteni akartam, s azért hajlottam arra, hogy belép­jek ebbe a társaságba és részt vegyek a munkájá­ban. Aztán rájöttem, hogy ezzel a múlttal és névvel nem lehetek más, csak szí­nész. Ezt nem adhatom fel semmiért. Azonkívül kép­telen vágj’ok kettévágni önmagam. Vagy az egyiket vagy a másikat csinálom. Mindkettőhöz egy egész ember szükségeltetik, és persze még valami plusz, hogy igazán tökéletes le­gyen, amit tesz. — Miféle feladatokra készül? — A Nemzeti Színháznak vanak velem tervei. Talán majd Gyulán mutatjuk be a János vitézt, és A Noszti fiú esete Tóth Marival cí­mű darabban is játszom. Valószínű, hogy jövőre lesz egy szép feladatom, Fülöp királyt alakíthatom a Don Carlosban. Fehér Ferenc SZERDÁN Várkonyi-est Április 29-én, szerdán 18 órakor a Kossuth Művelő­dési Központ színházter­mében megrendezik a Vár- konyi-iskola estjét, az in­tézmény fennállásának har­mincadik évfordulója al­kalmából. nem engedheti meg az ilyen hosszú távú tartozá­sokat, ezért a jövőben csak bizományba tudja átvenni a kényszervágásra fel­ajánlott állatokat. Ez azt jelenti, hogy az árukért csak akkor tudnak fizetni az állatot leadóknak, ha a fizetendő összeg a hivatal számlájára megérkezik. Liberális klub Április 29-én, szerdán 18 órakor a városi könyvtár­ban a Liberális klub ven­dégeként Magyar Bálint, az SZDSZ országgyűlési képviselője tart előadást A Szabadság filmszín­házban április 28-án, ked­den: Ök is a fejükre estek (amerikai vígjáték). Az elő­adások este 6 és 8 órakor kezdődnek. Az iinneu felemel A napi munka fá- " radtsága és megél­hetési gondok nagy ter­heket rónak az embe­rekre. Nem tagadható némi eltompultság, ér­dektelenség. Mindenkit lekötnek az egyéni lét küzdelmei. Az esemé­nyek az elmúlt napok­ban mégis azt mutatták, hogy alkalmas pillanat­ban oldódhat a közöny, és — ha arra méltó al­kalom adódik —- fel­emelhetik a lelkeket az ünnep meghitt pillana­tai. Albertirsa és Tessedik Sámuel kétszázötven év­re visszatekintő kapcso­lata nem halványodott az idők folyamán, mert a közösség nemzedék­ről nemzedékre átörökí­tette a szülőföld büszke­ségét, amelyet jeles fia iránt táplált. Az önkormányzat tisztségviselőitől és al­kalmazottaitól kezdve az iskolai pedagógusokig, a diákokig, a sportolókig, a zeneiskola, a könyv­tár, a művelődési ház és az általános iskola mun­katársaiig és még sorol­hatnánk tovább a lelkes közreműködőket, min­denki igyekezett valami többlet teljesítménnyel szebbé, értékesebbé, meghittebbé tenni az ünnepet. Az érdeklődés a meg­jelenők nagy számában is megnyilvánult. A tor­naünnepélyen népes nézősereg gyűlt egybe, a képző- és iparművé­szeti alkotásokra is so­kan kíváncsiak voltak. A Ruzicskay György grafikáiból rendezett tárlat megnyitójára any- nyian jöttek el, hogy egy tűt nem lehetett volna leejteni. Az ünnepi is­tentisztelet a híveken kívül a jó szándékú ér­deklődőket is a temp­lomba vonzotta. Tudományos tanács­kozás, népművészeti be­mutató mind-mind meg­lévő és megőrzendő ér­tékeket mutatott fel. Rendkívül fontosak ezek az alapok, hiszen ezek­re építhető szilárdan a jövő, de legalább ilyen fontos, hogy a sok meg­próbáltatáson átment nép ismét megtanuljon méltósággal, tiszta hit­tel ünnepelni. Ezek a lélektisztító pillanatok erősíthetik az összetar­tozás nemes érzését, amelyre e nemzetnek oly nagy szüksége van, (tamasi) Labdarúgás Csattanós választ adtak a kételkedőknek A labdarúgó NB 111-ban, a tavasai hetedik forduló­ban idegenben lépett pá­lyára a Ceglédi Kossuth- Honvéd együttese. A ceglé­diek egy héttel korábban — a Dabas elleni 2-3-mal — elvesztették tavaszi veret­lenségüket, így adott volt a kérdés: a remek eredmé­nyek után váratlan volt-e a fiaskó, vagy pedig ennyi­re tellett a Kossuth-Hon- véd labdarúgóinak erejé­ből? A játékosok csattanős választ adtak a kételke­dőknek. Megnyerték ide­genbeli találkozójukat, s ezzel a két ponttal megtar­tották „bennmaradó helyü­ket” a táblázaton. A szigetszentmiklósi ösz- szecsapást az edző, Szatmá­ri János segítségével eleve­nítettük fel: — Jól kezdtünk, hiszen már a 4. percben sikerült megszereznünk a vezetést, amikor egy gyors bal oldali akció végén Paulik jó ütemben ugrott ki a védők közül, s nem hibázott. Igen fontos volt ez a talá­lat, mert mint kiderült, a csapatjáték erősen akado­zott. Ugyanakkor a harcos­sággal, a lelkesedéssel maximálisan elégedett le­hettem — emlékezett az edző. — A későbbiekben ho­gyan alakult az eredmény? — A hazaiak nemcsak egyenlítettek — a 37. perc­ben —, hanem a második játékrész közepén a veze­tést is megszerezték. Ez­után viszont újra mi kö­vetkeztünk. Előbb Kiss szögletét Kecsmarik fejelte védhetetlenül a hálóba, majd — a 82. percben — Kecsmarik újra — de most az előkészítésben — jeles­kedett. A csatár jól futott el a szélen, pontos beadá­sát pedig Mayer értékesí­tette. — A hátralévő időben veszélyben forgott még a győzelem? — Annak ellenére, hogy a hazaiak mindent egy lap­ra téve rohamoztak, pró­bálkoztak, azt kell monda­nom, hogy nem! Sőt, a kontratámadásaink több veszélyt jelentettek, így akár még növelhettük vol­na is előnyünket. S aig ets zen t m ik I ó s— Ceglédi Kossuth-Honvéd 2-3 (1-1) Cegléd: Szabó (Nagy P.) — Korpácsi, Farkas, Vágó, Ványi, Kiss, Palla, Pálfi (Valter), Paulik, Mayer (Rimóczi), Kecsmarik. Gól­lövők: Paulik, Kecsmarik, Mayer. A ceglédiek legkö­zelebb ismét idegenben — Nagyszénáson — lépnek pályára. U. L. CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér 1. • A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. $ Munkatárs: Tamasi Tamás. 9 Posta­cím: Cegléd, Pf 19 2701. Te­lefax és telefon: (20) 11-400. 0 Telex: 22-6353. • Hirde­tésfelvétel: Hírlapkiadó Vál­lalat Közöin ség szolgálata, Cegléd. Teleki u. 30. • kedd, csütörtök, péntek 9-től 12-ig. szerda 10—17 óráig. Tele­fon: (20) 10-763.

Next

/
Thumbnails
Contents