Pest Megyei Hírlap, 1992. április (36. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-03 / 80. szám
« ''.''I'’* ., ■póniüsyí UÚSfÍDáU,'ü ttcM^<i*ttMSé9U, *í& m • MAÖYAfc ÉPi ^sniíw Sz!ßetszc;itxulk!6s‘ it» lisztetek ih«r»»rti Czlfethstom A tMS&KIETÉSt FUTAMIDŐ 75 HÓNA?, DE 60 HÓNAPON BELÜL MINDENKI Csökkent a gépipari export KÜLFÖLDÖN NÉPSZERŰBB AZ ÉPÍTŐIPAR A Központi Statisztikai Hivatal felmérései szerint az idei év első hónapjában - a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva — 22 százalékkal csökkent a termelés. Ezt főként az ipari nagyvállalatoknál tapasztalták a szakemberek. A teljes körű adatszolgáltatásba bevont szervezetek ipari termelése 25,5 százalékkal kevesebb értéket mutat az egy évvel korábbinál. Az első negyedévben főként a gépiparban esett jelentősen vissza az export- rendelés. Jobb helyzetben van a vegyipar, a könnyűipar és a kohászat. mivel könnyebben találtak exportpartnert. Érdekes eltérést mutat, hogy míg az építőipar itthon leszálló ágba érkezett, addig külföldön szívesebben látják a magyarokat, mert a nyugati cégekhez viszonyítottan még mindig olcsóbban vállalnak munkát. így is lehet, kezdetlegesen. Az önállóság a fontos, amit Gál Bálint két éve ismer (Erdösi Ágnes felvételei) Hiába csíp a szél, a télnek már nincs sok ideje hátra. A fákon rügyek mutatkoznak, a természet a meleget várja. A délegyházi Csóka tanya két hűséges lova, Lenke és Csillag befogva — ők már tudják a dolgukat. — Hét hektárt kaptunk vissza — állítja meg jószágait Gál Bálint gazda —, búzát, rozsot, árpát, kukoricát, lucernát termesztünk rajta. Mit mondjak, amikor két éve kiadták, nagy volt aZ örömünk. Mindig erre vágytunk, ezt akartuk. Miután elvették a földet —• 1957-ben —. mi is beálltunk a téeszbe, de sohasem bé- kéltünk meg a gondolattal... Az asszony hümmögve hallgatja urát, ő már a jelenről töpreng. Amely keserűséget is hozott eleget. — Nem vagyunk már fiatalok, mégis örömmel dolgozunk, csak lenne eredménye. Na de hiába terem itt minden, ha nincs, aki megvegye. A felvásárló cégek monopolhelyzetben dik- tálják a feltételeket, mi pedig kiszolgáltatottan elfogadunk mindent. A tejet ti- zenkettő-ötvenért veszik át, de tudja, mikor látom a pénzt? Hónapok után. A februári még nincs kifizetve, s a decemberben leadott disznó árát sem kaptuk meg. És ugyan kinek szóljon az ember? Mi termelők hitelezünk a felvásárló cégnek, s még örülhetünk, ha az áru nem marad rajtunk. — Nincs ez így jól — toldja meg a férfi —, legalábbis, ha a magángazdaságok erősödését várják, ez így tarthatatlan. A nagy kedv és a nagy lendület hamar megcsappan, ha megkötik az emberek kezét. Ide forgatható pénz kellene, amit befektethetnénk, amivel Gál Bálintné szerint a felvásárlók diktálnak. A termelő pedig kiszolgáltatott fejleszthetnénk, hiszen így nehéz. — Gál Bálint az ekére mutat: Ha most megfelel is, kezdetleges eszköz. Ma már nem így kellene dolgozni. A kérdésre azonban, hogy nem lenne-e hasznos a helybéli gazdáknak szövetkezni, s legalább bizonyos eszközökön megosztozni, elutasító válasz érkezik. A házaspár egyszerre mondja, a szövetkezetből elegük van. S nemcsak nekik, de az önállóság útját választó volt téesztagok- nak is. A legtöbbjük úgy tartja, nem kell a közös. Talán majd egyszer igen, ha megváltoznak a körülmények. Egyelőre sürgősebb dolgokon kell gondolkodni. Gál Bálint is tagja a földosztásban érdekeltek egyeztető fórumának; a licitálásra, a kimérésre készülnek. Délegyháza viszonylag szerencsés helyzetben van, az itteni földek bírják a szükséges aranykorona-értéket. Nem különleges a földminőség, csupán hét-kilenc aranykorona, de a szorgalmas ember megélhet belőle. Csak hát lassan haladnak a dolgok. Ősznél előbb nem rendeződnek a viszonyok, i addig gazda nélkül maradnak a földek. Gál Bálint jelez, s a lovak elindulnak. Eső áztatta, süppedő a talaj, de ez nem baj, a száraz tél utón kellett ez a mostani csapadék. A gazda úgy ismeri ezt a vidéket, mint a tenyerét, négyéves kora óta él Délegyházán. Most hatvanéves. Gondjai mellett sem elégedetlen, hiszen amit akart, meglett. Csak legyen követője. Gál Bálintnak nincs illúziója, felnőtt gyermekei már nem kezdenek új életet. De a kisunoka — ő talán a nyomdokaiba léphet. — vasvári — TEKINTSE MEG SZIGETSZENTM1KLOSONI Mór épül az első 150 lakás, Autóval innen öt perc az MO-ás autópálya, negyedóra a főváros déli része és ott az EXPO - a leendő világkiállítás színhelye. ÉPITESBEFEKTETESI RÉSZVÉNYEKKEL NÁLUNK EGYMILLIÓ FORINT = MÁSFÉL MILLIÓ FORINT + EGY LAKÁS HA ÚJ LAKÁST. SZERETNE, JÖJJÖN EL HOZZÁNK-VARJUK.- Ismerje meg részletesen ajánlatunkat, lakástípusainkat,- Válassza ki a megfelelő méretű lakást és a befektetési futamidőt.- Fizesse be a lakás árának egy százalékát, így az építőközösség tagja lesz.- A havi részletfizetéssel részveny-elővásár lási jogot nyer. ELSŐ MAGYAR ÉPÍTÉSBEFEKTETÉSI Rt. Szigetszentmiklós, Gyári út 12. 2310 Telefon/fax: (24)-67-840, 147-3152 Félfogadás, információ: 9-től 18 óráig, szombaton 9-től 13 óráig. Mi lesz a fillérekkel? A Magyar Közlönyben a minap jelent meg a rendelkezés a 2 és 5 filléresek bevonásáról. Az intézkedés érthető, hiszen aligha volna olyan vásárló Magyarországon, aki az utóbbi időben találkozott volna ilyen címletű érmékkel az üzletekben. Az infláció miatt egyre nagyobb címletek jelennek meg — az ezres után már az ötezres is egyre hétköznapibbá válik a pénztárcánkban —. legalábbis fizetési napokon. Felmerül a kérdés: lehet, hogy hamarosan búcsút kell mondanunk a filléreknek? Avagy várható-e néhány nulla lehúzása a forintbankje- gvek számaiból? Erről kérdeztük Bódy Lászlót, a Magyar Nemzeti Bank alelnökét. — Valóban most vonjuk be a 2 és 5 filléreseket, habár valós funkciójukat, mint váltópénzek, már 25-30 éve elvesztették ezek az érmék — mondja a jegybanki szakember. — Sőt a közeljövőben várható a 10 és 20 filléresek kivonása is a piacról. Egyelőre azonban a jegybank nem akarja megtenni a lépést, mert a kereskedelemből folyamatosan érkeznek igények ezekre az érmékre, ami azt mutatja. hogy a kereskedők még számolnak ezekkel a címletekkel az áraik kialakításánál. Nem volna jó, ha az aprópénz hiányára hivatkozva kerekítenék fölfelé az árakat a kereskedők. — Nem kellene a kivonás helyett inkább „levágni’’ egy nullát a forintbankjegyek végéről, hiszen úgyis új érme- és bankjegysorozat kiadására készül az országi — Ez tulajdonképpen technikai pénzreformot jelentene. Ott alkalmazzák általában, ahol az infláció igen magas mértéket ért el. és ezért a számolásnál már nehézségeket okoz. Többek között ezt alkalmazták Franciaországban az új frank bevezetésekor és Jugoszláviában már több Ízben is. A lépés azonban nem szükségszerű, hiszen a nagyobb címletek folyamatos kiadása és az alacsonyabb címletek eltűnése önmagában nem zavarja a pénzrendszer működését. Gondoljunk csak például Olaszországra. ahol milliókkal, milliárdokkal és billiókkal számolnak és minden bizonnyal elég kevesen vannak. akik emlékeznek még a líra váltópénzére. Tehát a forint technikai devalvációja sem szükségszerű, a Magyar Nemzeti Bank jelenleg nem is tervez ilyen lépést. Nálunk véleményem szerint az ötvenfilléresre egy ideig még szükség lesz, hiszen az infláció emelkedése megtorpanni látszik, és a hosszabb távú prognózisok az infláció jelentős mérséklődését jósolják. A tíz- és húszfilléresek kivonásával együtt, de talán még azt megelőzően megjelennek majd az ötven- és százforintos érmék. Ezt már tervbe vettük, mint ahogy a tíz- és húszforintos bankjegyeket is kivonjuk szeptembertől a forgalomból. P. P. Angol font Ausztrál dollár Belga frank (100) Dán korona Finn márka Francia frank Görög drachma (100) Holland forint Ir font Japán yen (100) Kanadai dollár Kuvaiti dinár Német márka Norvég korona Olasz líra (1000) Osztrák schilling (100) Portugál escudo (100) Spanyol peseta (100) Svájci frank Svéd korona USA-dollár ECU (Közös Piac) Kistermelőknek ÖNTÖZÉSI HITEL Egy rendeletmódosítás eredményeként minden olyan kis- és középméretű gazdaság birtokosa kérheti a megyei földművelésügyi hivataltól a 40 százalékos öntözési beruházási támogatást, aki megfelel a feltételeknek, vagyis földtulajdonnal, öntözhető területtel és vízjogi engedéllyel rendelkezik — hívták fel az érdeklődök figyelmét szerdán Szentesen, az Árpád Zöldségtermelő Szövetkezetben tartott tanácskozáson, amelyen részt vettek a nagy- és kisgazdaságok szakemberei, a vízügyi, környezetvédelmi, növény-egészségügyi és talajvédelmi hatóságok képviselői, valamint gépfor- galmazók és tervezők. Elhangzott: rendkívül nagy- szerepe lesz a mezőgazda- sági termelés rizikójának csökkentésében annak, ha a kisüzemek gazdái is élnek a kedvezményes beruházási hitellel, és korszerű öntözőberendezéseket vásárolnak, vagy újra cserélik elavult, leromlott állapotú eszközeiket. Elmondták: sok vitára ad okot a kárpótlások rendezése során, hogy a gazdák egy része meliorált, öntözhető területhez jut, amit pluszban meg kell fizetnie. Ám mindenképpen megéri a beruházás. 12,36 12,62 17.52 17,92 14,15 14,43 40,67 41,51 42,60 43,46 128,06 130,66 58,99 60.19 66,49 67,89 268.98 274,48 47,98 48,94 12,21 12,45 63,57 64.85 681,33 694,93 55,69 56,79 75,68 77,20 52,49 53,57 13,22 13,48 79,49 81,05 98,00 99,96 ezt Érvényben: 1992. április 2. VALUTAÁRFOLYAMOK Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre, forintban 136,73 60,80 233,05 139,53 62,04 237,71 A szorgalmas megéli
