Pest Megyei Hírlap, 1992. április (36. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-27 / 99. szám

Jövőbe látás és vendégvárás Kutak, csatornák, lehetőségek Kell-e Gödöllőt csator­názni? Erre a kérdésre ke­restünk és kaptunk választ Ritecz Györgytől, a helyi víz- és csatornamű társulat elnökétől. Elmondta, hogy a város híres parkjairól, s ezt mi sem jelzi jobban, mint az, hogy klímája ki­tűnő, s egészséges a környe­zet az itt lakók számára. A szennyezetlen felszín alatt a Rákos-patak völgyében, annak ellenére, hogy Gö­döllőn húzódik a Duna— Tisza vízválasztója, jó ivó­vízadó rétegek találhatók. 1933AT ÍRTAK... Az Alsóparkban, az 1933. évi cserkész-világtalálkozó­ra öt kutat fúrtak, hogy ki­váló minőségű ivóvízzel lássák el a város vendé­geit. Mivel hazánk rendezi 1996-ban a világkiállítást, amelynek Budapest ad ott­hont, érthetően Gödöllő sze­retné kihasználni az Expó­ra természeti adottságait,, a főváros közelségét. Minden bizonnyal több ezer látoga­tó érkezik a városba, A nagy kérdés érthetően az, hogy az 1996-ban Gödöllőre látogatókat el tudják-e lát­ni ismét jó minőségű ivó­vízzel, mint az emlékezetes, közel hat évtizeddel ezelőtti cserkész-világtalálkozón. Mielőtt válaszolt volna, több dologra is kitért. Így például az itt lakók akarnak és teszneK-e annyit, váro­suk, maguk, az egészséges emberi környezet helyreál­lításáért, hogy értékeit is­mét élvezhessék. A lakóte­lepek, közeli parkok, ismét a rövid séták, a délutáni találkozók, a gyerekek ked­velt játszóhelyei lesznek, vagy megmaradnak elha­nyagolt szemétlerakó hely­nek. A közeli erdők csalo­gatják-e majd a hosszabb túrákra érkező természet­kedvelőket, vagy csupán el­zárt vadászterületek, ille­gális szennyvízleürítő he­lyek maradnak? Arról a szeméttel tele­hordott mai árokról, foly­tatta Ritecz úr, amelyet már néhányan most szerelnének betölteni és beépíteni, fog­ják-e tudni, hogy valaha patak volt és Rákosnak hívták!? Ugyanis ennek összegyűjtött vizében a gö­döllőiek három strandon is fürödhettek. Kérdés továb­bá, hogy a Gödöllő déli ré­szén lévő tavakat meg tud­ják-e tisztítani és nyitni, felüdülést hozó szabadidő- központtá alakítani? A felsoroltak megvála­szolása, jegyezte meg a viz­es csatornamű társulat he­lyi elnöke, csupán rajtuk, a városlakókon múlik. MINŐSÉGE ÜDÍTŐ Rátérve az ivóvízzel kap­csolatos témára, arról be­szélt, hogy a városnak kö­zel 40 víztermelő kútja van. Ezekből napi tízezer köb­méter jó minőségű ivóvizet nyernek, amely az év nagy részében kielégíti a gödöl­lőiek vízigényét, kellemes hőfokú, s mint sokan mond­ják, a legjobb üdítőital. Ugyanis a kellő mennyiség­ben tartalmazza az ásványi anyagokat és bakteoroló- giailag sem szennyezett, így klórozás nélkül juttatható el a lakásokba. Csatornázni szükséges a várost, hangsúlyozta. Az összegyűjtött szennyvizeket a városi szennyvíztisztító telepre kell vezetni, ahon­nan megtisztítva már to­vábbvezethető a patakba vagy a tavakba. A város intézményei és üzemei ál­tal alapított csatornamű társulat megépítette a na­ponként 10 ezer köbméter kapacitású biológiai szennyvíztisztító telepet, megteremtve ezzel a város csatornahálózatának fej­lesztési lehetőségét. A tár­sulat 1984-től, a város pol­gárainak anyagi hozzájáru­lásával folyamatosan építi ki az egyes városrészek szennyvízelvezető rendsze­rét. így már kiépült a Kert­város, a Délalvég, a Ha­raszti terület teljes csator­nahálózata. Jelenleg a Ro­pes utca és az emlékpark lakóterületének csatornáit építik, amelynek kezdése­kor a Röges utca lakói nem akartak belépni a társulat­ba, de amikor a házuk előtt folyt az építés, szinte min­den második tulajdonos si­etve kereste fel a társula­tot, nehogy kimaradjon a bekötési lehetőségből. TÁRSULATI MUNKA A városi önkormányzat határozottan tűzte ki célul a város csatornahálózatá­nak bővítését. A feladat komoly beruházási pénz­összeget igényel, tehát a csatornák nem építhetők ki az érintettek anyagi hoz­zájárulása nélkül. Jelenleg a város több pontján és területén folyik a tervezés és a társulati szervező munka. Még né­hány belépő szükséges és megalakul a Kőrösfői utcai társulat. Az Emlékpark ut­cai terület szennyvizeinek levezetése miatt is mielőbb csatornázni kell az Ádám, továbbá a Bethlen G. vagy a Szőlő utcákat. Megkezdő­dött a szervezés a vasúton túl a Köztársasági úti la­kótömbben. Gyócsi László Harc az átváltásért Bővítik a jogosultságot A kárpótlás, pontosabban az elfogadott törvény vég­rehajtását megkezdte már a Kárrendezési Hivatal. Érthető, ha az ország lakos­ságában sebeket szakított fel az egész kárpótlás fo­lyamata. A parlamenti vita során egy módosító indít­vány született, hogy tör­vényt alkossanak arról, hogy az igénylők a kárpót­lási jegyeket életjáradékra válthassák. Piaci elven működő konstrukciót dol­goztak ki. Az életjáradékot az állami vagyonból, illet­ve annak hozadékából fo­lyósítanák, pontosabban ab­ból, amelyet az Állami Va­gyonügynökség cserébe fel­ajánlana a kárpótlási je­gyek névértékéért. ÓDZKODNAK A BIZTOSÍTÓK A szakemberek szerint az lenne a legideálisabb megoldás, hogy a havonta kifizetődő járadékot a pá­lyázat útján nyert biztosító- intézetek fizetnék. A jelen­legi magas infláció miatt azonban rendkívül ala­csonynak tűnik az állami vagyon értéknövekedése és BEMUTATKOZÁS A MA NYÍLÓ IFABO-N Új utakon az SZKI Az ez év január X-jén létrejött .Számítástechnika, Kommunikáció és Innova- tika Rt. együttesen 713 mil­lió forint értékű részvény- csomagja jelenleg még tel­jes egészében az Állami Vagyonügynökség kezében van. A részvénycsomag 5,7 százaléka azonban az ön­kormányzatokat illeti, 10-15 százaléka alkalma­zotti részvény lesz, 10 szá­zalékát pedig a kárpótlási igények kielégítésére tart­ják fenn. A többivel tény­legesen is az ÁVÜ rendel­kezik, s amennyiben érté­kesíteni kívánja részvé­nyeit, az az első lépésben részvénytársasággá alakí­tott cég privatizációjának már a következő állomása lesz. Ez utóbbi időpontja ma még teljesen bizonyta­lan. A vállalat részvénytársa­sággá alakítása — hang­súlyozzák — nem egysze­rűen névváltozás volt, a cég tevékenységi köre is átalakult, tovább fejlődött a kor követelményeinek megfelelően. Az új lehető­ségek kihasználásával há­rom, hazánkban még ugyancsak fehér foltnak számító területre összpon­tosítanak, nevezetesen a hibatűrő rendszerek, a pen- computing és a mobil szá­mítástechnika területére. A hibatűrő rendszerek azért nagyon fontosak, mi­vel a számítógépeket ma már sok helyen, hazánkban is napi 24 órában működte­tik. Az úgynevezett pen­computing olyan mozgat­ható, helyhez nem kötött számítógépeket, illetve azok alkalmazását jelenti, amelyek képernyőjére egy­szerű golyóstollaű is lehet információkat felírni, s ezeket a gép fel is dolgoz­za. A mobil rendszerek te­rületén szintén nagy vá­lasztékot kínál az SZKI megrendelőinek. A cég sajtótájékoztatóján elhangzott: az SZKI szeret­né kiépíteni az ORFK ügyeleti rendszerét, meg­pályázott tűzoltóság és több bank által. kiírt pro­jektet is. Széles körű be­mutatkozásnak szánja rész­vételét a hétfőn Budapes­ten megnyíló IFABO nem­zetközi számítástechnikai és informatikai kiállításon. Perőcsényiek az elsők Egy régi-új szövetkezet Az új szövetkezeti és át­alakulási törvény előírásai­nak szellemében sorra tar­tották meg megyeszerte a vagyonnevesítő közgyűlése­ket. így egyebek között Du- navarsányban, Bugyiban, Albertirsán és Perőcsény- ben. Utóbbiban április 23-án elsőként Pest megyében megalakult az új típusú szövetkezet is. Az átalakuló közgyűlésen a közös gazda­ság tagsága elfogadta az új mezőgazdasági nagyüzem alapszabályát, s bizalmat szavazlak a régi, s most már új elnöküknek, dr. Pásztor Imrének. A perőcsényi mezőgazda- sági szövetkezet hét önel­számoló egységre szakadt. Ezek: a gyümölcs-, növény- termesztési segéd-, erdő- fenntartási, faipari, telepü­léstisztasági, valamint iro­daszolgáltatási üzemek. Közülük a településtiszta* sági oldja meg például csa­torna hiányában a szenny­vízelvezetést és területkar­bantartást. A segédüzemág a gépek javítását, műszaki­felújítási részmunkálatait látja el. Az irodarészleg az előbbi hatnak biztosít kü­lönböző szolgáltatásokat, amelyekért azok ennek az egységnek fizetnek. Az 1992. évi I-es szövet­kezeti törvény előírja az új típusú szövetkezeteknél fel­ügyelő bizottság megválasz­tását is. Nos ezen is szeren­csésen túl vannak a perő­csényiek. Értesülések sze­rint teljes volt a tagság ré­széről az az óhaj, hogy a szövetkezet fennmaradjon, s ezután a 3 ezer 170 hek­táron, amelyből 1920 hek­tárnyi szántó, a többi pe­dig erdő, láthatnak hozzá az eddiginél eredményesebb gazdálkodáshoz. Mivel már mindenki tisztában van a vagyonrészével, > megtör­tént a részarány-kimutatás is a földről, így valóban el­mondhatják, hogy vala­mennyien tulajdonossá vál­tak. A megyei kárpótlási, és kárrendezési hivatal kiérte­sítése szerint 800 aranyko­ronának megfelelő nagysá­gú földterületet kellett kár- rendezési célokra elkülöní­teniük, s ez hiánytalanul adott is. Az április 23-ai közgyű­lésen a szövetkezet elnöke beszámolt az elmúlt év gaz­dálkodásának eredményei­ről is. Ami a lényeg: a szö­vetkezet ellen nem kell csődeljárást kezdeményez­ni, s így tiszta lappal néz­hetnek a jövőbe! A vagyonnevesítő, illetve átalakulási közgyűléseken jelen voltak és vannak a megyei Teszöv, valamint az FM megyei földművelés- ügyi hivatalának a vezető tisztségviselői, illetve a be­osztott munkatársak is. A teszövösök furcsállják, hogy például Perőcsónyben, ahol kimondták az új szövetke­zet megszületését, nem vol­tak jelen a cégbíróság kép­viselői. Holott az ésszerű­ség azt diktálja, hogy az át­alakulás törvényességére felügyeljenek, tehát a ha­sonló közgyűléseken jelen legyenek. (gyócsi) hozama. Mivel ez megaka­dályozza, hogy a kárpótlási jegy névértékét megközelí­tő összeget tudjanak fizet­ni az érintettek, ezért több variáció is felmerült. Két biztosítóintézet máris úgy nyilatkozott, hogy nem kí­ván részt venni a konst­rukció működtetésében. A Társadalombiztosítási Fő- igazgatóság sem készült fel, hogy ilyen célra átvegye és egyben hasznosítsa az álla­mi vagyont. Mivel a kárpótlási jegyek elsősorban a föld vásárlá­sát teszik lehetővé, ezért lényeges, hogy a piaci vi­szonyok szempontjai sze­rint biztosítani lehessen a korrekt működtetést. Az előprivatizációban boltot, részvényt, az Állami Va­gyonügynökségnél állami vagyont is lehet vásárolni a jegyekkel. Emellett lehető­ség van az értékesítésre is, akár bankoknak, brókercé­geknek vagy magánszemé­lyeknek. PONTOSADAT NINCS Ezt egészíti ki az élet­járadékra váltás, ame­lyet azon károsultak részé­re javasolnak, akik koruk­nál fogva már nem tudják megvásárolni az őket meg­illető földet, ugyanis azt csak jó erőben lévő embe­rek tudják megművelni. A törvényjavaslat úgy szól, hogy a hatvanöt év felet­tiek válthassanak életjára­dekot. Még nem dolgozták fel számítógépen az összes kárpótlási igényt, ezért csak becsülni tudják, hogy a kárpótoltak közel negy­ven százaléka veszi igény­be ezt a konstrukciót. Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal nem végleges adatai szerint a hatvan éven felüliek ará­nya megközelíti a hatvan százalékot. Felmerült az is, hogy csökkentsék le az igényjogosultság korhatá­rát. Sokan élnek kis jöve­delemből, ezért kell mérle­gelni a jogosultak körének kibővítését. MEGHATÁROZOTT ÉRTÉKBEN A törvényjavaslat szerint az életjáradékra jogosultak — ha kérik — nem „fizikai vagyontárgyakhoz”, hanem készpénzhez is hozzájut­hatnak. A kifizetett járadék összegét a kárpótlási jegyek névértéke, a jogosult élet­kora és neme, illetve az ál­talános nyugdíjemelés mér­téke határozná meg. Az életjáradékot havonta forintban fizetnék a jogo­sultaknak. De ezt a variá­ciót csak — a kárpótlási jegy felvétele után — a határozat kézhezvételét kö­vető kilencven napon belül lehet bejelenteni. Ennek megtartására azért less szükség, hogy pontosan fel­mérhessék az igényeket, il­letve megteremtsék az anyagi forrásokat. A nyug­díjasok a TB-től kapják meg (a havi nyugdíjuk mellett) a járadékot. Az összeget életkor szerinti bontásbar egy olyan szám­oszlop tartalmazza, amelyet a törvény megszavazása után az állampolgárok elol- vasha.nak majd a Magyap Közlönyben. I. M. Üdülni, de hol? Poreci meghívó Miközben örvendetesen gyarapodik a hazánkba lá­togató külföldiek, köztük is a nyugati turisták szá­ma, velük ellentétben a be­vásárló utazásokat leszá­mítva a külföldön üdülést keresők aránya csökken. A Balaton is mind többek számára válik drágasága miatt elérhetetlenné. El­múlt már az az időszak, amikor néhány száz forin­tért dugig voltak vendé­gekkel a vállalati és szak- szervezeti üdülők. A ven­déglátóipari, szállodai, üdülői árakkal már csak a valóban tehetősebbek tudnak „bírókra” kelni. És mégis, az említettek dacára, rá lehet találni külföldön is olyan üdülő­övezetekre, ahol hazánk át­lagpolgárai is kedvükre pi­henhetnek, szórakozhatnak. Közéjük tartozik a dalmát tengerpart egyik sokak ál­tal ismert gyöngyszeme, Porec. Gyönyörű kempin­gek, kényelmes vendégszo­bák, jól felszerelt motelek, üdülők várják — a Jugo­szláviában dúló polgárhá­ború ellenére — a tengerre vágyókat. Ezt a régiót ugyanis szerencsére messze elkerülik a háborúskodá­sok. A közelmúltban Porecbe látogattak a Pest Megyei Mezőgazdasági Termelők Szövetségének illetékesei, hogy feltérképezzék, mi­lyen módon lehetne csere­üdültetés keretében lehe­tővé tenni szövetkezeti dol­gozók utazását a dalmát tengerpartra. Társaságuk­ban voltak a MOSZ vezető beosztású szakemberei is. Érthetően nem véletlenül, hiszen a Szabadság-hegyen működő többcsillagos Ho­tel Agro készséggel fogad­na horvátországi, vagy ép­penséggel szlovén turistá­kat. A megyei Teszöv üdülte­tési felelőse elmondta, hogy valamennyi téeszbe meg­küldték az üdültetési lehe­tőségekről a tájékoztatókat. Porecbe április 15-ig lehe­tett volna jelentkezni, de eleddig nem akadtak utaz­ni vágyók. Az olaszországi Cattolicába viszont 15 csa­lád jelezte utazási szándé­kát. Közvetlenül a tenger­parton levő panzióban kap­nak elhelyezést. Egy napra fejenként 1400 forintba ke­rül az olaszországi üdülé­sük, s ez érthetően nem egy luxuskategóriát jelez, de kényelmet, színvonalas ellátást mindenképpen. Egyébként, mint hírlik, folyamatban van az egyko­ri SZOT- és állami üdülők fogadókészségének a feltér­képezése a Nemzeti Üdül­tetési Alapítvány közremű­ködésével. Remélhetően azért ezek a létesítmények nem konganak majd az ürességtől, az elő-, fő- és utószezonban. A Pest megyében talál­ható mezőgazdasági nagy­üzemek dolgozóinak jó ré­sze már ismeri a Gyulán található és igen színvona­las ellátást biztosító szö­vetkezeti üdülőt. Vannak téesz-tagok számára fenn­tartott vendégszobák Har­kányban is. Ezek árai is még elérhetőek a gyógyul­ni, pihenni vágyók számá­ra. Gy. L.

Next

/
Thumbnails
Contents