Pest Megyei Hírlap, 1992. április (36. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-03 / 80. szám
BÖS ÜGYÉBEN KERTELÉS NÉLKÜL Őszre elvezetik a Dunát (Folytatás az 1. oldalról.) fel a C variáns munkáit, akkor sem tudnák idén ősszel, kis víz idején megoldani az elterelést. A közös szakértői vizsgálat viszont szerintük különben sem juthat azonnal egyértelmű állásponthoz, akár több évet is igénybe vehet az eltérő vélemények egyeztetése. A szomszédos országban gazdasági megfontolásból nem hajlandók addig várni a bősi létesítmény üzembe helyezésével. A nyilatkozók azt az álláspontot képviselték, hogy a tározótér felépítése — az eredeti formában, vagy a szlovák oldalon egyaránt — megoldható úgy, hogy az számottevő mértékben ne veszélyeztesse a környezetet. Nem fogadják el az ezzel teljesen ellentétes magyar szakmai véleményeket. A víz szinte teljes egészének elvezetése csehszlovák területre — a magyar fél hozzájárulása nélkül —- megszüntetné a Duna hajózóűt, így határfolyó jellegét. A nyilatkozók szerint ez mégsem sértené a nemzetközi jogot. Arra hivatkoztak, hogy a magyarok a még érvényes államközi szerződésben is hozzájárultak a víz jelentős részének elvezetéséhez. Azt viszont nem említették, hogy a C variáns nem felel meg ennek az államközi szerződésnek, illetve, ha Magyarország felmondja az államközi szerződést, ezzel a vízelvezetésre vonatkozó hozzájárulását is visszavonja. A szomszédos ország szakemberei elmondták: annyi vizet adnának az eredeti Duna-mederbe, amennyit a két ország közötti államközi szerződés előír. Ez az átlagos 1000— 2000 köbméter/másodperc vízmennyiségből 50, bizonyos esetekben másodpercenként 250 köbméter átengedését jelenti. Ennyi víz nem hogy a hajózáshoz, de még az ökológiai feltételek minimális biztosítására sem elég. A közös határvizi bizottság tárgyalásai alapján esetleg készek nagyobb vízmennyiség átengedésére is. — A csehszlovák szövetségi kormány — csütörtöki ülésén — megvitatta Marian Calfa miniszterelnök levelének szövegtervezetét, amelyet a kormányfő Antall Józsefnek küld Budapestre, válaszul a magyar miniszterelnök legutóbbi, Bőssel kapcsolatos levelére. Ezt közölte délutáni kormányszóvivői sajtóértekezletén Josef Vavrousek csehszlovák szövetségi környezetvédelmi miniszter. Elmondta azt is, hogy a kormány a legközelebbi jövőben külön ülésen foglalkozik majd kizárólag a bős—nagymarosi témakörrel, s áttekinti az erőmű- rendszer egész kérdéskomplexumát. — Sem Csehszlovákiának, sem — úgy gondolom — Magyarországnak nem érdeke, hogy ez a tisztán szakmai jellegű probléma valamilyen közép-európai Válság, konfliktus csírája legyen — jelentette ki Vavrousek. Megállapította, hogy a csehszlovák és a magyar kormány álláspontja eltérő ugyan, de legalább egy kérdésben közeledés mutatkozik: abban, hogy most már a magyar kormány is egyetért a háromoldalú (csehszlovák—magyar—közös piaci) szakértői vegyesbizottság létrehozásának szükségességével. — Ezt másfél évvel ezelőtt a csehszlovák kormány javasolta —■ mondta a miniszter. Josef Vavrousek szerint pusztán környezeti szempontok miatt sem lehet ragaszkodni sem a jelenlegi állapotok fenntartásához; sem pedig az eddig elkészült építménykomplexum teljes felszámolásához. — A kommunista korszakból ránk maradt problémát ezért meg kell oldani, lehetőleg közösen, aktív fellépéssel — mondta a csehszlovák környezetvédelmi miniszter. Engedélyezve a szolid reklám BOR- ÉS HEGYKÖZSÉGI TÖRVÉNY KÉSZÜL Juhász Judit kormány- szóvivő a kabinet döntéseit ismertetve bejelentette: a kormány jóváhagyta a szőlőtermesztés és a borgazdálkodás agráripari koncepcióját. A javaslat legfőbb célja a szőlő- és bortermelés piaci egyensúlyának megteremtése, a bor- szőlőtermesztés további mérséklése, valamint a bor minőségének javítása és a felesleges készletek csökkentése. Ez utóbbit illetően a kabinet egyetértett azzal, hogy agrárintervenciós támogatást nyújtsanak a bor lepárlásához és a must besűrítéséhez. Ily módon ebben az évben mintegy 300 ezer hektoliter bort lehetne hasznosítani. Amennyiben az idén 3,2-3,4 millió hektoliter Központi támogatást a bölcsődéknek AZ ORSZÁGGYŰLÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSÉN a bölcsődék helyzetéről hallgatott meg tájékoztatót a testület, majd a háziorvosi és házi gyermekorvosi népjóléti miniszteri rendeletet tekintette át. A Magyar Demokrata Fórum felkérésére még tavaly novemberben készített jelentést a bölcsődék helyzetéről a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A tájékoztató részletesen elemzi a bölcsődék helyzetét, és sorra veszi a problémákat, amelyek közül Mester Jánosné, a BDDSZ országos titkára a bölcsődék indokolatlan megszüntetését tartotta a legsúlyosabbnak. A fővárosban például a bölcsődei helyek száma 12,7 százalékkal csökkent. Vidéken még A KÖLTSÉGVETÉS ELSŐ NEGYEDÉVÉBEN — Hé milliárd (Folytatás az 1. oldalról.) gasabb volta eredményezi, hanem az, hogy a bevételek rendre elmaradnak az előre kalkulált összegtől. Az elmúlt évben a gazdálkodó szervezetek jövedelemkiesése 150-200 milliárd forinttal nagyobb a vártnál. A gazdálkodóknál így kisebb nyereség képződött, a kisebb adóalapból pedig szerényebb adóbevétel származik. A pénzintézeti törvényben előírt kereskedelmi banki céltartalékképzés mértéke ugyancsak nagyobb mértékű volt, mint amire számítani lehetett. Mindezen túl a költség- vetési hiány alakulásában fontos szerepe van az utóbbi időben jelentősen megromlott vám- és adófizetési fegyelemnek, és a beszedésre hivatott szervezetek nem kielégítő tevékenységének. Ez az általánossá váló magatartás súlyosan veszélyezteti a költségvetés állampolgárokkal szemben vállalt kötelezettségének teljesítését, az államháztartás — illetve ezen keresztül a nemzetgazdaság — egyensúlyát. Ezért az adó- és vámbevételek behajtása érdekében a kormány a törvények adta lehetőségeket figyelembe véve a következő intézkedéseket kívánja megtenni: az APEH és a VPOP — a bankok, illetve adóalanyok által bejelentett bankszámlákra az adó- és vámtartozás erejéig kényszerinkasszót bocsát ki, — jelentősen növeli az adó- és vámbehatások számát, — előrehozza azon cégek ellenőrzését, ahol várhatóan jelentős lesz az adóhiány. — bevezeti az árucikkeknek a vámhivataloknál való azonnali vámkezelését, — erősíti és hatékonyabbá teszi az adó- és vámcsalásokkal kapcsolatos bűnüldözési tevékenységet. A fenti intézkedések személyi és technikai feltételei részben már adottak, illetve azokat a kormány biztosítja. A pénzügyminiszter vizsgálatot indított, hogy az adó- és vámhátralékok növekedésében kit és milyen mértékű felelősség terhel. A kormány a vám-' és adó- kintlevőségek beszedése, illetve az újonnan keletkező követelések biztonságosabb behajtása érdekében törvénymódosítást kezdeményez.’’ rosszabb a helyzet: a kistelepüléseken sorra szüntetik meg az intézményeket. Csak tavaly 992-ről 821-re csökkent a bölcsődék és 52 ezerről 43 ezerre a bölcsődei helyek száma az országban. Mindez pedig olyan helyzetben történik — mutatott rá Mester Jánosné —, amikor a gondozottak mintegy 30 százaléka a létminimum alatt élő családból kerül ki, sok az egyedülálló anya, és nőtt a gyermeküket egyedül nevelő apák száma is. Szaporodnak azoknak a munkanélkülieknek a felvételi kérelmei is, akiknek létkérdés a bölcsőde. A bölcsődékre tehát igen nagy szükség van. Mégis ez az egyetlen olyan, alapfeladatot ellátó intézmény, amely nem részesül a központi költségvetésből. A Népjóléti Minisztérium képviseletében a bizottsági ülésen jelen lévő szakember a jelentés tartalmával messzemenően egyetértett, majd bejelentette: Surján László már hivatalosan is kezdeményezte, hogy az 1993-as költségvetésben a bölcsődék is részesüljenek központi támogatásban. Mester Jánosné a miniszteri lépést ugyan pozitívan értékelte, ugyanakkor sajnálatát fejezte ki, hogy erre csak most, az egészségügyi dolgozók demonstrációját követően került sor. Szintén sajnálkozásuknak adtak hangot néhányan akkor, amikor második napirendi pontként a háziorvosi és házi gyermekorvosi szolgálatról szóló népjóléti miniszteri rendelet áttekintése került terítékre. Kiderült ugyanis: a bizottság tagjai közül néhányan úgy tudták, ez alkalommal még a tervezetet véleményezhetik. Jávor András népjóléti közigazgatási államtitkár azonban már bevezetőjében eloszlatta a kétségeket akkor, amikor ismertette a március 31-én megjelent és április 15-én hatályba lépő rendelet legfontosabb elemeit. A bizottság tagjai, valamint a Magyar Orvosi Kamara képviselői ennek ellenére úgy gondolták : legalább utólag el szeretnék monodani véleményüket. Így azután bírálatok, vélemények és kérdések hosszú sora zúdult az államtitkárra, akinek rövid válaszait hol több, hol kevesebb megelégedéssel fogadták a jelenlévők. Legpozitívabban talán mégis azt értékelték a bizottság tagjai, hogy kérésükre az államtitkár ígéretet tett: amennyiben a bizottság igényli, a minisztérium a jövőben a testület elé viszi a készülő jogszabálytervezeteket. bor lesz a belső fogyasztás, 0,7-0,8 millió hektó az export, akkor még mindig 2,2 millió hektoliter óborkészlettel kell számolni — mutatott rá a szóvivő. Az agráripari koncepció két törvény: a bortörvény és a hegyközségi törvény megalkotását irányozza elő. Az előbbi az Európai Közösség szabványaihoz igazodik. A hegyközségi törvény pedig a termelők szakmai önigazgatásának intézményes kereteit teremti meg. A hegyközségek állítják majd ki a borok származási bizonyítványait, ellátják a márkavédelmet. A koncepció mellett szorgalmazza a pincegazdaságok és állami gazdaságok privatizációját, valamint kezdeményezi a borok fogyasztási adójának felülvizsgálatát. Végül megerősítette azon korábbi döntését, hogy indokoltnak tartja megengedni a borok és borpárlatok szolid reklámozását. A kabinet a koncessziós törvénnyel összefüggésben kezdeményezi a vízügyi törvény és néhány közlekedési jogszabály módosítását. A hazai exportellenőrzési rendszer továbbfejlesztése érdekében módosították az egyes nemzetközileg ellenőrzött termékek forgalmának ellenőrzését rögzítő rendeletet. Eszerint rendszeresen ellenőrzik az országba behozott termékek és technológiák felhasználását. Ugyanakkor a kormány garanciát vállalt arra, hogy az exportellenőrzési rendszert a hazai termékekre is kiterjeszti, s bevezeti a nemzetközi katonai és nukleáris COCOM- listákat. László Balázs, a külügyi témák szóvivője bejelentette: a kormány jóváhagyta a pénteken aláírandó magyar—görög barátsági és együttműködési szerződés szövegét. A dokumentumot — amely kitér arra, hogy Görögország támogatja hazánk Európai Közösség-tagságát — a két kormányfő látja el kézjegyével. Az MSZP a „guruló dollárok” ügyével kapcsolatos vizsgálódást befejezte, és a dokumentumokat csütörtökön elküldte a Legfőbb Ügyészségnek — jelentették be a Köztársaság téri székházban tartott sajtótájékoztatón. Az iratokból kiderül: 1960 és 1987 között összesen 404 millió forintnak megfelelő dollárt jut- tartott az MSZMP az SZKP kezelésében működött, úgynevezett Szolidaritási Alapnak. A „guruló dollárok”-ról csak a párt legfelsőbb vezetői tudhattak, még a külügyi osztály mindenkori vezetője sem tartozott ebbe a körbe. Szűrös Mátyás külügyi titkárként véletlenül szerzett tudomást 1984-ben a Szolidaritási Alap létezésé- rőL A sajtótájékoztatón részt vevő szocialista politikusok — Horn Gyula pártelnök, Balogh Sándor, az Országos Egyeztető Bizottság elnöke, Tóth András ügyvivő és Szűrös Mátyás — védelmére keltek az egykori MSZMP első emberének, mondván, hogy Kádár János biztosan nem jókedvében járult hozzá a dollárok Moszkvába gurításához. Magyarország kiszolgáltatott helyzetben volt, a fizetés megtagadását valamilyen területen megtorolták volna. Horn Gyula szerint „akkor ilyen volt a rendszer”. Az MSZP vezetői az újságírók előtt megerősítették: pártjuk semmiféle felelősséget nem érez és nem vállal a Magyar Szocialista Munkáspárt egykori gyakorlatáért. Eladták a Magyar Hírlapot A Groppera Radio AG megvásárolta a Magyar Hírlap korábban Robert Maxwell tulajdonát képező részvénycsomagját — jelentették be csütörtökön sajtótájékoztatón. Az üzlet azután jöhetett létre, hogy a magyar tulajdonosok — a Pallas, néhány hazai bank és a Magyar Hírlap újságírói alapítványa — lemondott elővételi jogáról. Jürg Marquard svájci üzletember a lap részvényeinek 50 százalékát, plusz 1 részvényt vásárolt meg, a Magyar Hírlapot — és az Esti Hírlapot — előállító színes nyomda pedig 100 százalékban Marquard tulajdonába került. Egységes, átfogó knanyprogramot sürget a Magyar Vállalkozói Kamara A Magyar Vállalkozói Kamara szükségesnek tartja egy egységes, átfogó kormányprogram kidolgozását, amely a magyar magánvállalkozói szektor támogatását is tartalmazná — hangzott el azon a csütörtöki sajtótájékoztatón, melyen az egyéves múltra visszatekintő szervezet a gazdaság helyzetéről alkotott véleményét és céljait ismertette. A zömében vidéki, 50 főnél kisebb vállalkozásokat tömörítő szervezet úgy értékeli, hogy az elmúlt két évben elkészült az a jogi keret, amely az egészséges gazdasági élet és a későbbi fejlődés biztosítéka. A parlamentnek és a kormánynak sikerült elkerülni a pénzügyi összeomlást, és ellenőrzés alatt tartani az inflációt. Véleményük szerint a gazdasági folyamatokat tekintve, ennél több nem is volt várható. Ennek ellenére fontosnak tartják, hogy a vállalkozásfejlesztési kormánykoncepció a privatizációra is kiterjedjen. A vállalkozói kamara egyébként azt is megfogalmazta, hogy magasak a vállalkozások közterhei, különösen a társadalombiztosítási járulék aránya. Sürgetik a tb reformját, mert úgy látják, hogy a magyar gazdaság nem bír el még egy évet ilyen körülmények között. A vállalkozások nagy része elégedetlen a hitelfelvételi lehetőségekkel, hiszen velük szemben a bankok bizalmatlanok. Helyreigazítás Az MTI hibájából tévesen jelent meg az a hír, hogy az Országgyűlés környezet- védelmi bizottsága nem fogadta el a lágymányosi Duna-híddal kapcsolatos előterjesztést. A testület ülésén a határozati javaslattervezetet alkalmasnak tartották a plenáris vitára, az ezzel ellentétes értelmű megállapítás leírási hiba miatt került az MTI tudósításába. A bizottságtól és az MTI előfizetőitől elnézést kér az MTI belföldi főszerkesztősége. „Akkor ilyen volt a rendszer” Az MSZP a „guruló’’ dollárokról
