Pest Megyei Hírlap, 1992. április (36. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-25 / 98. szám

GÖDÖLLŐI t/lfíiia XIX. ÉVFOLYAM, 98. SZÁM 1992. ÁPRILIS 25., SZOMBAT Az ipartestület fórumán (II.) Lehetőségek, korlátok Tegnapi számunkban közöltük a Gödöllő és Vidéke Ipartestület vitafórumáról szóló tudósítás első részét, amelyben a vállalkozók és az önkormányzat közti gyenge kapcsolat okainak tisztázását, valamint dr. Gé- mesi György polgármester hivatala városfejlesztési el­képzeléseiről tartott beszámolóját foglaltuk össze. Ol­vasóink ma a gödöllői vállalkozók helyi befektetési le­hetőségeiről és mindennapi gondjaikról tájékozódhat­nak. Bognár Endre főépítész egy, a településen megva­lósítható ipari zóna lehe­tőségeiről és korlátáiról tartott térképekkel és terv­rajzokkal illusztrált elő­adást. A mai állapotokat jellemezve elmondta, hogy a város tulajdonában levő kevés terület többsége ipa­ri tevékenységre nincs elő­készítve, infrastruktúrájuk üzemek rátelepítésére al­kalmatlan. Nem szabad megismételni a Ganz Árammérőgyár zöldövezet­be helyezésének rossz pél­dáját, tehát a Gödöllői Táj­védelmi Körzet miatt az ipari területek kelet felé terjeszkedéséről sem lehet szó. A vásártér környékének ipari fejlesztését és a Dó­zsa György út — Ady End­re sétány — Isaszegi út te­hermentesítését egy, a vá­rost nyugat felől érintő út megépítésével szeretnék megoldani, amely az M3-as csomóponttól kiindulva a vásártér érintésével csatla­kozna az isaszegi úthoz, megkönnyítve az Agrocen- ter megközelítését is. ME A KÖZPONTBAN! A Kossuth Lajos utcában a színes lákóépületek mö­götti területen ABC-áruház felépítését vették tervbe. Jó hír, hogy a Dózsa György út sarkán éktelen­kedő bekerített telek (mely postai alépítményt rejt) egy része hamarosan fel­szabadul; az ide szánt sa­roképület, valamint a Rem- sey Jenő utcába tervezett átriumházsor, földszinti, il­letve emeleti helyiségei vállalkozói tevékenységre alkalmas területeket jelen­tenek, akárcsak a Szabad­ság téri HÉV-megálló és a Dózsa György úti volt böl­csőde épülete. Máriabes- nyön is elkélne néhány új üzlet: ezek létesítésére a 30-as út jobb oldalán talál­ható lapályos terület lát­szik a legalkalmasabbnak, bár megközelítése szem­pontjából némi nehézséget jelent a szintkülönbség. A főépítész szerint minden­képp át kell alakítani a vá­ros kereskedelmi hálózatát, hogy ne a központban le­hessen vaskádat és más, nehezen szállítható árut vásárolni, viszont az élel­miszer-ellátás és a minősé­gi kereskedelem elégítse ki a lakosság igényeit. Lőrincz József, az adó­iroda vezetője távolléte miatt dr. Nánási Éva jegy­ző ismertette a helyi adók fajtáit. Az építmény- és telekadó mellett a vállal­kozókat leginkább érintő iparűzési adóról elmondta, hogy alóla az egymillió fo­rint nettó árbevétel alatt teljesítő és a kezdő vállal­kozó mentesül (utóbbi mentessége egy esztendőre szól). A szakmunkástanulót okító iparos tanulónként tíz négyzetméter kedvez­ményben részesül az épít­ményadó megállapításánál. GYAKRABBAN KELL A vállalkozók észrevéte­leinek és sérelmeinek köz­zétételénél elszabadultak a felgyülemlett indulatok. Horn Tamás szerint az is­mertetett tervek húsz év­vel előttük járnak, tartalé­kok híján nincs befektet­hető tőkéjük. Elkeseredet­ten ostorozta az önkor­mányzatot és a két ország- gyűlési képviselőt, amiért az iparűzési adóval normá­lis munkavégzés mellett sokak szirmára teljesíthe­tetlen terheket róttak ki a vállalkozókra. Többen szó­vá tették a különböző hely­zetben, levő vállalkozók azonos mértékű adóterheit (például egy kőműves és egy forgácsoló kisiparos azonos értékű munkája során az utóbbi anyagki­adásai hátrányt jelentenek számára). A vállalkozók áfa-men­tes bruttó bevétele utáni százalékos adóelőleg-fizeté­si kötelezettségét Varjú László hátrányos megkü­lönböztetésként értékelte. Javasolta, hogy a képvise­lők vizsgálják meg az ipa- ritanuló-képzés költségeit, hiszen az annak ellensú­lyozásául szánt adókedvez­mények sem fedezik a ki­adásokat. Kőrösfői László hozzátette: a problémát a különféle szakmát tanulók képzési költségeinek nagy­ságrendekkel való eltérése is bonyolítja. A felszólalók kifejezték abbéli igényüket, hogy a képviselő-testület a vállal­kozókat érintő ügyekben a párbeszéd lefolytatása után döntsön, hogy ezzel elke­rüljék az érdekeikben sér­tettek támadásait. Gyak­rabban kell a maihoz ha­sonló fórumot rendezni, hogy megismerhessék egy­más indulatainak okát, je­gyezte meg Farkas Antal. Felvetődött a munkanél­küliség kérdése is; a jelen­levők az állástalanok köz- tisztaságban való alkalma­zását javasolták. A polgár- mester szerint nyitott ka­pukat döngettek — ám a munkanélküliek jelentős hányadánál nem a munka- lehetőség, hanem a dol­gozni akarás hiáhya okoz gondot. STRAND ALAPÍTVÁNY' Az utolsó kitűzött téma a blahai strand alapítvány útján történő hasznosításá­nak lehetősége volt. A vál­lalkozók kifogásolták az önkormányzat kérésükre küldött válaszát. A hivatal részletes üzemeltetési le­írást kér, a strandon talál­ható létesítmények bérleti díját tárgyalás útján álla­pítják meg. A fórum végén a terem­ből kifelé igyekvők elej­tett szavai elárulták: való­ban szükség van a két fél közötti kapcsolattartásra. S nem csak az indulatok megfékezése miatt. H. Sz. (Vége.) Azóta nyugalom van Rendőrkézen a lakásbetörők Igencsak borzolta a kedé­lyeket az a betöréssorozat, amely december táján kez­dődött Gödöllőn. Az isme­retlen tettesek üresen álló lakásokba hatoltak be, s azokból jelentős értékeket tulajdonítottak el. Örömteli és megnyugtató hát a bír: elfogták a tetteseket! A részletekről Tormay András őrnagy, a Gödöllői Rendőrkapitányság vizsgá­lati alosztályvezetője szá­molt be. Mindenekelőtt ar­ról adott tájékoztatást, hogy hol és mikor történ­tek a szóban forgó bűncse­lekmények. Eszerint már decemberben elkezdődött a sorozat, amikor egymás után több lakásba is betör­tek, köztük egy Dobó K. utcai házba, ahonnan 800 ezer forint értékű letéti jegyet loptak a tettesek. Február közepén egy Lum- niczer utcai épületből por­celánkészleteket és mű­szaki cikkeket vittek el összesen másfél millió fo­rint értékben. Márciusban több akciót is lebonyolítot­tak: egy Tisza utcai ma­gánlakásból tévét, videót és egyéb tárgyakat tulaj­donítottak el 213 ezer fo­rint értékben. Egy Mátyás király utcai lakás tulajdo­nosának 877 ezer, egy Arany János utcai ház la­kójának 60 ezer forint kárt okoztak, s 100 ezer forint értékben vittek el cigaret­tát és édességet a Szabad­ság úton levő vendéglőből. — A megszaporodott be­törések — érthetően — ir­ritálták a lakosságot — mondta Tormay őrnagy. — Ezért, és mivel a betörések nagy kárértéküek voltak, első számú feladatunknak tekintettük a tettesek kéz­re kerítését. Hatalmas ener­giával végezte a felderíté­si munkát a rendőrkapi­tányság nyomozóalosztá­lyának teljes személyi állo­mánya. Eredményeképpen március 30-án - sikerült megtudnunk az elkövetők kilétét. S hogy kik ők? Nagy­részt huszonéves, egy kivé­telével büntetett előéletű, gödöllői fiatalemberek, név szerint: Bogdán Tamás, Berki Pál, Oláh Boldizsár, Kunyu Vendel, Berki Jó­Minden napra egy napot! zsef és Pusoma Tibor. A nyomozás és a vizsgálat során kiderült, hogy a bűn- cselekményeket szervezet­ten követték el. Kifigyel­ték, mikor marad üresen egy-egy gazdagnak vélt la­kás, s előzetes megbeszélés után — különböző módsze­reikkel — betörtek azokba. — Hogyan buktak le? — Lényegében egy apró momentum okozta vesztü­ket: az egyik betörés után italozni kezdtek, s mert nem volt elegendő inniva­lójuk, egy üzletbe próbál­tak betömi. Betörési kísér­letükre felfigyelt két URH-s járőrünk, Tóth Jó­zsef és Pintér Mihály, akik segítséget hívtak, elfogták őket, s megtalálták náluk a betörésből származó tár­gyakat. Vallomásuk alap­ján aztán — éjjel-nappa végzett szívós munkával - a nyomozóalosztály „be gyűjtötte” a társaság vala mennyi tagját. Az elvégzet házkutatások során megta látták a betörésekből szár mazó tárgyakat, nagy ré szűkét azonban a tettesei korábban, ismeretlen or gazdáknak értékesítettél A vizsgálat tart. Min megtudtuk, alapos a gyaní hogy a felsorolt és bizonyí tott cselekményeken kívii több hasonló jellegűt is el követtek a vádlottak. I bűnözőcsoport felderítési mindenképpen nagy jelen tőségű, hiszen elfogásui óta nem történt több la kásbetörés a városban, lg a lakosság — legalábbi egyelőre — megnyugodhal Matiné — svédasztallal Zene gyerekeknek A lapunkat figyelem­mel kísérők is tapasz­talhatják híreinkből, hogy egyre gazdagabb Gödöllő zenei élete. Ta­lán már nincs is olyan nap, hogy ne ajánla­nánk valamilyen hang­versenyt. Most olyan rendezvényre hívjuk fel a figyelmet, amilyen még nem volt: vasár­nap délelőtt 10 órakor komolyzenei matinéra várják az általános is­kolásokat a városháza földszinti nagytermébe. Egy apától, Barta Ist­vántól származik a gon­dolat: jó lenne felnevel­ni a jövő hangverse­nyekre járó generáció­ját. Azt a réteget, amely polgári erénynek tartja majd a zenei élmény- szerzést. Tudva, aki sze­reti a zenét, az másképp látja a világot. A kezdeményezés megértésre talált. A polgármesteri hivatal ingyen bocsátja rendel­kezésre a termet, mely­ben Láng Gabriella zon­goraművész és Törpényi Sándor, a Chopin Zene­iskola tanára várja majd a gyerekeket. A művésznő természetesen eljátszik világhírű da­rabokat, ám a matiné nem „csak” ebből áll majd. A közönség maga is részesévé válik a műsornak, hiszen re­mélhetően lesznek so­raikban olyan gyerekek, akik tarsolyukban őriz­nek valamilyen maguk komponálta muzsikát, maguk írta verset. Itt az alkalom, hogy megmu­tassák a többieknek is. Rendelkezésre áll a pia­nínó és a két avatott művész. A matinén el szeretnének beszélgetni a megszólaltatott mű­vekről is. Nagyon várják a gye­rekeket azokból az is­kolákból is, amelyekben az ének-zene órán kívül nincsen más zenei fog­lalkozás. Hiszen az ilyen diákok vannak többen, pedig őket is érdekli a zene kimondva, kimon­datlanul. Mindenkiben benne van a kíváncsiság a hangok művészete és titka iránt. A körülbelül kétórás matiné sorozattá válhat. Ez csak a gyerekek ér­deklődésén múlik, és nem utolsó sorban azon, hogy a szülők felisme­rik-e a lehetőség jelen­tőségét. Lesz svédasztal, belé­pődíj viszont nem: a rendezvényt a gödöllői Átrium Club támogatja. Balás» Gusztáv Gers h w in-dara b Az új Steinway hangversenyzongorán 10 ^fiáfan Ma egész nap a Föld napja lesz Gödöllőn a művelődési központban és a körül. (A programról pénteki számunkban írtunk.) Képünkkel köszöntjük a fesztivált, abban a reményben, hogy előbb-uíóhb minden nap a Föld és az ember napja lesz (Balázs Gusztáv felvétele) Gödöllő zeneszerető — főleg a zongoramuzsikát kedvelő — közönségének régi vágya valósul meg az idén. A városi önkormány­zat támogatásával 260 cen­timéteres Steinway hang­versenyzongorára cserél­heti ki a művelődési köz­pont a színházterem meg­kopott hangú Bösendorfer zongoráját. A nemrég felújított Slein- way zongora a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola szegedi tagozatának hahg- versenytermi hangszere volt mostanáig. A gödöllői művelődési központban az április 26-án, vasárnap 18 óra 30-kor kez­dődő hangversenyen Rő- czey Ferenc zongoraművész Gershwin — ritkán hallha­tó — F-dúr zongoraverse­nyének előadásával mutat­ja be az új zongorát. A műsorban elhangzik még Schubert V. Szimfó­niája és Rossini Olasz nő Algírban című műve a Vá­ci szimfonikus zenekar előadásában. Vezényel: Fe­nyő Gábor. GÖDÖLLŐI hírlap Gödöllő, Szabadság tér 10. • A szerkesztőség vezető­je: Balázs Gusztáv. • Munkatárs: Pillér Éva. © Postacím: Gödöllő, Pf. 11. 2100. Telefax és telefon: (28) 20-796. ® Szerkesztősé­gi fogadóóra: hétfőn 10-től 13 óráig. ® Hirdetésfelvé­tel: munkanapokon 8.30-től 13 óráig a szerkesztőség­ben.

Next

/
Thumbnails
Contents