Pest Megyei Hírlap, 1992. április (36. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-25 / 98. szám

„Tudnám kell, a nyulak mit kívánnak” Kérjenek véleményt az itt élőktől is Nemrég majd egy napon át a város új házait jártam. Bejuthattam olyan otthonokba is, amelyek gazdáit el­eddig nem ismerjem. Bepillanthattam legintimebb he­lyiségeikbe. Láthattam hajlékukat a pincétől a padlásig. Mindezek után még tervrajzokat is tanulmányozhattam, más vidékeken épült házakról készült felvételeket néze­gethettem. Az építész, aki magával vitt, eddigi életművének jelentős szeletét tárta elém. Amíg a terveiből valóság lett, meg kellett nyernie a megrendelőket, és sok csa­tát megvívott a hivatalok­kal. A házak mégis állnak. Azóta otthonokká lényegül­tek, és „belakva” elnyer­ték végső formájukat. Do­bos Albert negyvenegy esz­tendős mérnök épületei las­sacskán behálózzák a vá­rost. Forma és funkció Pályája vargabetűvel in­dult, mivel először a forgá­csolószakmát tanulta ki, abban kezdte a kenyérke­resetet, és csak később irat­kozott be a főiskolára. Az­óta számtalan lakóépület rajza került le az asztalá­ról. Mielőtt hozzáfog vala­mely megbízatás teljesíté­séhez, alaposan megismer­kedik megbízóival. Nem lehet titok előtte, máskü­lönben nem tud testre sza­bott környezetet teremte­ni. Megtudakolja a család létszámát, szokásaikat, kedvteléseiket, társadalmi kapcsolataikat. Otthonülők vagy társaságba járók, fo­gadnak-e gyakran vendége­ket, s még ' azt is tudnia kell, hogy közös vagy kü­lön nyoszolyán tölti éjsza­káit a házaspár. Ezek isme­retében tesz javaslatokat az épület funkcionális el­rendezésére. Természetesen nem ele­gendő a belső tér meg­szerkesztésének szempont­jait ismerni. Figyelembe veendő, hogy miként il­leszkedjen a már meglévő házak közé, úgy olvadjon bele az utcaképbe, mintha mindig is ott állt volna. A tömegforma eltalálása ezért alapvető szempont. Ehhez kapcsolódó további köve­telmény a díszítés, a „felöl­töztetés”, vakolás, festés, burkolás, járdaépítés stb. Dobos Albert többnyire megbízást kap az építkezés művezetésére is. Mesterek­kel tárgyal, megjelenik a munkák kritikus szakaszai­ban. A szakma jelentős sze­mélyiségei közül két nevet említ nagy tisztelettel: Ma- kovecz Imréét és a Pécsett működő Dévényi Sándo­rét. Az 6 törekvéseiket te­Mozi A Szabadság filmszínház­ban április 25-én, 26-án, szombaton, vasárnap: Talen kardja, harc a mágia ellen (amerikai akciófilm). Az előadások este 6 és 8 órakor kezdődnek. CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér 1. ® A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. $ Munkatárs: Tamasi Tamás. # Posta­cím Cegléd. Pf 19 2701. Te­lefax és telefon: (20) 11-400. • Telex: 22-6353. • Hirde- tásfelvétel: Hírlapkiadó Vál­lalat Közönségszolgálata, Cegléd, Teleld u. 30.: kedd, csütörtök, péntek 9-től 12-ig. szerda 10—17 óráig. Tele­fon: (20) 10-763. kinti irányadónak, a maga szerény módján ehhez a vonalhoz próbál igazodni. — Az embernek mindig önmagával kell elszámol­nia. Ügy érzem, hogy bár­melyik épületemet merem vállalni. Minden építmény megfogalmazása előtt hát­térismereteket szerzek. A múltkor valaki arra kért, „üssek össze” egy nyúlhá- zat neki. Ehelyett elmen­tem az állatorvos ismerő­sömhöz, és kifaggattam, mert tudnom kell, a nyulak mit kívánnak. Leg­alább hatvan-hetven évig áll egy épület. Felelősség­gel kell odatenni — véle­kedik. Egyik háza ajánlja a másik megrendelőnek. Tizenöt év alatt is változott, fejlődött az emberek igénye, ízlése, életmódja. A szakember vé­leménye, hogy a papiros­építészet uralkodott el az országban. Klisékben gon­dolkodnak a tervezők, és félnek azoktól eltérni. Fontosnak tartja A mérnök azt szeretné, ha azok a tervezők, akik munkájukkal már bizo­nyítottak a városban, vé­leményt nyilváníthatnának a városépítés kérdéseiről. Az illetékesek kikérhetnék a tanácsukat. Az együtt dolgozás érdekében szeret­né összehozni a kollégáit. Saját célja egy olyan iro­da létrehozása, amely át­fogja az otthonteremtés teljes témakörét a beren­dezésig, a különféle anya­gok használatáig, a tanács­adásig. Fontosnak tartja, hogy az építtetők bizalom­mal fordulhassanak az épí­tészhez. s az tudása legja­vát adja. Az új épületek egy része az öregszőlő utcáit szövi át. A Népdal utcában négy háza felelget egymásnak. Arrébb kétlakásos épület, két különálló, sarkuknál érintkező sziámi ikrek. Ar­rébb kúriát idéző oszlopos, emeletes ház. Alig iramo- dásnyira, nem messze a 40-es úttól korszerű kis­üzem. Tulajdonosa vele ter­veztette meg a csarnokot. Nem az iparban megszo­kott elemekből épült. Ki­váló, természetes megvilá­gítás, téglaoszlopok bont­ják meg a teret, otthono­sabb. mint valamely fém­ből formált vázszerkezet. Emelete raktárnak készült. Megújuló régi házak A Népkör utcában áll egy palota, amely alkalmat kínált, hogy kibontakoztat­hassa elképzeléseit. A szu- terénben borozó a háziak­nak, mellette konditerem, arrébb vasalószoba, rak­tár. A földszinten tágas, összekapcsolódó terek. A sarokban működőképes kandalló. A házat egyéb­ként padlófűtés melegíti. Az emeleten gyerekszobák. A tágas lépcsőfeljáró téli­kertnek is szolgálhat. Volt, aki azzal vádolta, hogy csak a pénzes embe­reknek dolgozik. Ezt cá­folja egy takaros, tetőtér- beépítéses kicsi hajlék. Alapterülete alig hatvan négyzetméter. A földszinten konyha étkezővel, nappali, háló. A tetőtérben hely a gyerekeknek, fürdőszoba, WC mindkét szinten. Megint máshol átalakí­tott régi házak. Harmoni­kusan illeszkedik a régi és az új. Valószínű, egyre töb­ben élnek ezzel a lehető­séggel. A régi gazdaházak — értő átalakítással — iga­zodhatnak mai lakóik élet­formájához, igényéhez. A feladat mindig egyféle ki­hívás. A példák szerint eddig sikerült megbirkóz­nia vele. (tamasi) CEG1ÉDI XXXVL ÉVFOLYAM, 98. SZÁM 1992. ÁPRILIS 25., SZOMBAT A 250 SZÜLETÉSNAP ALKALMÁBÓL Tisztéig és Tessedik emléke előtt Lázas készülődés előzte meg Albertirsán a telepü­lés ezekben a napokban zajló ünnepségeit. Kétszáz­ötven évvel ezelőtt Alberti községben született Tesse­dik Sámuel, korának jeles polihisztora, aki nemcsak evangélikus lelkészként, hanem írói, mezőgazdászi és pedagógusi mivoltában is nagy megbecsültségnek örvend mind a mai napig. Tegnap délelőtt a szülő­ház falán lévő emléktáblá­nál rótták le kegyeletüket a nagyközség vezetői. Dr. Thurman Mária alpolgár­mester szavai nyitották meg a három napig tartó ünnepségsorozatot. Dr. Kiss Tibor polgármester a helybeli felekezetek lelké­szeinek itt adta át a Tes- sedik-emlékérmeket. Az általános iskola falai közül messze hallatszott az énekszó. A népdaléneklési verseny jó alkalmul kínál­kozott, hogy ismét feltárul­jon a gazdag folklórkincs színes világa. Egyben azt a reményt keltve, hogy a jö­vőben sem mennek feledés­be ősi dalaink. A nagyköz­ségi könyvtár volt az isko­lások szavalóversenyének színhelye. Körükben sike­res költő töltötte be a zsű­rielnök tisztét Petrőczi Éva személyében. Hosszas kutatómunka eredményéről adtak szá­mot azok a diákok, akik Tessedik Sámuel életét és munkásságát tanulmányoz­ták a különböző források alapján. Ök a zeneiskola hangversenytermében mér­ték össze imponáló tudá­sukat. Ugyanez az épület volt a helyszíne délután a nagy­szabású képzőművészeti ki­Tárlat a galériában állítás megnyitásának. A helybeli alkotókon kívül falra kerültek fővárosi és szlovákiai művészek mun­kái is. Brankovics Éva és Bráda Tibor Budapestről, Libusa Ctvetraková, Ivan Dulansky, Dolán Tibor, Ri­chard Grega, Rozália Hű­hóvá, Pavol Zak Malacky- ból hozta el műveit. A nagyközség művészeit Kő­halmi Márta, Mezősi Aran­ka, Pozsonyi Ágnes, Rónai Gábor, Rónai Mátyás és Szegvári Erzsébet képvi­seli. Hahn Ferenc művé­szettörténész mondatai ve­zették be a tárlatnézést. A pénteki nap tarka ka­leidoszkópja este a Tesse- dik-emléicünnepségben csú­csosodott ki. A Móra Fe­renc Művelődési Házban gyülekeztek a helybeliek és vendégeik. A település nagyra becsült szülötte, dr. Varga János egyetemi ta­nár, a mezőgazdasági tudo­mányok kandidátusa méltat­ta Tessedik sokoldalúságát és máig nem halványuló érdemeit. Az általános Iskolások irodalmi műsora követte a szónok szavait. Ez alka­lommal Schmidt Józsefné iskolaigazgató nyújtott át Tessedik-érmeket. Végül ünnepi hangverseny tetézte be a gazdag programot. A jelenlévők lelkesült tapsa honorálta a Csíkszeredái Zeneművészeti Líceum nö­vendékeinek nagyszerű műsorát. (t. t.) A hetvenéves Csiby Mihály festőművész munkáiból rendeztek kiállítást a ceglédi galériában. Olvasóinknak Szent László- és Szent Erzsébet-képeit mutatjuk be (Apáti-Tótli Sándor felvételei) Vasárnap délután Felcsendül a Messiás A ceglédi református nagytemplomban április 26-án, délután négy órakor Händel Messiásának 2—3. részét mutatja be a Solt Deo Gloria kamarakórus és a Ráday kamarazene- kar. Fűzfa Júlia, Hajdú Erzsébet, Basky István és Hargitai Péter énekel. Köz­reműködik: Draskóczy Esz­ter (hegedű) és Draskóczy László (continuo). Vezé­nyel: Bódiss Tamás. A Messiás a mű bemufa-; tójának 250. évfordulóján hangzik el Vízi István szö­vegfordításában. Vízilabda Két győzelem A vízilabda OB I/B-ben kettős fordulóra kerül sor. A csapatok két nap alatt két mérkőzést játszottak le. A ceglédiek mindkétszen otthonukban szerepelhet­tek, melyek után négy ponttal lettek gazdagabbak. Évig CVSE—Kecskemét 13-7 (4-2, 2-2, 4-2, 3-1). Cegléd: Pintér — Laka­tos (2), Kiss, Bóbis (2), Tóth (1), Varga (1), Hasznos (4). Csere: Németh (2), Bí­ró (1), Hovanecz, Veres, Csendes, Opra. Az első negyednek Hasz­nos adta meg az „alap­hangját”, hiszen csapata négy góljából egymaga hármat szerzett. A harma­dik játékrészben a vendé­gek kettőre csökkentették négygólos hátrányukat, de nem sokáig: előbb Pintér védett szenzációsan, majd a labda az egyedül kapura törő Hasznoshoz került, s máris zörgött a háló. Ké­sőbb Németh is betalált, védhetetlenül a felső sa­rokba. A hajrában tovább nőtt a két csapat közti kü­lönbség. Végül a jól játszó Évig CVSE megérdemelten nyert. Következett a MAFC el­leni összecsapás. Ijesztő kezdéssel, hiszen míg a ceglédiek a kapufát „for­gácsolták”, addig a főváro­siak három akciógóltal je­lentős előnyt szereztek. Ekkor bizony csak a me­részek gondolhattak arra, hogy „baj éri” a vendége­ket. Nos: ez a „baj” a ké­sőbbiekben megérkezett, így újabb nagy különbségű győzelmet aratott az Évig CVSE. Évig CVSE—MAFC 12-5 (1-3, 6-0, 0-1, 5-1). Cegléd: Pintér — Hasz­nos (1), Bíró (4), Kiss,- Né­meth (5), Bóbis (1), Varga (1). Csere: Tóth, Lakatos, Opra, Hovanecz, Veres. Két gyenge (az első és a harmadik), valamint két ki­váló (a második és a ne­gyedik) negyedet produkál­tak a ceglédiek. Amikor re­mekeltek, akikor többszőr is megoldhatatlan feladat elé állították a vendégeket. Gyönyörű találatok estek, a 11. gól pedig már-már megalázó volt. Ekkor Hasz­nos — a saját kapujának előterében — észrevette, hogy a vendégkapus ki­mozdult kapujából, ezért nem az átadás mellett dön­tött, hanem a kapura lőtte- ívelte a labdát. A játékszer pedig akadálytalanul jutott be a céljába. Szép volt az utolsó gól is, mélyet egy villámgyors Németh—Kiss —Németh adogatás végén a Tatabányáról igazolt fiú szerzett. U. L. cjítriav

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents