Pest Megyei Hírlap, 1992. április (36. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-24 / 97. szám

MEGENGEDET^ PAZARLAS A japán ajándék kálváriája A digitális termovízlóval a lakóépületek hőveszteségét is meg tudják mérni az Energiafelügyelet szakemberei. Becz János mérési csoportvezető üzembe helyezi az elektronikus hőmérsékletmérőt (Vimoia Károly felvétele) A Gödöllőn megrendezett hőtechnikai konferencián is bemutatták a mérőbuszt. A megjelent szakemberek nem úgy reagáltak, mint várható lettt volna. A drága busz egyelőre ki­használatlan. Pedig nem mindegy, hogy hosszabb tá­von mennyi energiát tudná­nak megtakarítani a válla­latok. Az is biztos, hogy az egyszeri nagyobb összeg bu­sás haszonnal kecsegtetne. Közhelyszerű a tény, ma­guknak az aktív ipari és mezőgazdasági cégeknek nincs pontos információjuk arról, mennyi energiát ve­szítenek. Érdektelenség Az Energiafelügyeletnél abban bíznak, hogy az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bizottság pályázati feltéte­lei alapján felfigyelnek ar­ra, milyen kincs van a ma­gyarok birtokában Az kevés vigaszul szolgál, hogy a jö­vő szakembereit a buszon taníthatják. Meg az a tény sem örvendeztet, hogy a ja­pán technológiára olyan svéd programot akarnak te­lepíteni, amellyel pillanatok alatt kiszámolható a kom­munális létesítményeit hő- vesztesége. A Pest megyei emberek közül sokan panellakásban élnek. Előfordul az is, hogy munkanélküli-segélyekből fizetik ki a fűtés számláját. Érdemes lenne megfontol­ni, hogy akár közös össze­fogással az önkormányzatok is kezdeményezhetnék az energiafelhasználási vizsgá­latokat. Hátha kevesebb ki­adás terhelné a háztartáso­kat. Ilonka Mária A gazdasági élet pezsdíioje FRANGSA TAPASZTALAT mérőműszerekkel felszerelt busz képes lenne a telepü­léseken arra, hogy a hőtech­nikai vizsgálatokon túl ki­mutassa a környezetszeny- nyezés mértékét a vízben és a levegőben. Lehet, hogy ezt senki sem akarja tud­ni... Azt is meg lehet tud­ni a csodakomputerektől, mennyire gazdaságos a vizsgált lakások és cégek energiafelhasználása, hő­vesztesége. Ha ennyire sokoldalú a varázsbusz, vajon miért nem tolonganak az üzemek, hogy információt szegezze­nek a saját energiafelhasz­nálásukról, illetve vesztesé­geikről ? Meg fize thetet len A legnagyobb problémát az jelenti, hogy drága a mé­rés — tájékoztat Becz Já­nos. A mérnökök munka­díjával együtt naponta 36 ezer forintot kérnek, ami hetente 180 ezer forintjába kerül a megrendelőnek. Mi­vel nem heti terminusban gondolkodnak és tevékeny­kednek az Energiafelügyelel szakemberei, hanem tíz na­pig tart egy komplex mérés, a 36 ezer forint tízzel szor- zódik, ez mái' tetemes ki­adás. Manapság csak a nye­reségesen termelő cégek tudják kifizetni a számlát. Viszont ilyenek egyre ke­vesebben vannak. Gazdasá­gi megfontolások alapján érthető, ha ódzkodnak a fe­lesleges kiadásoktól. Vajon tényleg fölösleges pénzkido­bás az, ha legalább egyszer rászánják magukat a japá­nok szolgáltatásaira? Az átalakuló magyar gaz­daságban az újjászerveződő regionális kamarák is ke­resik helyüket. Nemrégiben a Pest Megyei Kereskedel­mi és Iparkamara második közgyűlésén is elhangzott, hogy a szervezetnek a jö­vőben a külső és belső ima­ge kialakítására is töreked­nie kell. Az önálló arculat megteremtéséhez azonban, nem haszontalan megis­merni azoknak a külhoni kamaráknak a működését, amelyeknek a tevékenysé­ge már évszázadok alatt csiszolódott, formálódott. A napokban a Francia— Magyar Vegyes Kamara szervezésében M. Henri Detours a Bordeux-i Váro­si Kamara főtitkára járt hazánkban, s tartott elő­adást, melyen részt vett Édes Marianna, a Pest Me­gyei Kereskedelmi és Ipar­kamara titkára is. — Az előadás tanulságos volt, hiszen a francia főtit­kár mondandójának kö­zéppontjában az állt, hogy a kamarák a gazdasági életben milyen szerepet tölthetnek be. A francia kamarák egyébként mint független közjogi intézmé­nyek működnek. A kamarai tagság minden cég számá­ra kötelező, s nem tagdí­jat, hanem adót — tax pro­fessziónál — fizetnek, s en­nek egy bizonyos százalé­kát kapják vissza. Ezenkí­vül még egyéb bevételeik is vannak tan- és bérleti dí­jakból, illetékből, s támo­gatásokra is számíthatnak. — Franciaországban mit tekintenek a kamarák leg­fontosabb feladatának? — Azt, hogy a helyi gaz­dasági életet felpezsdítsék. Ennek érdekében 10 éves stratégiai tervet készítenek, amely tartalmazza, hogy mit kell tenni a régió gaz­dasági fejlődése érdekében az adott ciklusban. A térség gazdasági tevékenységé­nek fejlesztése érdekében partnereket kell maga mel­lé állítania, ezek a nagy- vállalatok, területi önkor­mányzatok, egyetemek és egyéb regionális szervezetek lehetnek. A bordeux-i fő­titkár hangsúlyozta, ha a kamarának nem sikerül az általános gazdasági érdekek képviselőjeként fellépnie és az adott régió hosszú távú területfejlesztési stratégiá­ját megfogalmaznia, vala­mint föderatív szerepét ki­bontakoztatni, munkája összemosódik a különböző szektorális szerveződésű szakmai szövetségek tevé­kenységével. Példaként el­mondta, hogy az ottani ka­mara stratégiájának közép­pontjában az áll: Bordeux legyen a bor világfővárosa. Meghatározták, hogy ennek érdekében milyen intézete­ket és intézményeket kell létrehozni, s ezek finanszí­rozásáról ki gondoskodik. A kamara ezenkívül a törvénytervezeteket is vé­leményezi, feladata, hogy pressziót gyakoroljon a tör­vényhozó hatalomra a vál­lalkozók érdekében. Mivel nem lehet minden vállalat érdekeit képviselni, így szelektív módon a legjob­bak mellé állnak. Palettá­jukról a segítségnyújtás, tanácsadás, informálás és Képzés sem hiányzik. — Az elhangzottakból mit lehet Fest megyében is hasznosítani? — Az előadás megerősí­tett abban, hogy nekünk is el kellene készítenünk Pest megye gazdaságfejlesztési programját. Remélem, hogy elgondolásommal nem ma­radok egyedül, s ebben a kamara elnökségének tag­jai is támogatni fognak. —hargitai— KÜLÖNÖS ELJÁRÁS Tűzre vetették Testvérlapunktól kaptuk a hírt, mely fölöttébb fel­háborító. A dabasi Táj- Szó a szerkesztőség archí­vumát egy, a Dabas Vidéki ÁFÉSZ tulajdonát képező épülethelyiségben tárolta, de mert nem tudott az anyaghoz rendszeresen hoz­zájutni, kérte az illetékese­ket, adjanak lehetőséget az anyag elszállítására. A ké­rés hetekig nem talált meg­hallgatásra, noha a Táj- Szó többször is sürgette. Nem tudni, mi okból, az ÁFÉSZ-ek végül is igen eredeti módon spórolták meg a Táj-Szónak a fuvar- költséget, tűzre vetették az archívum anyagát. Az eset találgatásokra ad okot, lévén, hogy a lap kö­zel sem népszerű egyes körökben, viszont az ÁFÉSZ népszerűségét sem növeli, jóllehet, anélkül sem túl népszerű az utóbbi időben. Mint megtudtuk, nem kizárt, hogy az ominózus ügynek jogi úton történő folytatása lesz. (—eyé—) Érvényben: 1992. április 23. VALUTAÁRFOLYAMOK Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol font 139,98 142,78 Ausztrál dollár 60,46 61,70 Belga frank (100) 232,30 236,96 Bán korona 12,34 12,60 Finn márka 17,53 17,93 Francia frank 14,14 14.42 Görög drachma (100) 40,46 41,30 Holland forint 42,45 43,31 ír font 127,54 130,11 Japán jen (100) 59,22 60,42 Kanadai dollár 67,02 68,42 Kuvaiti dinár 288,54 274,04 Német márka 44,77 48,73 Norvég korona 12,23 12,47 Olasz líra (1000) 63,58 64,86 Osztrák schilling (100) 678,87 692,47 Portugál escudo (100) 56,23 57,33 Spanyol peseta (100) 76,28 77,80 Svájci frank 51,53 52,61 Svéd korona 13.24 13,50 tJSA-dollár 79,44 81,00 ECU (Közös Piac) 98,07 100,03 MEGÍZLELNI A SIKERT, VÁLLALNI A KOCKÁZATOT Legyen megvalósítható céljuk Gomba módra szaporod­nak hazánkban a legkülön­bözőbb vállalkozások, de olyanra, amivel Gyálon ta­lálkoztunk, minden bi­zonnyal ritkán akad még példa. Támogatás és tőke A helyi Eötvös József Közgazdasági Szakközép- iskola harmadikos szám­viteli programozó szakos diákjai, oktatójuk, Szomor Tamás ösztönzésére — aki a Budapesti Közgazdaság- tudományi Egyetem tanár­segédje, s a kisvállalkozá­sok kutatócsoportban dol­gozik — különböző vállal­kozásokba fogtak. Közéjük tartozik a K-M-T Szervező Iroda, amelynek tagjai Mé­száros Lajos és Molnár Jó­zsef. A két tehetséges fiatal­ember elhatározta, hogy a régi Ki mit tud?-ok mintá­jára különböző kulturális és sportversenyeket szer­veznek és azokat támogat­ják. A szervezőiroda szó­szólója, Molnár József el­mondta, tanáruk biztatta őket arra, hogy tűzzenek ki maguk elé egy megvaló­sítható célt, s abban leljék meg örömüket, s ha netán kudarc érné őket, azt is viseljék el! A K-M-T Szer­vező Irodán kívül a szak­középiskolában még továb­bi öt vállalkozói csoport alakult. A hat vállalkozó társa­ság összesen 100 ezer fo­rintot kapott a helyi ön- kormányzattól, s ebből ma­ga a szervezőiroda 63 ez­ret. Molnár József szólt ar­ról, hogy a Duna Holding­nál létezik egy alapít­vány, amely különböző tár­sadalmi célok megvalósítá­sának a támogatását szol­gálja. ök ezt megpályázták, s nyertek, amely 35 ezer forinttal járt. Ebből az összegből huszonötezer fo­rintot fordítanak a már említett kulturális és sport- rendezvények, vetélkedők legjobbjainak jutalmazásá­ra. A fennmaradó pénzből pedig hasznos, az oktatásu­kat, képzésüket segítő dol­gokat vásárol az iskola. Ki mii tud? A K-M-T Szervező Iroda szószólója nem tagadta, hogy szeretnék feléleszteni a régi Ki mit tud?-ok han­gulatát, lehetőséget adni a tehetséges pályatársaknak tudásuk, képességeik be­mutatására. Programter­vük szerint május 10-én tartanának Gyálon, a he­lyi általános és szakközép- iskolások számára vers- és prózamondó, valamint énekversenyt, s ezen a tíz év feletti általános és tizen­ötödik életévüket betöltött szakközépiskolások indul­nának. A jelentkezők névsorát április 30-ig állítják össze. Az említett május 10-i ren­dezvényt követően tervezik május 23-án, szombaton egy olyan szabadidős nap hasznos eltöltését, amelyen kispályás labdarúgó-kör­mérkőzéseket tartanának. Meglepetést is tartogatnak, mondván, hogy a győztes focicsapat élvonalbeli rock- zenekarokból verbuválódó ellenféllel mérné össze tu­dását. A Z'Zi Labort, vala­mint a Pa-Dö-Dö együttest szeretnék meghívni. Értékes ajándékok Az említett vetélkedők, versenyek helyezettjei érté­kes jutalmakban részesül­nek, amelyeket különböző cégektől szereznek be. Az Autóker helyi kirendeltsége már felajánlott 3 darab sporttáskát. A Kolibri butik öt darab audiokazettát, négy darab eldobható, valamint egy Winsen típusú fényképező­gépet és vakut biztosít. Igazán gáláns ajándékok! Az adakozók között ott ta­lálható a helyi vas-műszaki bolt is. A szabadidős prog­ramban szerepel az úgyne­vezett ötöd-ölő játék, amely a televízióból ismert. Nos, aki a döntőt nyeri, az a gyáli polgármesterrel játszhat egy „ráadást”. Megkeresték a gyáli Sza­badság Termelőszövetkezet elnökét is, hogy számíthat­nak-e támogatására, a szer­vezőiroda rendezvényeinek szponzorálására. Végleges választ a szövetkezet elnö­kétől még nem kaptak, de ahogy mondani szokás; ami késik, az remélhetően nem múlik! A K-M-T Szervező Iro­da júniusban nagyszabású tanévzáró bulit is tervez, s annak szervezésére és a részt vevő együttesekre is adottak már az elképzelé­seik. Szomor Tamás, a diákok vállalkozásaival kapcsolat­ban elmondta, hogy szük­ségük van sikerélményre s az esetleges kudarcok el­viselésére. A fiatalok közül biztosan jócskán lesznek olyanok, akik nem tanul­nak tovább, de az érettségit követően szeretnék ismere­teiket, tudásukat kamatoz­tatni, s olyan cégeknél el­helyezkedni, akik számíta­nak a fiatal számviteli programozók munkájára. A már említett hat vál­lalkozói csoport eleddig végzett munkáját a közel­jövőben értékelik, s a fel­merülő gondokat és elkép­zeléseket összegyűjtve ad­ja meg a szaktanár az út­mutatást tevékenységük to­vábbi végzéséhez. Gyócsi László Köztudott, hogy hazai energ iaf orr ás -tartalé­kainkkal hadilábon állunk. Az energiahordozók közel hatvan százalékát tudjuk a pannon földből kibá­nyászni, illetve a magyar erőművekben megtermelni a villamos energiát. Sokoldalú A többit, a hiányzó negy­ven százalékot importból szerezzük be, amely évről évre drágább. Kis ország a miénk, sok energiát fo­gyasztunk, majdhogynem a pazarlás jellemzi még min­dig az összeomlás szélén álló iparvállalatainkat. . Tavaly októberben aján­dékot kapott a magyar kor­mány a japánoktól. Egy öt­venmillió forintot érő mé­rőbuszt adományoztak ne­künk, hogy — az energia­felhasználásunk javításáért — rendszeresen méréseket végezhessenek a szakembe­rek. Október óta mégis cse­kély az érdeklődés a japá­nok ajándéka iránt. A leg­modernebb, számítógépes szoftverekkel, .valamint. elemző rendszerekkel felsze­relt guruló labor szolgálta­tásait kevesen veszik igény­be. Pedig a rendszer üze­meltetőjénél, az Állami Energiafelügyeletnél, külön munkacsoportot is létrehoz­tak azért, hogy azonnal tesztelni tudják a megren­delőket. A csoport vezetője, Becz János sajnálkozik, hogy ed­dig csak a távhőszolgáltató erőművek energiafelhaszná­lását mérhették. Pedig a modern csúcstechnológiás

Next

/
Thumbnails
Contents