Pest Megyei Hírlap, 1992. április (36. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-21 / 94. szám

NAGYX°ROS| Xr/tíwia XXXVI. ÉVFOLYAM, 91. SZÁM 1992. Április 21., kedd Pénz nincs, borját, kocát vihet Bérek, sorsok, munkahelyek Szót kért a fermentáló A tsz rosszul szervezett A múlt év decemberének végén hatályba lépett ren­delet, illetve már az azt megelőző, hasonló tartal­mú intézkedés is majdnem teljes körűen egységesítene és. rögzítette a béren mi­nimumát. Mint ismeretes, ez az összeg jelenleg 8 ezer forint havonta mindenütt Kivéve a mező-, és erdő- gazdálkodást, valamint s szolgáltatások között a mo­sási, vegytísztítási tevékeny­ségeket, ahol továbbra is 7 ezer forint a bérek mi­nimuma. VÉDELEM JÁR A tapasztalat az — és ez többé-kevésbé a nagy­kőrösi munkahelyekre is igaz —, hogy a teljesít­ménybérezés szerint dolgo­zók keresete nemigen szo­rult korrigálásra, mivel az már eleve meghaladta a rendelet szerinti alsó ha­tárt. Inkább csak a terme­léshez közvetlenül nem kapcsolódó, alacsonyabb munkakategóriába sorolt időbéresek pénzén kellett emelni, önmagában tehát a rendelet érvényesítése arányaiban nem rótt elvi­selhetetlen terheket a bér- gazdálkodásra, sokkal in­kább a magasabb kategó­riában levők bérénél je­lentkező viszonylagos csök­kenések méltányos kom­penzálása jelenti a gondot, hiszen a magasabb kerese­tűeknek is jogos igénye az inflációval szembeni véde­lem. A Nefag nagykőrösi gyáregységében gyakorlati­lag csak a rendészetiek bé­rét kellett emelni, a mun­kakategóriák módosítására nem volt szükség. Itt je­gyezzük meg, ami minde­nütt érvényes, hogy telje­sítménybérezésben ama bi­zonyos 8 (avagy 7) ezer forint csak akkor jár, ha a dolgozó teljesítette munkakörében az előírt normát. A Nefagban a gépmunkásoknak. 58—62 - forintra jön ki órára vetít­ve a pénzük, tehát 12—16 forinttal több a minimum­nál. Itt márciusban 11 ezer 550 forint átlagkeresetek voltak, de mivel a statisz­tika tartalmazza, a 360 fő 10-12 százalékát kitevő, táppénzes dolgozóktól el kell tekinteni, így valami­vel jobban fest a valósán gos átlag. KINEK MI JUT A Mészáros Tsz-ből múlt évi adataink vannak, de ezek a számok is kellően reprezentálják a színvona­lat. Az átlagkereset 162 ezer forint volt, egyéb ki-, egészítő kereset, részesedés nélkül. Az alaptevékeny­ségben a növénytermesz­tők, kertészek, szőlészek kapták a legkevesebbet, 9290 forint havi átlagot, de a fizikai állományban leg­jobban kereső gépesek pénze sem rugaszkodott el nagyon, 14 ezer forintra jön ki. A középvezetők havi 17 ezer, a főágazatvezetői szintnek megfelelő kategó­riába soroltak 24 ezer, a fővezetők pedig az év egé­szében bruttó 504 ezer fo­rintot kaptak. A mezőgaz­dasági szövetkezetek nagy részében, így a Mészáros­ban is komoly nehézsége­ket okoz a végkielégítések kifizetése. Olyannyira, hogy készpénzt nem is"tud­nak adni, ellenben termé­szetben elvihetik évek után számolt járandóságukat azok, akiknek a gazdaság felmondott. A végkielégí­tés mértéke szerint vá­laszthatnak vemhes kocát, borjút, tehenet, aki pedig — bár erre még nem volt példa — lemond ebbéli jussáról, az a munkaügyi hivatalhoz fordulhat mun­kanélküli-segélyért. A konzervgyárban kö­rülbelül 20 millió forint többletköltséget jelentett a bérek minimalizálása, jól­lehet arányaiban itt sem volt jelentős korrekció, a termelésben csupán a tisz­títási műveletek, vonalak melletti segédmunkák bé­rét kellett .emelni. A ne­héz helyzetben levő válla­latnál jelenleg is jó átla­gosnak mondható bérszín­vonal, összességében 14 ezer 130 forintra jön ki. A szellemi foglalkozásúak 20 ezer 504, a fizikaiak 13 ezer 115, a művezetők, üzemvezetők kevés híján havi 30 ezer forint bruttó átlagbérezésben részesül­tek. Az elmúlt 20 évben arra törekedtek, hogy ahol mérhető a teljesítmény, ott aszerint valósuljon meg a bérezés. Ennek eredménye, hogy a keresetek -a termelőüze­mekben a tényleges pro­duktumot tükrözik. Mint hallottuk, a nyár folyamán számottevő munkásfelvé­telre kerül sor. Igaz, csak időlegesen, a nyári, őszi feladatok ellátásához. s NÉMI OPTIMIZMUS A több kis céggé aprózó- dott gépgyártók egyikénél, a Gépgyártó Kisszövetke­zetben úgy néz ki, május közepéig-végéig elegendőek a rendelések a folyamatos termeléshez. Közben több asztalnál folynak a tár­gyalások a további munka- lehetőségekről. Némi opti­mizmussal azt lehet mon­dani, szolid eredmények­kel, jövedelmekkel ugyan, de biztonsággal kenyeret ad az itt dolgozó 32 em­bernek munkahelye. Átlag- keresetük 10 ezer 451 fo­rint volt a legutóbbi ki­mutatás szerint. A Nagykőrös és Vidéke ÁFÉSZ kereskedelmi egysé­geiben arányaiban többen vannak a 8 ezer forint mi­nimumot keresők, mint másutt, de sajnos a felső határ sem valami magas, 20 ezer forint. A kereske­dők pénze átlagosan az ÁFÉSZ-nál 14 ezer forint körül van 1992 tavaszán. M. J. A Nagykőrösi Hírlap március 22-i számában *a „Téeszalkony, árbajok" címmel a kocséri Petőfi Tsz gazdálkodásáról szóló cikk elmarasztaló megállapításo­kát tartalmaz a Dohány- fermentáló Vállalatról — írja dr. Borbereki István megbízott igazgató. A cikk­nek a vállalatról szóló ré­szei — mint mondja —* megalapozatlanok, rontják a vállalat hírnevét, és hite­lét, bizalmatlanságot kelte­nek, és ezzel károkat okoz­nak a termelőknek és a vállalatnak egyaránt. A tények a következők: A Dohányfermentáló Válla­lat 1991. március 18-án ter­mékértékesítési szerződést kötött a kocséri Petőfi Mgtsz-szel 77,4 tonna do­hány felvásárlására. Külön szerződést kötött a két fél a dohánytermesztés integrá­ciójára, melynek értelmé­ben a tsz integrációs díj ellenében szervezi tagjai körében a dohánytermelést A háztáji ágazatvezetőt termelési felelősként foglal­koztattuk, és munkáját anyagilag külön is honorál­tuk. A termékértékesítésben az szerepel, hogy a „meg­rendelő az átvett dohány vételárát az átvételtől szá­mított 15 napon belül át­utalással fizeti ki”. A termeltetési szerződés megkötésének időszakában felvetődött az azonnali fi­zetés igénye is, azonban a lebonyolítás technikai aka­dályai és a növekvő kama­tok miatt erről nem szüle­tett konkrét megállapodás. A tsz képviselője tehát, amikor azt nyilatkozta, hogy „a termény átvételé­nek napján sem utalt le pénzt, hogy azonnal fizetni lehessen” — olyant kér szá­mon, amit jogilag nem le­het. A dohány árát a vállalat a szerződésben rögzített 15 napon belül átutalta. (Az egy-két nappal korábbi, il­letve későbbi átutalás egy­mást kiegyenlítette.) 'Sértő tehát a Dohányfermentáló Vállalatot olyan felvásár­lókkal azonos módon meg­ítélni, akik több hónapon keresztül sem fizetnek az átvett termékért. A tsz állal integrált ter­melők összesen 58,9 tonna dohányt tudnak értékesíte­ni, mintegy 4 millió forint értékben a vállalatnak, 18.5 tonnával kevesebbet a szer­ződöttnél. Ennek ellenére a vállalat a teljesítés, elma­radása miatt kötbér-érvé­nyesítési lehetőségével nem élt. Az integrációs szerződés szerint „termelő az általa integrált kistermelők meg­rendelővel szemben fennál­ló tartozásait (biztosítási díj) a megrendelő által rendelkezésre bocsátott jegyzék alapján a kister­melők dohánybeváltási ki­járandóságából levonja”. A tsz területén 7 kistermelő kötött jégbiztosítást mint­egy 160 ezer forint érték­ben. Az erről szóló jegyzé­ket 1991. szeptember 20-án a tsz részére megküldtük, ezt azonban a tsz nem hasznosította. Amikor tehát a vállalat a jégbiztosítási díjat levonta, teljes mértékben jogsze­rűen, a szerződés szerint járt el, mert nem a biztosí­tást nem kötött termelőtől —- mint ahogyan ézt az idé­zett cikk helytelenül tartal­mazza —, hanem a vele szerződéses kapcsolatban álló integráló gazdaságtól vonta le, azt a díjat, amit az Állami Biztosítónak megelőlegezett. Ezzel szemben a tsz-nek csupán annyi tennivalója lett Volna, hogy a dohány- beváltást jobban megszer­vezze, vagyis az a hét kis­termelő szállítson az elsők között, aki jégbiztosítást kötött. Ez azért is elvárha­tó lett volna, mert a tsz a 32 702 forint integrációs dí­jat a termelés, értékesítés szervezéséért kapja., A termelés szervezését (területfelmérés, termés- becslés. agrotechnikai ta­nácsadás, beváltás szerve­zése) összességében a tsz igen alacsony színvonalon végezte. Több esetben kel­lett a hiányosságokat vál­lalati szakembereknek pó­A 17 ezer lakosú János­halma 42X20 méteres alap- területű sportcsarnokában (sok néző is elfér az egyik oldalon levő lelátón) orszá­gos meghívásos , ifjúsági kispályás teremlabdarúgó- kupaviadalt rendeztek. A 2X20 perces mérkőzéseken a 8, egyenként 4-f-l fős csa­patoknak sokat kellett fut­ni és ezért cserélni is. A Nk. Toldi DSK jó játékkal legyőzte a Szegedi SC ifit és a Bács-Kiskun megyei ifjúsági válogatottat is. A felnőtteket is szerepeltető vendéglátókkal döntetlenül játszottak, s bár a legtöbb gólt szerezték csoportjuk­ban, rosszabb gólkülönbsé­gük miatt a 3. helyéjt ját­szottak, és ott a szintén több felnőttet is szerepelte­tő kiskunhalasiakat 5-3-ra legyőzték. A körösiek a múlt évhez képest két hely- lyel előbbre léptek és a bronzcsapatuk: Kullmann, Színházé® Április 21-én a Kecske­méti Katona József Szín­házban este 7 órakor: Mo­na Marie mosolya. Páger Antal-bérlet. Az Erdei Ferenc Műve­lődési Központban 17.30- kor és 20 órakor: Filmslá- girek magyarul. Szuper­koncert Gergely Róbert, Zoltán Erika, Kiki, Zámbó Jimi és társaik részvételé­vel. tolni. Ezzel magyarázható, hogy több egyéni termelő év közben a •vállalattal való közvetlen szerződéskötést kérte. A Dohányfermentáló Vállalat változatlanul ered­ményesen gazdálkodik, fi­zetőképes. Kocsér körzeté­ben is korlátlanul tudott minden termelővel szerző­dést kötni 1992-ben, mert a minőségi dohányra válto­zatlanul szükség van, és a szerződésben vállalt köte­lezettségeit továbbra is be kívánja tartani. Az, hogy ebben az év­ben kevesebb termelő vál­lalkozik Kocséron a dór hánytermesztésre, vélhe­tően a tsz előzőekben vá­zolt és kifogásolható maga­tartásával magyarázható. Sajnálatosnak tartom, hogy az illetékes újságíró az érintett témában egyol­dalú információra támasz­kodott, és az elmaraszta­ló megállapításokkal kap­csolatban a másik féltől nem kért tájékoztatást — tette hozzá. dr. Borbereki István. ★ A fentiek mellé jelezni szeretnénk, hogy távol állt tőlünk minden üzletrontás szándéka. Az információk helyességét nem állt mó­dunkban kontrollálni, de nem is láttuk szükségesnek, főként, ha olyan forrásból származnak, nevezetesen a tsz éves beszámolójából, amelyet a közgyűlés tekin­tett át, fogadott el. Persze, meglehet, hogy mindez et­től még a másik oldalról vitatható. Reméljük azon­ban. hogy a Dohányfermen­táló Vállalat iménti nyilat­kozata után immár a ter­mesztők is pontosabban látják az összefüggéseket, és az elmondottak inkább a felvásárlóval való együtt­működés erősödését szol­gálják majd, amire éppen manapság különösen nagy szükség van. (A szerk.) Vida — Balogh, Császár, Hegedűs, Békési, Fenyvesi, Erdélyi, Kontér, Simon, Zsolnai, Vass. A torna­győztes az MTK lett. A tol- dlsok edzője: Meszes Mik­lós. A városi kispályás terem- labdarúgó öregfiúk Téli Kupa-viadal második já­téknapján a helyosztókat vívták, a Petőfi-tornacsar- nokban. A döntőben: Peda­gógus—PIK Körös Kft. 5-2 (2-0). Küzdelmes találko­zón a jobban lövő fél győ­zött. A serdülőlabdarúgó-te- hetségkutató akció megyei fordulóján 42-en voltak ott Nagykátán. Városunkból mind a négy kinizsis fiú — Martinovics, Járvás, Tósze­gi és Rétsági — ügyesen mozgott, és bekerült a me­gyei serdülőválogatott ke­retbe. NAGYKŐRÖSI HÍRLAP Nagykőrös, Széchenyi tér 17. 0 A szerkesztőség ve­zetője: Ballai Ottó. Mun­katárs : Miklay Jenő. 9 Postacím: 2750 Nagykőrös, Pf. 23. Telefax és telefon: (20)-51-393. 9 Hirdetésfel­vétel: kedden 10—13, csü- törtö’kön 14—16 óra között. @ Híreltet, információkat munkanapokon 8-tól 10 óráig várunk. Magyar farmok gépei A mezőgazdasági vállalkozók több nyomós érvet tudnak felhozni arra vonatkozólag, hogy napjainkban miért nem szabad nagy pénzeket injektálni a gazdaságba. A ki­bontakozást várják, aminek reményük szerint hamarosan el kell kezdődnie. A szak­mai, technikai színvonalat reprezentáló kereskedésekben egyelőre több a nézelődő, mint a vevő, viszont akinek tőkéje van, a legmodernebb eszközökre s nem lovas eké­re alkuszik. Képünk a Pemeki-féle telepen készült, ahol már fellelhetők a jövendő magyar farmok gépei mmSporthírek Teremben és szabadtéren (Varga Irén felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents