Pest Megyei Hírlap, 1992. április (36. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-18 / 93. szám

Az ember az egyedüli Miért is kei! mosakodni? A bőrünkre tapadt por, piszok tele van baktériu­mokkal, s ezek már ott sza­porodni kezdenek. Köny- nyen bekerülnek testünkbe, és betegséget okozhatnak. Ezért a gondos tisztálko­dással. mosakodással, für­déssel el kell testünk­ről távolítani. A dolog mégsem teljesen magától értetődő. Az élőlények között az ember az egyedüli, aki rendszeresen tisztálkodik. Es nem is olyan régen! Az biztos, hogy az ősidőkben, amikor majdnem csupa­szon mászkált az ember, bizonyos öntisztulási folya­mat révén szabadult meg a rátapadt szennytől. Lehám- lott a bőr felső, elszaruso- dott rétegével együtt. Már­mint a makacsabb, tapadó- sabb réteg. A nagyja, a sár meg,száradáskor pergett le. Igen ám, de jött a ruha, á cipő, ez „megvédte” a pisz­kot a Iekopástól (bár egy része kétségkívül rákenő- dik). Nem utolsósorban pedig az ember mind nagyobb és nagyobb piszkot csinál a földön, sőt a levegőben is. Hála a városi kényelmes életnek, nem is olyan ellen­álló a szervezete a kóroko­zókkal szemben, mint őseié, így aztán nem marad más hátra: mosakodni, fürödni kell! A rendszeres tisztál­kodás nem valami régi. Még kétszáz évvel ezelőtt is alig-alig mosakodtak. De több is volt ám a betegség, előbb haltak meg az em­berek, rövidebb volt az élet. Egészségünk megóvá­sának egyik módja testünk tisztán tartása, a mosako­dás. Kicsiknek, nagyoknak Samu boldogan rágcsálta az elébe tett káposztaleve­let. Mellette a többiek m'ár aludtak, ő is álmos volt, de enni nagyon szeretett. Ha ezt befejezte, nyugovóra tér. Nagyobbakat harapott, hogy gyorsabban végezzen. Aztán csak arra emlékezett, hogy az öreg megfogta két hosszú fülénél, és kiemelte az ólból. Néha csinált ilyet, kicsit fél ugyan, de bízott abban, most is úgy lesz, mint máskor. Tisztába teszi a ketrecet, majd visszahe­lyezi megszokott környeze­tébe, testvérei, anyja és az ennivaló mellé. De nem így történt. Sa­mut, Bénit és Rudit az öreg fedeles kosárba tette. Volt ugyan répa, fű az al­ján, a nyulak mégis izga­tottak lettek. Megkísérelték a menekülést, de az öreg fürgébb volt. A fedelet gon­dosan rájuk zárta, s ők hárman ott szorongtak egy­re rémültebben a kosár al­ján. Zajok, furcsa szagok, mozgás következett. Nem értették, de mit. tehettek mást, mint vártak. Szinte mozdulatlanul, hátha ak­kor befejeződik az egész hányódás, reszketés, vissza­kerülnek az ólba, a mama és a testvérek közé .., Lehet, hogy elaludtak, vagy kiesett némi idő, hir­telen fény villant szemük­be. Nyugtalanul mozgolód­ni kezdtek, az öreg keze, csitító hangja segített le­küzdeni a félelmet. Ültek, szimatoltak, vártak. Sok hang hallatszott, magasab­bak az öreg dörmögésénél. Kezek simogattak végig hátukon, s ők megborzong­tak. Aztán as öreg kiemelte Rudit, és ketten maradtak. Majd Béni tűnt el, Samu pedig amennyire csak lehe­tett, összehúzta magát. Mi­lehet ez? Hová vitték őket? Kilesett a kosárból, embe­reket látott, jöttek-mentek a téren sietve. Kezükben kosár és ennivaló. Nagy hegyekben álltak a zöldsé­gek, csupa finom dolog. Né­zegette Samu, káposzta, répa, retek — s indult vol­Húsvéti történet na abba az irányba. Az öreg keze megállította, megszorongatta kicsit a fü­le tövénél. — Látod, Samu — mondta neki —, te nem kellesz sehová ajándékba. No nem baj, még várunk egy keveset, ha nem jön vásárló, hazaviszlek. Samu úgy gondolta, az öreg szavai jót jelentenek. Megnyugodva visszaült a kosárba, s egy-két fűszálba belekóstolt. Nem olyan cse­mege, mint itt mellette a ládán, de sebaj ... Ez is megteszi. Megszólalt egy hang felette. Az öreggel be­szélt a kék ruhás, Samu meglepődött, amikor a fe­dél bezárult. Üjból sötét lett, kezdődött megint a mozgás, jöttek az idegen zajok. Talán hazamegyünk — gondolta, s nem mocor­góit. Idegen kéz fogta meg kissé bizonytalanul. Samu felmérte, nem otthon van. A kék ruhás volt, mellette egy kicsi, szőke hajú, aki tapsolni, ugrálni kezdett, és nyúlt feléje. Samu nem várta meg. Körülnézett, hová lehet elbújni. Látott valami nagyot, és egy feke­te rést. Már szaladt is két­ségbeesetten. Anyu, most mi lesz? Nem szeret a nyuszi? — hallat­szott le a kislány sírása a szekrény aljába, ahová Sa­mu bemenekült. A leányka és a mamája letérdeltek, benéztek a poros félhomály­ba. — Gyere ki, nyuszi! Gyere! — hívogatták mindketten, de Samu csak lapult, s mind közelebb hú­zódott a falhoz. — Majd ha éhes lesz, előjön — mondta a mama, és elmen­tek a kislánnyal együtt. Csörömpölés és más han­gok szűrődtek be a szek­rény alá, ahol Samu kucor­góit. Azután finom illat csapta meg az orrát. Szima­tolt, és előrébb merészke­dett. Káposztalevelek vár­ták. Nagy boldogan rág­PEST MEGYÉBEN Nyuszi, kopp? Remegtek a térdei, igaz, remegtek a térdei, ám a nyuszi mégiscsak megfo­gadta az este a nagy fali­tükör előtt, hogy a holna­pi mesében túljár majd a ravaszdi róka eszén. Vagy­is hát: nem is lesz ő többé olyannyira nyuszi... Másnap munkába menet a sarki kocsmában bedo­bott kétszer fél deci kever- tet a vadabbikból, majd fickósan megpödör gette a bajuszát, s csak ennyit mondott a festett szőke biok kos lánynak: — Magácskára is vár egy dupla oldal a Playboyban, ne csüggedjen ... Pontban fél tízkor ott állt a főnöke íróasztala előtt, s erősnek érezte magát, akár egy vízlépcsőszerző­dés. — Most azt hiszi, hogy föltalálta a spanyolíojásl? — csapta le ingerülten ma­ga elé a nyuszi az export- növelő javaslatait a pök­hendi róka. (A nyuszi agyán átvillant, hogy főnöke ismét össze­keverte Kolumbusz talá­nyos tojásait a spanyol- viaszkkal, de kihagyta e kí­nálkozó ziccert.) — Ezentúl rókatojásokat fogunk exportálni, és punk­tum! — kiáltotta vörös képpel a főravaszdi. — Ahogy parancsolni tet­szik — mosolygott a baj­sza alatt a nyuszi, s arra az előszerződésre gondolt, amit délben fog megkötni az alaszkai prémvadászok­kal. öt vagon rókabundára. (alt) csalni kezdte. Nem vette észre, hogy az ajtóból, bol­dog mosollyal figyelik. A leányka és a mama. Néz­ték, hogy fogy a káposzta. Az sem tűnt föl neki, hogy puha kicsi kezek simogat­ják lágyan, kedves hang szólongatja, dicséri. — Lá­tod, milyen aranyos vagy, nyuszi! Téged kaptalak húsvétra, ne félj, majd vi­gyázok rád. Másnapra Samu megbé­kélt az új helyével, bár aludni azért még a szek­rény alá tért be. Jó bará­tok lettek, ő és Réka. Aho­vá a kislány ment, oda kö­vette. Játszottak vidáman, úgy, ahogy a gyerekek és az állatkölykök tudnak. Ré­kának ez volt a legboldo­gabb húsvéti ünnepe. Igazi nyulat kapott, akivel meg­oszthatta gondjait és örö­mét. Igaz, nem sokáig. Mert Samu nagyon megnőtt. Vi­dékre került ismerősökhöz. Réka gyakran írta Feri bá- csiéknak, Samut üdvözlöm, mondják meg neki... —jisz— ~@¥EiSi»EftREJ¥WÍ!SYÖÉ^ — Na. mit szól, Erzsiké?,.. „KOLONY Dö PÄL- PUSZTAI!” A KGST-vásárban vettem, azt mondták, kint most ez a menő ... Gyerekek! Thorma János (1870—1937) festő, a nagybányai festőiskola kimagasló tagja volt. Két. kitűnő alkotása talál­ható a mai rejtvényben. VÍZSZINTES: 1. Ügy halad, mint a hernyó. 8. Kóválygó. 9. Páros élet! — 10. Zrínyi Miklós végvára volt, 1661-ben építették. 11. Az ég is­tennője az ókori római mitoló­giában. 12. Korjelzői rövidítés, vagy félidős. 13. Ételek ízesítő­je. 14. Arkus. 15. Közteher. 16. Fő műve: Október... — drá­mai erejű festménye a bevo­nuló újoncokról. — 17. Olasz drámaíró (Carlo, 1707—1793) hí­res vígjátéka: A két úr szol­gája. 20. Erre a helyre. 21. Iga- vonásra használt szarvasmarha. 23. Ennek a paripának sokszínű a szőre. FÜGGŐLEGES: I. ... Miklós, Mikszáth Kál­mán 1903-ban írt könyve. 2. Bécsi piros. 3. Az italok kirá­lya, a királyok itala. 4. Első je­lentős műve, temetői hangula­tú festmény. 5. Csukó. 6. Kis Olga. i. Európai főváros. II. Kifogástalanul. 12. Még eb­ben az évben. 13. Segédkezet nyújt. 14. Bécsi eredetű süte­% 3 H 5 Q> & °í KO o <4 ■‘5 ‘Q 00 a! *5 mény. 15. Szardellagyűrű. 18. Lírai vers. 19. Literatur. 22. Hat lábnak megfelelő hosszmérték (1,9 méter). Gyerekek! A két festmény megfejtett címét, a többi ápri­lisi megfejtéssel együtt — egy levelezőlapon — május 10-ig küldjétek be a szerkesztőség­hez. Már egyetlen heti helyes megfejtéssel is lehet nyerni! 1 2 3 4 5 6 7 > IS 8 9 10 11 12 13 14 V r 15 16 17 18 ■ 19 20 21 V­22 23 24 25 ír 26 P 27 28 29 gjgpo 31 32 33 1 34 35 36 m 37 38 V > \ 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 S 60 d Is 61 62 'V 63 84 65 66 67 i 68 69 VÍZSZINTES: 1. Mészáros László aforizmaszerző egyik gondolatának első része (zárt betűk: E, M, S, L). 8. Gabor, becézve. 14. Kairói. 15. Fran­cia filmsztár (Alain). 16. A teljesítmény lassan kiszoruló egysége. 17. Fésű része! 18. Szereplő a Bánk bánban. 19. Zavaros ser! 22. Ilyen emelő is van. 24. Aromás ital. 25. Csak részben osztható! 26. Belső hang! 27. Sonata a . triószonáta. 28. Huszárkabát. 30. Pára! 31. Feljelentést kö­vetheti. 33. Sziget, német föld­rajzi nevekben. 35. Valamely időtől fogva. 37. Boroshordó egykori jelzője. 39. Omegával együtt emlegetjük. 41. Végtag. 43. Mérgének szabad folyást enged. 45. Dúr jellegű ógörög hangsor. 46. Fagyimaradék! 48. Mesél. 50. Konyhafőnök. 52: Adásban van! 53. Germán eredetű női név. 55. Gondol. 56. Pontról pontra haladva ki­fejtett. 58. A gondolat máso­dik része (zárt betűk: O, A). 60. ... Bahadur Sasztri; indiai politikus. 61. A Sherlock Ilolmes-történetek írója (Sir Arthur Conan). 62. A bizmut vegyjele. 64. Bécsi sportklub. 66. őseink totemállata. 67. Teljes mértékben. 69. Bizo­nyít. FÜGGŐLEGES: 1. . . . Ferrer; USA-beli filmszínész. 2. Óorosz hősköltemény. 3. Menyétféle ragadozó állat. 4. Egyenesen. 5. Meglepő befejezés! 6. Fél pont! 7. Hosszabb válasz kez­dődhet e szóval. 9. A teniszben szerváló. 10. Lipótújvár köze­lében ömlik a Vágba. 11. Tró ja (Ilion) egyik alapítója, l Üstökös. 13. A végén elrohan 18. A jen századrésze. 20. A gondolat harmadik, befejező része (zárt betűk: A, D, E, G). 21. Szőlőfajta. 22. Kertgaz­da gyakran markolja. 23. Be­cézett Aranka. 28. Éter és al­kohol gyöke. 29. Etelka. 32. -ről ragpárja. 34. Lapos med- rű. 36. ...right! 38. Vendég­marasztaló. 40. High-...; tor­zításmentesség (röviden: hi­fi). 42. Saját bűnösségét elis­merő. 44. Lóversenyen is koc­káztatják. 47. Lopva felém nyújt. 49. A torok része. 51. Az ideges ember járkál „így”. 54. Ógörög piactér. 57. Gyá­ván megbújik. 59. Vizsgán gyö­tör. 63. Iskola, röv. 61. . . . Stewart; rockénekes. 65. A Deodátából rövidült női név. 66. Kettőtök. 68. Huzatban áll! Beküldendő: vízszintes 1., 58 és függőleges 20. sor. Az április 4-i rejtvény helyes megfejtése: Okos, becsületes embereknek mindig van hova menniök. 100 forintos könyvutalványt nyertek: Nemecsek Piroska, Pomáz, Radnóti u. 22., Lázár Szabolcs, Rád, Váci út 13., Var­ga István, Nagykőrös, I. Álmos u. 4., Hubert Béláné, Bugyi, Rákóczi u. 27., Kiss Jánosáé, Verseg, Dózsa Gy. u. 62., Tor­ma János, Esztergom, Széche­nyi tér 16., Szalay Gyuláné, Ve­rőce, Hunyadi u. 1., Midi Mi- hályné, Gödöllő, Fenyvesi fő­út 2., Terek Mihályné, Tápió- szele, Jászberényi út 27., Ba­logh Károlyné, Nagykáta, Ár­pád u. 35. "k-Míiitzm17 madik legnagyobb tava, mégsem szerepel a nemzet­közi tókataszterben, csak a függelékben említik meg? Ennek az az oka, hogy a vízmélysége kisebb, mint amekkorát a kataszter ál­landó tó ismérvéül elfogad. ... tévedésből hívják ha­zánkat Hungarynak, Un- garnnak, Vengrijánalt? Ugyanis a honfoglalás ko­rában őseinket összetévesz­tették a szomszéd onogu- rokkal, akik az V'—VI. szá­zadban törzsszövetséget al­kotó bolgár—török törzsek voltak. ... hogy az afrikai ele­fánt füle nagyobb az in­diaiénál? Ennek az az oka, hogy melegebb tájakon él, és a nagy füle ugyanazt a funkciót tölti be, mint a kánikulában a kutyák ki­lógó nyelve: segíti a hő­leadást. Tudod-e, .. bár a paprika Közép- Amerikából származik, mégis magyar fűszerként tartják számon, mert ma­gyar találmány, hogy porrá őrölve használják fel fű­szerként? ...a tegeződés ősi forma a magyar nyelvben, s a ma­gázás csak a XVII. század­ban alakult ki? Eleinte a kegyelmed megszólítás nyo- matékosítójaként használ­ták, és nem számított túl­ságosan tiszteletteljesnek. A XIX. századi illemtanköny­vek pedig egyenesen „ke­gyetlen szólásmódnak” ti­tulálják. ... a XVIII. század, végén, a XIX. század elején, Anto­ni Caramés, Talleyrand, I. Sándor cár és III. György angol király szakácsának színre lépésével alakult olyanná az európaiak ünne­pi étkezése, amilyen ma? ö vezette be, hogy az étrend egyes részeit egymás után adják be, a levessel kezd- ve. ... az autók rendszámmal való ellátását a párizsi rendőrség vezette be, 1893- ban? ... elődeink az előételt — azért, mert növeli, emeli az étvágyat — emeltyűnek ne­vezték? ... a mi étrendünkben vagy háromféle hüvelyes, húszféle fözelékzöldség és mintegy húsz gyümölcs sze­repel; ennél többet, mintegy hatvan-hatvanötféle zöldsé­get fogyasztanak például Franciaországban, míg az irtásos-égetéses földműve­lést folytató afrikai Arany­part törzsei még e század elején is több mint kétszáz­féle növényt tartottak ét­rendjükön? ... a fekete- és a fehér- bors ugyanabból a növény­ből származik? A fekete- bors az éretlenül leszedett, szárított termés, míg a fe­hérbors, az érett, amelyről a külső héjat áztalássál és dörzsöléssel eltávolítják. ... bármilyen hihetetlen, de a tel a legrövidebb év­szakunk? Nem egészen 89 napig tart, míg az ősz né­hány órával több mint 89, a tavasz több mint 92 na­pot. a nyár pedig több mint 93 napot foglal el a naptár­ban. ... egy régi divathóbort­nak köszönhetően vezetik manapság is az udvarias férfiak karjukat nyújtva a nőket? A tizenhatodik szá­zad elején ugyanis Itáliában olyan magas talpú cipőt hordtak a dámák, hogy tá­mogatás nélkül szinte egy lépést sem tudtak tenni. ... a Balaton a világ hu­szonegyedik, s Európa har-

Next

/
Thumbnails
Contents