Pest Megyei Hírlap, 1992. április (36. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-18 / 93. szám
Hosszú útra készül Beszélgetés Nyertes Zsuzsával Ezekben a napokban már az országot járja Nyertes Zsuzsa, néhány pályatársával, Bencze Ilonával, Katóit Zcl táránál, Rátonyi Hajnival, Tahi Tóth Lászlóval, Mihályi Győzővel, Forgács Gáborral, Zentay Ferenccel együtt. Immár hagyománnyá vált szokása a Vidám Színpadnak, hogy egyik-másik produkcióját előbb végigviszi az országon, és csak utána jönnek be vele a budapesti, Révav utcai otthonba. Ezúttal Ki gyereke vagyok én? a mulatságos vígjáték címe, szerzője Török Rezső, rendezője Petites György. — Csak ritkán van időnk ezt a darabot az ország különböző pontjain játszani, mert mindannyian nagyon elfoglaltak vagyuk, én is csaknem minden nap szerepelek a Vidám Színpadon, három-négy produkcióban is benne vagyok — mondja a kezdetben szépségéről, ám már jó ideje izmosodó tehetségéről, színészi sokoldalúságáról is nevezetessé vált Nyertes Zsuzsa. Egy, híján egy évtizede, közvetlenül a főiskola diplomájának kézhezvétele után szerződtette a Vidám Színpad. Azóta a színház tagjaként, mag más műsorok részvevőiéként is sokfelé járt az országban, színházakban, művelődési házakban. Most azonban jóval hosszabb útra készül. Ha összejön minden, az utóbbi idők egyik legsikeresebb és legtartalmasabb vidám színpadbeli produkcióját, A torockói menyasszonyt viszik Amerikába. Mégpedig mindkét partra, New Yorkba és Los Angelesbe, valamint Kanada két legnagyobb és leginkább magyarlakta városába, Torontóba és Montrealba. Arról is szó van, hogy ugyanezt a produkciót meghívják Izraelbe is. Igen, ilyen hosszú útra készül most Nyertes Zsuzsa — nem először. — A húgom Kansas Cityben él, 1986-ban ott ment férjhez, és meghívott az esküvőjére. Akkor jártam először az Egyesült Államokban. Néhány évvel később New Yorkba hívtak meg, ott színházimádó lényemet élhettem ki (mert nemcsak játszani, színházat nézni is nagyon szeretek), minden este színház- ban ültem a Broadwayn vagy az off-Broadwayn. Ez sok nagyszerű színházi élményt adott, de közben a honvágyamat is fokozta: már alig vártam, hogy hazautazhassak, és én is újra színpadon lehessek! — Mégpedig azon a színpadon, amelyhez végzős főiskolás kora óta hűséges. Nem vágyódik más színházak után. nem szeretné más színpadokon is kipróbálni magát, nem a megszokott partnerekkel, hanem másokkal együtt játszani ? — De igen. Ami az utóbbit illeti: erre olykor lehetőséget ad a rádió meg a televízió, ahol új rendezők irányítanak, és különböző színházakból érkező színészek a partnereim. Ez jó, de alapjában véve színhá- zilag is monogám természetű vagyok. Büszke vagyok rá, örülök annak, hagy a Vidám Színpadon dolgozom, hiszen ezen a színpadon ma is olyanokkal játszhatom együtt, mint Bodrogi Gyula, Kabos László, Lórán Lenke, és mások, a múltban pedig itt működtek olyan óriások, mint Kazal László, Alfon- zó, Benedek Tibor, Kellér Dezső, és rövidebb ideig játszott itt Mezei Mária, Turay Ida, Feleki Kamill, Uray Tivadar, Sennyei Vera. Csak a sznobok finy- nyáskodhatnak, ha meghallják azt, hogy Vidám Színpad, a tárgyilagos íté- letűek tudják, hogy itt mindig igényes munka folyt, sztárokkal, és a közönség állandó szeretetétői övezve. Kollégái körében Nyerő a beceneve Nyertes Zsuzsának. Reméljük, egy amerikai vendégjátékon, Ináig Ottó vidám és komoly, humanista szellemű, a faji és vallási előítéletek ellen küzdő, hatvan éve írt, de ma is aktuális darabjában, A torockói menyasz- szony címszerepében, az amerikai vendégjátékon is Zsuzsa lesz a Nyerő. Barabás Tamás Világéletemben Budapesten laktam. Itt születtem, és itt is nőttem föl. Számomra a legcsodálatosabb hétvégi program az volt, ha összecsomagoltunk ételt, labdát, pokrócot, s villamossal, busszal vagy fogaskerekűvel, egymáshoz lapítva a tömegben — mint szardíniák a dobozban — elmentünk a budai hegyekbe. Ott kerestünk egy szép, csöndes tisztást, ahol lehetett labdázni, fogócskázni — s legfőképpen vadvirágot szedni. Aztán letelepedni a kiterített pokrócra. s a legszebbekből koszorút fonni. Valóságos tündérlányoknak éreztük magunkat a húgommal, amikor a színes növényfüzérrel megkoronáztuk egymást. S akkor már a mesevilágban éltünk. Fantáziánk elszabadult, és sikeresen legyőztük a rétet övező erJÉZUS SZENT ANYJÁVAL TALÁLKOZIK Tudománytár Gyermekenciklopédia Miért a csatornák városa Velence? Melyik a Föld legkisebb országa? Hogyan jött létre a megkövült fák erdeje Arizonában? Miért épült meg a Tadzs Mahal csipkepalotája? Mi a Hús- vét-szigetek óriás szobrainak rejtélye? Ha minderre választ szeretnének kapni, gyermekek, s felnőttek, úgy a Time-Life kiadásában megjelent gyermekenciklopédia, a Child's First of Learning hetedik kötetét vegyék kézbe. A Tudománytár gyerekeiknek címet viseli a sorozat, melynek legszebb, legparádé- sabb kötete ez, elsősorban a tematikából adódóan. A Föld nagy természeti csodái mellett a világ híres építészeti emlékei is helyet kaptak a könyvben, melyet a Móra Kiadó helyet a magyar gyermek olvasók asztalára. dőben megbújó gonosz óriásokat és boszorkányokat. Szépek voltak ezek a madárfüttyös, rovarzüm- mögéses" csodavasárnapok. Nem tudom, a mai gyerekek ismerik-e ezt a varázst, tudják-e a koszorúfonás fortélyait. Tartok tőié, csak nagyon kevesen. A mesék helvett a televíPipiskedik a lelke a gyönyörűségtől Nem csalódtam. V. Maj- zik Mária pontosan olyan, mint a keze alól kikerülő kerámiák, amelyek ugyan agyagból vannak, de nincsenek korongozva, s csak egyszer égeti őket. Az apró terrakotta szobrocskákhoz nem készül váz, s a színük miatt mindegyik természetes alapra kerül: (Hancsovszki János felvételei) — Az agyag az én kábítószerem. Ha leülök formázni, megszűnik körülöttem a világ, s az idő gyors szárnyakon röpül. Miközben Mozart vagy Chopin muzsikáját hallgatom — mert mindig zene mellett dolgozom —. élővé válik a formázott figura. Beszélgetek vele, az édesgyermekemnek érzem. Megsiratom mindegyiket, ha megveszik. Őszintén szólva még kifogásokat is szoktam keresni, melyiktől miért nem lehet megválni — mondja, miközben tekintetével végigsimogatja a kecses kis apácát, a hason fekvő merengőt, meg a két lába között átkukucskáló kisfiút. A szeretet középpontjában — amely mind lényéből, mind szobraiból egyaránt sugárzik — a gyerekek és a természet áll. A kicsinyek között és a természetben érzi magát a legjobban. Maga a boldogság Ha sétálni megy, mindig egy csapat apróság fogja körül, akiknek a fák a bokrok, a virágok, a madarak, a bogarak szépségéről, az erdő csodálatos világáról beszél, s arról, hogy csöndjében bolyongani maga a boldogság, hisz az embernek a tavaszi természetben p>pis- kedik a lelke a gyönyörűségtől ... Körmendi Zsuzsa zió és a számítógép jelenti a szórakozást, s bizony ( ' egyre többen csak a televí- | zióból ismerik a természet I szépségeit. Mosolygó életigenlés A fönti gondolatsort egy kiállítás idézte föl bennem. V. Majz'ik Mária budakeszi keramikus Thermál ■ szállóbeli tárlata. A Tavasz j két leányfigurájának arcán j megtaláltam mindazt, ami ; saját gyermekkorom koszo- j rákötéseit olyan feledhetet- I lenné tette. Ahogy a régi ön- ! magamat, s a manapság oly ritka optimizmust, mosolygó életigenlést fölfedeztem a kis figurákban, úgy lettem egyre kíváncsibb az alkotóra. hol egy fadarabra, hol egy szép formájú kőre. Mosolygó arc, vidáman csillogó, melegséget sugárzó, barátságot ébresztő szemek — ez V. Majzik Mária, aki mint mondja, mindig képzőművésznek készült, de emellett tanult csellózni, és úgy mellesleg harmadik helyezést szerzett az országos ifjúsági vívóbajnokságon. Először gobelinfestéssel foglalkozott; tájképek, csendéletek világában élt. Ám a vívástól tönkrement a lába, s nem bírta az állást. Így váltott át a kerámiára. S ebben végképp önmagára lelt. Az agyag a kábítószer MyZSiSÁBA MINTÁZOTT MERENGŐ