Pest Megyei Hírlap, 1992. április (36. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-18 / 93. szám
MA! SZÁMUNK OLDALAS XXXVI. ÉVFOLYAM, 93. SZÁM Ara: 11,50 forint 1992. ÁPRILIS 18., SZOMBAT KÜLHONI MAGYAR DIÁKOK TALÁLKOZÓJA Létszükséglet az értelmiség A Gödöllői Agrártudományi Egyetem ad otthont a Magyarországon tanuló külhoni diákok országos találkozójának. Az egyetemisták, főiskolások küldöttei, valamint hazai oktatók, illetve nemzetiségi szervezetek képviselői tegnap délután nyílt eszmecserével kezdték a programot. Megvitatták a külhoni diákok helyzetét, szerepüket a végzés után; áttekintették a célok megvalósításához' szükséges és a rendelkezésre álló feltételeket. A közép-európai átalakulás első pillanataiban voltak olyan személyiségek a magyarországi felsőoktatási intézményekben, akik felismerve az éppen nyiladozó lehetőségeket, a külhoni magyarok oktatását kezdték szorgalmazni. Ebben élen járt a mostani rendezvénynek otthont adó GATE. Gödöllőn és másutt hamarosan megjelentek a nappali tagozatra felvett diákok. Azóta külföldi szaktanfolyamok, részképzések sora zajlott le, s Erdélyben, Csíkszeredán már távoktatási tagozata is működik a gödöllői agráregyetemnek. A diákok küldöttei többek között arra keresték a választ, hogy mi a feladatuk a tanuláson kívül. A Kárpát-medencéből érkezett vendégek részben vázolták a magyar nemzetiség helyzetét, friss híreket hoztak a visszavárt hallgatóknak és megfogalmazták, mit várnak Magyar- országtól. Csapó J. József, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke elmondta, hogy 1959-ben megszűnt a magyar nyelvű mezőgazdasági felsőoktatás Romániában. Emiatt generációk nélkülözik a magyar szaknyelvet, ami a Tovább épül az MO-skörgyűrű Hamarosan hozzákezdenek a kivitelezők a Budapestet körülvevő MO-s autópálya körgyűrű következő 14 kilométeres szakaszának építéséhez. Bánóczi István beruházási főmérnök elmondta: most folyik a 'tervek engedélyeztetése, s ezután látnak hozzá az alapozáshoz" az építő cégek, amelyek nemzetközi versenytárgyaláson nyerték el a 10 milliárd forintos beruházásban a részvétel jogát. Májusban az M7-es és Ml-es autópályát összekötő 4-5 kilométeres szakasz alapozásához látnak hozzá a Magyar Aszfalt Kft. és a Betonútépítő Nemzetközi Építőipari Rt. gépei. Ugyancsak rövid időn belül megkezdődik a nagytété i i vasúti híd építése, valamint a 70-es út Diósd és Budapest határában levő kereszteződésének kiépítése. Itt egyébként a munkálatok idejére terelőúton mehetnek a járművek. Az új körgyűrűszakasz a tervek szerint 1994 októberében készül el, s ezzel létrejön a három autópálya — az M7-es, az Ml-es és az- Mö-ös közvetlen ösz- szeköttetése. Így naponta hozzávetőleg 20-25 ezer, jelenleg Budapesten átdübörgő jármű — főleg kamion — elkerüli majd a fővárost. A Duna Kör virágai Á Duna Kör a Föld napján, azaz 1992. április 22-én 18 órakor találkozót szervez a Cseh és Szlovák Köztársaság nagykövetsége előtt. A szervezők és a megjelenő szimpatizánsok egy- egy csokor virágot helyeznek el az épület előtt. így fejezve ki támogatásukat és együttérzésüket Csehszlovákia népe iránt, akiket — a bősi erőmű megépítése esetén — ökológiai katasztrófa fenyeget. kialakuló gazdasági versenyben mind nagyobb hátrányt okoz. Nincsenek magyar nyelvű szakkönyvek, de szerkesztők sem. A hazánkban, így például Gödöllőn tanuló diákokra nagyon számítanak végzésük után. A vendég arról is szólt, hogy magánfőiskola létrehozását tervezik Székelyföldön. A Hargita megyei fő- tanfelügyelő, Bodor Tibor megköszönte Gödöllő testvérvárosnak és a GATE- nek, hogy immár Csíkszeredán is van egyetemi képzés. Javasolta, hogy a magyarországi pedagógiai főiskolák kövessék az agráregyetem példáját, tanítókat, tanárokat képezzenek a külhoni magyarok számára. A török hódoltság idején Erdély őrizte, táplálta a magyarság kultúráját, most az anyaországon a sor. Hasonló problémákról tájékoztatta a tanácskozást Kárpátaljáról Szabó Árpád, A kisebbségben élő magyarság csak értelmiséggel tud fennmaradni, az ungvári egyetem egyetlen magyar nyelvű tanszékére, a magyarra ugyanakkor évente csak tíz-tíz fiatalt vesznek fel nappali illetve levelező tagozatra. A felsőoktatási fórum ma délelőtt előadásokkal folytatódik, s ekkor ismertetik a külhoni magyarság oktatásával kapcsolatos állásfoglalást. Balázs Gusztáv Szívátültetés Megvolt a harmadik Harmadszor is sikeres szívátültetés színhelye volt csütörtökön. az esti órákban a budapesti Városmajor úti Ér- és Szívsebészeti Klinika — tájékoztatta az MTI-t pénteken kora délután a Népjóléti Minisztérium Sajtóirodája. A részletekről a sajtóirodán csupán annyit mondtak, hogy az újszíves 52 éves férfi, és állapota kielégítő. Elmondták még, hogy a szívátültetés sikeréhez nagyban hozzájárult az Országos Mentő- szolgálat aktív közreműködése, a donorszívet ugyanis Pécsről repülőgépen hozták Budapestre. Visszaküldöttek A határőrség elkészítette a statisztikát az 1991. október 4-e óta visszaküldött külföldi áUampo4gá- rokról, Eszerint április 15- ig 504 ezer 351 külföldi beutazását tagadta meg a határőrség, mert nem rendelkeztek elegendő pénzzel, illetve a szükséges okmányokkal. A visszaküldöttek közül 446 ezer 573 volt a román. 18 ezer 611 a lengyel, 14 183 a volt szovjet, 9636 a bolgár, 4395 a délszláv, 3636 a csehszlovák és 1894 a kínai állampolgár. Rajtuk kívül több száz ázsiai, afrikai állampolgártól szintén megtagadták a beutazás engedélyezését. BELPOLITIKAI KRÓNIKA EGYHÁZMEGYEI ZSINAT utoljára 1941-ben volt az esztergomi főegyházmegyében, a következő előkészítő munkáinak megkezdését most jelentette be — a nagycsütörtöki olajszentelő mise keretében -— Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek. A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM azt javasolja, hogy magyar állampolgárok most ne utazzanak Afganisztánba, tekintettel az országban kialakult zavaros katonai helyzetre. MEGALAKULT A KÜZÉP-EURÖPAI EGYÜTTMŰKÖDÉSI BIZOTTSÁG, melynek alapító okmányát Kádár Béla magyar, Adam Glapinski lengyel és Vladimir Dlouhy csehszlovák külgazdasági miniszter írta alá, azzal a céllal, hogy új fejezetet nyisson a közép-európai országok kapcsolatában. A KISGAZDAPÁRT TÖRTÉNELMI TAGOZATA higgadt önmérsékletre szólította fel a polgárokat, az április 25-ére meghirdetett tömegdemonstráció kapcsán, óva attól, hogy a politikát a parlament helyett az utcára vigyék. TÍZSZÁZALÉKOS OSZTALÉKOT fizet részvényeseinek a Postabank Rt., pénteki közgyűlésének határozata alapján. Az elfogadott mérleg alapján a bank 1991 évi mérlegfőösszege közel 90 milliárd forint volt, amely az 1990-es 41,1 milliárd forintos eredménynek mintegy 2,2-szerese. V ége nagyböjt hetének. Isten áldásával és tudtával megszusszanhatunk néhány perc erejéig, visszatekintünk az életnek nevezett nagy kapaszkodó stációira, és ha van erőnk, akkor letöröljük izzadt homlokunkat, gyors zihálás közepette számba vesszük a csütörtökök paraj- és sóskaételeit, a pénteki olajoshalak kalóriáit, és abban a reményben folytatjuk tövises utunkat, hogy a feltámadást jelző harangszó után sonkát és tojást tesznek majd asztalunkra. Mindenki viszi saját keresztjét. Ki beletörődéssel, ki belenyugvással, ki pedig a változtatás szükségességének szent meggyőződésével. Visszük keresztjeinket, amelyeket örököltünk, amelyekét “saját magunknak eszkábál- tunk össze, vagy pedig ránk erőszakolták ilyen vagy olyan rendszerek és erkölcsi normák nevében. A feltámadás reményében folytatjuk boldog vagy kevésbé boldog, nyugodt vagy kevésbé nyugodt életünket, mert saját keresztjét senki nem dobhatja el. Lassan csoroszkálnak a nyugdíjasok. Sietnének ők szívesen, nem felejtették még el a régi locsolóverseket és a szép húsvéti szokásokat sem, de hiába rohannának, mert jól tudják, hogy ők már legfeljebb csak kútvízzel locsolhatnak, ízletes sonka helyett pedig csak nyugdíj- szelvényüket tudnák felmutatni a váratlan vendégnek. Nehéz ez a kereszt. Nehéz és kilátástalannak tűnő, de viselniük kell abban a reményben, hogy lesz majd egyszer egy olyan víg esztendő is, amikor égőszínű paradicsomot és messze földről érkezett zamatos barackot fognak enni unokáik társaságában decemberben vagy akár januárban is. Nagyon bízom benne, hogy megérik azt az esztendőt, amiről most még csak álmodnak. Hiszek feltámadásukban. Nehezen, nagyon nehezen, de cipeli nem könnyű terhét a munkanélküli, akinek évtizedeken keresztül azt magyarázták, hogy a munkához való jogot senki nem veheti el, de csak most eszmél fel arra, hogy őt bizony átverték a régi főnökök és főnököcskék, mert ameddig ők időben megalakították nagy, nagyobb és legnagyobb vállalkozásaikat, addig gyorsan útilaput kötöttek a feleslegessé vált emberek talpára. Ezek az emberek is viszik terhüket, mert vinniük kell továbbra is sorsuk keresztjét és reménykednek a feltámadásban. Köztünk vannak a hitetlenek, az örökös kétkedők, akik lopva-lopva hátranéznek — nehogy meglássa őket valaki — és néhány órára, esztendőre vagy választási ciklusra ledobják keresztjüket, előhúzzák tisztessségtelenül megszerzett aranypénzeiket, undorodva félrelökik a parajt és a sóskát és — tiltás ide, tiltás oda — megveszik a legnagvobb sonkát. Ki tudja, kinek könnyebb vagy nehezebb a keresztje? Senki nem tudja, mondhatnám a bölcsek nagyképűségével, de nem vagyok bölcs és fiatalkori nagyképűségem is ott maradt néhány esztendeje a Hargita fenyveseiben, amikor a feltámadás reményében Ártándnál átléptem a határt. És azótá is abban reménykedem, hogy egyszer részese leszek annak á nagy magyar és nemcsak magyar feltámadásnak, amely megszabadít valameny- nyiünket önként vállalt, vagy ránk erőszakolt keresztünktől. H a tehetném, ha csak tőlem függne, akkor lenne egy szép húsvéti ünnepünk. Egy szép közös húsvét, ahol megférne jó barátságban a tulipán, a szabad madár. a piros szegfű és a narancsillat. Bízok a közös feltámadásban, Mert külön-külön nincs feltámadás. Papp János KELLEMES HÉSVÉTI ÜNNEPEKET KÍVÁNUNK MINDEN OLVASÓNKNAK!
