Pest Megyei Hírlap, 1992. április (36. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-17 / 92. szám

Ocsai művész bernit tat honi sa

Arcképvázlat képekkel

Két sajátos világ, művészi látásmód találkozik azon a kiállításon, mely a hét elején nyílt a fővárosban, a Dísz tér 4-5. száialatt. Katona Zsombori Mária olajképei és Soltiné Tefner Ágnes divatkompozíciói, kollázsai várják a közönséget e hónap végéig, naponta 13— 18 óráig.

Az Öcsán élő festőművésszel, a megnyitó előtti percekben beszélgettünk. Katona Zsombori Mária Kolozsvár mellett született, a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán szerezte meg diplomáját. Tagja volt a Maros Megyei Képzőművészek Körének, s elsősorban olajfestményeivel vált ismertté. Három esztendeje annak, hogy Magyarországra települt családjával. Az újrakezdés színhelye számára Ocsa lett, ahol tanít, és fest tovább.

— Mindig érdekelt az ember, az arc — mondta. Most. erre a tárlatra korábban készült képeimet is elhoztam, és azokat is, melyeket mostanában festettem. Szerettem volna bemutatni, mennyit kísérleteztem a témával. Mindig az egyszerűségre törekedtem. De amíg máskor a szépet akartam láttatni, most az élet csúf oldalát. Azokat az érzelmeket, gondokat, melyek nehezebbé teszik mindennapjainkat. A türelmetlenséget, a pletykát, a fájdalmat, a rohanást, vagy azt, mennyire megköt minket az idő. Mert kevés, mert egyre kevesebbet szánunk egymásra.

figurák, az arcok, a kezek megjelenítése volt a fontos, remélem, sikerült elmondanom azt, amit akartam.

Nem tudom, milyen stíluskategóriába lehetne engem besorolni. Ha megfogalmazódik bennem az ötlet, csak a -kifejezés kényszere hajt, s az, mindezt hogyan tudnám a legjobban megválasztott technikával továbbadni. A színeim most sötétebbek, de úgy érzem, kifejezőbbek is. Keresek, még mindig, közel húszesztendős munkával a hátam mögött.- Bár azt hiszem, egy művész ezt sohasem hagyhatja abba. Remélem, s valahol a tudatom alatt bizonyos vagyok abban, ez az új szakasz, amihez elérkeztem. nem lesz az utolsó állomás, változás a munkámban. Jön valami más, hogy jobb, érdekesebb, izgalmasabb lesz-e, azt nem tudom. Nem is ez a lényeg. Régebben, ha tájat festettem, valamit igyekeztem visszaadni annak hangulatából, színeiből, varázsából. Mostanában nem tájat örökítek meg a vásznon, hanem annak egy részletét. A fatörzset, a bogokkal, az időtlenséggel. Novellákat jelenítek meg, sorozatban. Az egyiken még dolgozom, a másik, Kodolányi János Örömhír című írásáról készült képeim már megtekinthetők ezen a kiállításon. Számomra itt is a

Egy kiállítás mindig fontos esemény a művész életében. A mostani azért jelentős számomra, mert különböző időszakokban készült anyagot mutat be a közönségnek. S ez amolyan áttekintés, összegzés is lehet. Kihívás is egyben, mert a látogatók visszajelzéseiből lemérhetem, melyik korszakot fogadják el jobban, érzik magukénak az emberek.

—jisz—

UJ HETILAP

Köztársaság

Ma jelenik meg a Köztársaság című új hetilap.

— A Köztársaság célja: a tisztességes tájékoztatás, és részvállalás a civil társadalom építésében — mondta Thurzó Tibor fő- szerkesztő a lap első számát bemutató csütörtöki sajtótájékoztatón. Hangoztatta: olvasói rétegként a kvalifikált értelmiséget célozzák meg, illetve azokat a „polgárokat"’ akik érdeklődnek az események háttere és a történések közti összefüggések iránt. Thurzó Tibor hangsúlyozta: terveik szerint a lap pártoktól, elkötelezettségektől független lesz.

■ISZÍNHÁZI I.FVhTwB

Pergő nyelvvel...

... civakodik a szomszéd háznép Carlo Goldoni (1707 —1793.) A chioggiai csetepaté (1762) című komédiájában. Chioggia a velencei nagy lagúna déli csücskében található kis halászváros volt Goldoni idejében (ma is békés, kevésbé háborgatott, mint Velence, de éppoly Víziváros, mint az). A mester fiatalkorában jegyzősködött is a Velencéhez tartozó városkában. A komédia alapötlete bizonyára abból az időből származik. De talán nem is kellett Goldoninak Chiog- giába mennie ahhoz, hogy cserfes, veszekedő, pletykás nőszemélyeket találjon. Akadtak ilyenek Velence bármelyik terecskéjén, caí- léján, rio- vagy canale- partjain is. Nem a helyszín az igazán érdekes tehát, legalábbis a mai néző számára. A figurák, ezek a kitűnően megfigyelt, pompás nyelvi biztonsággal ábrázolt egyszerű népi alakok az érdekesek, a finoman megrajzolt cselekmény, a derűs latin (olasz) humor, a jókedv és a tisztesség

kordáiban tartott szenvedély a lényeges.

_Goldoni korában mindez nem volt ennyire magától értetődő. Éppen az ő nevéhez fűződik az a kisebbfajta színházi és drámaírói forradalom, amely a coin- media déli’ arte stílusát, a csak félig-meddig megírt, a végleges szöveget és a cselekmény vezetését az előadás során a színészre bízó, rögtönzéses technikájú darabokat felváltja a megírt, pontosan rögzített, a cselekményt, a karaktereket gondosan megfogalmazó színmű. Ez Goldoni egyik nagy újítása; még-saját darabjai egy részében is megtartja a commedia dell’ arte fogásait (például a Vígszínházban most játszott Két úr szolgcijában is), de már túl is lép e stíluson. A

chioggiai csetepaté ennek az új stílusnak egy remek darabja.

S van más újítás is benne. Nevezetesen a helyszín és a szereplők köre. Goldoni nagy ellenlábasa, Carlo Gozzi a magasabb szférákban mozgott darabjaival (lásd a Turandot meséjét!), Goldoni Chioggiába, a szegény, de becsületes és jóindulatú, jó humorú halászok közé megy. Az olasz népéletből ad egy pompásan kimetszett szeletet. Ettől él még ma is ez a komédia.

A Várszínház előadásának rendezője, lglódi István, erre a népéletrajzra alapoz. Az ő hősei nagyon egyszerű, de nagyon szeretni, való'em berek; még azok is, akiknek Goldoni nem sók rokonszenves vonást

■PROGRAMOK EGÉSZ HÉTRE

A hétvége programjai a húsvéti ünnepek jegyében zajlanak. A húsvét keresztény ünnep, az egyházi eredetű szokások mellett pogány eredetű, tavaszváró, termékenységköszöntő motívumokkal teli ünnepkör. Egyes vélemények szerint a húsvéti népszokások csak annyiban kötődnek az egyházi ünnephez, hogy azon a napon végzik őket, valójában a megújuló természet köszöntésével kapcsolatosak.

A húsvéti ünnepsorban legfontosabb szerepe a víznek volt. Mélységesen hittek' termékenységet segítő, tisztító, gyógyító erejében. Vannak térségek a megyénkben is, ahol a lányok például a núsvet előtti pénteken megfüród- tek a közeli pakkban. A följegyzések szer'nt szótlanul mentek a vízpartra, hogy ne fogjon rajtuk az igézés. Egészség- és szépségvarázslás céljából más vidékeken is, különösen a lányok, patakban, kút vizében mosakodtak. Termékenységi jelkép a tojás is. s a tavaszt köszöntötték húsvétkor zöldághordással, zöldágjárással, vesszőzéssel. A lányok vesszőzésekor a rigmusmondó azt kívánja, hogy a megvesszőzött lány kezei jó mosogatók, a lábai ’jól futók legyenek, ne fájkölcsönzött. És még valamire figyel lglódi: a darabbéli írnok és a darabíré Goldoni közt lévő kapcsolatot felerősíti, azaz eléggé egyértelműen (még a színész, Szirtes Gábor figurájában is) utal rá: ez az alacsony, kicsit köpcös, ra- vaszkodó alak bizony maga Goldoni, aki nagy öniróniával nézi hajdani önmagát, de egyben a cselekmény bonyolítójaként is tekinthető, hiszen a civakodó famíliákat, a féltékenykedő párokat, a dühös szerelmeseket ő békíti össze — ha nem is egészen érdek nélkül. Kellemesen derűs, frissen pergő előadás ez. amelyben még az is ott érezhető: a viharok, a csetepaték elülnek ugyan, de azért azt a sok sértő megjegyzést, azt a sok mocs- kolódást, amit a Toni és a Fortunato család tagjai egymásra dobáltak, igazán elfeledni nemigen lehet. A tüske ott maradt, a csetepaték bármikor folytatódhatnak.

Takács István

jón a feje, tehát munkaképes, egészséges tagja legyen a közösségnek.

BUDAÖRSÖN, a Jókai Mór Művelődési Központban szombaton húsvéti lo- csolóbálra várják a helybélieket. Hangulatos zenére rophatják majd a táncot, melyet a Vidám Fiúk együttes szolgáltat, a 350 forintos jegy ára pedig tartalmazza az ünnepi vacsora árát is. Vasárnap délután szintén a művelődési központban a Pódiumsorozatban lesz előadás, melyen olyan híres művészek szórakoztatják majd a közönséget, mint Éles István és Bach Szilvia humoristák. Poór Péter tánc- dalénekes és a sztepptánc- világbajnok páros. Az előadásra érvényesek a bérletek, de 180 forintért jegyek is válthatók.

RÁCKEVÉN szombaton, 18 órától lesz hagyományos húsvéti bál, reggel 8-kor viszont a gyerekeket várja a művelődési ház, ahol látszóház keretében a tojásfestés fortélyait sajátíthatják el.

LEÁNYFALUN, a művelődési házban vasárnap tartják meg a húsvéti locsolóbált, melyen a talp- alávalót a pilisszentlászlói Kelemen zenekar húzza.

kiskunlacházAn

ugyancsak vasárnap kerül sor az ünnepi bálra a művelődési központban, a zenéről Horák Menyus zenekara gondoskodik.

TÖKÖLÖN szintén vasárnap kötik egybe a lo- csolkodás népszokását a táncos, zenés vígassággal. A helyszín szintén a helyi művelődési intézmény.

SZENTENDRÉN a' képzőművészet-kedvelők továbbra is megtekinthetik Losonci Lilla festőművész kiállítását a Kossuth Lajos Katonai Főiskola Művelődési Otthonában.

Kivételes életpálya tárul fel előttünk a Szentendrei Képtár termében. Hegyi György még a művészetét jól ismerőknek is nagy meglepetést okozott a hetvenedik születésnapja alkalmából rendezett kiállításon. Lenyűgöző munkásságának sokszínűsége, eredetisége, magas művészi színvonala, bősége. Érdekes együtt látni a kezdeti szárnypróbálgatásokat a későbbi kiforrott alkotásokkal, végigkísérni a fejlődés nagyívű vonalán. A kiállítás 12 és 18 óra között tekinthető meg a Szentendrei Képtárban.

BUDAPESTEN A moldvai esángó magyarok

című időszaki kiállítás április 21-ig látogatható a Néprajzi Múzeumban. A tárlat Csorna Gergely fotóit és az általa gyűjtött tárgyakat mutatja be, emellett a moldvai csángó magyarok életvitelét, szokásait, ünnepeit, mindennapjait bemutató videofilmeket tekinthetik meg az érdeklődők.

Budapesten húsvétvasár- nap 11 órakor a Hermina műemlék kápolnában zenés ünnepi misét tartanak. Közreműködik az Ausztriában élő Gulyás Magdolna csellóművész, Lipcsey Edit szoprán énekes, valamint Hegedűs Valér orgonán, Tóth Tamás trombitán. A kápolna címe: XIX., Hermina u. 25. (volt Május 1. u.).

SZIGETSZENTMIKLÓ- SON, a Kossuth moziban szombaton és vasárnap 18 és 20 órai kezdettel a Négykezes géppisztolyra című színes amerikai filmet vetítik. Hétfőn és kedden szintén két előadásban a Hegylakó visz- szatér című színes, magyarul beszélő amerikai sci-fi-t tekinthetik meg az érdeklődők.

SZÁZHALOMBATTÁN, a

művelődési házban a mai napon szünidei matinéval várják a gyerekeket, és a Reszkessetek, betörők! című színes, magyarul beszélő amerikai vígjátékot vetítik. A felnőtteknek szombaton és vasárnap egy színes, magyarul beszélő francia vígjátékkal kedveskednek, melynek a címe: Tök jó, válnak az őseim.

TÖKÖLÖN a Dózsa moziban is újdonsággal várják a filmbarátokat. Szombaton és vasárnap, 18 órakor a Vadak ura című színes, magyarul beszélő amerikai kalandfilmet láthatja a közönség. Húsvét hétfőjén pedig egy dán erotikus filmet vetítenek, melynek címe: Csendes napok Clychyben.

BUDAÖRSÖN, a Crazz.y moziban, a Károly király úton szombaton és vasárnap a Hullámok hercege című filmet vetítik. A megszokott matinét most kivételesen szombaton tartják: a Brémai muzsikusok című filmet nézhetik meg a gyerekek 10 és

14 órakor.

NAGYKAtAn, a művelődési központban szerdán,

15 órakor táncháztalálko- zót tartanak, melyre a közeli településekről is várják a fiatalokat és idősebbeket.

Cegléd, Kossuth p. u. 6. Cegléd, Vadász u. 4.

wrjp jmpm Lfcmi

Boltjaink soha nincsenek távol Öntől:

Cegléd, Széni Imre herceg u.17. Nagyhala, Velő fi S. u. 11.

Tapló szele, Juhász L. téri. Törtei, Kossuth E u. 10. Tápióbicske, Rákóczi úL 61. Tápiószecső, Dózsa Gy. u. 25. Tápiógyörgye, Ady E. u. 54. Farmos, Jászberényi út 667'.

Jászkarajcnö, Néphadsereg u. 61. Tápiószentmárlon, Kossuth út 13.

Aranygallér Rt.

2700 Cegléd, Kossuth Ferenc u. 6.

I

AKANb^uéR. ét. - PEwcpeK -t- ezresei Aranygallér