Pest Megyei Hírlap, 1992. április (36. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-17 / 92. szám
Bérégovoy tervei kivihetetlenek az ellenzék szerint Zarándokok utalhatnak A Líbia elleni BT-szank- ciók ellenőrzésére életre hívott ENSZ-bizottság csütörtökön összeült és megvitatta azokat a kérelmeket, amelyeket a tagországok nyújtottak be tripoli leszállási engedélyért annak érdekében, hogy állampolgáraikat elszállíthassák az arab országból. A Biztonsági Tanács tagállamainak képviselőiből kialakított bizottság — amelynek elnöke Magyar- ország képviselője, Erdős André nagykövet — a Reuter hírügynökség értesülése szerint elsőként Dél- Korea kérelmét vitatja meg: Szöul 250 polgárát szeretné hazarepíteni Tri- poliból. A Líbia elleni szankciók keretében szerdán életbe lépett légi forgalmi moratórium egyébként nem vonatkozik az ilyen „humanitárius Járatokra”, továbbá a zarándokok utazásaira és a rendkívüli segítségnyújtás eseteire. Az ENSZ felügyelő bizottsága konszenzus alapján hozza meg döntéseit. Az EBEÉ Helsinkiben megtartott utótalálkozójának szerdai plenáris ülésén Peisch Sándor, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára fejtette ki Magyarország javaslatát egy hatékony konfliktusmegelőző és válságkezelő csomag kidolgozásáról. A magyar javaslat koncepciójának három alappillére: a problémák í ;1- vetéséhez szükséges politikai akarat megszületésének előmozdítása, a megoldás érdekében a konfliktusban érintetteket ösz- szehozó rugalmas tárgyalási keretek kialakításának megkönnyítése, valamint a megoldást segítő, a konfliktus helyén a stabilitást fenntartó intézkedések. A magyar álláspont szerint az EBEÉ Tanácsa, a Vezető Tisztségviselők Bizottságának elnöke és a nemzeti kisebbségi főbiztos segítő szándékú felvetése éppoly fontos lehet a Európának a béke, az egyensúly és a felvirágzás alapvető tényezőjének kell lennie — jelentette ki az új francia miniszterelnök, Pierre Bérégovoy a francia szenátusban csütörtök délután. A világban kialakult korábbi egyensúly, a „félelem egyensúlya” megbomlott a Szovjetunió széthullásával, s az Egyesült Államok ma egyedül maradt a szuperhatalmak közül. „Az Egyesült Államok szövetségesünk. A szövetségen belül azonban egyensúlynak kell lennie, s ez az egyensúly lesz az egyesült Európa” — hangoztatta. A miniszterelnök éppen ezért sürgette az európai unió megteremtéséről megkötött maastrichti szerződés francia ratifikálását. Közölté, hogy levelet intézett az Európai Közösségek miniszteri tanácsa soros elnökéhez és a brüsszeli bizottság elnökéhez, amelykonfliktus megoldása szempontjából, mint a résztvevő államok kezdeményezése az EBEÉ eszközrendszerének igénybevételére a potenciális konfliktus megelőzése érdekében. A magyar álláspontot ismertető helyettes államtitkár kiemelte, hogy az EBÉÉ konfliktus-megelőző, -kezelő és -megoldó tevékenysége a szervezet elvein és kötelezettségein kell hogy alapuljon —különös tekintettel az emberi és kisebbségi jogokról alkotott nézetek EBEÉ-n belül történt átértékelődésére. Magyarország meggyőződése, hogy az EBEÉ — kiegészítve az egyes államok erőfeszítéseit — együttműködve az ENSZ-szel, a NATO-val és a NYEU-val, valamint az Európa Tanáccsal — hatékonyan járulhat hozzá a földrész súlyos válságainak enyhítéséhez és megoldásához. ben sürgős kezdeményezéseket kért tőlük az európai gazdaság fellendítésére. Ugyanakkor kijelentette, a közösség agrárpolitikáját úgy kell kialakítani, hogy az ne veszélyeztesse a francia termelők érdekeit. Kormánya politikájáról szólva ismét azt hangoztatta, hogy fő feladata a gazdaság élénkítése és a munkanélküliség csökkentése lesz, s ezt véghez tudja vinni a választásokig renA jelek szerint korántsem tekinthető véglegesnek az új orosz állami elnevezés. Miután a kongresszus elfogadta az Oroszország nevet, az autonómiák és köztársaságok képviselőd kifogásolták, hogy abból kimaradt az általuk igen fontosnak és lényegesnek minősített „föderáció” szó. A megoldás ellen elsősorban a tatár képviselők emeltek szót, mondván: a kongresszus így tönkreteszi azt a törékeny egyezséget, amely korábban a moszkvai központ és az autonómiák között jött létre Oroszország egysége megőrzéséért. Dmitrij Volkogonov, az elnök katonai főtanácsadója szorgalmazta, hogy a testület mielőbb keressen áthidaló megoldást a problémára és esetleg akár tűzze ismét napirendre az elnevezés kérdését. Szergej Sahraj, az orosz elnök jogi és alkotmánydelkezésre álló 11. hónap alatt. Az ellenzéki többségű szenátusban megtartott vita során a pártok vezérszónokai — természetesen a szocialisták kivételével — kivihetetlennek ítélték meg Bérégovoy terveit, s többen felvetették: mivel a legutóbbi helyhatósági választásokon a szocialisták és a kormány politikája ellen szavazott a választók nagy többsége, írjanak ki új parlamenti választásokat. ügyi kérdésekben illetékes tanácsadója az ülésen bejelentette, hogy Borisz Jelcin saját változatát kívánja a kongresszus elé terjeszteni az alkotmány bevezetőjére vonatkozólag, s ez egyebek között megoldást kínál az elnevezésre is. Ez egyúttal érzékeltetné, hogy Oroszország föderatív, köztársasági berendezkedésű állam. A képviselők elsöprő többséggel a délelőtti ülésen az Oroszország elnevezés mellett voksoltak. A kongresszus csütörtöki munkanapján sem jelent meg Borisz Jelcin. Jegor Gajdar sajtóértekezletén közölte: a nap folyamán találkozott és tárgyalt az államfővel, de került mindenféle, Jelcin személyével kapcsolatos részletet. Az orosz elnök szombat óta nem jelent meg a nyilvánosság előtt és több fontos találkozóját is lemondta. «MIWMnpa Külföldi események • egy mondatban \ ____ . ______ ; •, - , ■ ______________ JU HÁSZ FERENC KÜLTÖT a legrangosabb macedóniai irodalmi díjjal, a strugai költői napok Aranykoszorújával tüntették ki tegnap Skopjéban. JOHN GALVIN TÁBORNOK, a NATO egyesített európai haderőinek főparancsnoka bejelentette lemondási szándékát. A LÍBIÁBAN DOLGOZÓ több mint háromezer orosz szakértő és családja megkezdte az észak-afrikai ország elhagyását. PIERRE BÉRÉGOVOY francia és Gagik Arutjunjan örmény miniszterelnök közös gazdasági bizottság felállításában állapodott meg. EBEÉ-utó találkozó Magyar javaslat: konfliktuspre vendó Hol van Jelcin és hogy hívják Oroszországot? AMIKOR WASHINGTON először szerzett tudomást arról, hogy Alberto Fujimori elnök feloszlatta a perui nemzetgyűlést, felfüggesztette az alkotmányos jogokat, menesztette a legfelsőbb bíróság testületének nagy részét és katonák utcára vezénylésével biztosított magának diktatórikus, egyszemélyi hatalmat, e híreket rendkívül heves tiltakozással fogadta. Bush elnök hamarosan a demokráciára mért csapásnak nevezte a történteket, s kifejezte sajnálkozását amiatt, hogy Latin-Amerika e stratégiailag oly fontos, 22 millió lakosú országában olyan lépéseket tesznek, amelyekkel vissza akarják fordítani a világfejlődés fő folyamatát, amely a képviseleti szerveket választó polgárok akaratának tiszteletben tartásán alapul. Az elnöki megnyilatkozást követték a szankciók: az Egyesült Államok kormánya, amely 1992—93-ra 500 millió dollárt akart folyósítani Perunak gazdasági és katonai segélyre, valamint a kábítószer-maffia 2 % I MAI KOMMENTÁRUNK ■ TÖBB FOROG KOCKÁN elleni harcra, megtorlásul felfüggesztette a programot. Az Amerikai Államok Szervezete (AÁSZ), amely egyesíti a nyugati félteke országait, az ügyben ösz- szehívott tanácskozásán elítélte a limai elnöki pucs- csot, s különbizottságot küldött ki a helyszínre, hogy a demokrácia helyre- állítására bírja a Fujimori- kormányzatot. Persze az 53 éves, Japánból bevándorolt szülők fiaként, radikális programmal 1989-ben az ismeretlenség homályából a limai politikai életbe berobbant Fuj imor inak — akinek sikerült választási vereséget mérnie az elnökségért vívott harcban nem kisebb személyiségre mint Mario Vargas Llosa világhírű író —, megvannak most is az indokai a felülről végrehajtott államcsínyre. Azt állítja, hogy a korrupció annyira áthatotta a perui politikai életet, hogy egyszerűen nem volt más kiút, mint a páncélosok kivezénylése az utcákra. Eszerint a 4000 fegyverest számláló Fényes ösvény elnevezésű ultrabaloldali gerillaszervezet, amely az ország nagy területeit ellenőrizte, teljesen összefonódott a kokainüzletből élő gengszterek hadával, s a szálak elvezettek a bírákhoz és parlamenti politikusokhoz is. A gerillák 1980 óta több ezer embert öltek meg, részben azért, mert azok politikai ellenfeleik voltak, márészt azért, mert keresztezték a kábítószerüzletet. Fujimori szerint a bírák jelentős része megvesztegethető volt. s csupán megvásárolható- ságuk változott 20 és 50 ezer dollár között. Az elnök azzal is érvelt, hogy hatalomra kerülése óta mintegy tucatnyi letartóztatott politikusból csak egy maradt a bírók felmentő ítéletei nyomán rács mögött, s 36 gyilkos gerillavezért „jó magaviselet miatt” szabadon bocsátottak. Arra is hivatkozott, hogy Lima utcáin tüntetések zajlottak le az elnöki puccs mellett. De közismert, hogy Peruban könnyű hangulatot kelteni, különösen, ha páncélosok őrzik a stratégiai pontokat ... A helyzet ismerői szerint Fujimori népszerűsége abból táplálkozott, hogy sok külső segítséget kapott a kábítószerbárók és a Fényes ösvény gerillái elleni harchoz, és így sikerült az infláció korábbi négyszámjegyű száguldását háromszámjegyűre mérsékelnie. Ettől a külső segítségtől nem lehet eltekinteni, s nem szabad, e támogatással úgy visszaélni, hogy magukat a demokrácia intézményeit: próbálják egyszerűen sutba dobni, ahelyett, hogy egyes korrupt személyek ellen lépnének fel. FUJIMORI CSELEKEDETE tehát nem csupán helyi jellegű, hiszen mai világunkban minden eseménynek hatékony és befolyásoló kisugárzása van más térségekre is. Ha az önkényeskedések ellen az AÁSZ most fellépett, ez abból a felismerésből fakad, hogy sokkalta több forog kockán: a diktatúra felé tett fordulatok ellen mindenütt fel kell lépni. Árkus István Hamis és téves az a beállítás, hogy a Bécsben szerdán befejeződött Európa Kerekasz tál-konferencián Antall József miniszterelnök távollétében a szlovák kormányfő, Jan Carnogursky valósággal lejátszotta a magyarokat a pályáról a bősi erőművel kapcsolatos vitában. Ezt Herman János külügyi szóvivő mondta, reagálva Martos Péternek a bécsi Die Presse című lapban megjelent cikkére. A szóvivő rámutatott: a bősi kérdés nem is szerepelt a konferencia napirendjén. Amikor pedig Jeszenszky Géza előadásában az európai biztonsággal foglalkozott, annak ka„pcsán kifejtette az eleművel kapcsolatos ismert magyar álláspontot, amely semmilyen reakciót, ellenvetést nem váltott ki. A bősi vita a hivatalos sajtókonferenciákon sem került szóiba, ugyanakkor a magyar külügyminiszter sajtónyilatkozataiban kellő súllyal foglalkozott a kérdéssel. A Külügyminisztérium — Líbiáról Következetesen betartjuk (Folytatás az 1. oldalról.) A Magyar Köztársaság következetesen betartja az ENSZ BT vonatkozó határozatának azon rendelkezését, amely tiltja fegyverek, vagy más katonai termékek, alkatrészek Líbiának történő eladását, illetőleg katonai jellegű szolgált tások nyújtását. A Külügyminisztérium tripoli külképviseletünkkel együtt szoros figyelemmel követi a Líbiában maradt állampolgáraink helyzetét és minden lehetséges segítséget megad a Líbiából távozni szándékozó állampolgárok kiutazásához.” KÖZÖSSÉG ÉS KÖZÉUTESÉG Mi fán terem az IKU? (Folytatás az 1. oldalról.) mináriumokat. Az IKU tagja a Magyar Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsának és két nemzetközi szervezetnek, az európai konzervatív {jártok ifjúsági szervezeteit tömörítő DE- MYG-nek és a kereszténydemokrata ifjúsági szervezeteket összefogó EYCD- nek. Utóbbi az elmúlt hét végén döntött az IKU felvételéről. Az IKU képviselője — tanácskozási joggal — rendszeresen részt vesz a KDNP vezető testületéinek ülésein. MSZDP-kongresszus Egy párt — két székház A Magyarországi Szociáldemokrata Párt tagsága készül a párt április 25— 26-án tartandó rendkívüli kongresszusára — hangsúlyozza az a közlemény, amelyet a Mérleg utcában székelő MSZDP juttatott el az MTI-hez csütörtökön. A közlemény leszögezi: a kongresszust akaró szociáldemokraták nem látnak más utat a párt viszonyainak rendezésére, a legitim pártvezetés megválasztására, mint a kongresszus megrendezését. Az állásfoglalás szerint a pártvezetés legitimitása nem bírósági döntés kérdése, hanem az MSZDP tagságának kizárólagos joga. Mit mutat a Thürmer-szemüveg? „Az Antall-kormány az elmúlt két évben nem adott jó, adekvát válaszokat azokra az új kihívásokra, amelyeket a világ változásai magukkal hoztak. A kormánypolitika túlideolo- gizált. A külpolitika jelentős mértékben nacionalista, irreális” — mondotta Thür- mer Gyula, az MSZMP elnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján. A Munkáspárt vezetőjének megítélése szerint: Magyarországot nem fenyegeti közvetlen katonai veszély. Biztonságunkat bizalmat ébresztő, kiszámítható külpolitikával lehet megteremteni. „Mi határozottan elítélünk minden olyan törekvést, amely Magyarországot egy új katonai szervezethez közelíti” — hangsúlyozta. Az MSZP elnökének ezt sugalmazó egyéni javaslata megalapozatlan, ugyanakkor súlyos, a demokráciát sértő lépésnek nevezte az MSZMP elnöke, hogy a miniszterelnök a parlamenti vitát megelőzve, a kérdést tulajdonképpen letörölte a politikai színtérről. Egy többpárti parlamentben ezt a gyakorlatot nem lenne célszerű követni” — hangoztatta Thürmer Gyula. „Függetlenül attól, hogy nem értenek egyet Horn Gyulával, mégis azt kell mondanunk: Horn Gyulát védeni kell az ellene irányuló szélsőséges támadásoktól, mert a demokráciában ilyen típusú személyeskedő és megalapozatlan támadások megengcdhetet- lenek”. Hamis és téves Cáfol a szóvivő
