Pest Megyei Hírlap, 1992. április (36. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-02 / 79. szám

Hegyi György arcai A szentendrei Ferenczy Múzeumban Hegyi György festőművész gyűjteményes kiállítása vasárnap, már- . cius 29-én nyílt meg a lá­togatók előtt. Az elsősorban a mozaik műfajáról ismert, most het­venéves művész életműld- állítása alkalmat nyújt a számvetésre, a visszatekin­tésre. Az 1940-es évek vé­gén művésszé érő Hegyi Györgynek mindenről van mondanivalója. A tárgya-' kát. a fákat, a hidakat em­bert tulajdonságokkal ru­házza fel: Tágas érzelemvi­lág, emelkedettség, gondo­lati mélység jellemzi e pe­riódusát, melybe természe­tes midőn tartoznak bele a kút, a lámpa, az álarc, a bohóc közismert jelentései. Ez a felszabadult kifejezési kényszer találkozott még főiskolás korában azzal az önkénnyel, amely csaknem félbeszakította tanulmá­nyait. Bírálni merészelte a nálunk bemutatott szov­jet képzőművészeti kiállí­tást ... Ezt követően került a mozaikosztályra. Ma már. kimondható, itt más volt a légkör, kevesebb ideológia.-•'r* ?wry-V-; vh *- v' fMferv; . . ér­tőbb mesterségbeli elsajá- titanivaló. Hegyi György a főiskola elvégzése után is készített vázlatokat, melyek meg­őrizték a művész eredeti képzőművészeti indíttatását. Ezek a munkák, amelyek hagyományos műfaji kere­teken belül közölték mon­danivalóját, kiállításai so­rán valahogy a homályban maradtak. Az évek során Hegyi György úgy rögzült a köztudatban, mint aki a mozaik anyagába szer vés és ÉMi (Erdősi Agnes felvétele) szervetlen,- ember készítette és természeti tárgyat appli­kál, aki táblaképpé szelídí­tette a műfajt. Ezen a kiállításon az egy­értelmű dolgok, köztük az eddig mellékesnek ítélt rajzok kapnak szerepet. En­nek bemutatása volt a Ren­dező, Kiss Joakim Margit művészettörténész célja, Ismerje meg a közönség Hegyi György új, ez idáig ismeretlen oldalát. A tár­lat április 26-ig várja a kö­zönséget. Heti filmiegyzet A bárányok hallgatnak A magyar filmforgalma­zásra ezúttal — legalábbis a gyorsaságot illetően — nem lehet panasz. Két nap­pal ezelőtt tudtuk meg az idei Oscar-díjak odaítélé­sének eredményét, és a leg­jobban szerepeit film nem-, hogy máris itt van a ma­gyar mozikban, hanem tu­lajdonképpen már egy he­te játsszák. A cég, amely behozta, az Intercom, jó amerikai kapcsolatai ré­vén tudott ilyen friss len­ni, s nyilván megérzi majd a pénztárkönyve is a siet-, séig pozitív eredményeit. Hogy a film, A bárá­nyok hallgatnak, egész sor ’ fö-Oscart nyert el (a leg­jobb film, a legjobb ren­dezés, a legjobb férfi és női főszereplő, s még több úgynevezett meííé/c-Oscar- ral is jutalmazták), az azért érdekes, mert itt egy elég különleges műről van szó. A film ugyanis pszlchohor- ror, azaz lélektani vagy pontosabban, patalogikus motívumokon alapuló rém­történet. Az a fajta alko­tás, amely látva is, olvasva is főként arra törekszik, hogy a nézőt ijesztgesse, rémisztgesse, borzolja az idegeit, rossz álmokat okoz­zon neki. Egy ősi alaptulaj­donságunkra épít: arra, hogy bármennyire dobog is tőle a szívünk, bármilyen lélegzetelállító is, amit lá­tunk, olvasunk, bármennyi­re összezorul is a gyom­runk. mégis szeretünk ré­müldözni. Valami meg­nyugtató van ugyanis ab­ban, hogy amit látunk, ol­vasunk, az nem velünk tör­ténik meg, nem érint ben­nünket, csak film, csak könyv. A bárányok hallgatnak azonban nem elégszik meg 6 ennyivel. Jonathan Demme rendező (és a forgatókönyv írója, Ted Tally) azzal megy túl a szokványos pszicho- horror sablonjain, hogy hősnőjével, a pszichiáteri képzettségű FBI-nyomozó- r.űvel (Jodie Foster) együtt hatolunk be az őrült pszi­chopaták, elsősorban a kan­nibalizmus (emberevés) szörnyű szenvedélyében élő dr. Lester (Anthony Hop­kins), a többszörös gyilkos, és a Buffalo Bilinek becé­zett, szintén aberrált pszi­chopata gyilkos (Ted Le­vine) lelkivilágába. És amit ott látunk, az elborzasztó. Az ember állattá visszavedlé- sének iszonyatos folyama­tai tárulnak föl előttünk, ráadásul úgy, hogy például dr. Levine esetében a ret­tenetes bűn egyfajta, két­ségtelen zsenialitással pá­rosul. A film ezt a folya­matot ábrázolja nagyon jól, és épp ezzel a hatásos áb­rázolással mutat túl egy ki. csit önmagán. Olyan kor­ban élünk, amelyben ezek a rettenetességek szinte mindennaposakká váltak. Ha elrémülünk dr. Levine- től és Búffalo Bilitől, tu­lajdonképpen magunktól rémülünk el. Ritkán említjük a ma­gyar szinkrönalakításokat; most meg keil tennüme. Sinkó László kölcsönzi a hangját Anthony Hopkins- nak, Ráckevei Anna Jodie Fosternek. Az eredeti színé­szekkel egyenrangú hang­alakítást nyújtanak. Takács István KÖNYVTÁRLÁ TOGA TÁS Pilisvörösváron szeretnek olvasni Régi, megsárgult újság­kivágások őrzik a pilisvö- rösvári községi könyvtár régi író-olvasó találkozói­nak, előadásainak, vetélke­dőinek emlékét. Á cikkeket illusztráló fotók lelkes elő­adókat és rengeteg érdek­lődőt örökítettek meg. Ha az utóbbi időben gyé­rült is a programajánlat, közönségben ma sincs hiány. A nemrég befejező­dött bibliai tárgyú előadás- sorozat Is szép sikert ara­tott, Tervezik is folytatását. A könyvtár nem akar ve­télkedni a művelődési ház­zal. de az ottani műszaki problémák (pl. a fűtés hiá­nyosságai) miatt sokan itt látják biztosítva a rendsze­res összejövetelek lehető­ségét. A kertbarátok pél­dául itt tartják klubdél - utánjailcat, a zeneiskola ta­nárai itt- koncerteznek, sőt növendékeik is a könyvek társaságban tartják félévi és év végi bemutatóikat. A könyvtárosok képző- művészeti tárlatokat is rendeznek. Üres falfelület természetesen nincs hisz amerre a szem ellát, könyvek és könyvek —, a képeket a könyvespolcok közé állított paravánokra helyezik. Emelkedő árak A látogató tágasnak érzi a teret, mégis kevés a hely, zsúfolásig teltek a polcok. A könyvek olyan szorosan simulnak egymáshoz, hogy néhol már egy újságlap sem férne közéjük. Jó né­hány kötet dobozokban áll. Hamarosan terjeszkedhet­nek egy kicsit, mert elköl­tözik a szomszédságban működő falumúzeum. Az így felszabadult terület ta­lán elég lesz annak a ren­geteg német nyelvű könyv­nek. melyet idők folyamán a teslvérközségek ajándé­koztak a falunak. Egyébként nem fenyegeti a könyvtárosokat a veszély, hogy egy óvatlan pillanat­ban véletlenül túl sok könyvet találnak vásárolni. Költségvetésük, mint a ta­valyi, ám a könyvek, íolyó­SZERVEZZEK A FIATALOK Hozd el az ötletedet! Szórólapokat kaptak a közelmúltban a százhalombattai tizenévesek. „Kedves Fiatal! Feltételezzük, hogy sok el­foglaltságod mellett szükséged van arra, hogy barátaid­dal, ismerőseiadel időnként együtt legyél! Feltételezzük, hogy az együttlét mellett, az érdeklődési körödnek meg­felelő foglalkozást is igényelnél! Feltételezzük, hogy szá­mos ötleted van, és ezeket az ötleteket és javaslatokat megosztod velünk, és eljössz április 9-én, 16 órakor a Barátság Művelődési Központba, hogy a fentiekről be­szélgessünk! Várunk!” Ennyi a levél, aláíróként a Szülők Fóruma elnevezé­sű egyesület is szerepel. Elnökétől, Cseh Korhélné- től megkérdeztük, milyen céllal hívják egybe a város fiataljait. ­— Azt tapasztaltuk, hogy a gyerekek, miután külön­böző városok, települések .középiskoláiban tanulnak tovább —- válaszolt —, egy­re kevésbé kötődnek Száz­halombattához. Idejük jó része az utazással telik el. Az iskolák természetesen csak olyan programokat szerveznek, ami az intéz­ményhez kapcsolódik, nem is foglalkozhat azzal, hogy tanulói. otthon, miként töl­tik cl a sabadidejüket. Így alakulhatott ki az a hely­zet. hogy e korosztály tag­jai. bár egy városban élnek, szinte alig ismerik egymást. Sok olyan fiatal van, akit nem elégít ki az, hogy a hétvégeken eljár a diszkó­ba. Ez is nagyon fontos az életükben persze, de emel­lett valami másra, többre is vágynak. Szükségük van olyan elfoglaltságra, amit hasznosnak éreznek. — Mit tud kínálni szá­mukra az egyesület, és a művelődési központ? — Egyrészt a helyszínt, hiszen ez adott. Szerveze­tünk azért jött létre, lassan harmadik esztendeje, hogy a beteg, sérült gyermeke­ket nevelő szülőknek segít­séget adjon, akár szakmai tanács; akár más, konkrét formában. Időközben pedig bővült, a szülők igénye sze­rint gyarapodott a tevé­kenységi körünk. Most a ti­zenéves korosztályt ,,céloz­zuk meg ". Ha kedvük van hozzá, bekapcsolódhatnak egyes foglalkozásainkba. Bár ezt úgy kívánjuk megolda­ni, hogy mi, felnőttek, mi­nél kevesebbet avatkozzunk bele a dologba. Akkor ér­zik igazán magukénak a programokat, ha ők találták ki, szervezték meg. Mind­össze a segítségünket ajánl­juk fel, a művelődési házat, mint az elképzeléseik meg­valósításának színhelyét. Vannak számítógepeink, amin tanulhatnak, lehető­ség van arra is, hogy bein­dulhasson egy vidaoklub, esetleg egy angol szakkör és így tovább. Lényegében nyitott intézményt szeret­nénk felkínálni a fiatalok­nak, ahová bejöhetnek, meghallgathatnak, megnéz­hetnek bizonyos műsorokat, bekapcsolódhatnak progra­mokba. A célunk az, hogy hasznosan töltsék el idejü­ket, s jobban kötődjenek egymáshoz a korosztály tag­jai. Bevallom, magam is kí­váncsi vagyok arra, milyen ötletekkel jönnek majd a gyerekek. Lesz-e elég türel­mük, kedvük ahhoz, hogy valamit együtt, most elkezd­jenek . J. Sx. I. iratok, lemezek áráról nem mondható el ugyanez. Akárhogy osztanak, szoroz­nak, az értékesebb — tehát keresettebb — kötetekből nem tudnak egy-egy pél­dánynál többet venni. Ami annyit jelent, hogy kiköl­csönözni sem tudják. A köyvtári tagok, akik való­színűlég még kevésbé tud­nak 2000-2500 forintot ál­dozni egy nagy Larousse- ra vagy „Az emberiség tör- téneté”-re, csak helyben olvasásra kaphatják meg az értékes köteteket. Helyben olvashatók a na­pilapok, folyóiratok, szótá­rak és lexikonok is. Mind többen veszik igénybe az olvasóteremnek becézett, könyvespolcokkal körbeke­rített részt — talán a kézi­könyvtár és a folyóiratok, talán a társaság miatt. Ki kutat? Kölcsönözni is sokan jár­nak ide —- az utóbbi időben egyre többen —, a tagok között még esztergomiakat és budapestieket is talá­lunk. Jobbára persze — mint mindenütt — diákok­ból és nyugdíjasokból áll a törzsközönség, a középko­rúak nemigen érnek rá olvasni. A diákok viszont megdolgoztatják a könyv­tárosokat. Rengeteg kidol­gozandó témát hoznak — amihez ki végzi a kutató­munkát? Természetesen a könyvtáros. Hamarosan lényegesen könnyebb lesz a munká­juk, nem jelent majd gon­dot megtudni, melyik kötet hol található éppen, csak előbb be kell táplálni a könyvtár állományát képe­ző 43 ezer kötet és az ezer- egynéhány olvasó adatait az új komputerbe. A számító­gép szigorú főnökként ott áll a könyvtár közepén, és éhesen követeli az újabb és újabb adatokat. Csavargó könyvek Segítségével a kallódó és eltűnt könyveknek is köny- riyebb lesz utánajárni. Kü­lönösen a régi. jó szakköny­vek és a számítógépekkel foglalkozó kötetek hajla­mosak a csavargásra, né­melyik soha nem is talál vissza megszokott helyére. Mások lépetten, piszkosan állítanak haza, egy klasszi­kus krimit például kutya rágott meg, egy másik autószerelő-aknába esett. Talán kevesebb könyv tűnne el, ha az olvasóknak lehetőségük volna az áhí­tott mű fontosabb részeit lefénymásoltatok A könyv­tárosok mindenesetre na­gyon szeretnének egy fény­másoló gépet, mert a nem kölcsönözhető kötetekből és folyóiratokból is lehetne másolatokat készíteni, ar­ról nem is beszélve, hogy a szolgáltatást egyéb „külső” iratok sokszorosítására is használhatnák. er-ed Száz év magány Kolumbiában Magyarországot a szolno­ki Szigligeti Színház kép­viseli Bogotában, a vasár­nap kezdődő III. Ibér— Amerikai Színházi Fesztivá­lon, Gabriel García Mar­quez Száz év magány című regényének színpadi válto­zatával — tájékoztatta az MTI munkatársát Gloria Oviedo, a Kolumbiai Köz­társaság budapesti nagykö­vetségének kultúrattaséja. A Nobel-díjas kolumbiai író alkotását Schwajda György átdolgozásában ed­dig csaknem száz alkalom­mal mutatta be a színház társulata Szolnokon és Bu­dapestén, a Kossuth-díjas Törőcsik Marival és Garas Dezsővel ■ a főszerepben. A bogotai öt előadás valame­lyikét a mű szerzője is megtekinti. A két hétig tartó feszti­válon, amelyet Amerika felfedezésének ötszázadik évfordulója alkalmából, a „Két kultúra találkozása” jegyében Latin-Amerikában rendeznek, 31 ország mint­egy hetven társulata vesz részt. A legutóbbi, 1990-ben rendezett fesztiválon a Ka­tona József Színház társu­lata adta elő nagy sikerrel Gogol Revizorát és Csehov Három nővérét. MKM-közlemcny Megállapodtak1 A pedagógus szakmai szervezetek által válasz­tott szakértők, a szülő- és diákszervezetek képvise­lői és a Művelődési és Köz­oktatási Minisztérium az oktatási törvény kidolgo­zása során több kérdésben konszenzuson alapuló meg­állapodásra jutott. A meg­állapodás szövegszerűen rögzíti a képzési szintek, a nemzeti aíaptanterv, a vizsgarendszer . törvény- szintű szabályozásának va­lamennyi lényegi, megha­tározó elemét. A bizottság a megállapodást részlete­sen ismerteti a szaksajtó­ban. (OS) Ráckevén Szabadtéri színpad Átalakítási munkálatok kezdődtek a ráckevei Ács Károly Művelődési Köz­pontban. Ennek egyik ré-, sze az, hogy egy régi épü­letrész felújítását köve­tően nagyobb, fűthető, és ami a legfontosabb, állan­dó helyet kap az ifjúsági rockklub. A művelődési központ udvarán az átépítéssel egy­idejűleg folyik a parkosí­tás és a szabadtéri szín­pad kialakítása. Erre azért van szükség, mert Rácke­vén idén ötödik alkalom­mal szeretnék megrendezni a kis-dunai népzenei és néptánctalálkozót, mely rendezvény kinőtte a mű­velődési központ színház- termét. Ha minden a ter­vek s-jerint alakul, augusz­tus végére, a szabadtéri színpadon léphetnek majd fel a zenészek, táncosok.

Next

/
Thumbnails
Contents