Pest Megyei Hírlap, 1992. április (36. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-02 / 79. szám
COM ITA TUS-PAL T Megyei orvosok a díjazottak kozott (Folytatás az 1. oldalról.) talmat a Gravitáció jeligére beérkezett tanulmány nyerte el, amelynek szerzőpárosa két Pest megyében dolgozó orvos: dr. Fel- mérai István és dr. Szabadfalvi András. Tanulmányuk a megyei önkormányzatok tulajdonában levő kórházak korszerű és hatékony irányítását elemezte, külföldi tapasztalatok és munkák alapján. Dr. Szabadfalvi András, aki egyébként a kerepes- tarcsai Flór Ferenc megyei kórház igazgató főorvosa, arra a kérdésre, hogy mit gondol, hasznosítják-e tanulmányukat, így válaszolt: — Szent meggyőződésem, hogy hasznosítani fogják, s bízom abban, hogy nemcsak megyei, hanem fővárosi szinten is. Tanulmányunk egyébként az irányító szervekre vonatkozik, azt foglalja össze, külföldön hogyan működnek jól azok a dolgok, amelyek idehaza egyelőre csak döcögnek. Minden rendszeren belül fontos a vezetés és az Irányítás is. Ha közérthető példát akarok fölhozni, azt kell mondanom, az autóbuszt a sofőr vezeti, de irányítja a rendőr, a zöldlámpa, s még sorolhatnám. Ez A C'omitalus Pest megyei díjazottjai dr. Felmérai István és dr. Szabadfalvi András, a díjat Zongor Gábor, a szervezőbizottság elnöke adta át (Erdősi Ágnes felvétele) igaz a kórházakra is; vezeti egy főorvos, de az irányítás az önkormányzatok kezében van. ürülnénk, ha például Pest megyében is a több mint kilencvenfős testület megszívlelné a tanulmányban leírtakat, s egy olyan felügyelő szervvel irányítanák valameny- nyi kórházat, amely betegnek, egészségesnek, ott dolgozónak, s hozzátartozónak egyaránt a legjobb. A pályázat harmadik díját dr. Király László egyetemi tanár kecskeméti laÄ válságtérségek támogatására EGYÉRTELMŰBB SZABÁLYOZÁST SÜRGET AZ ÉT BIZOTTSÁGA Szükség lenne arra, hogy hatékonyabban használják fel az illetékes tárcák a válság térségek tá mogat ásá- ra fordítható keretet — fogalmazták meg a résztvevők az Érdekegyeztető Tanács gazdasági konzultatív bizottságának szerdai ülésén, ahol a Gazdasági Kabinet c tárgykörben készített előterjesztését vitatták meg. Az idei költségvetés 6 milliárd forintot irányzott elő az elmaradott térségek fejlesztésére. Hangsúlyozták: módosítani kellene a területfejlesztési támogatás eddigi elosztási elveit. A kedvezőbb foglalkoztatást elősegítő munkahelyi rekonstrukcióknál, modernizálásoknál a piac- és termékváltásnál, a fejlesztési költség 30 százalékára emelhetnék a támogatás felső határát. A munkanélküliek elhelyezkedését biztosító munkahelyek beruházásainál 50 százalék is lehetne a támogatás -mértéke. Indokolt, hogy a vállalkozást indítóktól ezekben a térségekben az első évben az alkalmazottak bér- és közterheinek 50 százalékát, a második évben 30 százalékát vállalják át. A vállalkozók, fejlesztéseihez 15 százalék támogatást adhatnának bizonyos, például 1 millió forintos beruházási értékhatárig. Az ülésen a munkavállalói és a munkaadói oldal egyaránt hangoztatta, hogy az egyedi intézkedések helyett egyértelmű norma- rendszerre, összehangoltabb, koordináltabb pénzfelhasználásra, átfogó iparés agrárpolitikai koncepcióra, a magyar termékek védelmére lenne szükség. Sürgették, hogy a privatizációs bevételek meghatározott részét ténylegesen új munkahelyek létrehozására legyen kötelező felhasználni. Távközlési törvény még nims Rl-apparátus mór von (Folytatás az 1. oldalról.) a szerződéseket. De legalább válogathatnak a kivitelezők között a törvény megszületéséig. Az akkor kialakuló versenyhelyzetre is készen kell állnia minden érintettnek. A jelek szerint akad, hát dolga a Tápiótel Rt. ügyyi- , vő apparátusának. Elő kell készíteniük a szerződéseket, engedélyeztetni a kiviteli terveket. Az ügyvezető igazgató szerint, a tervezési ciklus ebben az évben mindenképpen lezárul. Feltéve persze* hogy a honatyák is így akarják. Mindenesetre a Tápió mentén élő állampolgárok 1093-végén már az új telefonon szeretnének egymásnak boldog új évet kívánni. Űk erre fizettek elő... (tóth) kos nyerte el, aki azt fejtette ki, milyen lehetőségei vannak az önkormányzatoknak a magyar társadalom alakulásában. Szintén harmadik díjat kapott dr. Kovács Katalin, ő a terület- és településfejlesztésről szóló törvény indokoltsága és lehetséges tartalma az önkormányzatok tevékenysége oldaláról címmel írt. A külön díjakat szintén két szerző között osztották meg, Daróczi Erzsébet a gyermek- és ifjúságvédelem megyei feladataival foglalkozott, különös tekintettel a települési önkormányzatok helyi és körzeti jellegű közszolgáltatásaira. A másik különdíjat pedig a Realitás jeligéjű pályázat nyerte, amelynek szerzője dr. Benkár József, a Heves Megyei Adó- és Illetékhivatal vezetője, valamint dr. Kovács Katalin. — árvái — Javait a fegyelem a honvédségnél KÖRNYEZETVÉDELMI NEM, GAZDASÁGI IGEN A LÁGYMÁNYOSI HÍDRA A hét eleji két plenáris ülést követően tegnap a bi-. zott súgókban folyt tovább a parlamenti munka. Az alábbiakban erről adunk tájékoztatást. AZ ORSZÁGGYŰLÉS ALKOTMÁNYÜGYI BIZOTTSÁGA úgy döntött, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul, leérve, hogy vizsgálja meg egyes háborús és ncpellenes bűnökről rendelkező, 1945-ben hozott jogszabályok alkotmányosságát. Ezzel a lépéssel próbálják megteremteni annak lehetőségét, hogy az 1939 és 1949 közötti időszakra vonatkozó, úgynevezett második kárpótlási törvényből ne rekesszel? ki az annak idején a kollektív bűnösség elve alapján elítélt magyarországi németeket. A KÖRNYEZETVÉDELMI BIZOTTSÁG plenáris vitára alkalmatlannak ítélte a lágymányosi Duna- hídra vonatkozó ország- gyűlési határozattervezetet. A testület tagjainak egy része osztotta azt a szakértői véleményt, hogy a megfelelő környezetvédelmi hatástanulmány, a környező lakosság véleményének kikérése nélkül nem lehet dönteni egy ilyen nagyságrendű beruházásról. A környékbeliek például mintegy 5 ezer aláírást gyűjtöttek össze tiltakozásuk kifejezéseként. Szakértői vélemény szerint megtévesztő, hogy a határozattervezet 1991-es alapáron számol. A Duna-híd a' Könyves Kálmán körút és a Budafoki út között biztosítana 2-szer két forgalmi sávos, valamint villamos- közlekedést. A befejezés tervezett határideje 1995 ősze. A HONVÉDELMI BIZOTTSÁG szerdai ülésén A VOSZ továbbra is érdekképviselet marad A Vállalkozók Országos Szövetsége kitart eredeti koncepciója mellett, amely szerint az érdek-képviseleti szervezetek jelenlegi mezőnyében nem kér kamarai funkciót, nem kíván hatósági jogköröket, hanem alulról szerveződő, a magántőke érdekeit képviselő szervezet kíván maradni. Ezt a VOSZ-állásponlot szerdán vita keretében egyeztette az elnökség. nem döntöttek Király Bélának (SZDSZ) alelnöki megválasztásáról. Ezzel kapcsolatban az MTI érdeklődésére Póda Jenő (MDF), a bizottság titkára elmondta: az MDF-es képviselők mindaddig leveszik a napirendről Király Béla megválasztását, amíg. nem áll helyre az 1990. áprilisi konszenzus a bizottsági helyek elosztásáról. Meghallgattak égy tájékoztatót a honvédség fegyelmi helyzetéről. I.őrihez Kálmán vezérezredes, a Magyar - Honvédség parancsnoka és Kovács Tamás katonai főügyész azt hangsúlyozta, hogy a mélypont 1990—1991 fordulóján volt, azóta javult a fegyelem, noha az alkoholizálást nem sikerült visszaszorítani, miként gondok vannak a 24 órás szolgálatok fegyelmezett ellátásával, s sok az önkényes eltávozás. A sorkatonák körében csökkent ugyan az öngyilkosságok száma, a hivatásosoknál azonban nem. AZ ORSZÁGGYŰLÉS MENTELMI BIZOTTSÁGÁNAK zárt ülésén — az MTI értesülése szerint új alelnököt választott Ader János személyében. A fide- szes politikus március 24, óta tagja a bizottságnak, ezt megelőzően az alkotmányügyi bizottságban képviselte a fiatal demokratákat. A mentelmi bizottság korábbi alelnöke a szintén fideszes Trombitás Zoltán volt, aki múlt hét óta az alkotmányügyi bizottság munkájában vesz részt. A GAZDASÁGI BIZOTTSÁG a magyar— uruguayi, a magyar—kuvaiti és a magyar—spanyol beruházási egyezményekről, illetve a megállapodások megerősítéséről szóló határozati javaslatokat általános parlamenti vitára alkalmasnak találta. A testület megvitatta a lágymányosi Duna-híd építésével kapcsolatos törvényjavaslatot. Kálnoki Kis Sándor, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára tájékoztatta a képviselőket arról, hogy miután 12 milliárd forintos beruházásról van szó, szükség van arra, hogy az 1993-as, 94-es és 95-ös évekre a költségvetési támogatást az Országgyűlés szavazza meg, noha a beruházást a Fővárosi önkormányzat végzi. A bizottság a téma általános vitára bocsátásával egyetértett. A távközlés újraszabályozásáról és a frekvencia- gazdálkodásról szóló törvényjavaslathoz Doros Béla, a KHVM helyettes államtitkára fűzött kiegészítést. Elmondta: a törvény- javaslatok alkotói figyelembe vették a készülő médiatörvényt. A tárca távközléspolitikai koncepciót dolgozott ki, s kéri, hogy az Országgyűlés ezt is fogadja el. Az államtitkár- helyettes felhívta a figyelmet : bár a törvény-tervezet nem mondja ki, a Ptk. szerint Magyarországon csak az állam birtokolhatja a távközlési alaphálózatot. Ez valószínűleg csökkenti majd a külföldi tőke érdeklődését, hátráltatja a versenyt. Véleménye szerint ezért a Ptk. idevágó paragrafusát módosítani kellene. Szólt arról is, hogy nem született még döntés a Távközlési Alapról, holott ennek létrehozása fontos lenne, mert a hátrányos helyzetben levő területek csak így juthatnának távközlési szolgáltatásokhoz. A bizottság javasolta ugyan parlamenti általános vitára a távközlésről és a" frekvenciagazdálkodásról szóló törvényjavaslatokat, de többen hangot adtak abbéli véleményüknek, hogy a tervezetből hiányzik a magyar híradástechnikai ipar védelmére utaló paragrafus. AZ ÖNKORMÁNYZATI BIZOTTSÁG ülésén az ellenzék egy-egy kormány- párti kompromisszumos javaslattal kapcsolatban időt kért, ezért az ülést többször szünet szakította meg. A téma a helyi önkormányzatok 1992. évi címzett és céltámogatásáról szóló törvényjavaslat koncepcionális vitája, illetve az előterjesztéshez benyújtott módosító indítványok megvitatása volt. A bizottság végül az ellenzéki képviselők tartózkodása mellett csatlakozó módosító indítványt fogadott el, amelynek lényege: a dokumentumok pótlásával támogatásra jogosulttá váló önkormányzatok jegyzékéről, valamint a törvényben meghatározott elvek szerinti pénzfelosztásról a kormány a parlament önkormányzati bizottsága számára a törvény közlönyben való közzététele előtt tételes jelentést készít. Ennél? értelmében az önkormányzati bizottság lehetőséget kap a javaslat ellenőrzésére és esetleges megváltoztatására. Végre! Megszületett MR-SZMSZ Gombár Csaba, a Magyar Rádió elnöke szerdán közleményt juttatott el az MTI-hez, amelyben tudatja, hogy április 1-jén elküldte a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkárához, Kajái Józsefhez a Magyar Rádió szervezeti és működési, szabályzatának tervezetét, kérve őt, hogy jóváhagyásra terjessze azt a kormány elé. Az elnök leszögezte, hogy a tervezet kidolgozása során — Antall József miniszterelnök ' kérésének megfelelően — előzetes megegyezés született a rádió elnöke és alelnöke munkakörének tartalmáról, s a kidolgozott szövegváltozatot a kormány megbízottjaként tárgyaló Kajdi József tudomásul vette. Gombár Csaba kitért arra is, hogy a Magyar Rádió alapszabályának kidolgozása során kikérte a rádió szakmái és munkavállalói érdekképviseleti szerveinek véleményét is. Nyilatkozatában az elnök kifejtette: reméli, ezzel minden akadály elhárult az elől, hogy a kormány a lehetőség szerint mihamarabb megtárgyalja a Magyar Rádió zavartalan működése szempontjából nélkülözhetetlen szervezeti és működési szabályzatot. A vita során elhangzott: a szervezet egyetért azzal, hogy az EK-országokban érvényes törvényekkel harmonizáló kamarai törvény szülessen, azonban ez vegye tekintetbe a magyar gazdasági élet pillanatnyi, átmeneti jellegét. Mindenképpen szükség vain olyan törvényre —vélik —, amely a mindenkori kormányzatok számára kötelezővé teszi, hogy tervezett lépéseiket az érintettekkel egyeztessék. A törvénytől elvárják, hogy tegyen pontos különbséget a munkaadói, munka- vállalói érdekképviseletek illetve a kamarák között. Szükséges ugyanis megkülönböztetni egymástól azokat a szervezeteket, amelyeknek hatásági funkciójuk van, és tagságuk kötelező azoktól, amelyek alulról szerveződő, nem kötelező tagsággal rendelkező érdek-képviseleti szervezetek — hangoztatja a VOSZ. — A 'magyar gazdaság egyetlen kitörési lehetősége. ha évről évre egyre jobban teljesít. Ez azonban nem valósílható meg, amíg a jelenlegi magas szinten marad az állam szerepe az újraél osztásban — mondta Tölgyesig Péter, az SZD3Z elnöke, a Vállalkozók Országos Szövetsége elnökségi ülésén. A VOSZ székházéban szerdán létrejött találkozó egyike volt azoknak a tanácskozásoknak, ahol egy politikai párt és a vállalkozókat képviselő szervezet folytatott párbeszédet. Töigyessy Péter az SZDSZ által ésszerűnek talált és képviselt gazdaságpolitika bemutatása kapcsán elmondta: pártja szerint a gazdasági kilábalásnak három fő feltétele van. Ezek közül az első az államháztartási reform, amelynek csökkentenie kell az állam újraelosztó szerepét. Ehhez kapcsolódna a vállalkozás élénkítése, amelynek egyik eleme, hogy vagyonhoz juttassa a társadalombiztosítási rendszert, az egyházakat és egyéb intézményeket, amelyek saját vagyonnal gazdálkodnának a költségvetési támogatás helyett. Az SZDSZ által megfogalmazott gazdaságpolitika harmadik fő eleme a gyors privatizáció. Tö’jgyessy Péter megfogalmazta: ha továbbra is ilyen mértékű marad az állami tulajdon aránya, a gazdaság működése nem fog gyökeresen megváltozni.
