Pest Megyei Hírlap, 1992. április (36. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-13 / 88. szám
NAGYKŐRÖSI XXXVI. ÉVFOLYAM, 88. SZÁM 1992. Április 13., hétfő Vályogos Rudi a leikéért aggódik Feltárul a csipvári agyagos Alighanem utoljára a 60-as évek vegén, a 70-es évek elején folyt Körösön olyan nagyobbacska építkezés, ahol a vályogot használták építőanyagul. Akkor is már csak szükségből, a költségek megtakarítása érdekében rendelt a város egymillió vályogot a Kilián utcai, vagy ahogy a köznyelv emlegeti, a cigánynegyed megépítéséhez. Az olcsó, szinte fillérekbe kerülő falazóanyag, no és persze nem kevés társadalmi munkának köszön-' hetően pár év alatt minden rászoruló cigánycsalád fedél alá jutott. Az persze egy másik kérdés, hogy a szinte ingyen kapott lakóházakat mennyire becsülték meg, tekintették otthonuknak egyesek, de éppen az ilyesféle feltétlen adakozások mutatták meg ■világosan, hogy a társadalmi beilleszkedés elősegítésének célravezető módjait folytonosan félreértelmeztük. FONTOSSÁ VAUK Visszatérve még egy kicsit a vályoghoz, úgy néz ki, ez az ősi, de évtizedekig lebecsült, mellőzött építőanyag ismét fontossá kezd válni. Egyre több új építkező hessenti el magától a tégla-, betonpalota álmát, s kevés pénzből megelégszik a földszintes hajlékkal (a családi házak emeletesre építése egyébként is csak átvett szokás, vidéken nem kényszerűség) és a természetes anyagok közül is a legtermészetesebbet választja, annak nem kevés előnyével. A probléma most viszont másfelől vetődik fel. Nem nagyon vannak már, akik ismerik e mesterség fortélyait. a hajdani vályogos- gödröket betemette a szemét meg a feledés. Az említett egym'llió vályogból félmilliót valamikor a csipvári gödrök partján vertek. Állítólag a legjobb minőségű szürke agyagréteg ágyazódott a sívó homoktenger alá. A vályogvetéssel Gazdag Rudolfot bízták meg annak idején a Kilián sor építéséért felelősek. Gazdag úr nem kevesebb, mint 50 cigánycsaládot verbuvált a csipvári végekre, s néhány hét múltán előállt a félmillió vályoggal a laikusok csodálkozására. Nos, úgy néz ki, Gazdag úr jóvoltából ismét feltárul a környék egyik legnagyobb agyagbányája, s a vályogvetésre vállalkozó ismét méltán viselheti egykori becenevét. Gazdag urat ugyanis csak Vályogos Rudinak nevezték ismerősei. később pedig, ahogy kikopott e foglalatosságból és beállt szállítónak, Fuvaros Rudinak keresztelték. Aki nem a bőre színét nézte, hanem munkáját és akarását, azt, hogy öt gyereket nevelt fel — köztük van diplomás is —, annak talán eszébe sem jutott eltűnődni származásán. — Én ezt a vályogvetést, ha szabad ilyen nagy szavakat használnom, egy picit. a körösi cigányok ügyévé is szeretném tenni. Ha beindul a termelés legkevesebb 10-15 munka nélküli családot szeretnék foglalkoztatni. Nem sok, de legalább ezzel is lehet valamit enyhíteni az egyre szorongató munkanélküliségen. Sikerült olcsón megkapni a területet, szeretném megköszönni az ebbéli segítséget a Mészáros Tsz elnökhelyettesének és a jegyző asszonynak. Az idő javával hozzá is látunk a vetéshez. CSAK ÖNMAGA — Arra vonatkozóan volna-e ötlete, hogyan lehetne a cigányságnak minél több értelmes elfoglaltságot, munkahelyet teremteni? Persze itt már nemcsak a vályogvetésre gondolhatunk. — Hát, hosszú távra szóló, netán még konkrét elképzelésekkel is. azt hiszem, ma senki nem tud kirukkolni. Az új lehetőségeket a már meglévők alapozzák meg. A cigányságon sokféleképpen próbáltak segíteni, csak azt felejtették el, hogy ez a népcsoport olyan ebben a társadalomban, mint a gyerek, akit előbb meg kell tanítani járni, hogy úgy mondjam, fel kell nevelni. — Nagyon igaz, de hogyan? — A cigányságot csak maga a cigányság tudja a környezethez formálni. Hallottam róla, és nagyon örülök, hogy itt a városban is történt újabb kezdeményezés egy cigánytanács formájában, ám az érintettek közül nagyon kever sen tudnak róla. Jó lenne, Munkanélküliek Tisztségek, közgyűlés A minap megalakult Nagykőrösi Munkanélküliek és Álláskeresők Egyesületének vezetősége tisztségviselőket választó ülést tartott. A szervezet elnöke Szilágyi György lett, rajta kívül Rácz Ferencné, Kiss- györgy Benőné és Kecskés László intézi közvetlenül az állás nélkül maradtak ügyeit. A több mint félszáz taggal létrejött egylet április 24-én, pénteken este 6 órai kezdettel tartja közgyűlését, az SZDSZ helyi szervezetének irodájában (Zrínyi utca 2.). A fórumra minden nagykőrösi és környékbeli munkanélkülit várnak. ha valamilyen formában az egész helyi cigánysággal tudatnák, mit akar a szerve zet elérni. Ahhoz, hogy hatékonyan tudjon működni, feltétlenül az itteni cigány ság minden rétege képviselőinek benne kell lennie. De azt hiszem, ez már belső részletkérdés, a legfontosabb az, hogy a várostól megkapjuk azt a segítséget, amely által a szervezet célhoz juttathatja szándékait. SOK AZ ÉRTÉK — Mire gondolnak? — Nem segélyekre, az egy más dolog. Csupán arra, hogy szükség szerint helyiségeket kaphassunk különböző rendezvények lebonyolításához. Ügy gondolom, sok kulturális érték van ebben a régióban ’ is, amit ápolni kell. A cigányság között él a kapcsolat a nyelvi eltérések ellenére is, tehát megvan a lehetősége annak, hogy a környezetbe való beilleszkedést elő tudnánk mozdítani egyrészt a szubkultúra, másrészt a vallás segítségével. A cigányság vallásos, éppen ezért a cigánytanács tevékenységében egyik lényeges feladatnak látjuk az egyházakkal való kapcsolat megteremtését, mert a lélek az, ami itt elsősorban ápolásra szorul. M. J. Elfogadták a költségvetést Elég a pénz, ha... Van ’92. évi költségvetése a városnak. E tény amiatt kapott kifejezetten hangsúlyt, mert az önkormányzat képviselő-testülete tavaly év vége óta többszörös nekirugaszkodás után jutott odáig, hogy törvényesítse meg a legutóbbi ülésen is több vonatkozásban módosított előterjesztést. Mondhatni, az utolsó órában. hiszen ahogy arra Kovács Sándor képviselő is rámutatott, az állami költségvetésből- - gazdálkodó szervezetek, intézmények keretigényének benyújtási határideje is vészesen közeledik. Városi költségvetés híján pedig egyetlen fillér folyósítására sem számíthatnak. Már így is számos helyen feszültséget okoz az étkezési normák realitást nélkülöző kalkulálása, de sürget a felújítások; fejlészté- sek tervezése is, amelyhez ugyancsak a költségvetés ismerete szükségeltetik. Egyébiránt a képviselők egy része az utoljára beterjesztett költségvetési javaslatot is módszeresen ki- szálkázta. Czira Sándor például egyes kiadások mértékét kifogásolta. Leszögezte: A tervezett 6 millió forint helyi adó kivetése nélkül is meg tud élni a város, amennyiben a kiadásokat ésszerű határok közé szorítják. Kiváltképpen a 140 millió forintból lehetne tekintélyes summát lefaragni, amely pénzösszeg a polgár- mesteri hivatal kiadásait teszi ki a ’92-es évre. Ezzel összefüggésben kérdőjelezte meg a város vagyonkimutatásainak pontosságát,' illetve egyes ingatlanainak hasznosítási módját. Tudniillik olyan bérleti költségek is szerepelnek a kalkulációban, mint a polgári védelem objektumbérlete. Vagyis lehetetlen állapot, hogy egy városhoz szervesen hozzátartozó intézmény elhelyezése is pénzügyi függőséggel jár. Kiemelte továbbá a piaMegszépül a telep :W A külső csinosítás általában egy-egy épület felújításának befejezését jelzi. Nincs ez másként a nyársapáti Haladás Termelőszövetkezet ipartelepének felújításakor sem, .ahol Tóth Krisztián cs Kiss István festők a mázolást végzik (Varga Irén felvétele) cok, vásárok veszteségesre kalkulálását, a Pálfája parkerdőre számolt mintegy 340 ezer forintos, véleménye szerint indokolatlan összeget. Huszár Kálmán úgyszintén szót emelt a második félévre tervezett lakossági adók ellen. Nem ért egyet azzal, hogy a lakosság széles rétegeitől, így az amúgy is igen nehéz sorsú tanyasi emberektől beszedett pénzekből olyan beruházásokat valósítsanak meg, amelyeknek csak jóval szőkébb körben veszik hasznát. Az utakat, egyéb művesítése- ket ne az adókból finanszírozzák, hanem mindenekelőtt azok tegyék le érte a pénzt, akiknek érdekük fűződik hozzá — húzta alá. Több további hozzászólás mérlegelése után végül is a testület abban állapodott meg, hogy a polgármesteri hivatal költségvetéséből kiemelnek 51 millió forintot, amit a szűkebben vett szakfeladatok finanszírozására fordítanak. Helyébe a tavalyi pénzkeretet állapították meg. Elutasították továbbá az ominózus 6 millió forintot, amit kommunális adóként terveztek be a pénzügyi egyensúly biztosítása érdekében, üsz- szességében 920,2 millió forint bevétellel és 914,2 millió forint kiadással az idei költségvetést egyhangúlag elfogadták. — ay Érettek hatvan esztendeje Emlékektől boldogan Ritka érettségi találkozóra került sor az Arany János Gimnáziumban. Egy 1932-ben érettségizett osztály tanulói gyűltek össze 60 éves jubileumukra. Annak idején huszonhatan tettek vizsgát, és mostanra négyen maradiak. A négy öregdiák: dr. Szarvas László, dr. Szabó Károly, dr. Dezső Lóránt és dr. Szabó Endre. Ez utóbbi, aki atlétaként ott volt az 1936-os berlini olimpián, Svédországból utazott haza a találkozóra. Az egykori diákok felkeresték az alma matert, és meghatottan ültek be a modern iskolapadokba, régi osztálytermükben. Dr. Szarvas László felidézett egy több mint hatvanesztendős emléket. Dezső Lóránt felelt latinból. A bellum szót kellett volna magyarul mégmondariia, de nem tudta. Szarvas László súgott neki: „harc”. Dezső Lóránt ragyogó arccal vágta ki: „arc”. S hogy tanár lássa, milyen jól tudja, még két jelentést hozzámondott: „ábrázat, tekintet”. A négy egykori diák az emlékektől boldogan hagyta el a gimnáziumot, hogy bankettel is megünnepelje hatvanéves érettségi találkozót. Sporthírek Tornászlányok A középiskolás leány tornabajnokság déli csoportbeli 2. fordulóját a tervezettnél egy héttel később rendezték Cegléden 6 csapattal. Az első két helyet ottaniak szerezték meg. A szoros mezőnyben a 2—4. helyeket tizedpontok döntötték el. 3. Nk. Gimnázium (Barcsai, Marosfi, Szőke, Harsány i, Szűcs, Takács) 172,2; 4. Nk. Élelmiszer- ipari Szakközépiskola (Székely, Gere, Jakabházi, Kónya, Balogh) 171,5 ponttal. Gimnazistáink ugrásban 44,3-mal és a toldisok talajon 43,4-gyel szerepeltek a legjobban. SERDÜLÖFOCI A monor—ceglédi összevont körzeti serdülő labdarúgó-bajnokság állása a tavaszi folytatás előtt a ceglédi csoportban: 1. Nk. Toldi DSK 2. Ceglédi Kossuth-II. S 7 — 2 41-10 14 3. NIC. Kgy. Kinizsi 4. Abonyi SE 5. Törten Tsz SK 9 2 — 7 12-27 4 6. Nyáregyházi KSK 10 7. Pilisi KSK 10 10 10 ------- 65- 5 20 6 — 6 — 3 37-10 12 3 33-15 12 t 11-40 9 8-85 Befejezésül a gyömrői és ceglédi csoportban azonos helyen végzett csapatok oda-visszavágós rájátszásban döntik el a végső, ösz- szevont körzeti helyezéseket. ÜREGFIÚK Nk. (volt Kinizsi) öregfiúk—Nyársapát öregfiúk 16-6 (3-5). A szomszéd községben vívott barátságos, kispályás mérkőzés első félidejében a kisméretű teremhez hozzászokott, fiatalabb otthoniak voltak eredményesebbek. Eordulás után a technikásabb körösiek felülkerekedtek. Szabadtéri előkészületi, nagypályás mérkőzésen, idegenben: Ceglédi Kossuth- Honvéd ifi—Nk. Toldi DSK ifi 4-4 volt. BIRKÓZÓK Az Nk. Konzervgyár Kinizsi SE birkózószakoszlá- lya 12—14 éves korú, az átlagosnál nehezebb súlyú fiúkkal szeretné bővíteni sportolóinak számát. Az érdeklődők Sárosi Tibor és Sáros! Béla edzőknél jelentkezzenek hétfőn, szerdán, pénteken 16—18 óra között a Sportotthonban, a pincei edzőteremben. HÉTFŐI PROGRAM Kosárlabda. A Kossuth- tornacsarnokban 7—12 óráig helyosztók, Petőfi-torna- csarnok, 8 óra: az 5-6., 9.45-kor: a 3-4, helyekért, 11.30-kor: a gyermek leánybajnokság országos döntő mérkőzése. Kiskunfélegyháza: K. TK ifi—Nk. Kosárlabda Klub II., megyei férfibajnoki mérkőzés. Zalaegerszeg: a fiú serdülőkupa országos döntője. S. Z. nagykőrösi hírlap Nagykőrös, Széchenyi tér 17. 0 A szerkesztőség vezetője: Haltai Ottó. Munkatárs: Miklay Jenő. % Postacím: 2750 Nagykörös, Pf. 23. Telefax és telefon: (20) -51-398. • Hirdetésfelvétel: kedden 10—13, csütörtökön 14—16 éra között. • Híreket, információkat munkanapokon 8-tól 10 éráig várunk. Mozim Április 13-án a nagyteremben: A rettegés foka. Színes, amerikai pszieho- horror. Előadás 6 és 8 órakor. FI