Pest Megyei Hírlap, 1992. április (36. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-13 / 88. szám

A Sasad „virágszombatja” (Hancsovszki János felvételei) (Folytatás az 1. oldalról.) törvény alapján a szövet­kezet átalakulását támo­gatni fogja. Azzal is egyet­értünk, hogy politikamen­tesen a szövetkezet tagsága legyen a dolgok és a helyzet ura ... Nem felada­tom minősíteni és értékelni ezt a gesztust. Engedjék meg, hogy jó utat kívánjak önöknek a Budapesten való keresztülutazásuk során. És következett a vissza­út, át az Alkotmány utcán, majd a Nagykörúton. Va­laki meg is jegyezte a szer­vezőket és újságírókat szál­lító kocsiban, hogy a több kilométeres (egyébként rendkívül fegyelmezett és kulturált „virágosokat” ko- csikáztató) konvoj akár húsvéti lakodalmas menet­nek is bediene. Megkérdez­tem a mellettem ülő, nép­viseletbe öltözött , nénit, Chrenko Alajosáét, akinek az ünnepi virágkosár át­adása volt a tiszte, hogy így, ilyen szűkösnek kép­zelte el a Parlamentet, meg aztán, hogy egy nyugdíjas, aki téeszben dolgozta le életét, mit remélne a rész­vénytársaságtól ...? Tudom ugyanis, hogy a földből élő parasztot — épp azért, mert sokszor elpolitizálták kezé­ből a tulajdonát, ilyen, meg olyan paragrafusokra hi­vatkozva — inkább az ér­dekli most, hogy ne csúsz- szon ki újra alóla a birtok. Nos, „az rt.-ről” semmit, ellenben azt megtudtam, hogy Sóskút igen szép falu, és hasonló Tárnok is; de a választás, hogy most itt le­gyen, őrá esett, hiszen van ideje bőven egy nyugdíjas­nak ... még demonstrálni is. A délre véget ért de­monstrációt követően meg­kértem dr. Mihalik Lászlót, a Sasad Termelőszövetkezet elnökét, összegezze vállal­kozásuk során szerzett be­nyomásait. — Mi a petíciónkat át­nyújtottuk mind a Legfel­sőbb Bíróságnak, mind pe­dig a miniszterelnök úr megbízottjának. Én úgy vé­lem, hogy a Sasadhoz illő munkakultúrával, politika­kultúrával csináltuk végig figyelemfelhívó demonstrá­ciónkat. Azt a karaktert adtuk ennek, amit ma igen ritkán tapasztalunk: hogy mi békességet akarunk, tiszta dolgot, egy normális jogrend szerinti működést igényelünk a magunk szá­mára. És mindezt szimboli­kusan is ki szerettük volna fejezni — virággal, nem bunkóval, nem ordibálással. (bágyoni) Hitte!, erővel, akarattal Lesz magyar feltámadás! (Folytatás az 1. oldalról) \ éves is, de még megéri:- erős lesz a magyar nemzet. — Azért jöttem, hogy ezen a napon, amikor a hősi halottakra emléke­zünk, hitet adjak: lesz ma­gyar feltámadás, lesz igazi magyar felemelkedés — jelentette ki Antall József vasárnap Hódmezővásárhe­lyen. A II. világháború és a fasizmus áldozataira em­lékező kegyeleti nap ki­emelkedő eseményeként a miniszterelnök felavatta a világháborús emlékművet, Lantos Györgyi és Szerem- lei Márta alkotását. Kifejtette: most, amikor az ország az átalakulás sú­lyos megpróbáltatásait éli, úgy kell tekintenünk ezt a változást, mintha egy há­borút követő átalakulás lenne. — Amikor programot hirdettünk arra, milyen lesz az új Magyarország, mi nem azt mondtuk, hogy néhány hónap alatt fog végbemenni az átalakulás, hiszen akkor még nem le­hetett mindent, például a múit örökségét, a piacok el­vesztését figyelembe venni — emlékeztetett a rend­szerváltozás kezdetére a miniszterelnök, hozzátéve: a program végrehajtásához hitre, erőre, akaratra van szükség. Antall József a világégés áldozataira emlékezve be­szélt arról, hogy hősi halott mindenki, aki katonaként esett el, hiszen esküjéhez híven parancsot teljesített a haza, a szülőföld védel­mében. De hősi halottak azok — s ők voltak többen —, akik koncentrációs vágy fogolytáborokban vesztet­ték életüket. A mai nap korszakot zár le — hangoztatta —, és az ősi város, Hódmezővásár­hely1 legyen jelképe a ma­gyar felemelkedésnek. Avatóbeszédét követően a kormányfő díszsortűz mellett koszorút helyezett el az emlékmű talapzatán. Göncz Árpád fogadta Jacques Áttalit Előbb a gyógyulás, utáma a gyógyszer Űj magyar Moncloa-paktu- mut szorgalmazott az MSZP elnöke vasárnap, a Balol­dali Önkormányzati Közös­ség budapesti alakuló ülé­sén. Horn Gyula szerint a kor­mány, az ellenzék, az ér­dekképviseletek és az ön- kormányzatok véleményé­Astra-parti Érden márkakereskedője — Astra- partira csalogatta a közön­séget. A szombati nyitás előtt még senki sem tudhatta, milyen lesz az érdeklődés, egyáltalán az időjárás ke­gyeibe fogadja-e a ráérőket. Végül is kiderült, hogy szép­számú kíváncsiskodó, vásá­rolni vágyó „zaklatta” a tiszta overallos szerelőket és a cég dolgozóit. Népes csa­ládok érkeztek, jött apuka, anyuka, gyerek és olykor az unokák sem hiányoztak. Mindenki látni akarta az Opel Astrát. Az érkezők nem csalódtak, itt most mindent lehetett. Beülhet­tek az Astrába, beindíthat­tak, s á kiállított kocsik a megmondhatói, alig győzték a próbautakat, mert bizony arra is volt lehetőség. Aki nem vezetett, az válogatha­tott a sörök és üdítők közül, harapnivaló is ugyancsak akadt. S ami a legfontosabb, üz­let is köttetett szép szám­mal, ezt Germán József, a kft. ügyvezető elnöke újsá­golta. Mint megtudtuk, töb­ben a tízszázalékos vétel­árelőleggel érkeztek, hiszen az Op 1 Astra jelenlegi óra ugyancsak kedvező. Min­denesetre a kétnapos érdi Astra-parti megmutatta, hogy mi magyarok immár nem csak autót tudunk ösz- szeszerelni, az üzlethez is kezdünk érteni. Középen Germán József ügyvezető elnök A hét vége, mint azt az országos reklámkampányból megtudtuk, az Astra jegyé­ben telt el. Nem ksU csil- lagjósnak lenni ahhoz, hogy bárki rájöjjön, hogy ezúttal a jövő „népautójával” talál­kozhattak azok, akis felke­resték az Opel gépkocsikat forgalmazó kereskedőket. Bizony szép számmal akad­tak érdeklődők. így volt ez Érden is, ahol a Difer Kft. szervizében — megyénk első (Ilancsovszki János felvétele) nek egyeztetésével elkerül­het övé válna, hogy csak egy szűk, politikai elit akarata érvényes üljön. Az ülésen az egész or­szágból összegyűlt, több mint 400 szocialista, illetve baloldali érzelmű önkor­mányzati képviselő előtt a pártelnök mérleget vont az 1990-es választások óta el­telt időről. Megállapította, hogy az országban kiépült a demokratikus jogállam, mű­ködik a többpártrendszer és az egész nemzet egyetért azzal, hogy ez a folyamat visszafordíthatatlan. A mos­tani rendszernek — muta­tott rá Horn Gyula — azon­ban előzményei is vol­tak. Magyarország helyzeti előnyben volt, mert azon kevés ország közé tartozott, amelyek maguk teremtették meg az átalakulás feltété- leit. Kevesebb a reméltnél as a támogatás, amit Magyar- ország az elmúlt két év alatt a fejlett államoktól kapott. A gazdasági kapcso­latokban nem a segítő szán­dék, hanem a profitérde­kek döntenek — fejtegette Horn Gyula, majd megálla­pítottá, hogy hazánknak újabb és újabb kezdemé­nyezésekkel kell élnie, hogy ezt a gyakorlatot sikerül­jön megváltoztatni. A vasárnapi ülés résztve­vői kimondták a Baloldali önkormányzati Közösség megalakulását. Az elnökké választott Baja Ferenc, az MSZP önkormányzati ügy­vivője a közösség feladata­ként jelölte meg a pórt ön- kormányzati munkájának és az önkormányzataikban zaj­ló folyamatoknak az elem­zését. Az országos jelentő­ségű önkormányzati kérdé­sekben a párt szakmai és politikai magatartása irány­elveinek kialakítását terve­zik. <S{frlcnj 3 Valóságos politikai szenzá­ciónak minősítették az új­ságírók az MDF gazdasági konferenciáját követő saj­tótájékoztatón Szabó Tamás tárca nélküli miniszter va­sárnapi előadását. A jelző arra vonatkozott, hogy a miniszter elismerés­sel szólt az elmúlt rendszer gazdaságban fellelhető né­hány erőfeszítéséről, kezde­ményezéséről. Így rámuta­tott, hogy a háztáji gazda­ságok engedélyezése, majd a tsz-melléküzemágak lét­rehozása, az 1968-as gazda­sági reform pedig igyeke­zett távolabb húzni a gaz­daságot a politikától, s' di­cséretesnek említette, hogy a nyolcvanas évele elején megkezdődött az üzletek bérbeadása, ami lehetővé tette, hogy az ott dolgozók vállalkozói tapasztalatot szerezzenek. Így nem vé­letlen: a mai vállalkozók jelentős része éppen az em­lített területekről kerül ki. Szabó Tamás azt is kije­lentette, hogy hiba lenne politikai visszásságok miatt, csak azért kirekeszteni az egyébként rátermetteket a privatizációból, mert a le­tűnt gazdasági nomenkla­túra; részei voltak. Ilyen hibát egyébként már több­ször elkövettek Magyaror­szágon, nem kell megismé­telni — hangsúlyozta. Szabó Tamás előadásában határozottan fellépett a gazdasági fegyelmezetlen­ség, a körbetartozás, az adók és a vámok visszatar­tása ellen. Mint mondotta, az ilyen magatartás gazda- ságellenes, versenyellenes, másakra hárítja át a terhe­ket. A privatizációs cso­magterv — meggyőződése szerint — megfelelő mód­szert ajánl a piacgazdasági kritériumoknak megfele­lően az állami vagyon ha­tékony működtetésére is. A miniszter számára érthetet­len, hogy amíg az IMF-től és a Világbanktól elisme­rést, sőt a megvalósítására hitelt kapott a tervcsomag, azt itthon sokan bírálják. A gazdasági konferencia második napján került sor a mezőgazdaság helyzeté­nek értékelésére. Bogárdi Zoltán, az MDF országos elnöksége tagjának megfo­galmazása szerint „egyre véresebb politikai harc fo­lyik”, amely egyik oka, hogy az agrárértelmiség fél az újrakezdéstől. Ügy vél­te, a nagyvárosok és üdülő­vidékek környékét veszély fenyegeti: mégpedig a ter­melés zászlaja alatt kiala­kuló telekspekuláció. Ezt előzték meg — mint mon­dotta — a Sasad Termelő- szövetkezet részvénytársa­sággá alakulásának meg­akadályozásával is. A hol­nap mezőgazdaságát ille­tően eltérő vélemények is elhangzottak, abban viszont egyetértettek a felszólalók, hogy az új agrárvállalko­zásokhoz megfelelő banki háttérre van szükség. Ilyen lesz a takarékszövetkezet, amely a tervek szerint szakapparátusát agrármér­nökökkel is bővíti majd. A kormány kétéves gaz­daságpolitikáját eredmé­nyesnek ítéli a Stabilizáció után címmel megtartott MDF gazdasági konferencia befejezésekor elfogadott állásfoglalás. A dokumen­tum leszögezi: helyreállt a külső és belső egyensúly és az ország fizetőképessége iránti bizalom. A piacgaz­daság jogi és intézmény- rendszere kiépült. Mind­ezek után a konferencia résztvevőinek megítélése szerint a gazdasági növe­kedést elősegítő gazdaság- politikára van szükség. En­nek megfelelően fel kell gyorsítani az infrastruktúra fejlesztését, a külföldi tőke bevonását és a hitelkama­tok csökkentését. mm GAZDASÁGI tiOKEEREMGSA A hibákat nem keH megismételni hogy a jelenlegi nagymér­tékű tőkekiáramlás meg­hiúsítja a gazdasági növe­kedés megindítását Ma­gyarországon és a szomszé­dos országokban. Hazánk­ban ez az egyik legfőbb akadálya annak, hogy emel­kedő pályára lehessen állí­tani a gazdaságot. Ügy tű­nik — hangsúlyozta a köz- társasági elnök —, hogy a nyugatiak a következőkép­pen gondolkodnak: előbb gyógyuljanak meg a beteg gazdaságok, aztán majd szállítják a gyógyszert. Jacques Attali válaszá­ban elégedetten nyilatko­zott a magyar gazdasági helyzetről. Különösen ked­vezőnek ítélte meg, hogy a Kelet-Európába áramló külföldi tőke több mint 50 százaléka Magyarországra jött. Véleménye szerint a legfontosabb feladat: javí­tani *a tőke fogadásának feltételeit hazánkban. Az EBRD Magyarországon ezt tekinti legjelentősebb fel­adatának. Az EBRD szakértői, a meg­hívott üzletemberek a ke­let-európai pénzügyi szek­tor reformjáról cserélték ki tapasztalataikat vasárnap délután a Magyar Gazdasá­gi Kamara épületében. Az Európa Bank által felkért előadók részben a nyugat- európai bankok, bankrend­szer tapasztalatait ismertet­ték a megjelent üzletembe­rek, bankárok előtt, rész­ben a kelet-európai orszá­gok speciális problémáival, a kialakuló pénzpiac nehéz­ségeivel ismerkedtek. Göncz Árpád köztársasá­gi elnök vasárnap este a Parlarpentben fogadta Jacques Attalit, az EBRD elnökét, valamint a bank kormányzótanácsának tag­jait. Göncz Árpád és Jacques Attali közvetlen megbeszé­lésén — melyen részt vett Kupa Mihály pénzügymi­niszter is — elsősorban ar­ról volt szó, mit tehet a bank a térségért, Magyar- országért. Göncz Árpád ar­ra hívta fel a figyelmet, Megalakult a BÖK Politikai váltógazdálkodás

Next

/
Thumbnails
Contents