Pest Megyei Hírlap, 1992. április (36. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-11 / 87. szám

GÖDÖLLŐI bitmap XIX. ÉVFOLYAM, 87. SZÁM 1992. ÁPRILIS 11., SZOMBAT Kistáji összefogás az ifjúságért ? Értük és velük! Annyi gond feszíti a felnőttek társadalmát, hogy szin­te elfeledkezünk arról, ami majd holnap jelentkezik: amikor a magára hagyott fiatalságnak — gyermekeink­nek — kell átadni azt a bizonyos stafétabotot. A fenn­maradásért vívott napi küzdelmekben uieg-megállva, aggódva figyeljük mindazt, ami gyermekeink jelenét, jövőjét, életlehetőségeit meghatározza. Teleki gróf és a politika földrajz A tudósra emlékeztek A Teleki család néhány tagja, és mintegy harminc ér­deklődő vett részt azon az emlékülésen, melyet a tudós­politikus gróf halálának 51. évfordulóján a Teleki Pál Egyesület a gödöllői művelődési központban rendezett meg. A meghívott előadók — dr. Mádai Lajos címzetes egyetemi tanár és dr. Körösi Mária egyetemi docens — elsősorban a tudósról szóltak, így nem csoda, hogy a vendégek között volt Papp-Váry Árpád, a Kartográfiai Vállalat igazgatója is. Az eseményről videofelvétel ké­szült, melyet tanulmányozás végett eljuttattak a mi­niszterelnöknek. — Mit tudunk mi, fel­nőttek segíteni, amikor magunk is olyan nehézsé­geikkel nézünk szembe, amiket alig tudunk meg­oldani? — töprengett a minap dr. Basa Antal, Gal- gahévíz polgármestere, a községháza tanácstermé­ben, amikor megnyitotta azt a beszélgetést, amelyen a fiatalságnak nyújtandó segítség lehetőségeit ke­resték a Galga mentéről érkezett polgárok. A Pest Megyei Művelő­dési Közösségek Szövetsé­gének kezdeményezésére esett a választás e térség­re. A polgármester, aki családfőként, orvosként, sportemberként több ol­dalról ismeri a fiatalok problémáit, Galgamácsá- tól Túráig küldte el a meg­hívókat önkormányzatok­nak. intézményeknek, egye­sületeknek. Azzal a meg­győződéssel, hogy érdemes olyan rendszeres fórumot szervezni, amelyen össze lehetne fogni a Galga men­tén jelentkező teendőket és közkinccsé tenni a külön­böző megoldási javaslato­kat, mi több: módokat. Hi­szen van, amit egy-égy község önállóan nem tud megoldani, és van, ami szélesebb körben is elter­jesztendő. Kinek a kezében ? Gondolatébresztő elő­adást dr. Gelenasér Kata­lin, a gödöllői művelődési központ igazgató-helyette­se. egyetemi adjunktus tar­tott. — Akinek a kezében van az ifjúság, azé a jövő — mondta bevezetőjében. — Most sokan vannak kap­csolatban az ifjúsággal, de senki kezében nincs iga­zán ez a réteg. Kiemelte hogy 6—14 éves korig elsősorban a pe­dagógusoké a fiatalság. A gyerekek hétezer órát ül­nek végig az iskolában, és ebben az életszakaszban alakulnak ki alapvető szo­A fóti Vörösmarty Ter­melőszövetkezet veresegy­házi székhelyű nyulász- klubja ebben az évben is megrendezi a már hagyo­mányosnak tekinthető házi­nyúl-, díszgalamb-, kisállat- kiállítását május 1. és 3. ke zött a veresegyházi egykot Anna-malom udvarán. Is kásáik. A 10. életévig fel­építik túlélési stratégiáju­kat. Fogolyként Az iskola ismerethang­súlyos: nem a gyermek személyisége van a közép­pontban. hanem a teljesí­tőképessége. A jó tanulót 3-4 tárgyból is indítják ta­nulmányi versenyeken, s ez többnyire mégsem válik a javára. A közepes tanulók nem szeretik a jó tanuló­kat. Elfogadják magukról, hogy nem sikeres emberek — pedig kiváló szervezők, ügyes, edzett gyerekek van­nak közöttük. S milyen furcsa is az élet — az is­kolai jók az életben gyak­ran kevésbé érvényesül­nek a „gyengébbeknél”. Jelenleg nincsen olyan általános együttélési for­ma, amelyben a gyerekek akarhatnának valamit, amelyben megszólítanák őket. A fiatalokat ezért az szólítja meg, ami van: az utca, a galeri, a család — ahol jórészt munkaerőként tartják számon — a hob­bi és a művelődési in­tézmények. A gyerek azonban, mint önmaga, az utóbbiban sem érdekes. A kultúrházak is teljesít­mény központ úak, azért a képző folyamat jellemzi működésüket. A gyerekek többsége az iskolán kívül a tömegkommunikáció fog­lya. A video, a tévé sze­mélytelenné teszi őket. hi­szen rájuk nem kíváncsiak! A képernyőn folyamatosan a szenzáció jelenik meg — a képernyőn kívül ezzel nem találkozik a gyerek. A műholdas adások rátesz­nek egy lapáttal: összeke­verik a rágiók, nemzetek alapmentalitását; menta­litássokasággal zavarják meg őket. Sereg rossz min­tát kapnak. Rájuk állt a fogyasztási cikkek ipara is, és ma már a felnőttek is gyerekek szeretnének „ma­radni”. Sajnos nem kételkedhe­tünk az elhangzottakban, hiszen mindezt évek, évii­mét lesz zsűriztetés, tombo­la és vásár is. A kiállítás naponta 8-tól 4-ig tart majd nyitva. GÖDÖLLŐI HÍRLAP Gödöllő, Szabadság tér 10. • A szerkesztőség vezető­je: Balázs Gusztáv. • Munkatárs: Pillér Éva. • Postacím: Gödöllő, Pf. 14. 2100. Telefax és telefon: (28) 20-796. • Szerkesztősé­gi fogadóóra: hétfőn 10-töI 13 óráig. • Hirdetésfelvé­tel: munkanapokon 8.30-tól 13 óráig a szerkesztőség­ben. zedek alatt mi is átéltük, legfeljebb nem tudtuk a ta­pasztalatokat ilyen sorba rakni és felismerni az ösz- szefüggéseket. — A német családok gyermekeikkel élnek, a ma­gyarok a gyermekeikért, de nélkülük — folytatta az előadó. — A nagy család­ban, a társadalomban is így van ez: a fiatalokról nélkülük gondoskodunk. A felnőttek társadalma nem kezdte visszaszerezni a fiatalokét: ez bűn. Külö­nösen napjainkban, ami­kor minden átalakul. A magára hagyatottság, a munkanélküliség sokkos állapotba vezeti utódain­kat. Gyermeki jogok A fiatalok érdekében kell kezdeményezni, de nem helyettük cselekedni. Ez lehetne a mottója is a galgahévízi kezdeménye­zésnek, ami jó lenne, ha gyökeret verne. Azért, hogy ne éljék önmaguk lehető­ségei alatt életüket az új generáció tagjai. Vidéken különös gond, hogy az általános iskola elvégzéséig helyben élő if­júság a továbbtanulás ide­jén elhagyja faluját. El­mennek azok is, akik a kö­zösség kovászai lehetnének, s mire visszajönnek — ha visszajönnek — már el­vesztek. Van-e igény e kistáji mo­dellértékű összefogásra? Nem az első összejövete­len-derül ki. Legközelebb a gyermeki joggal foglal­koznak, nos, ez is izgalmas téma lesz. A felnőttek sem ismerik, a gyermekek hon­nan ismernék. A Magyar Olaj- és Gáz­ipar Rt. kutatócsoportja szeizmikus mérési mun­kákat végez a két község­ben. Valkón, a Szabadság út, Vácszentlászlón a Zsám- boki út. Fő út. Túrái út, Valkói út mentén és a kül­területeken halad a mérő­csoport. A szakemberek kérik a lakosságot, hogy a kihelyezett karókhoz, érté­kes műszerekhez és kábe­lekhez ne nyúljanak, tü­relmesen viseljék el az esetleges forgalomkorlá­tozást és a gépek zaját. A Petőfi Sándor Műve­lődési Központ Házi muzsi­ka sorozatában április 12-én, vasárnap 17 órakor Dudás Etelka, a gödöllői zeneiskola volt növendéke, jelenlegi tanára ad hang­versenyt. A szegedi konzervató­rium brácsa tanszakos vég­zős hallgatójaként ezúttal diplomaműsorát mutatja Dr. Mádat Lajos gróf Teleki Pál és a nemzetiségi politika kapcsolatáról be­szélt. Az előadó 1939 szep­temberétől a Teleki által alapított Államtudományi Intézetheti dolgozott, mely­nek dr. Rónai András — a tudós tanítványa és mun­katársa — volt a vezetője. Az ifjú Mádai Lajos így került közel a két bécsi döntés nyomán kikereke­dett Magyarország nemze­tiségi felméréseinek prob­lémáihoz, és az ezzel fog­lalkozó földrajztudóshoz. A nemzetiségről Az 1880-ban 325 000 négyzetkilométeren elterülő ország lakosságának mint­egy 47 százaléka, 1941-ben, a bécsi döntés után 55 szá­zaléka vallotta magát ma­gyar anyanyelvűnek a nép- számlálások során. 1920-ban a maid’ negyedére aszaló- dott magyarhon nyolcmil­liós lakosságának 90 száza­léka jelölte meg a magyart anyanyelveként, míg Tria­non hatására három és fél millió magyar szomszédos országokban találta magát. Már az első bécsi dön­tés után nyilvánvalóvá vált, hogy újabb népszámlálásra van szükség. Teleki azt is világosan látta, hogy az el­múlt hatvan évben az anyanyelv kérdése elavult ismérvvé vált, hiszen a nemzetiség nemcsak nyelvi és leszármazási, hanem ér­zelmi, akarati és kulturális közösséget is jelent. A nép­számlálási kérdőívekre új kérdés került fel: Milyen nemzetiséghez tartozónak érzi magát? Teleki ezzel szakított a nemzetiségekre vonatkozó konzervatív szemlélettel. Kijelentette, hogy törődni kell az embe- reklelkével, így hadd dönt­sék el maguk, hogy melyik nemzetiséghez tartoznak. 1941. február 1. és 15. kö­A méréseket 1992. ápri­lis 13—17. között végzik el a két településen. A mes­terséges rezgé&keltés az épületekben semmiféle ká­rosodást nem idéz elő. Az esetlegesen keletkező ta­posása és egyéb károkat a polgármesteri hivatalnál kell bejelenteni április 24-ig, és azt a kutatócso­port megtéríti. A MÓL Rt. és a közsé­gek vezetői kérik a lako­sok megértését és türel­mét. be: Bach e-moll szvitjét, Mozart F-d\tr oboanégye­sét, Schubert Arpeggione- szonátáját és Walton brá­csaversenyét. Zongorán Magyari Zsuzsa tanárnő kí­séri, oboán, hegedűn, illet­ve gordonkán három évfo­lyamtársa működik közre. A szervezők minden ér­deklődőt szeretettel várnak a rendezvényre. zött — főként a nemzet napszámosaiból verbuvá­lódott — népszámlálók mérték fel az ország né­pességét. A csalások elke­rülése érdekében három­négy főből álló ellenőrző bizottságok vigyázták a művelet tisztaságát. Dr. Mádai Lajos Rónai András és Révai István gróf társa­ságában a Kassa környéki vegyes lakosságú falvakat felügyelte. Befejezésül elmondta, hogy a nemzetiségek felmé­résében az utóbbi népszám­lálás során ismét a valóság­hoz való közeledés tapasz­talható. Solymár példáját említette, ahol 1980-ban 15-en, míg ’91-ben már 81-en vallották német nem­zetiségűnek magukat. E számok Teleki Pál előrelá­tását, a nemzetiségek elis­meréséért tett lépéseinek aktualitását jelentik. Ellentétek között Dr. Körösi Mária Teleki Pál politikaföldrajzi gondo­latairól tartott előadást. Ö dr. Rónai András tanítvá­nyaként került a tudós Te­leki munkássága közelébe. A politikaföldrajz definí­cióját — mely fogalmat a földrajz társadalomtudomá­nyi, a politika természet- tudományi szemléleteként határozza meg — az ango­lok katonai, a franciák em­berközpontú, a németek népterület szerinti, és az amerikaiak belső problé­mákat vizsgáló, összefüggé­seket kereső politikai föld­rajzának összevetésével tet­te szemléletessé. Az ifjú Teleki gróf Ázsia történetéről írt dolgozatá­val hívta fel magára a tu­dósvilág figyelmét; saját A Gödöllő és Vidéke Ipartestület, valamint a polgármesteri hivatal la­kosságszolgálati irodája áp­rilis 13-án, hétfőn 14 órá­tól tartja — az Országos Kisvállalkozás Fejlesztési Iroda Joinfo Klubja kere­tében — soron következő vállalkozói klubfoglalkozá­sát. A városháza földszinti tanácskozótermében a ter­vek szerint először Molnár­áé Kozma Zsuzsanna, a Pest Megyei Társadalom- biztosítási Igazgatóság váci kirendeltségvezetője tart előadást Hogyan változtak a társadalombiztosítási jog­szabályok 1992-ben? cím­mel. Fél négytől Solymár Ár­pád, a Pest Megyei Fo­gyasztóvédelmi Felügyelő­ség vezetője tájékoztatja a klub résztvevőit arról, hogy milyen fogyasztóvé­delmi ellenőrzések várha­tók az egyéni vállalkozók­nál a kisipar, a magánke­reskedelem és a vendéglá­tás területén. Végül idősze­rű feladatokról beszél Ivánfiné Tóth Ágnes, a la­kosságszolgálati iroda fő­előadója. Az ingyenes klubfoglal­bevallása szerint — szár­mazásunk révén — e föld­rész bír a legnagyobb je­lentőséggel számunkra, Bár későbbi műveiben Európa és Amerika gazdasági és politikai földrajzával is foglalkozott, megállapítot­ta : kontinensünk országai keveset törődnek velünk, Amerika pedig Európával szinte semennyit sem. Egy esetleg létrejövő dunai konföderáció tartósságának fő akadályaként az itt élő nemzetek közt feszülő el­lentéteket említette — kü­lönböző tájak népeinek a bajait nem lehet azonos módon orvosolni. Emberformáló kiima A magyar megoldás saját népünk jellege és karak­tere szerint lehetséges, idézte a tudóst dr. Körösi Mária. A földrajzi klíma nemcsak az időjárás, ha­nem az emberi életforma és gondolkodás alakítója is, így hatását a magyarok ősi normát képviselő — éppen ezért új eszmékkel felcse­rélhetetlen — nemzetiségi politikájának fejlődésére is kifejtette. Szó esett még Teleki Pál térképészetben alkalmazott ábrázolási találmányáról is, melynek segítségével a lai­kus is rengeteg információ­hoz juthat egy ország más és más tájegységein élő nemzetiségeinek jellemzői­ről. Mindezt egyetlen tér­képen el lehet helyezni, ami azért is fontos, mert Tele­ki Pál jelszava az volt: Ke­zedben a térképpel olvass! Az előadások után a hall­gatók magnófelvételről is­merkedhettek meg dr. Ró­nai András visszaemlékezé­seinek részleteivel és a grófnak barátja, Csáky Ist­ván temetésén elmondott búcsúbeszédévéi. Beszédei­ből és írásaiból válogatást jelentetett meg a Teleki Pál Egyesület és a műve­lődési központ, melyből további hasznos ismeretek szerezhetők a sokoldalú tu­dós és politikus életéről és gondolatairól. H. Sz. kozásra — melyen lehető­ség lesz egyes konkrét kér­dések külön-külön történő megbeszélésére az előadók­kal — várják jelenlegi és leendő egyéni vállalkozó­kat. A gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont (Gödöllő, Szent-Györgyi Albert u. 4.) munkatársat keres: irányítástechnikában és karbantartásban jártas, legfeljebb 40 éves elektrotechnikust vagy üzemmérnököt A német szakmai nyelvismeret előnyt jelent. Jelentkezni lehet április 30-áig, szakmai önéletrajzzal és a végzettséget igazoló okmányokkal. VERESEGYHÁZ Idén is megrendezik B. G. Va Ikó. Vácszentlászló ....... ' !■■■■■— ■!! I ■ I. II I I I ■■■........ff Kő olajkutatás Házi muzsika Diplomaműsor Vállalkozói klub Jogszabályok, ellenőrzések

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents