Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-07 / 57. szám

Nagyböjt első vasárnapja MÁK ÖVE CZ TEMPLOMAI A megkísértés A hit szimbólumai „Isten legnagyobb bará­tai egyszersmind a leg­inkább mcgpróbáltatott emberek voltak.” (Aranyszájú Szent Já­nos) A böjti időszak nyitánya ez a megkísértés-történet. (Lk. 4, 1—13) A Sátán ak­kor környékezi meg Jézust, amikor negyven nap pusz­tában eltöltött idő után megéhezett. Maga a törté­net — a kerek szám, a go­nosz megszemélyesítése mutatja — jelképes, de an­nál hatásosabban jelzi, miért nagy győzelme ez Jé­zusnak a gonosz hatalma felett. A legelgyengiiltebb pillanatban, a legkiszolgál­tatottabb helyzetben köny- nyen meginoghat a lélek, Jézus azonban kérlelhetet­lenül utasítja vissza a Sá­tánt háromszor is, tudtára adva, hogy felette nincs ha­talma. Jól mutatja az em­beri gyöngeséget, kicsinysé­günket, hogy legkedvesebb tanítványa, Péter apostol háromszor tagadja meg Mesterét (Lk. 22, 56—62.). A böjti időszak és annak kezdete Jézus példájával figyelmeztet, éberségre biz­tat, hogy a magunk erejé­ből, mindennapi pusztai vándorlásainkban felis­merjük a gonoszt, és hátat fordíthassunk neki. Több mint falutörténet A lelkész lelke juk el fiaink elől, elbeszél­jük a jövő nemzedéké­nek ... (Zsolt 78, 3—4), És az első mondatok: Keme­nesalja Vas megye egyik legszebb tájegysége ... Egyike a megye legszebb és legmagyarabb vidékei­nek. Szinte mellé kívánko­zik Hamvas Béla gondola­ta erről a tájról: Az ember világosabb és melegebb földre ér. A napfény fehé­rebb, majdnem olyan fe­hér, mint a Földközi-ten­ger fölött. A színekről a köd eltűnik, és jobban vi­lágítanak. A tárgyak kör­vonala élesebb. A légkör mintha elektromosabb len­ne. ... a hang itt napos és a csengése rokon a. szent- györgy-liégyi Sör csillogásá­val. Bizony, a hang itt na­pos, sokszor olyan boldo­gan elbeszélő, mint Mes- terházy Sándoré. Mit is kí­vánhatnánk mást, mint amit Berzsenyi Dániel írt: Légy víg, légy te okos, míg lehet, élj s örülj. Hadd tegyem hozzá, ezzel az örömmel írja is le mindazt, amit még Kemenesaljáról el kell mondani. Hogy eze­ket a munkákat is olvasva, sokan szeressék meg ezt a gyönyörű vidéket. — s — o PIARISTA ÖREGDIÁKOK Váci találkozó A Piarista Diákszövetség váci csoport ja március 8-án, holnap tartja alakuló ülé­sét, délelőtt föl tíz órai kez­dettel. A Piarista Gimná­zium épületében megtar­tandó gyűlés elölt szentmi­se lesz az iskola kápolná­jában, fél kilenckor. A szö­vetség minden volt diákot — tehát nem csak azokat, akik valaha Vácott végez­tek —, szülőket, barátokat, pártoló tagokat szeretettel vár a vasárnap délelőtti eseményre. Ezen sor kerül a vezetőség megválasztá­sára is. Bibliai érdekesség Sisera fejében sátorcörek Ha a köznapi életben va­lami élősködő csapatot aka­runk megjelölni, gyakran használjuk a siserehad ki­fejezést. Ez a szó bibliai történéshez és személyhez kötődik. A Bírák könyvé­nek 4-5. része elmondja, hogy az Ehud bíró halála után a zsidókon 20 éven át Jábin, Kánaán királya ural­kodott, és keményen sa­nyargatta őket. Az elnyo­mottak azonban Debora bí­rónő ösztönzésére fölkeltek, és legyőzték a Sisera vezet­te hadat, minden tagját kardélre hányták. A gyalog menekülő fővezért pedig egy Jáel nevű asszony öl­te meg, fejébe sátoreöveket vert. A siófoki evangélikus templom A Kádár-korszakban ke­vés új templom épült az országban. Ami meg tudott valósulni, lánglelkű, bull- dogtermészetű papok óriá­si erőfeszítéseinek és a hí­vők áldozatvállalásának eredménye. Sok a monda­nivalójuk e tekintetben a templomok építészeinek is,, mint a ma már világhírű Makovecz Imrének, az or­ganikus építészet hazai ve­zéregyéniségének. Eredetünk idézete Az organikus építészeti mozgalom a hatvanas évek közepétől kezdve tűrhetet- poljfflkúi, jfasa- dalmi helyzeten vaio vál­toztatás szándékával, a ha­zai múlt értékeinek meg­őrzése és továbbfejlesztése jegyében indult el. Mako­vecz szerint: „olyan épüle­teket akarunk emelni, me­lyek emlékeztetnek erede­tünkre,, önmaguk eredeté­re, ősképeire ... Hiszünk abban, hogy a természet­tel, az ősökkel, a sok ezer éves jelekkel, az állatok­kal, a növényekkel és a magunk természetével együtt homogén módon, felelősséggel kell élni... hiszünk abban, hogy ez az építészet az, amelyik ké­„Kár csak bort inni és ugyanígy tisztán vizet is, hiszen a bor vízzel keverve kellemes, így szerez élvezetet.” (2 Mák. 15,39) AJÁNDÉKUTALVÁNY 555 forint 0 Pest Megyei Hírlap olvasóinak I Felhasználható: 1 személy részére, a húsvéti római zarándokúira, ideje: április 15—20. Makrovilág, Zarándok Utak Irodája, Budapest, Üllői út 11—13. 1091 Tel.: 110-3636. Fax: 117-5307. Telex: 223-800. Zarándokú takat szerveznek pes átvezetni bennünket egy olyan időszakadékon, egy olyan mesterségesen kialakított emlékezetvesz­tés korszakán, melyben igyekeznek egy gélemhez hasonló informatikai és technológiai rendszeren keresztül az emberiséggel elfeledtetni ősi misztériu­mait, eredetét és célját.” Jellegzetes példája törek­véseinek a siófoki evangé­likus, de még inkább a pak­si római katolikus temp­lom. Mindkettő körülbelül egy időben. 1986—07-ben ké­szült. A siófoki egy láng­lelkű öreg prédikátor, Jó- zsa Márton hitéből, egeket megmozgató buzgalmából, és á flnú, öuluí íesíveregy- ház áldozatkészségéből született. A pap és az épí­tész gondolatainak teljes összhangja harmonikus, szimbólumaiban és megje­lenésében teljesen sajátos templomot eredményezett. Krisztusi jelkép Makovecz szavaival: „a szimbolikus gondolat a fel­támadt Krisztus alakjában testesül meg, mely a ke­resztény hit értelme. A nagyméretű faszobor a menza felett, az oszlopkö- tegek és az ácsolt tetőzet fagerendái közt áll. Az alaprajz kereszt alakú, kü­lön padsorokban a nők, külön a férfiak helyével. A torony uralja a főbejáratot, az északi kaput, mely em­Jézus nyomában A hirdetéseket silabizál- ^ va, számtalan utazási iroda jobbnál jobbnak ígér­kező ajánlatai között válo­gathatunk. Van azonban egy cég, a Makrovilág, mely pontosan öt éve azért alakult, hogy zarándok- utakra vigye utasait. Vajon mennyire üzlet ez, s egyál­talán, érdemes-e kegyes céllal hirdetni járatokat? Erről kérdeztük Madari Gyula elnököt. — Vállalkozásunk oly­annyira sikeres, hogy las­san kinőjük a mostani há­rom irodánkat, ideje újabb fióküzlet után nézni. És hogy mi ismeretségünk tit­ka? Mindössze arról van szó, megcéloztunk egy spe­ciális réteget, és az ő kí­vánságaikat teljesítjük. Az elnök maga is elvé­gezte a katolikus teológiát, emellett egy tervezőválla­latnál dolgozott építészmér­nökként. Mígnem ráébredt arra, hogyan is lehetne ösz- szekapcsolni mindezt egyet­len vállalkozásban? így szü­letett az utazási iroda. Bár ezelőtt öt esztendő­vel még kicsit más világot éltünk, de a Makrovilágnak híre ment. A meghirdetett utakra szép számmal je­lentkeztek. Léleképítés, 'szellemépítés és pihenés­üdülés keretében ajánlanak társasutakat. A legfrissebb — jubileumi — ismertető- füzetükben ki-ki megtalál­hatja a kedvérevalót, és nemcsak a katolikus kegy- helyek iránt érdeklődőknek kínálnak emlékezetes fel­üdülést, kikapcsolódást. Jé­zus nyomában — így kez­dődik az első oldal — és városnézésekkel zár a füzet hátoldala. Speciálisan képzett ide­genvezetőkkel, és vala­mennyi zarándokútjukon pap kísérővel együtt indít­ják a csoportokat. íme, egy kis ízelítő az igazán gazdag választékból: Paray le Mi- niale, a Szentföldre jutha­tunk el, megismerhetjük a Mária-kegyhelyek közül Máriazellt, Csíksomlyón pünkösdi búcsúszertartáson vehetünk részt, Máriarad- nára, Medjugorjéba is el­mehetünk — igazán megfi­zethető áron. Valamivel drágábbak a nyugat-euró­pai zarándokutak: Lourdes, La Salette, Fatima, Rosa Mistice. Megismerkedhetünk Pá­rizs keresztény múltjával, az örök várossal Rómával, s ellátogathatunk Assisi környékére is. Az utakra szívesen veszik nem vallásos emberek je­lentkezését is, a programok gazdag kínálatából válogat­hatnak a szerényebb és vastagabb pénztárcájúak egyaránt. A Makrovilág igazi kül­detéstudattal nemcsak uta­kat szervez, hanem vallá­sos témájú könyvek kiadá­sával és terjesztésével, va­lamint folklór- és kulturális programok szervezésével is foglalkozik. Az eddigi legidősebb utasuk 92 évesen vágott neki a nagyvilágnak. A Makrovilághoz írt köszö­nő leveléből is kitűnik, ér­demes volt útra kelnie. berarcot idéz, szeméből szárnyak nőnek ki. A ha­jó két oldala felemelkedik, mint a tetőzet is a feltá­madt Krisztus felett. A templom úgy épült, hogy a felkelő nap, a világosság ősi szimbóluma, az oltár mögül süt be.” A paksi római katolikus templom komplikált szim­bólumrendszere az alap­rajzban is kifejezésre jut: „A főmotívum a magyar díszítménykincs két egyr másba kapcsolt S idoma, mely az ősi szkíta és kel­ta kultúrákból ered, és máig él a székelykapukon, de a hímzéseken is. A kí­nai yang-yin, a világ két alkotóeleme: a sötétség és világosság, a férfi és női ellentétpár szimbóluma is fellelhető benne.” Beszédes tornyok „A motívum az épület­belsőben is ismétlődik az oltár felett, ahol az épüle­tet körítő, ívelt, ácsolt fa- szerkezetű oszlopsor meg­sokszorozódik a feltámadt Krisztus feje felett, A vi­lágosság ezekből a kapcsolt S motívumokból szerkesz­tett ablakon süt be. fénnyel árasztja el Jézus alakját. Az építészet nyelve verbá­lisán nehezen kifejezhető, de a funkció híven tükrö­zi a gondolatot. A templom előtt hármas tornyú bejá- ■ rat, íveit nyílással. A tor­nyok jelentése is többér­telmű. A két fiátorony, mint egy-egy barátkámzsá- ból felfele nyúló kéz. Az egyik torony végződése a hold, a sötétség, a másiké a nap jelképe, svasztika formájában. A középső, legmagasabb tornyon áll a kereszt, a keresztény hit jelképe.” A torony két ol­dalán visszatér a csigás motívum, rajta a sötétség és világosság két fából fa­ragott szárnyas angyalfi­gurával. Új terveiben is a ma­gyar népben, a magyar nép­művészetben évszázadokon át tovább élt hagyományt és műves tudást kívánja továbbfejleszteni. „Engedélyezési szinten van egy tervem Temesvár­ra, Tőkés László püspök számára — mondja Mako­vecz Imre —, és egy enge­délyezés előtt álló építési tervem a gazdagréti római katolikus templom számá­ra.” B. I. A paksi római katolikus templom Amikor egy általa még nem ismert tájra érkezik az ember, szerencsés, ha ott olyanokkal találkozik, akik lakóhelyüket nagyon szeretik. Hiszen lelkünk mélyén lokálpatrióták vagyunk mindannyian. A tájhoz, az emberekhez, a földhöz valami megfogha­tatlan érzés vonz. Olyan természetes, olyan min­dennapi, hogy lassan nem vesszük észre, nélküle nem is tudnánk létezni. Ezt a csodáiatos érzést erősítik mindazok, akik élő múlt­ként és persze nagyon is élő jelenként elmondják, elbeszélik mindazt, amit átélnek, ami, ha sokszor nqhez is volt, a múltba nézve megszépül. Hálát kell adni az ilyen mesélő, anekdotázó és. ha tollat fognak, történelmet író emberekért. Közéjük tartozik Mesterházy Sán­dor nyugalmazott lelkész. Pontosabban kemenesmi- hályfai lelkész. Mert keve­sen szerették úgy szolgála­tuk helyét, mint ő, aki 1932 óta nyugdíjazásáig élt hi­vatásának szeretett' falujá­ban. Második monográfiáját vehetjük most kézbe rövid időn belül. Az előző Ostffy- asszonyía és Gyönge törté­netét dolgozta föl. ebben Kern enesmihályf áról és Kemenessömjénről írt. Az idős, de el nem fáradó lel­kész munkáját az MTA veszprémi akadémiai bi­zottsága megyei I. díjban részesítette. Zsoltáros szavai, melye­ket mottóul használ, pon­tosan megfogalmazzák cél­ját: Amiket hallottunk és tudunk, mert őseink elbe­szélték nekünk, nem titkol-

Next

/
Thumbnails
Contents