Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-07 / 57. szám

Fejlődő FÁK-tagok A japán kormány fejlődő országként sorol be a volt Szovjetunióból kivált öt köztársaságot. A japán hírügynökség úgy tudja, hogy Tokió a „lefo­kozást” Kazahsztánra, Kir- gizisztánra, Tádzsikisztánra, Türkmenisztánra és Üzbe- gisztánra terjeszti ki. Fizikus- felelősség Nincs ok kételkedni az atomfegyver-kutatásokkal foglalkozó orosz fizikusok szakmai és emberi felelős­ségtudatában. Egyebek közt ezt tartalmazza az a nyilat­kozat, amelyet vezető orosz fizikusok tettek közzé pén­teken válaszul azokra a saj­tójelentésekre, amelyek szerint hamarosan realitás­sá válhat az orosz tudósok részvétele az atomfegyver megszerzésére törekvő har­madik világbeli országok katonai programjaiban. A tudósok üdvözölték azt a nyugati kezdeménye­zést, amely az orosz atom­fizikusok szellemi potenciá­jának helyben! kihasználá­sát célozza. Hadoncßzmus-serkentS Románia nem kételkedik „Nem kielégítőnek” mi­nősítette a román—magyar viszonyt csütörtök esti rá­dióinterjújában Adrian Nastase román külügymi­niszter. Szavai szerint nem a román fél hibája, hogy a két ország kapcsolatai nem jók. A külügyminiszter pozi­tívnak könyvelte el a ma­gyar országgyűlés külügyi bizottsága, magyar—román tagozata, illetve a honvé­delmi minisztérium kül­döttségeinek bukaresti lá­togatását, hozzátéve, hogy ugyanakkor a román kor­mány számos tagja látoga­tott el Budapestre. Adrian Nastase egyben hangsúlyozta, hogy a ro­mán közvéleményben — elsősorban az utóbbi két évben folyamatosan észlelt jelek alapján — olyan ér­zet alakult ki, hogy Ma­gyarország valójában a ha­tárok „békés úton” történő módosítását igazoló nem­zetközi helyzetet igyekszik megteremteni. Nastase az ilyen jelek között említette hivatalos magyar személyi­ségek nyilatkozatait, ame­lyeket utóbb visszavonnak, s gyakran felemás módon, a magyar állásfoglalásokat Lemondott-e s ha igen — mért nem különféle nemzetközi szer­vezetekben és értekezlete­ken, számos magyarországi szervezet és szövetség, il­letve külföldi, különösen amerikai — mint mondot­ta, románellenes — magyar lobbyk tevékenységét, va­lamint a magyarországi tö­megtájékoztatási eszközök arra irányuló törekvését, hogy az erdélyi magyar ki­sebbség üldöztetésének be- nyomását keltsék a nemzet­közi közösségben, s ugyan­akkor bújtogassák a romá­niai magyar kisebbséget. A külügyminiszter ugyan­akkor leszögezte: Románia nem kételkedik abban, hogy Magyarország tiszte­letben tartja a Helsinki Zár óokmánynak a határok megváltoztathatatlanságára vonatkozó előírását. A ro­mán diplomácia vezetője elutasította azt a magyar értékelést, hogy a román külügyminisztériun szándé­kosan félremagyarázta vol­na Für Lajos és Entz Géza nyilatkozatait. Mint mon­dotta, már hozzászoktak ahhoz a magyar diplomá­ciai technikához, hogy nyi­latkozataikról, közlemé­nyeikről utólag azt állítják, hogy mások nem értették meg elég jól azokat, vagy pedig a fordítás volt téves. Adrian Nastase szerint az ilyen állásfoglalások nyil­vánvalóan serkentik a ro­mániai szélsőséges nacio­nalizmust. Békésebb Bosznia Cyrus Vance, az ENSZ-fő- ti'tkár különmegbízottja pénteken Zágrábban meg­erősítette, hogy április 15-ig megérkezik az ENSZ-erők teljes állománya, 14 ezer katona. Arra a kérdésre, hogy az incidensek késleltethetik-e az ENSZ-csapatok ütemter­vét, Cyrus Vance azt mond­ta, hogy minden az előzetes tervek szerint történik. Vance közölte, hogy Franjo Tudjmannal tárgyalt a boszniai helyzetről, amely sokkal békésebb, mint né­hány napja volt, noha a légkör még mindig nagyon feszült. Kettős nyomős Chilére Az orosz kormány hiva­talosan felszólította a chi­lei kormányt, hogy utasít­sa ki Erich Honeckert az ország moszkvai nagykö­vetségéről, s ebben az eset­ben az orosz hatóságok is ki tudnák zsuppolni a volt keletnémet állami és párt- vezetőt. Ilyen értelmű je­lentést küldött haza a bon­ni külügyminisztérium pén­teki bejelentése szerint Né­metország moszkvai ügy­vivője, Eberhard Heyken, miután Nyikolaj Fjodorov orosz igazságügy-miniszter előtt megerősítette: számol­nak azzal, hogy a 79 éves Honecker hazakerül. Ajaz Mutalibov azerbaj­dzsán elnök pénteken a ko­ra esti órákban lemondott tisztségéről. Az azerbaj­dzsán törvényhozás elfo­gadta Mutalibov lemondá­sát, de egyelőre nem tudni, hogy ki veszi át az elnöki teendők gyakorlását. Az elnök péntek délután személyes titkára útján cá­folta a lemondásáról ke­rengő híreket. A titkár a DPA tudósítójával telefo­non közölte: jóllehet a szorongatott elnök nincs valami jól, de nem gondol lemondásra. A BBC Bakuban tartóz­kodó tudósítójának jelenté­se szerint az azerbajdzsáni parlamentépület körül összesereglett sok ezer tün­tető üdvrivalgásban tört ki az Ajaz Mutalibov elnök le­mondásáról szóló hírek hal­latán. Egyelőre csak annyi is­meretes, hogy az elnök ál­lítólag felajánlotta lemon­dását, más közlések szerint szóvivője korábban beje­lentette: még a nap folya­mán lemond. Az angol rádió tudósítója szerint nagy kérdés, mi kö­vetkezik majd Mutalibov után, akit azzal vádolnak ellenfelei, hogy nem védi meg határozottabban az ör­mények által támadott aze- ri falvakat. A tudósító péntek dél­utáni jelentésében úgy vél­te: bárki következik is Mu­talibov után, feltehetően nemzetibb húrokat penget majd. . . .r...™«—n | Külföldi események ­KOPPENHÁGÁBAN BEFEJEZŐDÖTT a Balti-tenger menti országok kétnapos külügyminiszteri konferenciá­ja, amelyen a résztvevő tíz külügyminiszter létrehozta a térség új regionális együttműködési szervezetét, a Balti­tengeri Államok Tanácsát. MIHAIL GORBACSOV SZERINT a Független Államok Közösségének van jövője, de csak akkor, ha közös védel­mi, gazdasági, kulturális és társadalmi térségként fog­ják fel, ha egyeztetett politikát folytatnak makroszinten, s minden egyebet a köztársaságra bíznak, s ha mindeh­hez megteremtik a szükséges mechanizmusokat — kö­zölte a volt szovjet államfő a bonni General-Anzeiger pénteki számában megjelent interjúban. TALLINNBAN ÁTNYÚJTOTTA MEGBÍZÓLEVELET Arnold Rüütel észt államfőnek Husto Mullor Gaarcia pá­pai nuncius. — VILÁGPOLITIKAI FIGYELŐ A BÉKEFENNTARTÁS MENETRENDJE A ROBBANTÁST MEG­ELŐZTÉK BOSZNIÁBAN. Amikor már csak napok voltak hátra ahhoz, hogy megkezdődjön az ENSZ bé­kefenntartóinak annyira várt telepítése a horvátor­szági harcok sújtotta térsé­gekbe, egyszerre úgy tűnt, hogy mindaz a hosszú fá­radságos munka, amelynek eredményeként a diplomá­cia a kéksisakos-művelet el­fogadására buta a harcoló feleket, hiábavaló volt, s a vérontás folytatódik. Bosz­nia-Hercegovinában — amelyet pedig a kéksisako­sok főhadiszállásának és amolyan hátországának sze­meltek ki —, a szombat-va­sárnapi, függetlenségről döntő népszavazás után a három államalkotó nemze­tiség, a mintegy negyven százaléknyi mohamedán vallású szláv vagy más né­ven bosnyák, a harmadrész­nyi, pravoszláv hitet valló szerb és az összlakosság ötödét kitevő római katoli­kus horvát népesség között olyan incidenssorozat vette kezdetét, amely a belső há­ború szakadékénak szélére sodorta az egykori több mint négymilliós lélekszá­mú jugoszláv tagköztársa­ságot. Kitűnt azonban, hogy az eddig békésen együtt élő há­rom etnikum kész tovább­ra is fellépni mindazok el­len, akik lángba akarják borítani ezt a területet. S amikor egyes forrófejű na­cionalista megszállottak Szarajevóban és más nagy­városokban újra meg újra, barikádokat emeltek és fegyvereket osztogattak, mind nagyobb békemene­tek vonultak az utcákon. Pénteken például nem ke­vesebb, mint huszonötezer ember tüntetett Bosznia nagyvárosaiban és vívta ki, hogy a három etnikum kö­zösen tartsa fenn a rendet, $ biztosítson egyenlő jogo­kat mindegyik nemzetiség­nek. Mindebben természetesen szerepet játszott az is, hogy Vance, a kék sisakosok te­lepítésének kidolgozója, Belgrádban határozott fel­lépésével meghátrálásra kényszerítette azokat a szélsőséges elemeket, akik a boszniai szerbek izgatásá­val próbálták új területre kiterjeszteni a háborút, s ezzel megakadályozni az ENSZ-akciót. De hogy Bosznia nem sodródott be­le a háborús szakadékba, az az amerikai kormányzat­nak is köszönhető, amely először a polgárháború óta, kemény figyelmeztetést in­tézett Szerbiához és felszó­lította: járuljon hozzá a robbanással fenyegető hely­zet békés rendezéséhez. Nem is beszélve arról, hogy Belgrád attól is tarthatott, hogy ha nem csillapítja a boszniai szerbeket, a bel- háború magára Szerbiára is átterjedhet, hiszen Ko­szovó mohamedán vallású albán többségű lakossága esetleg fegyvert ragad­hat ... Ezek után Nambiar indiai tábornok, a kék sisakosok parancsnoka, negyven tiszt élén, már vasárnap szara­jevói főhadiszállására ér­kezhet. s néhány nappal ké­sőbb újabb, mintegy fél­ezer fős békefenntartó kü­lönítmény csatlakozhat hozzá. Ezzel megkezdődik az a művelet, amelynek so­rán tizennégyezer kék sisa­kos mintegy két hónap le­forgása alatt elfoglalja he­lyét Horvátorság szerb el­lenőrzés alatt álló részei­ben — Kelet-, és Nyugat- Szlavóniában, Krajinában, valamint Bosznia-Herceg­ovina határvidékein —, s a tervek szerint legalább egy évig marad ott, hogy köz­ben megegyezés jöhessen létre a tárgyalóasztalnál a politikai rendezésről. A KARABAHI VÉRON­TÁS MEGSZÜNTETÉSÉ­ÉRT. Egy másik háború ügyében azonban egyelőre reménytelennek látszik bármilyen, tárgyalóasztal melletti megoldás. Az Azer­bajdzsán területébe beékelt, túlnyomórészt örmények- lakta hegyvidéki Karabah- ban véres csaták dúlnak az örmények és azeriek között, s csupán pénteken ötvennél több halálos áldozata volt a harcoknak. Jelenleg az örmény fegyveresek nyer­tek teret, de Azerbajdzsán elnöke, akinek lemondását követelik országa ellenzéki erői, mivel nem tud védel­met biztosítani karabahi honfitársaik lemészárlása ellen, most Oroszországot vádolta meg azzal, hogy se­gíti az örmény fegyveres osztagokat. Moszkva cáfol­ta az állítást, s arra hivat­kozott, hogy folyamatban van a Független Államok Közösségének Karabahban levő, eddig semleges maga­tartást tanúsító csapatainak kivonása. Mind Örményor­szág, mind Azerbajdzsán a másik fél szörnyűséges vé­rengzéseiről közöl jelenté­seket, s a háború valóban kegyetlen körülmények kö­zött zajlik. Azerbajdzsán ENSZ bé­kefenntartókat kért, Ör­ményország teljes autonó­miát követelt Karabahnak, s a FÁK megpróbál közve­títeni, de ilyen kísérletek már többször csődöt mond­tak. Irán is újra békél­tető misszióra készül, de egyelőre maradnak a reali­tások: a háború egyre na­gyobb véráldozatokat kö­vetel, és azzal fenyeget, hogy kiterjed az egész kör­nyező térségre. Árkus István Gépjárműmentes Budát Tizenegyedik kerület, Bocskai út és Fehérvári út találkozása. Ha hinni lehet a szónoknak — és miért ne hinnénk — Budának ez a része, de kivált a Bocskai sugárút, egykor vetélkedett az Andrássy úttal. Tiszta­ságban, csendben, jó levegő­ben. Ami igaz, igaz, manapság egyik ház piszkosabb mint a másik. Potyog a vakolat, lazul a tégla, az alsóbb szinteken örök mozgásban vannak a csillárok, s mind ezt a zsúfolt forgalom idézi elő. Háznyi kamionok húz­nak el, dübörögve, füstöt okádva. Európa teherforgal­ma még napjainkban is itt vonul el, hiába épült meg az MO-s, hiába adták át a forgalomnak 16 hónapja, az új Duna-hidat. A gépjárműforgalom, a levegőszennyeződés. a kör­nyezetkárosodás miatt hir­dettek tüntetést pénteken délután a Levegő Munka­csoport és a Fadrusz Kör­nyezetvédelmi Egyesület tagjai, mely a végén kibő­vült egy tiltakozással is. Nevezetesen a Fővárosi ön­kormányzat ama március 5-ei döntése ellen appellál- tak, mely a déli vasúti osz­szekötő híd mellé egy új híd megépítéséhez adta az áldását. Dr. Molnár Péter- né, a fadruszosok vezetője tényekkel érvelt, melyek lé­nyege: az MO-s autópályá­hoz nem elég a rávezető út, nincs kiépítve a szembetű­nő jelzőtáblarendszer, amiért is— kivált a külföl­diek — nem is tudnak az új Duna-hidról. Az ezt követő hozzászólá­sok kerékpárt emlegettek, a gépkocsik és buszok ellen agitáltak. Sőt egy transzpa­rens még azért is tiltako­zott; hogy a buszokat villa­mos váltsa fel a Bocskai úton. Ez persze már a má­sik véglet, a millenniumi időket nem lehet visszahoz­ni. Azt hiszem, a tüntetés résztvevői sem gondolták komolyan, hogy az ezred­fordulót omnibusszal és fiá- kerekkel köszöntjük. Apropó, résztvevők. Vol­tak vagy négyszázan. Hogy ki miért jött? — Önök miért vannak itt? — kér­deztem két idősebb hölgy­től. — Azt hittük, karambol történt — mondja az egyik, aztán az aláírást gyűjtőket megkerülve, áttipegnek a túloldalra. t- tyé -) Koalíció vagy összefogás A fővárosi közgyűlés MSZP-frakciója javasolja, hogy Demszky Gábor főpol­gármester hívjon össze öt­párti tárgyalást az összefo­gás tartalmának meghatá­rozására, mert a város ér­demi fejlődéséhez vala­mennyi képviselő, vala­mennyi párt együttműködé­sére szükség van — jelen­tette be Csiha Judit, a Ma­gyar Szocialista Párt frak­cióvezetőjének pénteki saj­tótájékoztatóján. A szocialista frakcióveze­tő hangsúlyozta: nem mind­egy, hogy egy hárompárt! javaslathoz „csatlakozni le­het” — ezt tartalmazta ugyanis az SZDSZ-, Fidesz-, MDF-frakció közös nyilat­kozata — vagy tényleges összefogást hirdetnek. Re­mélik, hogy ez az összefo­gás példaértékű lesz az ön- kormányzatok számára. Ar­ra a kérdésre válaszolva, hogy javaslatukat tudat­ták-e, illetve mikor tudat­ják a főpolgármesterrel, Csiha Judit kifejtette: va­sárnap délelőttre kérték az ötpárti egyeztetést. Ónálló életet élő tárcák? A elmúlt hetek történései arról tanúskodnak, hogy a kormány szétesőben van — jelentette ki Orbán Viktor a Fidesz pénteki sajtótájé­koztatóján, összegezve a megyei bíróságok vezetői­nek kinevezése körül tá­madt problémákat, illetve a legutóbbi alkotmánybírósá­gi határozatot kísérő kor­mánypárti reagálásokat. A fiatal demokraták parla­menti frakciójának vezetője — utalva még a közoktatá­si törvénytervezethez kap­csolódó tiltakozásokra, va­lamint a televíziós alelnök- ügyre — arra a megállapí­tásra jutott, hogy az egyes tárcák szinte önálló életre keltek, és semmi jele a köz­ponti kormányzati akarat­nak. Hozzáfűzte: mindez előrevetíti az összeomlás ár­nyékát, és ingerültté, hekti­kussá teszi az egész politi­kai közéletet. A jogállamiság keretei között A kormányzat mostanra feladta saját eredeti prog­ramját, és pótcselekvések­kel — mint a Zétényi—Ta­kács-féle törvény — próbál­ja a sikeresség látszatát kelteni. A megyei bíróságok elnökeinek kinevezése és a tv alelnökének ügye a kor­mány hatalmi politikájának bizonyítékai — értékelte Tölgyessy Péter, a Szabad Demokraták Szövetségének elnöke a hét belpolitikai eseményeit a párt pénteki sa j tótá jékoztató ján. Hack Péter az Alkot­mánybíróság hétfői dönté­sével kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a bíróság a Zétényi—Ta­kács-féle, úgynevezett el­évülési törvényről megfo­galmazott ítéletével szembe­került a koalíció jogállami­ságáról alkotott felfogásá­val. Hack Péter az újság­írók előtt megerősítette: az SZDSZ is elítéli a múlt bű­neit, és szükségesnek tart­ja a történelmi és erkölcsi felelősség megállapítását, ám ennek a jogállamiság keretei között kell történ­nie.

Next

/
Thumbnails
Contents