Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-07 / 57. szám
Fejlődő FÁK-tagok A japán kormány fejlődő országként sorol be a volt Szovjetunióból kivált öt köztársaságot. A japán hírügynökség úgy tudja, hogy Tokió a „lefokozást” Kazahsztánra, Kir- gizisztánra, Tádzsikisztánra, Türkmenisztánra és Üzbe- gisztánra terjeszti ki. Fizikus- felelősség Nincs ok kételkedni az atomfegyver-kutatásokkal foglalkozó orosz fizikusok szakmai és emberi felelősségtudatában. Egyebek közt ezt tartalmazza az a nyilatkozat, amelyet vezető orosz fizikusok tettek közzé pénteken válaszul azokra a sajtójelentésekre, amelyek szerint hamarosan realitássá válhat az orosz tudósok részvétele az atomfegyver megszerzésére törekvő harmadik világbeli országok katonai programjaiban. A tudósok üdvözölték azt a nyugati kezdeményezést, amely az orosz atomfizikusok szellemi potenciájának helyben! kihasználását célozza. Hadoncßzmus-serkentS Románia nem kételkedik „Nem kielégítőnek” minősítette a román—magyar viszonyt csütörtök esti rádióinterjújában Adrian Nastase román külügyminiszter. Szavai szerint nem a román fél hibája, hogy a két ország kapcsolatai nem jók. A külügyminiszter pozitívnak könyvelte el a magyar országgyűlés külügyi bizottsága, magyar—román tagozata, illetve a honvédelmi minisztérium küldöttségeinek bukaresti látogatását, hozzátéve, hogy ugyanakkor a román kormány számos tagja látogatott el Budapestre. Adrian Nastase egyben hangsúlyozta, hogy a román közvéleményben — elsősorban az utóbbi két évben folyamatosan észlelt jelek alapján — olyan érzet alakult ki, hogy Magyarország valójában a határok „békés úton” történő módosítását igazoló nemzetközi helyzetet igyekszik megteremteni. Nastase az ilyen jelek között említette hivatalos magyar személyiségek nyilatkozatait, amelyeket utóbb visszavonnak, s gyakran felemás módon, a magyar állásfoglalásokat Lemondott-e s ha igen — mért nem különféle nemzetközi szervezetekben és értekezleteken, számos magyarországi szervezet és szövetség, illetve külföldi, különösen amerikai — mint mondotta, románellenes — magyar lobbyk tevékenységét, valamint a magyarországi tömegtájékoztatási eszközök arra irányuló törekvését, hogy az erdélyi magyar kisebbség üldöztetésének be- nyomását keltsék a nemzetközi közösségben, s ugyanakkor bújtogassák a romániai magyar kisebbséget. A külügyminiszter ugyanakkor leszögezte: Románia nem kételkedik abban, hogy Magyarország tiszteletben tartja a Helsinki Zár óokmánynak a határok megváltoztathatatlanságára vonatkozó előírását. A román diplomácia vezetője elutasította azt a magyar értékelést, hogy a román külügyminisztériun szándékosan félremagyarázta volna Für Lajos és Entz Géza nyilatkozatait. Mint mondotta, már hozzászoktak ahhoz a magyar diplomáciai technikához, hogy nyilatkozataikról, közleményeikről utólag azt állítják, hogy mások nem értették meg elég jól azokat, vagy pedig a fordítás volt téves. Adrian Nastase szerint az ilyen állásfoglalások nyilvánvalóan serkentik a romániai szélsőséges nacionalizmust. Békésebb Bosznia Cyrus Vance, az ENSZ-fő- ti'tkár különmegbízottja pénteken Zágrábban megerősítette, hogy április 15-ig megérkezik az ENSZ-erők teljes állománya, 14 ezer katona. Arra a kérdésre, hogy az incidensek késleltethetik-e az ENSZ-csapatok ütemtervét, Cyrus Vance azt mondta, hogy minden az előzetes tervek szerint történik. Vance közölte, hogy Franjo Tudjmannal tárgyalt a boszniai helyzetről, amely sokkal békésebb, mint néhány napja volt, noha a légkör még mindig nagyon feszült. Kettős nyomős Chilére Az orosz kormány hivatalosan felszólította a chilei kormányt, hogy utasítsa ki Erich Honeckert az ország moszkvai nagykövetségéről, s ebben az esetben az orosz hatóságok is ki tudnák zsuppolni a volt keletnémet állami és párt- vezetőt. Ilyen értelmű jelentést küldött haza a bonni külügyminisztérium pénteki bejelentése szerint Németország moszkvai ügyvivője, Eberhard Heyken, miután Nyikolaj Fjodorov orosz igazságügy-miniszter előtt megerősítette: számolnak azzal, hogy a 79 éves Honecker hazakerül. Ajaz Mutalibov azerbajdzsán elnök pénteken a kora esti órákban lemondott tisztségéről. Az azerbajdzsán törvényhozás elfogadta Mutalibov lemondását, de egyelőre nem tudni, hogy ki veszi át az elnöki teendők gyakorlását. Az elnök péntek délután személyes titkára útján cáfolta a lemondásáról kerengő híreket. A titkár a DPA tudósítójával telefonon közölte: jóllehet a szorongatott elnök nincs valami jól, de nem gondol lemondásra. A BBC Bakuban tartózkodó tudósítójának jelentése szerint az azerbajdzsáni parlamentépület körül összesereglett sok ezer tüntető üdvrivalgásban tört ki az Ajaz Mutalibov elnök lemondásáról szóló hírek hallatán. Egyelőre csak annyi ismeretes, hogy az elnök állítólag felajánlotta lemondását, más közlések szerint szóvivője korábban bejelentette: még a nap folyamán lemond. Az angol rádió tudósítója szerint nagy kérdés, mi következik majd Mutalibov után, akit azzal vádolnak ellenfelei, hogy nem védi meg határozottabban az örmények által támadott aze- ri falvakat. A tudósító péntek délutáni jelentésében úgy vélte: bárki következik is Mutalibov után, feltehetően nemzetibb húrokat penget majd. . . .r...™«—n | Külföldi események KOPPENHÁGÁBAN BEFEJEZŐDÖTT a Balti-tenger menti országok kétnapos külügyminiszteri konferenciája, amelyen a résztvevő tíz külügyminiszter létrehozta a térség új regionális együttműködési szervezetét, a Baltitengeri Államok Tanácsát. MIHAIL GORBACSOV SZERINT a Független Államok Közösségének van jövője, de csak akkor, ha közös védelmi, gazdasági, kulturális és társadalmi térségként fogják fel, ha egyeztetett politikát folytatnak makroszinten, s minden egyebet a köztársaságra bíznak, s ha mindehhez megteremtik a szükséges mechanizmusokat — közölte a volt szovjet államfő a bonni General-Anzeiger pénteki számában megjelent interjúban. TALLINNBAN ÁTNYÚJTOTTA MEGBÍZÓLEVELET Arnold Rüütel észt államfőnek Husto Mullor Gaarcia pápai nuncius. — VILÁGPOLITIKAI FIGYELŐ A BÉKEFENNTARTÁS MENETRENDJE A ROBBANTÁST MEGELŐZTÉK BOSZNIÁBAN. Amikor már csak napok voltak hátra ahhoz, hogy megkezdődjön az ENSZ békefenntartóinak annyira várt telepítése a horvátországi harcok sújtotta térségekbe, egyszerre úgy tűnt, hogy mindaz a hosszú fáradságos munka, amelynek eredményeként a diplomácia a kéksisakos-művelet elfogadására buta a harcoló feleket, hiábavaló volt, s a vérontás folytatódik. Bosznia-Hercegovinában — amelyet pedig a kéksisakosok főhadiszállásának és amolyan hátországának szemeltek ki —, a szombat-vasárnapi, függetlenségről döntő népszavazás után a három államalkotó nemzetiség, a mintegy negyven százaléknyi mohamedán vallású szláv vagy más néven bosnyák, a harmadrésznyi, pravoszláv hitet valló szerb és az összlakosság ötödét kitevő római katolikus horvát népesség között olyan incidenssorozat vette kezdetét, amely a belső háború szakadékénak szélére sodorta az egykori több mint négymilliós lélekszámú jugoszláv tagköztársaságot. Kitűnt azonban, hogy az eddig békésen együtt élő három etnikum kész továbbra is fellépni mindazok ellen, akik lángba akarják borítani ezt a területet. S amikor egyes forrófejű nacionalista megszállottak Szarajevóban és más nagyvárosokban újra meg újra, barikádokat emeltek és fegyvereket osztogattak, mind nagyobb békemenetek vonultak az utcákon. Pénteken például nem kevesebb, mint huszonötezer ember tüntetett Bosznia nagyvárosaiban és vívta ki, hogy a három etnikum közösen tartsa fenn a rendet, $ biztosítson egyenlő jogokat mindegyik nemzetiségnek. Mindebben természetesen szerepet játszott az is, hogy Vance, a kék sisakosok telepítésének kidolgozója, Belgrádban határozott fellépésével meghátrálásra kényszerítette azokat a szélsőséges elemeket, akik a boszniai szerbek izgatásával próbálták új területre kiterjeszteni a háborút, s ezzel megakadályozni az ENSZ-akciót. De hogy Bosznia nem sodródott bele a háborús szakadékba, az az amerikai kormányzatnak is köszönhető, amely először a polgárháború óta, kemény figyelmeztetést intézett Szerbiához és felszólította: járuljon hozzá a robbanással fenyegető helyzet békés rendezéséhez. Nem is beszélve arról, hogy Belgrád attól is tarthatott, hogy ha nem csillapítja a boszniai szerbeket, a bel- háború magára Szerbiára is átterjedhet, hiszen Koszovó mohamedán vallású albán többségű lakossága esetleg fegyvert ragadhat ... Ezek után Nambiar indiai tábornok, a kék sisakosok parancsnoka, negyven tiszt élén, már vasárnap szarajevói főhadiszállására érkezhet. s néhány nappal később újabb, mintegy félezer fős békefenntartó különítmény csatlakozhat hozzá. Ezzel megkezdődik az a művelet, amelynek során tizennégyezer kék sisakos mintegy két hónap leforgása alatt elfoglalja helyét Horvátorság szerb ellenőrzés alatt álló részeiben — Kelet-, és Nyugat- Szlavóniában, Krajinában, valamint Bosznia-Hercegovina határvidékein —, s a tervek szerint legalább egy évig marad ott, hogy közben megegyezés jöhessen létre a tárgyalóasztalnál a politikai rendezésről. A KARABAHI VÉRONTÁS MEGSZÜNTETÉSÉÉRT. Egy másik háború ügyében azonban egyelőre reménytelennek látszik bármilyen, tárgyalóasztal melletti megoldás. Az Azerbajdzsán területébe beékelt, túlnyomórészt örmények- lakta hegyvidéki Karabah- ban véres csaták dúlnak az örmények és azeriek között, s csupán pénteken ötvennél több halálos áldozata volt a harcoknak. Jelenleg az örmény fegyveresek nyertek teret, de Azerbajdzsán elnöke, akinek lemondását követelik országa ellenzéki erői, mivel nem tud védelmet biztosítani karabahi honfitársaik lemészárlása ellen, most Oroszországot vádolta meg azzal, hogy segíti az örmény fegyveres osztagokat. Moszkva cáfolta az állítást, s arra hivatkozott, hogy folyamatban van a Független Államok Közösségének Karabahban levő, eddig semleges magatartást tanúsító csapatainak kivonása. Mind Örményország, mind Azerbajdzsán a másik fél szörnyűséges vérengzéseiről közöl jelentéseket, s a háború valóban kegyetlen körülmények között zajlik. Azerbajdzsán ENSZ békefenntartókat kért, Örményország teljes autonómiát követelt Karabahnak, s a FÁK megpróbál közvetíteni, de ilyen kísérletek már többször csődöt mondtak. Irán is újra békéltető misszióra készül, de egyelőre maradnak a realitások: a háború egyre nagyobb véráldozatokat követel, és azzal fenyeget, hogy kiterjed az egész környező térségre. Árkus István Gépjárműmentes Budát Tizenegyedik kerület, Bocskai út és Fehérvári út találkozása. Ha hinni lehet a szónoknak — és miért ne hinnénk — Budának ez a része, de kivált a Bocskai sugárút, egykor vetélkedett az Andrássy úttal. Tisztaságban, csendben, jó levegőben. Ami igaz, igaz, manapság egyik ház piszkosabb mint a másik. Potyog a vakolat, lazul a tégla, az alsóbb szinteken örök mozgásban vannak a csillárok, s mind ezt a zsúfolt forgalom idézi elő. Háznyi kamionok húznak el, dübörögve, füstöt okádva. Európa teherforgalma még napjainkban is itt vonul el, hiába épült meg az MO-s, hiába adták át a forgalomnak 16 hónapja, az új Duna-hidat. A gépjárműforgalom, a levegőszennyeződés. a környezetkárosodás miatt hirdettek tüntetést pénteken délután a Levegő Munkacsoport és a Fadrusz Környezetvédelmi Egyesület tagjai, mely a végén kibővült egy tiltakozással is. Nevezetesen a Fővárosi önkormányzat ama március 5-ei döntése ellen appellál- tak, mely a déli vasúti oszszekötő híd mellé egy új híd megépítéséhez adta az áldását. Dr. Molnár Péter- né, a fadruszosok vezetője tényekkel érvelt, melyek lényege: az MO-s autópályához nem elég a rávezető út, nincs kiépítve a szembetűnő jelzőtáblarendszer, amiért is— kivált a külföldiek — nem is tudnak az új Duna-hidról. Az ezt követő hozzászólások kerékpárt emlegettek, a gépkocsik és buszok ellen agitáltak. Sőt egy transzparens még azért is tiltakozott; hogy a buszokat villamos váltsa fel a Bocskai úton. Ez persze már a másik véglet, a millenniumi időket nem lehet visszahozni. Azt hiszem, a tüntetés résztvevői sem gondolták komolyan, hogy az ezredfordulót omnibusszal és fiá- kerekkel köszöntjük. Apropó, résztvevők. Voltak vagy négyszázan. Hogy ki miért jött? — Önök miért vannak itt? — kérdeztem két idősebb hölgytől. — Azt hittük, karambol történt — mondja az egyik, aztán az aláírást gyűjtőket megkerülve, áttipegnek a túloldalra. t- tyé -) Koalíció vagy összefogás A fővárosi közgyűlés MSZP-frakciója javasolja, hogy Demszky Gábor főpolgármester hívjon össze ötpárti tárgyalást az összefogás tartalmának meghatározására, mert a város érdemi fejlődéséhez valamennyi képviselő, valamennyi párt együttműködésére szükség van — jelentette be Csiha Judit, a Magyar Szocialista Párt frakcióvezetőjének pénteki sajtótájékoztatóján. A szocialista frakcióvezető hangsúlyozta: nem mindegy, hogy egy hárompárt! javaslathoz „csatlakozni lehet” — ezt tartalmazta ugyanis az SZDSZ-, Fidesz-, MDF-frakció közös nyilatkozata — vagy tényleges összefogást hirdetnek. Remélik, hogy ez az összefogás példaértékű lesz az ön- kormányzatok számára. Arra a kérdésre válaszolva, hogy javaslatukat tudatták-e, illetve mikor tudatják a főpolgármesterrel, Csiha Judit kifejtette: vasárnap délelőttre kérték az ötpárti egyeztetést. Ónálló életet élő tárcák? A elmúlt hetek történései arról tanúskodnak, hogy a kormány szétesőben van — jelentette ki Orbán Viktor a Fidesz pénteki sajtótájékoztatóján, összegezve a megyei bíróságok vezetőinek kinevezése körül támadt problémákat, illetve a legutóbbi alkotmánybírósági határozatot kísérő kormánypárti reagálásokat. A fiatal demokraták parlamenti frakciójának vezetője — utalva még a közoktatási törvénytervezethez kapcsolódó tiltakozásokra, valamint a televíziós alelnök- ügyre — arra a megállapításra jutott, hogy az egyes tárcák szinte önálló életre keltek, és semmi jele a központi kormányzati akaratnak. Hozzáfűzte: mindez előrevetíti az összeomlás árnyékát, és ingerültté, hektikussá teszi az egész politikai közéletet. A jogállamiság keretei között A kormányzat mostanra feladta saját eredeti programját, és pótcselekvésekkel — mint a Zétényi—Takács-féle törvény — próbálja a sikeresség látszatát kelteni. A megyei bíróságok elnökeinek kinevezése és a tv alelnökének ügye a kormány hatalmi politikájának bizonyítékai — értékelte Tölgyessy Péter, a Szabad Demokraták Szövetségének elnöke a hét belpolitikai eseményeit a párt pénteki sa j tótá jékoztató ján. Hack Péter az Alkotmánybíróság hétfői döntésével kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a bíróság a Zétényi—Takács-féle, úgynevezett elévülési törvényről megfogalmazott ítéletével szembekerült a koalíció jogállamiságáról alkotott felfogásával. Hack Péter az újságírók előtt megerősítette: az SZDSZ is elítéli a múlt bűneit, és szükségesnek tartja a történelmi és erkölcsi felelősség megállapítását, ám ennek a jogállamiság keretei között kell történnie.
