Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-05 / 55. szám
(Folytatás az 1. oldalról.) Ha minden igaz. akkor hamarosan kialakul egy új típusú őrsrendszer, habár ez nemcsak az elhatározástól függ, hanem a financiális garanciáktól is. 1991 a nagy változások esztendeje volt. Elég ha elmondjuk, hogy 1991-ben 41,2 százalékos volt az állománymozgás. A főkapitány hangoztatta — és a jelenlévők egyetértéssel fogadták —, hogy a cserékre nem holmi politikai indítékokból került sor, mert RENDKÍVÜLI MEGYEI KÖZGYŰLÉS Górcső alatt a rendőrök csakis a szakmai szempontokat vették figyelembe az új tisztségviselők kinevezésénél. Mindezek után már azon sem csodálkozott el senki, hogy dr. Komáromi István kijelentette, hogy nem tűri a korrupt és italozó rendőröket. Elhangzott ugyan ellen- véleményként, hogy az a jó rendőr, aki naponta többször is megfordul egy-egy kiskocsmában, mert onnan lehet csak igazán információkat szerezni, de a főkapitány hajthatatlan maradt. Helyhiány miatt' most nem ULTIMÁTUMSZERŰ MEGHÍVÓ ? Adócsökkentést követelnek Mint arról lapunkban már hírt adtunk, a szigethalmi önkormányzat képvi- selö-testülete az. üdülőterületre kivetett építményadó mértékét a többszörösére emelte. Az üdülőtulajdonosok vasárnap a Vaddiófa étteremben gyűltek össze, hogy tiltakozzanak az ön- kormányzat döntése ellen. Az elnöklő Csermák Bábért elmondta, a rendkívüli küldöttgyűlés összehívását a telektulajdonosok követelték tőlük, Mind a 13 önkormányzati képviselőnek küldtek meghívót, ám Csermák Róbert sajnálatát fejezte ki, hogy a képviselők közül senki nem fogadta el a meghívást. Egyedül Balázs Miklós polgármester-helyettestől kaptak levelet. A . polgármester-helyettes „ultimátumszerűén megfogalmazott”-nak nevezte a meghívót, és mint írja. elállt attól a szándékától, hogy a küldöttgyűlésen részt vegyen. Az üdülótulajdonosok kifejtették, nem értik, miért viselkednek velük ellenségesen a község lakói, és miért folyik hangulatkeltés az üdülőövezet ellen, hiszen ők sok mindent fel tudnak mutatni, ami hasznára vált Szigethalomnak, önerőből építettek út-, villany- és vízhálózatot, sportlétesítményeket. megszervezték a szemétszállítást, sok pénzt költöttek parkosításra. Több százezer forintért megépítettek egy játszóteret, ahová a község pedagógusai is szívesen viszik a gyerekeket. Az itteni szép házak a községet szépítik és a nemzeti vagyont gyarapítják. Sérelmezték, hogy ennek ellenére a választások idején kizárták a területet a véleménynyilvánításból, és más esetekben sem hallgatták meg őket, nem voltak kíváncsiak a véleményükre. Az elnök az ..élettől elszakadt bürokrata rendeletiről beszélt, amely 15-20-szo- rosára emelte az építményadót, Az üdülőtulajdonosok felháborodását fokozza, hogy az általuk befizetett pénzből a község útjait kívánják megcsináltatni. Kérik az önkormányzatot, vizsgálja felül és módosítsa a határozatot, ezzel is hozzájárulva a jó együttműködéshez. Tudomásuk szerint az eredeti tervben 50 forint adó szerepelt négyzetméterenként, és bár ez is négyszerese az előzőnek, ezt az összegei hajlandók lennének elfogadni. A gyűlésen a jelenlevők egyhangúlag elfogadtak egy 8 pontos állásfoglalást, amelyet kedden juttattak el a szigethalmi polgármesteri hivatal önkormányzati testületének. Az üdülőtulajdonosok elfogadták azt a javaslatot, hogy amennyiben a mostani állásfoglalásuk után sem hajlandó az önkormányzat foglalkozni ügyükkel, a Csepel Autógyár kultúrtermébe összehívják a több mint ezer érintettet, akik a polgármesteri hivatalhoz vonulnak, és petíciót adnak át a képviselőknek. Nehezményezik, hogy a község másik részében semmilyen adót nem fizet a lakosság, ezért ezt az intézkedést diszkriminatívnak, törvénysértőnek tartják. A gyűlés után az egyik üdülőtplajdonos elmondta, hogy van egy 20 éves, 40 négyzetméteres faháza az V. utca 6. szám alatt. Eddig évente 560 forintot kellett érte fizetnie, most pedig 8400-at. Ha tudta volna, hogy valamikor majd így lesz, nem ide épített volna. Halász Csilla írhatunk bővebben, de hamarosan visszatérünk az elhangzottakra. összegzésként viszont le kell szögeznünk, hogy a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság eredményes munkát végzett 1991-ben, de ez nem ad okot elégedettségre, sok még a tennivaló, de a legfontosabb talán az a tény, hogy sikerült megszüntetni az, állomány bizonytalanságát. A Pest megyei közgyűlésen rendelettervezetet vitattak meg a megyei népszavazásról és népi kezdeményezésről, döntöttek a szociális otthonokban fizetendő térítési díjakról, továbbá határoztak a Pest Megyei Vendéglátóipari Vállalat végelszámolással történő, jogutód nélküli megszüntetéséről, valamint a Pest Megyei Vegyi és Divatcikkipari Vállalat államigazgatási felügyelet alá vonásáról. A közgyűlés döntött a Pest megyei szociális otthonok és intézetek, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi intézmények névváltoztatásáról is. A rendkívüli közgyűlés határozatairól és döntéseiről tájékoztatni fogjuk olvasóinkat. Papp János Orvosok fóruma A Magyar Pszichiátriai Társaság Közép-magyarországi Tagozata és a Pest Megyei Pszichiátriai Fórum közös tudományos ülést tart március 11-én Daba- son. A szakfórum bevezetőjeként dr. Tarján Béla, a dabasi ideggondozó intézet főorvosa tart beszámolót az intézmény tízéves tevékenységéről. ONKORMAKYIATI AKADÉMIA Bevezetés egy sorozathoz Már elmúlt egy esztendeje, hogy megtartották Magyarországon a helyhatósági választásokat. Nem ez volt az első, s nem is az utolsó, de abból a szempontból egyedi, kiemelkedő, hogy a választópolgárok első ízben küldhették a helyi önkormányzatokba olyan képviselőtestületi tagokat, akiknek személyét és jelölését nem valamilyen hatalmi központban határozták el. Az Államigazgatási Vezetőképző Intézet, nyomban az első választási forduló után, megkezdte a polgármesterek, majd a jegyzők alapozó-, illetőleg továbbképzését. Ezeken az ötnapos tanfolyamokon elsősorban azoknak a tisztségviselőknek kívántunk segítséget nyújtani, akik korábban nem viseltek hasonló tisztséget, esetleg még az államigazgatásban sem dolgoztak. Azok részére is hasznos volt e tanfolyam, akik korábban a tanács- rendszerben dolgoztak, hiszen egy egészen új, más elveken nyugvó közigazgatás struktúrájával, működésének megindításával kellett megismerkedniük. AZ igazgatási gyakorlatot ismerték ugyan, de az egész gondolkodásmódot át kellett állítani a korábban megszokott központi irányítást végrehajtó szerep helyett az öntevékeny, valódi önkormányzati felfogással. Az eltelt időben az Országgyűlés többször módosította az alkotmányt, számos az önkormányzatok szervezetét, hatáskörét, gazdálkodását, működését keretszabályban foglaló törvény született. S várható, rhert szükségszerű, hogy a következő hónapokban további fontos kérdésekben dönt az Országgyűlés, és alkot — vagy módosít — törvényeket, amelyek az ön- kormányzatokat s rajtuk keresztül az állampolgárokat is érintik. Ezért az intézet rendszeressé teszi a polgármesterek és jegyzők, továbbá az önkormányza toknál dolgozó szakemberek továbbképzését, és ugyancsak naprakész ismereteket kíván nyújtani a képviselő-testületek tagjainak is. Ehhez jelentős szellemi és anyagi segítséget nyújtott eddig is, ezt követően is a német Hanns Seidel-alapitvány. Az alapítvány 1990 tavaszán nyitotta meg magyar- országi irodáját, és elsősorban a közigazgatásban végrehajtandó rendszerváltáshoz nyújt segítséget. A Belügyminisztériumban — a közszolgálati törvény tervezetével egy időben — elkészítették a közalkalmazottak képesítési előírásairól, alapozó- és szakképzési rendszerükről szóló jogszabály tervezetét. S ön, tisztelt olvasó? Ön tudja, milyen az új önkormányzat? Hogyan működik? Mivel, hol foglalkoznak? Az állampolgárok ügyében kik illetékesek, mely szervnek van hatásköre, s ön egy adott ügyben hová fordulhat? Ezekre és még számos kérdésre kívánunk e rovatban választ adni. Mert az állampolgár csak akkor gyakorolhatja jogait és teljesítheti kötelezettségeit, ha azokat ismeri. Dr. Klement Tamás INÁRCSI FALUGYŰLÉS Pándi panaszok Szegény ember vízzel Áz ivóvízellátásról tárgyalt minap a pándi képviselő-testület. Mint annyi más településen, úgy itt is olcsóbban szeretnének vízhez jutni. „Legalább ezen spórolnánk valamit, másra úgy sem számíthatunk” — kesergett Kiss Sándor, Pánd község polgármestere. Egyáltalán nem arról van szó, hogy a pándiak sem akarnak kimaradni a „buliból”, mármint a Pest Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat „szétszedéséből”. Egyszerűen szegény a falu, keresik azokat a megoldásokat. amelyekkel megtakaríthatnának valamit az előbbre lépéshez. Mert — a polgármester szerint — még startolni sem nagyon képesek, nemhogy fejleszteni, vállalkozni, ahhoz akár pénzügyi manővereket csinálni. Vékony a közös pénztárca: idei költségvetésük a tavalyi félretett 3 4 ‘Múds főz(ne) millióval együtt 38 milliót tesz ki. A település útjainak kevesebb mint egy- harmada aszfaltozott, pedig az agyagos talajon megáll a víz, néhány utcába a mentők meg sem próbálnak bejutni. Tavaly a Puhi Gildex Kft. még 800 forintért' aszfaltozott négyzetméterenként, most 1100-ért. Csakhogy 1991-ben sem tudtak mihez nyúlni: „bespájzoltak” hát erre az évre. Mit ad isten?! Erre felemelték az árat, ráadásul abból a pénzből kénytelenek felújítani a rogyadozó kisegítő gyógyszertárat. Mert az épület a falué, s ha nem lépnek, akkor még patika sem lesz Pándon, mert kiköltözik a bérelt helyiségből. Magyarán: a megspórolt pénzből marad is, meg nem is. Nem beszélve arról, hogy aránytalanul nehéz a szociális csomag, annyi a segélyezett, mint a dupla lakosságú Tá- pióbicskén. Az 1660 lakosból közel 300 a cigány, 600-an lehetnek a nyugdíjasok. Pánd évek óta öregszik, fogyatkozik. Ám növekszik a munkanélküliek száma, jelenleg 68; 30-40-en még arra sem jogosultak. — A környékbeli községek gazdálkodhatnak, jobban van miből. Mi viszont abban a szerencsétlen helyzetben vagyunk, hogy még a címzett és céltámogatásokból sem nagyon pályázhatunk. Ahhoz is kellene hozzátenni saját erőből. Másrészt nekünk út kellene, ezt meg nem preferálják. Az ivóvíz nádunk kiváló, az ellátás megoldott. Ezért ha tehetnénk, azzal spórolnánk. Ennek keressük az útját, módját — magyarázta kérdésünkre Kiss Sándor. Ennek megfelelően osz- tanak-szoroznak Pándon. Kikalkulálták, hogy a tavalyi fogyasztás alapján 1 köbméter víz előállítása náluk 21 forint. Ezzel szemben a PVCSV 20 forinttal többet állapított meg. A vízdíj pedig január lejétől 42,90 egységenként. „S itt van a másik kutya elásva: a vízdíjat településenként kellene megszabni. Meg lehetővé tenni, hogy spóroljanak, ügyeskedjenek.” A polgármester szerint a pándiak nem kiszakadni, önállósulni akarnak. Vagyoni alapon újraszerveződni: fenntartani egy üzemmérnökséget, a többit megoldanák helyben. Mint a szegény ember, aki vízzel főz-ne... Mindenkit a kárpótlás érdekel Az ináresiakat elsősorban ’ a termelőszövetkezetek átalakulása és a kárpótlási törvény érdekelte a március 2-i, hétfői falugyűlésen. Igaz. Krenkó József polgármester rendkívül részletesen szólt az elmúlt falugyűlés óta eltelt időszakról, az önkormányzat munkájáról, a falu eredményeiről és gondjairól, a legapróbb problémákra is kitért. Fel- készültségén érződött, hogy jól ismeri a helybéliek problémáit, szoros, mindennapos kapcsolatban áll a lakossággal. Elmondta, hogy az elmúlt évben milyen nagy fába vágták a fejszéjüket, sokan kételkedtek is abban, hogy valamennyi tervet sikerül megvalósítani. A kételkedők tévedtek. Határidőre elkészült az autópályához vezető összekötő út, felállították a második világháborús emlékművet és vége felé jár a gázprogram. A nagy tervekből 1992-re is jut, idén januárban a telefon kerül terítékre. A Matáv ajánlatát fogadták el, ami családonként — állomásonként — 40 ezer forintot jelent: de ebből utólag 15 százalékot mindenki visszakap. (Közmű- fejlesztés címén.) Az eredmények mellett a problémákkal is szembe kell nézni, melyek elsősorban abból adódnak, hogy Inárcs nem ipari centrum, és nincs frekventált helyen. Hiába kérik számon az ön- kormányzattól. miért nem létesít új foglalkoztatási alkalmakat, erre nincs módja. Mindössze annyit tehet, hogy megszervezi a közmunkát — ami egyébként már jó egy éve eredményesen működik —, és minden munkahelyteremtő kezdeményezést támogat. Rendkívül súlyos probléma a szemét és szennyvíz elhelyezése. Mivel megszűnt a dabasi ÉKÜ és a dabasiak nem vállalják más falvak hulladékának elhelyezését, az önkormányzatnak ebben az évben megoldást kell találnia. A csatornázás és telefon bevezetése után kezdik el majd az utak aszfaltozását, de idén erre semmiképpen nem lehet számítani! Krenkó József beszámolója után dr. Fodor István országgyűlési képviselő tájékoztatta a falugyűlés résztvevőit a szövetkezeti átalakulás és a kárpótlási törvény aktuális kérdéseiről. A többi meghívott vendég — többek közt az Elmü, a Tigáz képviselői, az Innoterv elnöke, a római katolikus pap és a pünkösdi gyülekezet pásztora — hiába ülte végig a több mint háromórás falugyűlést. hozzájuk ezúttal szinte senki nem intézett kérdéseket! Annál inkább Fodor Istvánhoz! Volt. aki attól félt. hogy a régi földesurak leszármazottjai kérik majd vissza a földeket, mások azt vetették fel, nem áll-e fenn a veszélye, hogy az átalakulási közgyűlésen a tagok — információ hiányában — egyszerű „szavazógépek” lesznek. Egy asszony azt kifogásolta, hogy a kárpótlási jegy felhasználási köre nagyon behatárolt, miért nem lehet például az OTP- tartozást kiegyenlíteni vele. Fodor István minden kérdésre kielégítően válaszolt. A falugyűlés végért az ön- kormányzat megajándékozta azokat az inárcsi polgárokat, akik az elmúlt évben a legtöbb gondot fordították portájuk rendben tartására. Pachner Edit ÖNKORMÁNYZATOK FÓRUMA
