Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-05 / 55. szám

Randevú Goncznéf RETORZIÓ? Palotás János képviselői szereplése nyilvánvaló re­torziójaként értékelte az MDF parlamenti frakciójá­nak azt a felszólítását, hogy váljon ki a frakcióból. Né­zete 'szerint a nyugdíjak emelésével kapcsolatos or­szággyűlési vitában kifej­tet'; álláspontjára reagált így a képviselőcsoport. El­mondta; a frakció felszólí­tására azt követően ad vá­laszt, hogy meghallgatja egyéni választókörzete pol­gárainak véleményét. Arra a kérdésre, hogy — ameny- nyiben eleget tesz az MDF- frakció felszólításának — hová „ül át”. Palotás János azt felelte, hogy nem jog politikai párthoz csatla­Az Országos Munkaügyi Központ január végén 442 ezer munkanélkülit tartott nyilván, ami az új számí­tási szisztéma szerint 8,2 százalékos munkanélkülisé­gi rátának felel meg. Ezt az arányt már a piacgazdasá­gokban szokásos módszer szerint számították ki, vagyis nemcsak az aktív keresőkhöz, de a gazdasági­lag aktív népesség egészé­hez viszonyítják a munka­nélküliek számát. Ez a munkát vállaló nyugdíja­sok, a gyesen, a gyeden lé­vők miatt mintegy 600 ezer­rel nagyobb népességet je­lént. A korábbi számítási mód szerint a 442 ezres munkanélküliség 9,2 száza­lékos rátának felelt volna meg. ' Változás a számításnál az is. hogy a dolgozói létszá­mot immár a lakóhely s nem a munkahely szerint Göncz Árpád köztársasá­gi elnök szobájában, szer­dán találkozott először sze­mélyesen Hankiss Elemér, a Magyar Televízió elnöke és távollétében kinevezett helyettese, Nahlik Gábor. A tv-elnök útja egyenesen a repülőtérről vezetett az elnöki dolgozószobába. Nahlik Gábor „rendkívül konstruktívnak” értékelte a köztársasági elnökkel foly­tatott megbeszélését. Arra a kérdésre, miként véleke­dett a köztársasági elnök Nahlik eddigi televíziós döntéseiről, az alelnök ki­jelentette: ő felesküdött a veszik figyelembe. így Pest megyében például, mivel a nagyszámú ingázót most már mint helyi dolgozót tartják nyilván, a 9,3 száza­lék helyett mindössze 5,9 százalékos munkanélküliség állapítható meg. Igen kedvezőtlen helyze­tet mutat a bejelentett üres állások száma: 100 munka- nélkülire alig több, mint két álláshely jut. Január 1-jétől a magasabb mini­málbér miatt 5250 forint helyett 6 ezer forint lett a pályakezdők munkanélküli- segélye. Erre a január vé­gén regisztrált 28 ezer pá­lyakezdő közül 18 ezer volt jogosult. A magasabb mi­nimálbér miatt a legkisebb munkanélküli-segélyek és -járadékok összege is emel­kedett csaknem 15 száza­lékkal. A munkanélküli- ellátás átlaga 8047 forint volt. Magyar Köztársaság törvé­nyeinek megtartására, köz­tük a számviteli törvény tiszteletben tartására is. A televíziónak nyilvánvalóan érdeke, hogy mihamarabb kiegyenlítse számláit. Ügy fogalmazott: „Az a célom, hogy a Magyar Televízió minél hamarabb számvite­li-pénzügyi szempontból is példaképpé váljon . .. Ahhoz képest, hogy Hankiss Elemér már az Egyesült Államokból fe­gyelmi eljárást kezdemé­nyezett az alelnök ellen, Nahlik Gábor röviden „jónak” ítélte a tv-elnök- kel való első találkozásá­nak hangulatát. Az újság­írók érdeklődésére kijelen­tette: úgy érzi, semmi aka­dálya nincsen a jövőbeni együttműködésnek, s céljai­kat, módszereiket össze tudják egyeztetni. Végül hangsúlyozta: a miniszterelnök tájékoztatá­sa szerint ő alelnöki minő­ségben helyettes államtit­kári besorolásban dolgozik, így felfüggesztését csak a kormány kezdeményezheti — a televízió elnökének ja­vaslatára. Ennek alapján nem ismeri el Hankiss Ele­mér intézkedését, amellyel őt felfüggesztette alelnöki tisztségéből. Hankiss Elemér ma ta­lálkozik Antall Józseffel, s azt megelőzően nem kívánt a sajtónak nyilatkozni. (MTI) ★ Hankiss Elemér, a tv el­nöke Nahlik Gábor szerdai, a köztársasági elnöknél le­zajlott találkozásukat köve­tően adott nyilatkozatával kapcsolatban annak közlé­sére kérte fel az MTI-t, hogy a találkozón Nahlik Gábort csak bemutatták neki, de tárgyalásról szó sem volt, a köszönésen túl egyetlen mondatot sem vál­tottak. kozni. 100 munkanélkülinek 2 üres álláshely Két álláspont heves csa­tájából győztesen került ki az, amelyik alkotmányelle­nesnek tartja a már elévült főbenjáró bűntettek elköve­tőinek felelősségre vonását. Az, Alkotmánybíróság al­kotmányellenesnek minősí­tetté azt a törvényt, amely­ről a büntetőjogászok klub­jának ülésén a büntetőjog egyik legnevesebb magyar szakembere, Békés Imre professzor úgy vélekedett, hogy sem a magyar alkot­mányba, sem a nemzetközi jogba nem ütközik. A ha­tározat részletes indoklásá­nak ismeretében szakmai körökben nyilván fellángol majd a vita, hogy ez a dön­tés mennyiben befolyásol­hatja a bűnüldöző szervek tevékenységét, nem készte­tne arra a politikai hata­lom mindenkori gyakorlóit, hogy egyes bűnelkövetők esetében ismét a korábbi taktikát alkalmazzák. A jogállamiság megvalósulása, de főként annak a közgon­dolkodásba való beépülése természetesen kizárja ezt, de tartunk-e már itt? Két mélyen szakmai kér­dés is felvetődik az Alkot­mánybíróság határozatával kapcsolatban, amelyeket nem lehet megkerülni. Az egyik, hogy a jelenleg hatá­lyos alkotmány, bár több ponton módosult, szerkeze­tében még nem az igazi. A 78 paragrafusból álló alap­törvény rendkívül sok kérdést hagy nyitva, így az Alkotmánybíróság sok eset­ben csak jogelvi, jogfilozó- íiai tételekre támaszkodhat, mint például a köztársasági elnök feladatkörének gya­korlására irányadó határ­idő esetében is. A régebbi európai demokráciák alkot­mányai a magyar alkot­mánynál sokkal részleteseb­bek, igaz, a törvényhozás alkotmányossága sokkal könnyebben . ellenőrizhető. Azok az általános elvek, amelyek alapján az Alkot­mánybíróság — legalábbis az eddigi nyilatkozatok sze­rint — döntött, olyan jogfi­lozófiai tézisek, amelyek nem vezethetőek le közvet­lenül az alkotmányból, és amelyek önmaguk is szak­mai viták tárgyai lehetnek. A másik szakmai kérdés a büntetőjogi elévülés meg­ítélése. Az Alkotmánybíró­ság határozatából az derül ki, hogy- a legmagasabb bí­rói fórum az elévülést a büntethetőség feltételeit meghatározó, úgynevezett törvényi tényállási elemnek tekinti. Ha ez valóban így van, akkor az Alkotmány- bíróság döntése helyes, ám a magyar alkotmány ez idő szerint erre nézve semmi­lyen utalást nem tartalmaz. Egy másik, és neves jogá­szok által elfogadott állás­pont szerint az elévülés nem eleme az előbb emlí­tett törvényi tényállásnak, mert maga a büntető tör­vénykönyv is csupán bün­tethetőséget megszüntető oknak tünteti. fel. Ami azt jelenti, hogy nem a bűn- cselekmény megállapítása tekintetében mérvadó az el­évülés, hanem a büntetés későbbi kiszabása vagy mellőzése tekintetében. Ez pedig már eljárásjogi kér­dés, és így nem ütközik az alkotmányba a Zétényi— Takács-féle, úgynevezett el­évülési törvény sem. A legnagyobb probléma azonban az, hogy az Alkot­mánybíróság döntése — a jogállamiság hipotézisére építve — úgy kezelte a kér­dést, mintha Magyarorszá­gon már megszilárdult, tar­tós és demokratikus jogál­lam működne. Ez persze helyes abból a szempontból, hogy a demokrácia meg­valósult. A jogállamiság azonban csak akkor lesz lé­tező valóság, ha kialakul annak teljes jogrendszere, egy új, a jelenleginél rész­letesebb alkotmánnyal együtt. Ma tehát még nem vagyunk a teljes jogállami­ság fázisában, hanem annak kialakítása folyik. Egy ilyen időszakban pedig a múlttal igenis számot kell vetni, és a múlt bűneinek elkövetőit felelősségre kell vonni. A Magyar Szocialis­ta Párt például saját szem­szögéből mérlegelve a dol­gokat, már 1990 tavaszán, az első szabad választások előtt megnevezte a felelő­söket. Ebből a gondolatból következik az is, hogy az Alkotmánybíróság határo­zatának következtében tisz­tázatlanná válik a viszo­nyunk a nürnbergi törvény­kezéshez és az 1945. évi VII. törvényhez, amelyik ha­sonlóan átmeneti időszak­ban és hasonló elvek alap­ján rendelkezett, mint a Zétényi—Takács-féle tör­vény. Ezek az aggályok az Al­kotmánybíróság tagjait is foglalkoztatták, hiszen Só­lyom László, az Alkotmány- bíróság elnöke a Magyar Hírlapnak adott nyilatkoza­tában utalt arra: a testü­let foglalkozott azzal a gon­dolattal, hogy útmutatást ad a jogalkotás számára az elérendő cél eszközeit ille­T örvény javaslatok a bizottságok előtt Keresztes K, cáfol - nem egyezett meg Vavroüsekkel! Élénk, szenvedélyes, sőt személyeskedésektől sem men­tes viták folytak az országgyűlési bizottságok tegnapi ülésein a hamarosan a parlament elé kerülő törvényja­vaslatokról, s azok kapcsán — napirend előtt — az or­szág közvéleményét erősen foglalkoztató más kérdések­ről; A GAZDASÁGI BIZOTT­SÁG a foglalkoztatás előse­gítéséről és a munkanélkü­liek ellátásáról szóló tör­vény módosításának vitájá­val foglalkozott. Tarnóczky Attila (MDF) önálló képviselői javaslata szerint a törvény, amelyet a parlament az elmúlt * év végén alkotott meg, tiltja, hogy a munkavállaló — fel­mondás esetén, vagy ha a munkáltató jogutód nélkül megszűnik — egyszerre ré­szesüljön végkielégítésben és munkanélküli-járadék­ban. Ez azonban korábban így volt. Így akiknek de­cember 29-e előtt mondtak fel, joggal hitték, hogy megkapják mindkettőt. Mi­vel felmondási idejük még tart, fájuk már az új jog­szabály vonatkozik. Ez mintegy 10 ezer embert érint hátrányosan, illetőleg számukra jogbizonytalan­ságot eredményez. Á mos­tani javaslat szerint, me­lyet a bizottság egyhangú­lag általános vitára alkal­masnak tartott, az érintet­tek a hatályba lépést köve­tően megkapnák a munka­nélküli-járadékot arra az időre is, amelyre végkielé­gítést kaptak. AZ ORSZÁGGYŰLÉS SAJTÖALBIZOTTSÁGÁ­NAK ülésén heves szóváltás alakult ki a kormánypárti és az ellenzéki képviselők kö­zött, amikor napirend előtt szóba került a Magyar Te­levízió frissen kinevezett alelnökének néhány intéz­tően. Nem véletlen ez, mert például Németországban következetesen alkalmazták elévülési idő sorozatos meg­hosszabbítását, és ezt ott soha senki nem minősítette alkotmányellenesnek. Már­pedig az sem lehet kétséges, hogy a jogállamiság felté­tele Németországban is ugyanazt jelenti, mint ná­lunk, és ott ez a tétel már rég a politikai rendszer megvalósult gyakorlatává vált. Az Alkotmánybíróság ha­tározata természetesen kö­telező, vitatkozni rajta leg­feljebb a jogelmélet szint­jén lehet. Mindez persze a tényeken nem változtat. Fontos azonban kiemel­nünk még egy szempontot, nevezetesen az el nem évü­lő bűncselekmények kérdé­sét. Az ezzel kapcsolatos törvényi rendelkezésekre ugyanis az Alkotmánybíró­ság határozata nem vonat­kozik. Ilyen bűncselekmény például az, ha valaki nép­elnyomó fegyveres alaku­latba önként belép. Az ilyen bűncselekmények miatt a büntetőeljárást hivatalból meg kell indítani az ügyész­ségnek. De ugyanígy el nem évülő bűncselekmény az is, ha valaki a második világháború után a népek háború utáni békéjének megbontására, megzavará­sára irányuló cselekményt követett vagy követ el. Egyértelmű e ma is hatá- lyos rendelkezések szerint, hogy mindazok, akik közre­működtek 1956-ban a szov­jet inváziós csapatok bevo­nulásában, vagy 1968-ban Csehszlovákia megszállásá­ban, ma is felelősségre von­hatók. Ez nemcsak lehető­ség, hanem alkotmányos kötelezettség is. —te— kedése, illetve az intézmény elnökével kirobbant konf­liktusa. A hosszúra nyúlt, s már- már elmérgesedő hangvé­telű szócsatát követően tér­lek csak rá a képviselők a médiatörvény utolsó mun­kapéldányának vitájára. Ezúttal is — miként az előző albizottsági tanácsko­zásokon — a közszolgálati média jogállása és finan­szírozása volt a középponti téma. A HONVÉDELMI BI­ZOTTSÁG meghallgatta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentését, a Honvédelmi Minisztérium gazdálkodásá­nak egyes kérdéseiről. Az ülésen megjelent a számve­vőszék elnöke, Hagelmayer István és Für Lajos hon­védelmi miniszter is. Az ÁSZ jelentését a tár­ca és a bizottság is korrekt­nek minősítette. A HM képviselői szerint az 1990 nyarán megszületett letéti számlák kezelésével kap­csolatban jogszabálysértés nem történt. Für Lajos el­mondta, hogy ennek elle­nére szigorú belső vizsgá­latot rendelt el, s ha in­dokolt, akkor a személyes felelősségre vonás nem marad el. Egy kérdés kapcsán szó­ba került Keleti György honvédelmi szóvivő le­mondása is. Für Lajos mi­niszter ezzel kapcsolatban elmondta, hogy miután nem tudta maradásra bírni a szóvivőt, ezért elfogadta lemondását. — Nem egyeztem meg Josef Vavrousek csehszlo­vák környezetvédelmi mi­niszterrel a bős—nagyma­rosi beruházást vizsgáló — független nemzetközi szak­értőkkel kiegészített — kö­zös szakmai bizottságról, il­letve' arról, hogy a testü­let vezetésével Jacques- Yves Cousteau-1, az ismert természetkutatót bízzuk meg. Ezt Keresztes K. Sán­dor környezetvédelmi és te­rületfejlesztési miniszter mondotta a bizottsági ülé­sen. Zsebök Lajos (MDF) képviselő ugyanis felvetet­te az ülésen, hogy a ma­gyar környezetvédelmi bi­zottság küldöttsége múlt héten Prágában a vendég­látóktól informálódott Jo­sef Vavrousek és Keresztes K. Sándor állítólagos meg­egyezéséről. A képviselő til­takozott azért, mert a tárgyban múlt héten szer­dán Prágába utazó magyar bizottsági delegációt elfe­lejtették tájékoztatni az egy nappal azelőtti, keddi cseh­szlovák—magyar környe­zetvédelmi miniszteri talál­kozóról. Lehetetlen helyzet — mondotta a képviselő,—, hogy Prágában közöljék ve­lük, mi történik Budapes­ten. Keresztes K. Sándor el­mondta, hogy Josef Vav­rousek az Ipari és Kereske­delmi Minisztérium prog­ramjára érkezett múlt hé­ten Budapestre, s ezt a rendezvényt megelőző nem hivatalos megbeszéléseiken elsősorban a magyar—cseh­szlovák környezetvédelmi egyezményről, valamint a riói környezetvédelmi vi-, lágtalálkozó előkészítéséről volt szó. A bős—nagymaro­si beruházást nem kerül­hették meg, ezzel kapcso­latban Vavrousek ajánlotta fel: elkészít egy javaslatot a nemzetközi szakértőkkel kiegészített közös bizott­ságra. A csehszlovák mi­niszter szólt arról is, hogy találkozott Jacques-Yves Cousteau-val, s vele is meg­vitatta a problémakört. Valótlan állítás tehát — mondotta a miniszter —, hogy megegyeztek volna Josef Vavroüsekkel a szak­mai bizottságról. A KÖRNYEZETVÉDELMI BIZOTTSÁG ülésén nagy nemzetközi érdeklődés kí­sérte az új magyar környe­zetvédelmi törvény előké­szítését. Nemcsak a környe­ző országokból, de Nyugat- Európóból, az Egyesült Ál­lamokból és nemzetközi szervezetektől is érkeztek szakértők a törvényterve­zet szerdai vitájára, a bi­zottság kibővített ülésére. A megbeszélésen a kül­földi szakértők felhívták a figyelmet, hogy a törvény ne csak kívánságlista le­gyen, hanem rendelkezzen a végrehajtás garanciáiról is. AZ ALKOTMÁNYÜGYI, TÖRVÉNY-ELÖKÉSZÍTG ÉS IGAZSÁGÜGYI BI­ZOTTSÁG ülésén 11 igen és 7 tartózkodás mellett úgy döntött, hogy a megyei bírósági elnökök kinevezé­sével kapcsolatban teljés körű, részletes, dokumen­tált tájékoztatást kér az Igazságügyi Minisztérium­tól. A tájékoztatás az ösz- szes megyére és a főváros­ra egyaránt kell hogy vo­natkozzon, és részletesen: tartalmaznia kell a megyei összbírói értekezletek dön­téseinek számszerű doku­mentálását. Hack Péter (SZDSZ) sze­rint az alkotmányügyi bi­zottság egyik alapfunkció­ját, a végrehajtó hatalom ellenőrzését gyakorolja ak­kor, amikor meg kívánja vizsgálni a bírósági tör­vény végrehajtása során az eddigi jelzések szerint ta­pasztalt visszásságokat. A bizottság támogatta Ba­lás Istvánnak (MDF) a Mo- nopoly-csoport nevében be­nyújtott, az állam vállalko­zói vagyona fokozott védel­méről szóló törvényjavasla­tát. ( KÖZLEMÉNY A Zétényi-féle törvény- javaslatot a magyar Parla­ment nagy többsége elfo­gadta, majd Göncz Árpád köztársasági elnök kérésé­re, az Alkotmánybíróság a törvényt megvizsgálta. Az MDF ügyvezető elnöksége a Alkotmánybíróság egyhan­gúan megho/ott elutasító döntésével kapcsolatban az alábbi közleményt adja ki: Az Alkotmánybíróság ál­lásfoglalása jogilag meg­kérdőjelezhetetlen, de er­kölcsileg elfogadhatatlan. Az MDF soha nem nyugod­hat bele olyan jogi állapot­ba, amely a gyilkosokat, bűnösöket futni hagyja. Ez beláthatatlan erkölcsi kö­vetkezményeket vonhat maga után. Az MDF továbbra is fenntartja a múlt megítélé­sét illetően korábbi jogi ál­láspontját, mely eltér az Alkotmánybíróság politikai elemzésétől. Az MDF ügy-'* vezető elnöksége felkéri az MDF képviselőcsoportjának tagjait, jogi szakértőiket, hogy továbbra is keressék az alkotmányos megoldás Büntetlen bűnösök?

Next

/
Thumbnails
Contents