Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-05 / 55. szám
Randevú Goncznéf RETORZIÓ? Palotás János képviselői szereplése nyilvánvaló retorziójaként értékelte az MDF parlamenti frakciójának azt a felszólítását, hogy váljon ki a frakcióból. Nézete 'szerint a nyugdíjak emelésével kapcsolatos országgyűlési vitában kifejtet'; álláspontjára reagált így a képviselőcsoport. Elmondta; a frakció felszólítására azt követően ad választ, hogy meghallgatja egyéni választókörzete polgárainak véleményét. Arra a kérdésre, hogy — ameny- nyiben eleget tesz az MDF- frakció felszólításának — hová „ül át”. Palotás János azt felelte, hogy nem jog politikai párthoz csatlaAz Országos Munkaügyi Központ január végén 442 ezer munkanélkülit tartott nyilván, ami az új számítási szisztéma szerint 8,2 százalékos munkanélküliségi rátának felel meg. Ezt az arányt már a piacgazdaságokban szokásos módszer szerint számították ki, vagyis nemcsak az aktív keresőkhöz, de a gazdaságilag aktív népesség egészéhez viszonyítják a munkanélküliek számát. Ez a munkát vállaló nyugdíjasok, a gyesen, a gyeden lévők miatt mintegy 600 ezerrel nagyobb népességet jelént. A korábbi számítási mód szerint a 442 ezres munkanélküliség 9,2 százalékos rátának felelt volna meg. ' Változás a számításnál az is. hogy a dolgozói létszámot immár a lakóhely s nem a munkahely szerint Göncz Árpád köztársasági elnök szobájában, szerdán találkozott először személyesen Hankiss Elemér, a Magyar Televízió elnöke és távollétében kinevezett helyettese, Nahlik Gábor. A tv-elnök útja egyenesen a repülőtérről vezetett az elnöki dolgozószobába. Nahlik Gábor „rendkívül konstruktívnak” értékelte a köztársasági elnökkel folytatott megbeszélését. Arra a kérdésre, miként vélekedett a köztársasági elnök Nahlik eddigi televíziós döntéseiről, az alelnök kijelentette: ő felesküdött a veszik figyelembe. így Pest megyében például, mivel a nagyszámú ingázót most már mint helyi dolgozót tartják nyilván, a 9,3 százalék helyett mindössze 5,9 százalékos munkanélküliség állapítható meg. Igen kedvezőtlen helyzetet mutat a bejelentett üres állások száma: 100 munka- nélkülire alig több, mint két álláshely jut. Január 1-jétől a magasabb minimálbér miatt 5250 forint helyett 6 ezer forint lett a pályakezdők munkanélküli- segélye. Erre a január végén regisztrált 28 ezer pályakezdő közül 18 ezer volt jogosult. A magasabb minimálbér miatt a legkisebb munkanélküli-segélyek és -járadékok összege is emelkedett csaknem 15 százalékkal. A munkanélküli- ellátás átlaga 8047 forint volt. Magyar Köztársaság törvényeinek megtartására, köztük a számviteli törvény tiszteletben tartására is. A televíziónak nyilvánvalóan érdeke, hogy mihamarabb kiegyenlítse számláit. Ügy fogalmazott: „Az a célom, hogy a Magyar Televízió minél hamarabb számviteli-pénzügyi szempontból is példaképpé váljon . .. Ahhoz képest, hogy Hankiss Elemér már az Egyesült Államokból fegyelmi eljárást kezdeményezett az alelnök ellen, Nahlik Gábor röviden „jónak” ítélte a tv-elnök- kel való első találkozásának hangulatát. Az újságírók érdeklődésére kijelentette: úgy érzi, semmi akadálya nincsen a jövőbeni együttműködésnek, s céljaikat, módszereiket össze tudják egyeztetni. Végül hangsúlyozta: a miniszterelnök tájékoztatása szerint ő alelnöki minőségben helyettes államtitkári besorolásban dolgozik, így felfüggesztését csak a kormány kezdeményezheti — a televízió elnökének javaslatára. Ennek alapján nem ismeri el Hankiss Elemér intézkedését, amellyel őt felfüggesztette alelnöki tisztségéből. Hankiss Elemér ma találkozik Antall Józseffel, s azt megelőzően nem kívánt a sajtónak nyilatkozni. (MTI) ★ Hankiss Elemér, a tv elnöke Nahlik Gábor szerdai, a köztársasági elnöknél lezajlott találkozásukat követően adott nyilatkozatával kapcsolatban annak közlésére kérte fel az MTI-t, hogy a találkozón Nahlik Gábort csak bemutatták neki, de tárgyalásról szó sem volt, a köszönésen túl egyetlen mondatot sem váltottak. kozni. 100 munkanélkülinek 2 üres álláshely Két álláspont heves csatájából győztesen került ki az, amelyik alkotmányellenesnek tartja a már elévült főbenjáró bűntettek elkövetőinek felelősségre vonását. Az, Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítetté azt a törvényt, amelyről a büntetőjogászok klubjának ülésén a büntetőjog egyik legnevesebb magyar szakembere, Békés Imre professzor úgy vélekedett, hogy sem a magyar alkotmányba, sem a nemzetközi jogba nem ütközik. A határozat részletes indoklásának ismeretében szakmai körökben nyilván fellángol majd a vita, hogy ez a döntés mennyiben befolyásolhatja a bűnüldöző szervek tevékenységét, nem késztetne arra a politikai hatalom mindenkori gyakorlóit, hogy egyes bűnelkövetők esetében ismét a korábbi taktikát alkalmazzák. A jogállamiság megvalósulása, de főként annak a közgondolkodásba való beépülése természetesen kizárja ezt, de tartunk-e már itt? Két mélyen szakmai kérdés is felvetődik az Alkotmánybíróság határozatával kapcsolatban, amelyeket nem lehet megkerülni. Az egyik, hogy a jelenleg hatályos alkotmány, bár több ponton módosult, szerkezetében még nem az igazi. A 78 paragrafusból álló alaptörvény rendkívül sok kérdést hagy nyitva, így az Alkotmánybíróság sok esetben csak jogelvi, jogfilozó- íiai tételekre támaszkodhat, mint például a köztársasági elnök feladatkörének gyakorlására irányadó határidő esetében is. A régebbi európai demokráciák alkotmányai a magyar alkotmánynál sokkal részletesebbek, igaz, a törvényhozás alkotmányossága sokkal könnyebben . ellenőrizhető. Azok az általános elvek, amelyek alapján az Alkotmánybíróság — legalábbis az eddigi nyilatkozatok szerint — döntött, olyan jogfilozófiai tézisek, amelyek nem vezethetőek le közvetlenül az alkotmányból, és amelyek önmaguk is szakmai viták tárgyai lehetnek. A másik szakmai kérdés a büntetőjogi elévülés megítélése. Az Alkotmánybíróság határozatából az derül ki, hogy- a legmagasabb bírói fórum az elévülést a büntethetőség feltételeit meghatározó, úgynevezett törvényi tényállási elemnek tekinti. Ha ez valóban így van, akkor az Alkotmány- bíróság döntése helyes, ám a magyar alkotmány ez idő szerint erre nézve semmilyen utalást nem tartalmaz. Egy másik, és neves jogászok által elfogadott álláspont szerint az elévülés nem eleme az előbb említett törvényi tényállásnak, mert maga a büntető törvénykönyv is csupán büntethetőséget megszüntető oknak tünteti. fel. Ami azt jelenti, hogy nem a bűn- cselekmény megállapítása tekintetében mérvadó az elévülés, hanem a büntetés későbbi kiszabása vagy mellőzése tekintetében. Ez pedig már eljárásjogi kérdés, és így nem ütközik az alkotmányba a Zétényi— Takács-féle, úgynevezett elévülési törvény sem. A legnagyobb probléma azonban az, hogy az Alkotmánybíróság döntése — a jogállamiság hipotézisére építve — úgy kezelte a kérdést, mintha Magyarországon már megszilárdult, tartós és demokratikus jogállam működne. Ez persze helyes abból a szempontból, hogy a demokrácia megvalósult. A jogállamiság azonban csak akkor lesz létező valóság, ha kialakul annak teljes jogrendszere, egy új, a jelenleginél részletesebb alkotmánnyal együtt. Ma tehát még nem vagyunk a teljes jogállamiság fázisában, hanem annak kialakítása folyik. Egy ilyen időszakban pedig a múlttal igenis számot kell vetni, és a múlt bűneinek elkövetőit felelősségre kell vonni. A Magyar Szocialista Párt például saját szemszögéből mérlegelve a dolgokat, már 1990 tavaszán, az első szabad választások előtt megnevezte a felelősöket. Ebből a gondolatból következik az is, hogy az Alkotmánybíróság határozatának következtében tisztázatlanná válik a viszonyunk a nürnbergi törvénykezéshez és az 1945. évi VII. törvényhez, amelyik hasonlóan átmeneti időszakban és hasonló elvek alapján rendelkezett, mint a Zétényi—Takács-féle törvény. Ezek az aggályok az Alkotmánybíróság tagjait is foglalkoztatták, hiszen Sólyom László, az Alkotmány- bíróság elnöke a Magyar Hírlapnak adott nyilatkozatában utalt arra: a testület foglalkozott azzal a gondolattal, hogy útmutatást ad a jogalkotás számára az elérendő cél eszközeit illeT örvény javaslatok a bizottságok előtt Keresztes K, cáfol - nem egyezett meg Vavroüsekkel! Élénk, szenvedélyes, sőt személyeskedésektől sem mentes viták folytak az országgyűlési bizottságok tegnapi ülésein a hamarosan a parlament elé kerülő törvényjavaslatokról, s azok kapcsán — napirend előtt — az ország közvéleményét erősen foglalkoztató más kérdésekről; A GAZDASÁGI BIZOTTSÁG a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény módosításának vitájával foglalkozott. Tarnóczky Attila (MDF) önálló képviselői javaslata szerint a törvény, amelyet a parlament az elmúlt * év végén alkotott meg, tiltja, hogy a munkavállaló — felmondás esetén, vagy ha a munkáltató jogutód nélkül megszűnik — egyszerre részesüljön végkielégítésben és munkanélküli-járadékban. Ez azonban korábban így volt. Így akiknek december 29-e előtt mondtak fel, joggal hitték, hogy megkapják mindkettőt. Mivel felmondási idejük még tart, fájuk már az új jogszabály vonatkozik. Ez mintegy 10 ezer embert érint hátrányosan, illetőleg számukra jogbizonytalanságot eredményez. Á mostani javaslat szerint, melyet a bizottság egyhangúlag általános vitára alkalmasnak tartott, az érintettek a hatályba lépést követően megkapnák a munkanélküli-járadékot arra az időre is, amelyre végkielégítést kaptak. AZ ORSZÁGGYŰLÉS SAJTÖALBIZOTTSÁGÁNAK ülésén heves szóváltás alakult ki a kormánypárti és az ellenzéki képviselők között, amikor napirend előtt szóba került a Magyar Televízió frissen kinevezett alelnökének néhány intéztően. Nem véletlen ez, mert például Németországban következetesen alkalmazták elévülési idő sorozatos meghosszabbítását, és ezt ott soha senki nem minősítette alkotmányellenesnek. Márpedig az sem lehet kétséges, hogy a jogállamiság feltétele Németországban is ugyanazt jelenti, mint nálunk, és ott ez a tétel már rég a politikai rendszer megvalósult gyakorlatává vált. Az Alkotmánybíróság határozata természetesen kötelező, vitatkozni rajta legfeljebb a jogelmélet szintjén lehet. Mindez persze a tényeken nem változtat. Fontos azonban kiemelnünk még egy szempontot, nevezetesen az el nem évülő bűncselekmények kérdését. Az ezzel kapcsolatos törvényi rendelkezésekre ugyanis az Alkotmánybíróság határozata nem vonatkozik. Ilyen bűncselekmény például az, ha valaki népelnyomó fegyveres alakulatba önként belép. Az ilyen bűncselekmények miatt a büntetőeljárást hivatalból meg kell indítani az ügyészségnek. De ugyanígy el nem évülő bűncselekmény az is, ha valaki a második világháború után a népek háború utáni békéjének megbontására, megzavarására irányuló cselekményt követett vagy követ el. Egyértelmű e ma is hatá- lyos rendelkezések szerint, hogy mindazok, akik közreműködtek 1956-ban a szovjet inváziós csapatok bevonulásában, vagy 1968-ban Csehszlovákia megszállásában, ma is felelősségre vonhatók. Ez nemcsak lehetőség, hanem alkotmányos kötelezettség is. —te— kedése, illetve az intézmény elnökével kirobbant konfliktusa. A hosszúra nyúlt, s már- már elmérgesedő hangvételű szócsatát követően térlek csak rá a képviselők a médiatörvény utolsó munkapéldányának vitájára. Ezúttal is — miként az előző albizottsági tanácskozásokon — a közszolgálati média jogállása és finanszírozása volt a középponti téma. A HONVÉDELMI BIZOTTSÁG meghallgatta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentését, a Honvédelmi Minisztérium gazdálkodásának egyes kérdéseiről. Az ülésen megjelent a számvevőszék elnöke, Hagelmayer István és Für Lajos honvédelmi miniszter is. Az ÁSZ jelentését a tárca és a bizottság is korrektnek minősítette. A HM képviselői szerint az 1990 nyarán megszületett letéti számlák kezelésével kapcsolatban jogszabálysértés nem történt. Für Lajos elmondta, hogy ennek ellenére szigorú belső vizsgálatot rendelt el, s ha indokolt, akkor a személyes felelősségre vonás nem marad el. Egy kérdés kapcsán szóba került Keleti György honvédelmi szóvivő lemondása is. Für Lajos miniszter ezzel kapcsolatban elmondta, hogy miután nem tudta maradásra bírni a szóvivőt, ezért elfogadta lemondását. — Nem egyeztem meg Josef Vavrousek csehszlovák környezetvédelmi miniszterrel a bős—nagymarosi beruházást vizsgáló — független nemzetközi szakértőkkel kiegészített — közös szakmai bizottságról, illetve' arról, hogy a testület vezetésével Jacques- Yves Cousteau-1, az ismert természetkutatót bízzuk meg. Ezt Keresztes K. Sándor környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter mondotta a bizottsági ülésen. Zsebök Lajos (MDF) képviselő ugyanis felvetette az ülésen, hogy a magyar környezetvédelmi bizottság küldöttsége múlt héten Prágában a vendéglátóktól informálódott Josef Vavrousek és Keresztes K. Sándor állítólagos megegyezéséről. A képviselő tiltakozott azért, mert a tárgyban múlt héten szerdán Prágába utazó magyar bizottsági delegációt elfelejtették tájékoztatni az egy nappal azelőtti, keddi csehszlovák—magyar környezetvédelmi miniszteri találkozóról. Lehetetlen helyzet — mondotta a képviselő,—, hogy Prágában közöljék velük, mi történik Budapesten. Keresztes K. Sándor elmondta, hogy Josef Vavrousek az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium programjára érkezett múlt héten Budapestre, s ezt a rendezvényt megelőző nem hivatalos megbeszéléseiken elsősorban a magyar—csehszlovák környezetvédelmi egyezményről, valamint a riói környezetvédelmi vi-, lágtalálkozó előkészítéséről volt szó. A bős—nagymarosi beruházást nem kerülhették meg, ezzel kapcsolatban Vavrousek ajánlotta fel: elkészít egy javaslatot a nemzetközi szakértőkkel kiegészített közös bizottságra. A csehszlovák miniszter szólt arról is, hogy találkozott Jacques-Yves Cousteau-val, s vele is megvitatta a problémakört. Valótlan állítás tehát — mondotta a miniszter —, hogy megegyeztek volna Josef Vavroüsekkel a szakmai bizottságról. A KÖRNYEZETVÉDELMI BIZOTTSÁG ülésén nagy nemzetközi érdeklődés kísérte az új magyar környezetvédelmi törvény előkészítését. Nemcsak a környező országokból, de Nyugat- Európóból, az Egyesült Államokból és nemzetközi szervezetektől is érkeztek szakértők a törvénytervezet szerdai vitájára, a bizottság kibővített ülésére. A megbeszélésen a külföldi szakértők felhívták a figyelmet, hogy a törvény ne csak kívánságlista legyen, hanem rendelkezzen a végrehajtás garanciáiról is. AZ ALKOTMÁNYÜGYI, TÖRVÉNY-ELÖKÉSZÍTG ÉS IGAZSÁGÜGYI BIZOTTSÁG ülésén 11 igen és 7 tartózkodás mellett úgy döntött, hogy a megyei bírósági elnökök kinevezésével kapcsolatban teljés körű, részletes, dokumentált tájékoztatást kér az Igazságügyi Minisztériumtól. A tájékoztatás az ösz- szes megyére és a fővárosra egyaránt kell hogy vonatkozzon, és részletesen: tartalmaznia kell a megyei összbírói értekezletek döntéseinek számszerű dokumentálását. Hack Péter (SZDSZ) szerint az alkotmányügyi bizottság egyik alapfunkcióját, a végrehajtó hatalom ellenőrzését gyakorolja akkor, amikor meg kívánja vizsgálni a bírósági törvény végrehajtása során az eddigi jelzések szerint tapasztalt visszásságokat. A bizottság támogatta Balás Istvánnak (MDF) a Mo- nopoly-csoport nevében benyújtott, az állam vállalkozói vagyona fokozott védelméről szóló törvényjavaslatát. ( KÖZLEMÉNY A Zétényi-féle törvény- javaslatot a magyar Parlament nagy többsége elfogadta, majd Göncz Árpád köztársasági elnök kérésére, az Alkotmánybíróság a törvényt megvizsgálta. Az MDF ügyvezető elnöksége a Alkotmánybíróság egyhangúan megho/ott elutasító döntésével kapcsolatban az alábbi közleményt adja ki: Az Alkotmánybíróság állásfoglalása jogilag megkérdőjelezhetetlen, de erkölcsileg elfogadhatatlan. Az MDF soha nem nyugodhat bele olyan jogi állapotba, amely a gyilkosokat, bűnösöket futni hagyja. Ez beláthatatlan erkölcsi következményeket vonhat maga után. Az MDF továbbra is fenntartja a múlt megítélését illetően korábbi jogi álláspontját, mely eltér az Alkotmánybíróság politikai elemzésétől. Az MDF ügy-'* vezető elnöksége felkéri az MDF képviselőcsoportjának tagjait, jogi szakértőiket, hogy továbbra is keressék az alkotmányos megoldás Büntetlen bűnösök?
