Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-04 / 54. szám

ÍREK Az Építéstudományi Intézet szentendrei mikro­klíma laboratóriumában második generációs — emberi hőleadás modellezésére alkalmas — mű- embert készítenek íel a/, intézet munkatársai a sarkvidéki hideg vizsgálatára. Az intézet már több kül- és belföldi felkérésére használta fel e svéd—magyar kooperációban készített műembert, „akit" Éabó László tudományos munkatárs és Ju­hász Jenő készít fel a kísérletekre (Balaton József felvétele) m||| w Március 4., szerda. Névnapok. Kázmér, Baj- Ifin • nők, Kazimir, Luciusz, Zorán. A nap kél 6.19 — nyugszik 17.34. A hold kél 5.51 — nyugszik 17.48. A néphagyomány patkányűző napként tartja számon Kázmér napját. A Muravidéken a gazdasszony éjjel há­romszor körülszaladta a házat és az istállót, mogyorófa vesszővel verte a ház falát, hogy a patkányok kitaka- rodjar.ak. Hatása azonban csak akkor volt az eljárás­nak. ha az újhold napjára esett. A népi emlékezet szám­talan hiedelmet és elbeszélési őrzött meg a patkányűzés módjairól, ehhez különösen a molnárok értettek. Cser- szegtorriajon ezt így mesélték,-Az egyszeri molnárlegény úgy csinált, mikor a patkányok mentek a vizen, na­gyon sírtak, egy sajtár búzát eléjük öntött: na szegé­nyek. egyetek, aztán menjetek vissza oda, ahonnan jöttetek. Akkor a patkányok megették a búzát, sírva- ríva visszamentek oda, ahonnan jöttek, magukkal vit­ték a kölykeiket is. A molnárfélék az egyik malomból a másikba. is át tudták hajtani a patkányokat, sőt ha valaki a malomból ellopott valamit, akkor ahhoz küld­ték el azokat. Eger vidékén is azt tartják, nem jó a malomból lopni, mert az ellopott holmival a patkányt Is elhozzák. IV ■\ H M A TÓ I »ÓJA HAM Változóan felhős idő lesz, országszerte több-kevesebb napsütéssel. Szórványosan fordul elő kisebb eső, futó zápor. Sokfelé erős, időn­ként viharos lesz az észak­nyugati szél, északkeleten helyenként erősen párás marad a levegő. A várható legmagasabb nappali hő­mérséklet 11 és 16 Celsius- fok között alakul. OKIK Aem i j Nem vérdijat ajánl fel a rendőrség, amikor súlyos bűncselekmények esetén — egyre gyakrabban — álta­lában 50-100 ezer forintnyi összeget kínál a nyomrave­zetőnek — közölte az MTI érdeklődésére Illés István, az ORFK helyettes szóvivő­je. A rendőrség bizonyos esetekben, ha megreked a nyomozás, a lakosságtól kér segítséget, vagy úgy is mondhatjuk: információt próbál vásárolni — tette hozzá. Ezt a módszert az idén vezették be, egyelőre kísér­letképpen. Arra a kérdésre, hogy milyen pénzből ajánl­ják fel a különböző össze­get, s mekkora erre a keret, csak annyit közölt: erre a célra megfelelő összegű el­különített pénz áll rendel­kezésre. Fontos tudnivaló viszont, hogy a rendőrség által fel­ajánlott pénz után nem a bejelentőnek kell adózni. Ezt nem a testület jóté­konysága indokolja, hanem az a fontos szempont, hogy az informátor személyére ne derüljön fény. Ezért az adófizetés rendezését a rendőrség magára vállalja. Arra a kérdésre, hogy mindez megéri-e a rendőr­ségnek, a helyettes szóvivő azt mondta: ennek értéke­lése még korai, de eey-egy ismeretlen elkövetőjű sú­lyos bűncselekmény felde­rítése többnyire sok száz­ezer forintba kerül. Tolvajok a nirrr^rakiárltan Ismeretlen tettesek az ab­lakrácsot befeszítve betör­tek az Örkényi Béke Ter­melőszövetkezet méregrak­tárába, ahonnan elvitték a permetezőszereket. Az oko­zott kár 443 ezer forint. Az ok: gon tla Hanság Tegnapi lapzártánkig me­gyénkben összesen negyven esetben riasztották a tűz­oltóságot. Szemétégetés és avartüzek miatt előfordult, hogy egymás után többször kellett az alakulatoknak ugyanarra a helyre kivo­nulni. SZŰR-SZABÓ JÓZSEF KILENCVEN EVE szüleien Szűr-Szabó Jó­zsef M unlvácsy-úíjkUH festő, grafikus, karikaturista. Az iparművészeti Főiskolán y ászár y János tanítványa volt. Több bel- és külföldi kiállításon szerepeitek mű­vei. Később áttért az il­lusztrálásra* majd a ka­rikatúra műfajára. Számos karikatúrája jelent meg a Pesti Hírlapban és a Ma­gyar Nemzetben. 1915-tűi a i<udas Matyi című szatiri­kus lap munkatársa volt. Karikatúrái — amelyeket ötletesség és fölényes rajz­tudás jellemez — l5S4-ben önálló kötetben is megje­lentek. Fal ii tévé Az 1992. március 5-i adás (TV 1 5.47—G.OO) tervezett témái: — Biotipp — Kárpótlás — A VICO kontra Rétság •— A művészből lett tej­di szkon los — Telekupee — Adorján- és Adrián­— köszöntő Szerkesztő-műsorvezető: Práger György. Karinthy Ferenc temetése Karinthy Ferenc Kossuth- díjas író hamvasztás utáni búcsúztatása március 6-án, pénteken 13 órakor lesz a Kerepesi temető — Fiumei út 16. — ravatalozójában. 16 éves volt a kislány, és mindössze 153 centiméter magas, amikor az a bizo­nyos eset történt vele. A viselkedése azóta megválto­zott mindenkivel, még a szüleivel szemben is. Az édesapja a bíróság előtt azt vallotta, hogy megrom­lott a kapcsolatuk, úgy tű­nik, mintha a gyerek még őrá is haragudna. A fiatal lány — nevezzük Ibolyának — iskolai szün­időben gyakran belátogatott az édesapja munkahelyére, ami Budaörs külterületén van. Ilyenkor telefonon szokta jelezni, hogy oda ké­szül, és akkor az édesapja kiment elé gépkocsival, hogy ne kelljen az elhagya­tott útszakaszon egyedül gyalogolnia. Egy alkalom­mal azonban rossz volt a telefon, de mégis elhatároz­ta, hogy meglátogatja édes­apját akkor is, ha egyedül kell kimennie. Kék farmer- nadrág és testre feszülő fe­kete póló volt rajta, ami nagyon jól állt neki. Egy középkorú férfi haladt el mellette az úton, aki fel­kiáltott, „jaj, de szép vagy!” Ibolya nem figyelt a megjegyzésre, hanem gyanútlanul haladt tovább. Azt sem vette észre, hogy a férfi megfordult és kö­veti. Egy bokros, erdős út­szakaszon elkapta a gyer- meklány nyakát, és a föld­re teperle. Amikor sikol­tozni kezdett, durván rákia­bált: „Kés kell? Azt aka­rod?” Letépte áldozatának ruháját, fajtalankodott ve­le, megerőszakolta, majd otthagyta. Kétségbeesett állapotban érkezett meg úti céljához a kislány. Az édesapja több munkatársával együtt nyomban elindult, hogy megkeresse Ibolya támadó­ját. Egy közeli itálboltban akadtak rá Csermák János­ra, akiben a fiatal lány fel­ismerte támadóját. A férfit átadták a rendőrségnek, és megindult a büntetőeljárás. Rövidesen kiderült, hogy Csermák Jánosnak ez már Hagyom á nyórzés, koszorúvá i A Magyar Tiázol i «szőve (ség felhívása Gazdag hagyományai vannak a Magyar Tűzoltó- szövetségnek, mely felada­tának tartja az országban dolgozó valamennyi — hi­vatásos és önkéntes szerve­zet — összefogását, érdek- védelmét. Hűségesek kí­vánnak maradni alapítójuk, Széchenyi Ödön szellemé­hez, s az 1848-as hagyomá­nyokhoz, amikor a főiskolai tűzoltótársaság tagjainak vezetésével a szabadságért harcoltak. A Magyar Tűzoltószövet­ség célkitűzései közé tarto­zik a diákok fokozottabb bevonása, felkészítése arra, hogy szükség esetén segíte­ni tudjanak. Sok szép példa van már erre Pest megyé­ben, így például Pomázon is. ahol céltudatosan képe­zik, oktatják a tizenévese­ket. Az 1870-ben alakult Ma­gyar Tűzoltószövetség fel­hívja valamennyi tűzoltót, legyen ott március 14-én délelőtt 11 órakor a Kerepe­si temetőben, az egykori sá­rospataki diák, Karsa Fe­renc honvéd hadnagy kop­jafájánál, ott, ahol a sza­badságharc hősei nyugsza­nak. Kérik, vigyék maguk­kal az egyesületek zászla- ait, hozzanak egy koszorút, egy szál virágot. Nemzeti­színű szalagra írják rá minden egyesületi tag ne­vét — hogy együtt hajtsa­nak fejet a hősök előtt, közösen a Magyar Honvéd­ség . és a hagyományőrző szövetség képviselőivel. Reggeli ötperces Alternatív szülés Amikor közeledett szüle­tésem ideje, mamám kettőt koppantott a hasán, amiből mindjárt tudtam, fontosat akar mondani. — A falu­ban két bába van, melyiket válasszuk? — Mi a különb­ség köztük? — kérdeztem vissza. — Az egyik szegről- végről rokon, de a falu túl­só végén lakik, a másik itt a következő utcában. — Ak­kor még nem tudtam, ho­gyan lehet valaki szegről és végről rokon, de racionáli­san gondolkodó ember lé­vén ezzel ilyen fontos ese­mény előtt keveset törőd­tem. Döntöttem: válasszuk a közelebbit, hiszen szülés után is szükség lehet rá, ne kelljen kilométereket gyalogolni érte. Hármasban aztán elintéz­tük a dolgot. Szép kora nyári napra ébredtünk, más nem volt a házban, nagy­apám kapálni ment, apám Pestre munkát keresni. Minden részletre nem em­lékszem annyi év után, ket­tőre határozottan: hirtelen nagy világosság támadt, számba, orromba láthatat­lan anyag nyomódott. " Jól emlékszem a szoba berendezésére, de hogy a sublótban volt-e pénz, szemléletváltás és infra­struktúra, azt nem tudom. Lehet persze, hogy a bába­asszony táskájában voltak ilyen szerszámok, de vala­hogy nem vettem észre. Öbégatnom kellett. Két éve csak éjjel, ál­momban beszélgethetek a mamámmal. Egyik hajnalon megkérdeztem, volt-e pén­zünk, szemléletváltásunk és infrastruktúránk. — Pénz hogy lett volna — válaszol­ta mérgesen —, a másik kettő mi? — Infrastruktúra és szemléletváltás. — Miért kell neked még most is bo­londozni, amikor már el­vesztettél? — kérdezte szo­morúan. — Dehogy bolon­dozok, mama, nálunk most az alternatív szülés van na­pirenden, a szakemberek azon fáradoznak, hogy is­mét odahaza, családi kör­ben szülhessenek az asszo­nyok. Csakhogy ahhoz, mint egyikük elmagyarázta, pénz, szemléletváltás és infra­struktúra kell. — Mamám megenyhült. Maga elé néz­ve mondta: — Nem, nem volt ilyesmi. Habár — folytatta elgondolkozva, né­hány pillanatig csukva volt a szeme, ő se láthatta, mit vesz elő és rak el a bába. Megígérte, ha találkozik Mariska nénivel, megkér­dezi. — Ne Mariska néni­től kérdezd — intettem —, Kati nénitől, ő volt a bábánk. — Igazad van, Kati nénitől. Mondd csak még egyszer, mit kér­dezzek? — Infrastruktúra, szemléletváltás. — Jó, föl­írtam, aludjál, mindjárt reggel. Ha megtudok valamit, jelenteni fogom. Kör Pál nem az első ilyen bűneset lékménye: követett el ko­rábban is nemi erőszakot, valamint szemérem elleni bűntettet. Az elvetemült ember a bíróság előtt külö­nös módon próbált véde­kezni, arról beszélt, hogy Ibolya a saját kislányára emlékeztette, akit örökbe fogadtak, amíg ő egy ko­rábbi börtönbüntetését töl­tötte. Állítása szerint ere­detileg nem akarta meg­erőszakolni, csak azért kö­vette, mert beszélgetni sze­retett volna vele. A vádlott egyébként a hajléktalanok budaörsi rehabilitációs ott­honának a lakója volt, és onnan indult azon a napon az italboltba. A Pest Megyei Bíróság Csermák Jánost másodfo­kon jogerősen öt év fegy­házbüntetésre ítélte. De vajon mi lesz, ha ki­szabadul? Ga. J. örök nem kérnek fizetésemelést Szokatlan zsákmány Szokatlan lopásra derült fény egy tűzoltósági rutin­vizsgálat során a Dabasi Nyomdában, a tárolószek­rényekből eltűnt hat darab tűzoltótömlő és két darab sugárcSő. Szinte még meg sem száradt » tinta a rend­őrségi jegyzőkönyvekén, amikor újabb, hasonló lo­pást észleltek.. Ez alkalom- mái négy darab tömlőt és két darab oltócsövet dob­bantottak meg az ismeret­len tolvajok. Ä két lopás kárértéke 300 ezer forint. Aligha férhet kétség a gya­núhoz: a tettest vagy tette­seket helyben kell keresni. Mire kellhet ilyesmi egy magánszemélynek? — kér­dezi a laikus. A válasz rém egyszerű. A térségben in­tenzív zöldségtermesztés fo­lyik, melynek elsődleges feltétele az öntözés. Már­pedig a hagyományos alu­míniumcsövek ára olyany- nyira felszökött, hogy a ter­melők nem tudják meg­venni. Viszont a gumi- és vászoncső éppúgy megte­szi, s kivált akkor olcsó, ha orgazda kínálja. A Dabasi Nyomdából aligha fognak többet elvin­ni, az esetből okulva Bá­lint Csaba igazgató gyöke­resen átszervezte a gyár éj­jeli őrzését. Ráadásul négy­lábúikkal bővült az őrző­személyzet. Idomított far­kaskutyákkal. Akik után nem kell tb-járulékot fi­zetni. nem kérnek fizetés- emelést, beérik a kosztjuk­kal. Persze emellett a rendőr­ség keresi az eltűnt csöve­ket, amik előbb vagy utóbb felbukkannak majd vala­hol, A felbukkanásból, buk­fenc lesz, a bukfencből „állami megőrzés”. S eb­ből nemcsak a tolvajnak, de a csövek megvásárlójá­nak is kijuthat. Szóval jó lesz vigyázni. (—gyó—) Vásárlás ürügyén Au 4 órablók Úgy látszik, veszélyes do­loggá kezd válni a gépko­csik értékesítése. A közel, múltban meggyilkolták egy BMW , tulajdonosát, hogy mégszerezzék autóját, és most hasonló indítékú bűn- cselekmény történt Gyálon. A budapesti IC. László sze­mélygépkocsiját akarták megvásárolni, és a főváros­ból Gyáira hajtottak. Ott a ■két állítólagos, vevő össze­verte az eladót, majd elhaj. toltak. Az ügyben folyik a bün­tetőeljárás. Főszerkesztő: dr. Tallós Emil. Főszerkesztő-helyettes: Győri András és Kor Pál. Szerkesztőség: Budapest VHI., Rökk Szilárd u. 6. Postacím: Budapest, Pf. 311. Irányítószám: 1446. Kiadja a Hírlapkiadó’ Vállalat, Budapest, Blaha Lujza tér 3. 1959. Felelős kiadó: Hord József vezérigazgató. A szerkesztőség és a kiadóhivatal központi telefonja: • 138-2399 és 138-4300. - Szerkesztőségi titkárság; 138-2539. Telefax és üzenetrögzítő: 138-4416. — Hir­detésfelvétel: Hírlapkiadó Vállalat, hirdetési osztály, telefon: 138-4707, 138-4420. Telefax: 138-3150. A lapot előállítja a Szikra Lapnyomda, Budapest, Felelős vezető: dr. Csöndes Zoltán vezérigazgató; Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlap-» kézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél és a Hírlap-előfizetési és Lapéllátási Irodánál (HELÍR), Budapest XIII., Lehel u. 10/A 1900 - közvetlenül vagy postautalványon átutalással a HELIR 215-96 162 pénz- forgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj egy, evre 3360, egy hónapra 280 Ft. ISSN 1215-847X NEMI ERŐSZAKÉRT ÖT ÉV FECYIIÁZ “ - - - * . -mav á (ipnú^kfli kislány a földúton

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents